Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP EMLEKEZES 1993. OKTOBER 12.. KEDD püspök politikai arcképe V ác város közönsége a negyven éve száműzetésre kényszerített dr. Pétery József püspök emlékezetét megörökítendő — kinevezésének évfordulóján — szeptember 24-én emléktáblát avatott a püspöki palota székesegyházra néző falán. Emlékezni akart arról, bogy a vértelen mártír püspök a háború alatt ezreknek nyújtott menedéket a palota pincéiben és rövid kormányzási évei alatt kifestette a székesegyházat. Az esztendő során ebben a lapban többször is szó esett Pétery püspök kálváriájáról. Megdöbbentő és eddig ismeretlen részletek mellett legutóbb augusztus 17-én azt olvashattuk: „Pétery József váci és Shwoy Lajos székesfehérvári püspökök elleni tüntetéshez kiindulási pontok voltak: mindketten protekcióval nyerték el magas egyházi méltóságukat. Shwoy Lajos testvére a kormányzó főhadsegéde, míg Pétery Józsefnek — Petro néven —, ha jól tudom, kultuszállamtitkár. Mindketten Mindszenty bíboros hű követői.” Apró részletek Az író utolsó mondata igaz. Ám Pétery püspök kinevezésének körülményeit rosszul ismeri. Testvére: Petro Kálmán ügyvéd sohasem volt kultuszállamtitkár. Eger város évtizedeken át megbecsült párton kívüli ország- gyűlési képviselője volt. A püspöki kinevezésekről a rendkívüli szigorú hivatali titokfegyelem miatt, okmányok alapján írni nem lehet, de mindig kiszivárognak olyan apró részletek, amelyek megvilágítják az eseményeket. Az 1942 januárjában Hanauer István halálával megüresedett váci püspöki szék betöltése szokatlanul hosszú időre nyúlott. Rendes körülmények között legfeljebb két-három hónapba tellett — mint ahogyan a cikkben aposztrofált Shwoy Lajos is 1928. június 20-án kapott kinevezést az április 2-án meghalt Prohászka székesfehérvári püspöki székére. A ki- szivárgott hírek szerint a kormány Luttor Ferenc kánonjogi tanácsost Serédi hercegprímás hivatali utódját jelölte volna a váci püspökségre is. Azért „is”, mert az előző évben is több alkalommal előterjesztette. Luttor prelátus emberi magatartását, életstílusát — hírek szerint — a vatikáni Kúria hivatalnokai világiasnak, püspökhöz méltatlannak tartották. Bizalmasan közölték — ugyancsak hírek szerint —, hogy többé ne jelöljék. A tárgyalások ezen a ponton megszakadtak. A váci egyházmegye a köztudat szerint lelkipásztori beállítottságú — nem tudós vagy politizáló alkatú — püspököt igényelt. Hanauer püspök által megkezdett, részben a Klebelsberg tanyasi iskolarendszerrel összefügPétery gő lelkészi állások szervezése, a Pest környéki agglomerációban felduzzadt nagy létszámú plébániák megosztása lelkipásztor püspököt igényelt. Mint érdekességet említem meg, hogy már ekkor felmerült Pehm József neve. E sorok írójának dr. Auber- mann Miklós, a neves hittan- könyvíró mondotta — utalván az akkor megjelent Édesanya kötetre: Úgy hallom, hogy nem atyátok, hanem anyátok lesz. Dr. Petro József egri székesegyházi kanonok-plébános — aki kinevezésekor már Pétery nevet viselt, István nevű mérnök öccse már erre a névre magyarosított — neve a váci püspöki székkel kapcsolatban május hó elején merült fel. Mint a történeti adat még egyetlen élő tanúja -— részletesen előadom az adat forrásának körülményeit. A háború után létrehozott Nagy-Bu- dapest egyház-közigazgatási- lag három egyházmegyéhez: esztergomi — a régi Budapest — váci Pest környéki — székesfehérvári — Buda környéki és Csepel — tartozott. Az így felmerült közös kérdések tárgyalását Pétery püspök kezdeményezte. Több alkalommal tárgyalt Shwoy püspökkel és 1949 tavaszán a Szalvátor nővérek Huba utcai