Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER 12.. KEDD A kulturális összetartozás továbbéltetéséért Börzsöny vidék után Hont vármegyéről A történelmi Hont vármegye területén élő hazai és szlovákiai magyar helytörténészek kezdeményezték annak az átfogó tanulmánykötetnek a megírását, amely a vármegye magyarságának néprajzát dolgozná fel. A kötetet az 1996-os világkiállításra kívánják megjelentetni. A munkálatokról és a tervekről Mándli Gyulát, a szép ötlet egyik kezdeményezőjét kérdeztük, aki egyben fáradhatatlan szervezője és résztvevője a határon átnyúló együttműködésnek. — Hont vármegye szlovákok lakta területeinek néprajzáról már készült tanulmánykötet. 1989-ben a szlovákiai oldal magyarlakta területein is megkezdték a gyűjtést. 1990-ben Szobon szerveztünk kutatótábort a vármegye valamennyi magyarlakta területére kiterjedő néprajzi gyűjtőmunka és kutatási programok megbeszélésére. Az érdemi munkát 1991 óta végezzük az évente két-három alkalommal megrendezett közös táborokban. Az eddigi eredményeinket tartalmazó kisebb tanulmányokat nemrég jelentettük meg a „Börzsönyvidék” című kötetünkben. A szlovákiai magyar helytörténészekkel jóval a rendszerváltozás előtt kezdtem együtt dolgozni. Számos közös rendezvényt, kiállítást, tanácskozást szerveztünk. Az ezeréves megye összetartozását — legalábbis kulturális vonalon — igyekszünk megvalósítani. — Milyen szervezetek irányítják a tanulmánykötet készítésének munkálatait, és kik vesznek részt a kötet írásában? — A szlovákiai magyar szakemberek munkáját a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság vezeti, az ipolysági Hont Megye Baráti Kör és a Csemadok segítségével. Hazai oldalról a váci Tragor Ignác Múzeum (Zomborka Pál vezetésével) és a szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ irányítja a munkálatokat. A szobi könyvtár főként a néprajzi gyűjtést és kutatómunkát lehetővé tévő táborok rendezéséhez gyűjt anyagi támogatást, noha a költségekhez a Csemadok és más szlovákiai szervezetek is hozzájárulnak — mondja Mándli Gyula, aki főállásban az Érdy János Könyvtár igazgatója. A kötet elkészítésébe Magyarország legkülönbözőbb területeiről kapcsolódtak be a helytörténészek. A szervezőkön kívül például Selmeci Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese, Kovács tanár úr a szolnoki múzeumból, vagy a Szentendrei Szabadtéri Múzeum néprajzos munkatársai. A szlovákiai kollégák fele múzeumi néprajzos, de részt vesz a munkában a párkányi alpolgármester, Csáky Károly, az ipolysági Egyházi Alapiskola igazgatója, tanárok, valamint a hazánkban tanuló néprajz szakos egyetemi hallgatók. Tevékenységüket szakmai szempontból Liszkai József fogja össze, aki a magyarlakta területek néprajzi kutatását irányító komáromi múzeum munkatársa. — Milyen témákkal foglalkozik a kötet? Miből tudják megjelentetését finanszírozni? — A kötet a kezdetektől napjainkig mutatja be a vármegye magyarlakta területeinek teljes szellemi néprajzát, a szokásoktól, életformától kezdve a vallási életen, a hiedelmeken át az étkezési szokásokig, az építkezési és művelődési hagyományokig. Több száz oldalas, 20—30 tanulmányt tartalmazó monográfia megjelentetését tervezzük. A kutatásban részt vevő szervezeteknek nincs költségvetési keretük a kötet kiadására. Noha a megjelentetéshez igyekeznek majd hozzájárulni, a költségek oroszlánrészét ismét alapítványok révén, és önkéntes adakozók támogatásából kell majd fedeznünk. (d. v. s.) Szokolyán nemrég Mányoki Ádám emlékszoba nyílt. A kiállított tárgyak között szerepel a festőművész kalapja is Vimola Károly felvétele Filmtörténeti videotéka Színészvilág Magyarországon Sztrájk és művészet A színházak óriási anyagi és erArt Video elnevezéssel videokölcsönző megnyitására készül a Szegedi Mozgókép Kft: a téka kizárólag filmtörténeti szempontból értékes hazai és külföldi alkotásokat kínál. A szegedi Belvárosi mozi kamaratermének előcsarnokában hamarosan 780 kazettából válogathatnak az érdeklődők, a készletet — a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával — folyamatosan bővítik. A cég vezetői tapasztalták, hogy a film- kedvelők ráuntak a kölcsönzőkben megtalálható kommersz filmekre, ám hiába keresik az értékesebb műveket, vagy például a régi magyar produkciókat. Ezért döntöttek úgy, hogy az összes, videón meglévő magyar filmet megszerzik a kölcsönzőbe. Ügyelnek arra, hogy az iskolai ajánlott olvasmányok filmfeldolgozásait a tanulók megkaphassák. kölest aldozatvallalassal képesek csak működni, ennek ellenére a sztrájk nem lehet eszköz a művészeti dolgozók kezében érdekeik érvényesítésekor — szögezte le Döme Sándor, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szervezet tegnap tartott országos értekezletén, a Rátkai Klubban. Az eszmecserén a művelődési és a munkaügyi tárca vezető tisztségviselői mellett jelen voltak a színházi közalkalmazotti tanács, a Színházművészeti Szövetség, a Színészkamara képviselői, és számos társulatigazgató. Döme elmondta: az előadóművészeti ágak között vannak ugyan érdekkülönbségek, de végső soron a cél közös: a zavartalan