zárdájában Dra- hos Jánossal is, aki az elítélt Mindszenty bíboros helynö- ke volt. Azok számára, akik a háború előtti egyházi protokollt ismerik: a püspökök ritkán tartották meg a kinevezésük előtt használt tegező viszonyt, illetve: a nem püspök barát csak külön felszólításra tegezte vissza püspökké lett barátját. A kinevezés A Pétery püspöknél jóval idősebb és évtizedek óta nagy tekintélyű főpap, akit a közvélemény tréfásan „általános” Jánosnak is nevezett — utalva arra, hogy prímások mentek és jöttek, de ő maradt — megilletődve fogadta Pétery püspök ritka, kitüntető tegeződését. Mintegy viszonzásképpen elmondotta Pétery püspöknek kinevezése történetét. 1942 májusában kérte Serédi hercegprímástól dr. Petro József egri kanonok-plébános aktáit. A Prímási Levéltárban — ami különbözik és külön kezelt az esztergomi egyházmegyei levéltár anyagától — számon voltak tartva az „episzkopábilis” — püspökségre számba vehető — jelöltek aktái. Dr. Petro József egri kanonok-plébános, több mint két évtizedig, papnevelő, lelki igazgató volt csakúgy, mint elődje, Hanauer püspök — könyvei jelentek meg: Az ősegyház élete, A szentmise története, kiadta Pázmány prédikációit. Tanulmányokat írt hazai és külföldi folyóiratokban. Tudományos működése, papnevelési tapasztalata mellett mint plébános lelkipásztori gyakorlattal is rendelkezett. A hercegprímás előteijesz- tése a ninciatúrán keresztül gyorsan haladt a hivatal útján. A római kúria nyári szünete előtt már befejezett tény volt Pétery váci püspöksége. E sorok írója 1942 nyarán katonai lelkészi gyakorlaton vett részt Budapesten, ahol oktatótiszt volt dr. Be- resztóczy Miklós, akkor a kultuszminisztérium vallásügyi első főosztályának katolikus részlegvezetője. Augusztus elején az egri kiránduláson a székesegyházból kijövet rámutatott az odalátszó akkori plébániaépületre: Látod, Sándor, ott lakik a te új püspököd. Az sem véletlen, hogy szeptember 24-ei kinevezése után csak november 8-án volt püspökké szentelése. Október elején meghalt Kálmán bátyja, akiről mindig — nála szokatlan — ben- sőséggel és szeretettel nyilatkozott. Felszentelését az akkor már beteges Szmrecsá- nyi érsek helyett Serédi hercegprímás végezte. Pétery József újonnan kinevezett váci püspök nevelt- sége, természete és az addig kialakult egyházpolitikai gyakorlat szerint hűségesen követte az akkori prímás politikai irányvonalát. Nem is tehetett mást, mert más „irányvonal” nem volt. A Püspöki Kar évente mindösz- sze kétszer ülésezett — szabályzata szerint a közös ügyek megtárgyalására, de a hozott határozatoknak az egyes püspökökre nézve kötelező ereje nem volt. Serédi hercegprímás nemzetközi tekintélye, a római Kúriával való rendkívüli szoros kapcsolata miatt még a nuncius tekintélye is formális volt. Püspöktársai közül a hamarosan elhalálozott Szmrecsá- nyi és Zichy érsekek, Glatt- felder püspök már öregek, Virág, Shwoy lelkipásztori beállítottságú. A történelem később igazolta, hogy az akkor Tnég megyepüspöknek fiatal Grősz József sem politikus alkat. Közéleti kérdésekben egyedül Apor püspök nyilatkozott. Bátorsága, politikai kapcsolata mögött mindenki érezte testvére, Apor Gábor vatikáni követ ismeretét és tekintélyét. Cza- pik hamarosan az egri érseki székbe került. Nemrégen épült fel súlyos autóbalesetéből. Ütközések Pétery püspök innsbrucki jezsuita szeminárium példás növendékeként a rend, a fegyelem és az engedelmesség követője volt. Egész életében pontos napirend szerint élt és dolgozott. Számára természetes volt, hogy a lelkipásztori beállítottságában hozzá hasonló és akkor már kinevezése szerint