működés és a magas színvonalú produkciók létrehozása. A közalkalmazotti törvény általánosságban jó keretet nyújt a színházak számára, de a különleges terület speciálisabb szabályozást igényelne. A szellemi szabadfoglalkozás sok esetben színész-munkanélküliséget, egyszersmind „törvényen- kívüliséget” rejt. Megoldatlan azoknak az előadóművészeknek a helyzete is, akiknek lejárt a szerződése, végkielégítés ugyanakkor nem illeti meg őket, nemegyszer több évtizedes munkaviszony után sem — hangsúlyozta a főtitkár. Döme Sándor arról is szólt: idén májustól — a tavalyi átlaglétszám alapján — 10 milliárd forintot juttatott a területnek a Költség- vetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa. Az összeg természetesen csak a szintentartást tudja követni. Fekete György, a művelődési tárca helyettes államtitkára hozzászólásában kiemelte: a magyar kultúra több évszázados történetében soha nem volt sztrájk, és azt elképzelhetetlennek tartja a jövőben is. A művésztársadalom követelései egyénileg jogosak, de kollektive nem, mert pozíciói nem rosz- szabbak más értelmiségi területekénél. Az ágazat helyzete nem gyengül drasztikus mértékben a jövő esztendőben sem. A társadalmi-gazdasági rendszer- változás nehéz időszakában azonban a kulturális terület reális stratégiája egyelőre csak a szintentartás lehet — hangsúlyozta a politikus. Örvendetes tény viszont, hogy nem kellett színházakat bezárni Magyarországon. A Nemzeti Kulturális Alapról szólva elmondta: várhatóan ez év novemberében kezdi meg működését, és lesz színházi kuratóriuma is. Ugyanakkor a civil szféra, az alapítványok tőkeszegénysége miatt még évekig főként az állami és az önkormányzati pénzeszközök jelentik a művészeti tevékenység fő anyagi forrását — mondta Fekete György. Tihanyi Bernadette balettestje Az Erkel Színházban tegnap este mutatták be Tihanyi Bernadette fiatal koreográfus négy egyfelvonásból álló — „Négy dimenzió” című — balettestjét. Közreműködött a Magyar Állami Operaház balettkara. Képünkön Végh Krisztina és Nagyszentpéteri Miklós a „Rondó” című balettben. Földi Imre felvétele Másság és azonosság Kőbányán Magyarországi cigány, görög és lengyel képzőművészek munkáiból rendeznek kiállítást csütörtöktől a kőbányai Pataky Galériában. A „Másság — azonosság” címet viselő rendezvényt György István, Kőbánya polgármestere nyitja meg; a tárlaton szereplő munkákat Kerékgyártó István művészeti kritikus mutatja be. Az október 14-én fél 4 órakor kezdődő tárlat november 1-ig tekinthető meg — Budapesten, a X. kerület, Szent László tér 7-14. szám alatt. Opera Marilyn Monroe-ról Több film és megszámlálhatatlan könyv után most operában örökítették meg a feledhetetlen amerikai filmcsillag, Marilyn Monroe életét és rejtélyes halálát. A „Marilyn” című dalmű ősbemutatója a napokban volt a New York-i városi operaházban, meghívott vendégek előtt Mint az AFP tudósítása hangsúlyozza, az opera mérsékelt fogadtatásban részesült a kritika részéről. A The New York Times szerint „kevés olyan van ebben az operában, ami megérdemelne három óra figyelmet”. A Los Angeles Times „csodálkozik azon az udvarias fogadtatáson, amelyben ez a sehová nem vezető látvány részesült”. A Washington Post ezzel szemben úgy véli, hogy „legjobb részeiben az opera figyelemre méltó alkotás”. Ä „Marilyn” elegyíti a mítoszt és az 1962-ben öngyilkosságot elkövetett filmcsillag valós életét. A címszerepet Kathryn Gamberoni szoprán énekelte. A nagymértékben eklektikus — dzseszmotívumokat vagy boogie-woogie elemeket is tartalmazó — muzsika Ezra Laderman kompozíciója. A librettót Norman Rosten, az elhunyt színésznő hajdani barátja, a „Marilyn, egy ki nem adott történet” című könyv szerzője írta. Biatorbágyi képek Akiket az ének köt össze Telt ház elölt — Biatorbágyon A Biatorbágyi Férfikórus több mint három évtizede tölt be jelentős szerepet a nagyközség kulturális életében. A kórus 1959-ben szerveződött újjá 25-30 fővel. Varga István tanító vezetésével. Fellépésük kezdetben a községi ünnepségekre korlátozódott, az idők folyamán azonban bővültek lehetőségeik. Mindez annak is köszönhető, hogy az együttes benevezett az országos kórusminősítő hangversenyre, ahol elnyerte az Ezüstko- szorú-diploma megtisztelő címet. A 80-as évek mélypontja után (a taglétszám a felére csökkent) napjainkra ismét emelkedőben van a dalárda „csillaga”. A kiöregedett tagok helyébe új tagok léptek a fiatalabb generációból; ugyanakkor az új karnagynak, Szakály Mátyás budaörsi énektanámak a személye is biztosíték a továbblépésre. Ma már nem csak az országban ismerik széles repertoárjukat. A közelmúltban meghívást kaptak a németországi testvérvárosba, a Herbrechtingeri Dalkoszorú megalakulásának 125. évfordulójára rendezett háromnapos ünnepségsorozatra. A huszonkét fős kis csapatot a hajdanán Biatorbágyról elszármazott német családok látták vendégül. A családi jellegű rendezvények mellett a Dalkoszorú jubileumi születésnapján a testvérkórusok közös fellépése színesítette az ünnepi estet. Tóth Sándor A biatorbágyiak németországi vendégszereplésén készült felvétel