rangidős Shwoy püspökkel együtt az új prímás irányvonalát is kövesse. A korabeli egyházpolitikai helyzet megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az országban nincsen nuncius, a római megnyilatkozások pedig feltétlenül Mindszenty prímás irányvonalát igazolják. A politikusi rendszerrel való elkerülhetetlen ütközése az iskolák államosításakor lett nyilvánvalóvá. Az ellene szervezett tüntetések eddig ismeretlen adatainak nyilvánosságra hozatalát Pe- tővári Gyula idézett cikkének köszönhetjük. A szervezett tüntetések után következett a püspöki palota igény- bevétele a feloszlatott szerzetesházak lakóinak ideiglenes, majd 1950 szeptemberétől mindmáig tartó szociális otthon számára. Házi ó'rizetben Első házi őrizete 1950 nyarán, a Püspöki Kar ideiglenes megállapodása előtti tárgyalások alatt történt. Véleménye szerint a feloszlatott szerzetesek ügyének rendezése miatt kellett aláírni az Ideiglenes Megállapor dást. A második házi őrizet a Grősz-per második napján. 1951. június 23-án következett. Ezt az őrizetbe vételt előzte meg utolsó ellenállási lfísérlete a júniusi Püspökkari Konferencián. Május 18-án az esti órákban őrizetbe vették Grősz érseket. Május 19-én Jelent meg a rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. A júliusi konferencián az őrizetbe vett Grősz érsek helyett a rangidős Czapik Gyula elnökölt. Azt indítványozta, hogy a Püspöki Kar testületileg vegyen részt az Egyházügyi Hivatal fogadásán. Pétery József a tárgyban titkos szavazást kért. Á konferencia végén leverten mondotta a központi szeminárium folyosóján: „Fiam, öt-négy arányban alulmaradtam.” Az Egyházügyi Hivatal fogadásán rendkívül tartózkodóan viselkedett, semmit nem fogyasztott. Zavarát palástolva dr. Brezanóczy Páltól cigarettát kért, pedig évtizedek óta nem dohányzott. A történetét maga mondotta el, de később Brezanóczy szájából is hallottam. A második házi őrizet ezzel az ellenállással, majd a július 21-i püspöki kari eskütétel „előkészítésével” függött össze. Este a televízió Híradója Pétery püspök aláírását mutatta. Az Egyházügyi Hivatal fokozatosan vette birtokba az egyházkormányzatot. Az egyházi kinevezésekhez szükséges előzetes hozzájárulással nemcsak az aulákat, de a jelentősebb plébániák vezetőit is lecserélték. A Püspöki Irodába érkező postát csak az egyházügyi megbízott jelenlétében lehetett felbontani, a kimenő aktákat a megbízott előzetes jóváhagyásával, az általa őrzött püspöki pecséttel lebélyegezve lehetett postára adni. Az egyházmegyei levéltárat csak a kinevezett állami levéltáros jelenlétében lehetett használni. Pétery püspök utolsó „ösz- szetűzése” az Egyházügyi Hivatallal 1952 decemberében történt. Ekkor már minden hivatalban az Egyházügyi Hivatal által kinevezni kívánt irodaigazgató működött. Politikailag kívánatosnak látszott, hogy csak az egyház által is megbecsült, kitüntetett egyének legyenek. Pétery püspökről közismert volt, hogy püspöktársaival ellentétben ezekben az esztendőkben nem adott kitüntetést. Azt mondotta, amíg Mindszenty prímás és legjobb papjaink börtönben vannak, én nem adhatok kitüntetést. Az irodaigazgatók kitüntetésére vonatkozó igényt a novemberi Püspöki Konferencián Czapik érsek úgy akarta áthidalni, hogy az irodaigazgatók „durante munere” — hivatali idejük alatt tb. kanonokok legyenek. Ez a cím az igen dekoratív lila gallér és lila birétum — papi sapka — viselésének jogával jár. Pétery püspök ezt sem fogadta el, hanem püspöktársainak is elmondotta és ezzel országosan ismertté tette a kitüntetésekkel szemben a bebörtönzött Mindszenty prímás és. a raboskodó papok iránti szolidaritását. Ezt a nyilvános szembenállást az Egyházügyi Hivatal már nem tudta elviselni. Decemberben az Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese Vácott személyesen terjesztette elő az irodaigazgató apáti kinevezését. Pétery püspök negatív válasza után maga Kossá elnök próbálkozott jobb belátásra bírni. Karácsony után a hivatalba kérette Pétery püspököt és ingerült szóváltás után ezt mondotta: Nézze, Petro, kinevezi, vagy nem? — A tagadó válasz hallatára Kossá elnök kíséretével együtt kivonult a teremből. magára hagyva titkárával a püspököt. 1953. január 2-án, első pénteken — a hatodik házkutatás után — kihirdették a házi őrizetet és őrizetbe vették dr. Vidákovits Aladár premontrei perjelt, aki a püspök vendége volt. Ezzel akarta együttérzését kimutatni az üldözött szerzetesség iránt. Ekkor került őrizetbe a titkár: dr. Petróczy Sándor, e sorok írója is. Magam őrizetbe vétele ügyében hadd idézzem Heté- nyi Varga Károly könyvét: „Papi sorsok a horogkereszt és vörös csillag árnyékában" — 417. lap — „Állítólag őt szemelte ki az ÁÉH egy készülő, Pétery püspök elleni per előkészítő tanújának.” Egy hónapig tartó kihallgatásom után látszott, hogy nem illegális szervezkedés, a rendszer megdöntésére irányuló kísérlet, de még egy sovány gazdasági bűncselekmény sem terheli Pétery püspök lelkét. Jóllehet kihallgató tisztem szellemes meghatározása szerint: „kit, miért, mikor, mennyire ítélünk: ez csak bíróságtechnikai kérdés”. 1953 tavaszán, Sztálin halála utáni változások korában nem volt már időszerű egy sokadik koncepciós, egyházi per. Közben a házi őrizet embertelen körülményei miatt szinte apatikussá vált az őrizetes Pétery püspök. Összenyitott szobáiban állandóan őr tartózkodott. Fürdőszobáját nyitott ajtó mellett használhatta. Ő, aki kirándulni is reverendában ment, így ment dunai kirándulásra is, nehezen viselte el fogságát. Romló egészsége, elborulni látszó kedélyét látva 1953. április 6-án Czapik érsek ajánlására hozzájárult a hej- cei szociális otthonba való költözéshez. Hejcén ismét megszokott napirendje szerint élt és dolgozott. Folytatta a már Vácott elkezdett zsoltármagyarázatok írását. Kiegészítette, bővítette a most, halálának 25. évfordulójára hűséges munkatársa, dr. Liptay György által kiadott könyve kéziratát, ami „Papi és szerzetesi hivatás” címen látott napvilágot. A haz.ahoz.atal 1956. október 31-én a fogságából kiszabadított Mindszenty prímás Vácott átutazva mondotta dr. Kovács Vince püspöknek: — Hozzák haza a püspöküket. November 1-jei hazajövetele csendes diadalmenet volt. A hétköznapokban azonban látszott, hogy Pétery püspök szelleme nem a régi többé. Az őt szeretettel felkereső paptestvérek, de környezete is rémülten látták, hogy nem tudja már mások gondolat- menetét követni és rendületlenül meséli élményét a Légió Mariae vallási mozgalomról. Megadással tért visz- sza hejcei otthonába, ahol 1967. november 25-én csendesen meghalt. Holttestének hazahozatalában döntő érdeme volt az azóta elhunyt jezsuita páter Szörényi Gábornak. Nagy nehezen sikerült meggyőznie az illetékes hatóságokat: nevetséges volna, ha a halott Pétery püspöktől is félteni kellene a demokratikus rendet. December 2-án több mint 200 pap jelenlétében temettük el az általa rendbehozott és kifestett altemplom kriptájában. S zületésének 100. évfordulója alkalmából 1991-ben emléktáblát avattunk a hejcei szociális otthon falán. Most pedig elhurcolásának 40. évfordulója alkalmából a váci püspöki palota falán örökítették meg emlékét. Szemben azzal a székesegyházzal, amelynek ékesítésén annyit fáradozott. Petróci Sándor
