Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Árd 13,50 forint 1993. OKTÓBER 9., SZOMBAT Döntés Bahason A dabasi önkormányzat képvi­selői csütörtök esti ülésükön, ha nem is egyhangúlag, de úgy döntöttek, hogy a megbe­szélés előre összeállított napi­rendjéről törlik a sári telepü­lésrész általános iskolájának ügyét. A határozathozatalra az­után került sor, hogy Horváth István polgármester felolvasta Keszthelyi Ferenc megyéspüs­pök levelét. Az egyházi vezető tudatta a képviselőkkel, hogy Göncz Árpád köztársasági el­nökkel megegyezve elhatároz­ták egy háromtagú bizottság létrehozását az iskolamegosz­tás kérdéseinek tisztázására, s kérte a település vezetőit, a bi­zottság véleményének ismere­te nélkül ne foglalkozzanak a problémával. Horváth István elmondta: voltak képviselők, akik kifo­gásolták, hogy csupán az egy­házi vezető levele alapján kell dönteniük a napirendről, hiányolták a köztársasági el­nök hivatalának kérését. A polgármester mindehhez hoz­záfűzve azt is közölte, hogy tudomása szerint a bizottság akkor kezdi meg munkáját, ha Rómában tartózkodó egyik tagja hazaérkezik. R. Z. Megyei agrárszakértők tanácskozása Számolni kell a szárazsággal A természeti környezetünk változásai és az ezzel kapcso­latos gazdasági, agronómiái, valamint szervezési feladata­ink címmel tartották meg teg­nap, immár második alka­lommal azt a megyei mező- gazdasági tanácskozást, ame­lyet a gazdakörök, az érdek- képviseleti szervek, a vállala­tok, az oktatási intézmé­nyek, a szövetkezetek veze­tői részére szerveztek meg. E találkozók célja a véle­ménycserén túl a közös hang megtalálása, valamint az, hogy minden érdekelt a maga lehetőségein belül to­vább vigye, átgondolja az itt megfogalmazott gondokat, megoldási javaslatokat. A tegnapi összejövetelen három szakember, Dunay Sándor, az Országos Meteo­rológiai Szolgálat főtanácso­sa, Szalay György és Máthé András, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető tanárai tartottak elő­adást. Tunyogi András, a Földmű­velésügyi Minisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hi­vatalának vezetője elmondot­ta, az utóbbi évek klímaválto­zásai számos kérdést vernek fel. Milyen tényezők váltják ki ezt, mekkora a szerepe ebben az éghajlati változásoknak, az emberi beavatkozásnak? A pri­vatizációról, a tulajdonlásról, a pénzügyekről esik napjaink­ban a legtöbb szó, holott igen lényeges az, hogyan tud felké­szülni a környezeti változások­ra a mezőgazdaság. Az előadó szakemberek a legégetőbb gondokat vázolták fel: az aszályról, az évi csapa­dékmennyiség csökkenéséről illetve, hogy nem akkor esik, amikor kellene — a megyei csatornahálózat hiányosságai­ról, a talajvédelemről, a felszí­ni vízkészletekről, azok minő­ségéről, az öntözésről esett a legtöbb szó. Elhangzott, az utóbbi időben több helyen le­süllyedt a megyében a talaj­víz. A parti szűrésű kutak szeny­Konferenciaterem a szállodában Új töltőállomás Budaörsön Tegnap a kora esti órákban ünnepélyes kere­tek között felavatták az Ml-es és az M7-es au­tópálya mentén felépült AGIP Hungária Rt. Budaörs Szolgáltató Állomást. A 30 millió dolláros költséggel létrehozott beruházás az AGIP Hungráia Rt. egyik legjelentősebb ma­gyarországi létesítménye, amely az olasz érde­keltségű cég egész európai autópálya-hálóza­tának egyik legnagyobb és legjobban felsze­relt komplexuma lett. A budaörsi szervizállo­más egyébként két töltőállomást, egy szállo­dát, több konferenciatermet, pizzériákat, ide­genforgalmi irodát, pénzváltóegységet és még egy sor magas színvonalú szolgáltatást nyújtó egységet foglal magába. A töltőállomás kiala­kításánál különös figyelmet szenteltek a kör­nyezetvédelmi eszközökre, mint például a ket­tős falú benzintankokra, a speciális olajcsap­dákra és az elektronikus vezérlésű szivárgás­ellenőrző rendszerekre. Többek között víztisz­tító rendszer működik az autó-és a kamionmo­só területén. A komplexumhoz tartozó Forte Agip Szállo­da ideális helyen, a Bécs—Budapest autópálya mellett, mindössze nyolc kilométerre a város központjától épült fel. A szállodában 160 lég­kondicionált szoba, 4 apartman és az Álla Bell Italia Étterem és bár található. A rugalmasan ki­alakítható konferenciatermek 350 személy befo­gadására alkalmasak, és a legmodernebb audio­vizuális berendezésekkel és számítógépekkel ösz- szekötött, vetítővászonnal és egyéb kellékekkel vannak felszerelve. A hotelben nemcsak az autó­val érkezőket várják, hanem közvetlen kisbuszjá­rat közlekedik a Ferihegyi Repülőtér, a szálloda és a városközpont között. A budaörsi szolgáltatóállomás modem léte­sítményeivel fontos előrelépést jelent a ma­gyar idegenforgalom szempontjából. Kép és szöveg: Hancsovszki János nyeződése miatt a fővárosi ku­tak egy részét ki kellett kap­csolni a vízszolgáltatásból. A szárazsággal a jövőben is számolnia kell a magyar mezőgazdaságnak. A védeke­zés, e hatás ellensúlyozása ki­emelt feladat kell hogy le­gyen. Az öntözés megoldást kínál ugyan, de ehhez még nem épültek ki mindenütt a rendszerek, egyelőre nem is adottak a feltételek. A termé­szeti környezet változásaival összefüggésben elszaporod­hatnak a rovakártevők. Emi­att különös gonddal kellene foglalkozni a növényvéde­lemmel. Itt utaltak a tatár- szentgyörgyi sáskainvázióra. Számítani lehet arra is, hogy az enyhe telek miatt egyéb ká­rosítok is megjelennek. Ahogy az egyik résztvevő, Molnár Zoltán, a Pest Me­gyei Növényvédelmi Állo­más vezetője kifejtette, ismét életre kéne hívni a növényvé­delmi figyelő állomásokat. (Folytatás a 4. oldalon) Kétnyelvű oktatás Közös célok Szlovéniával A magyar—szlovén kapcsola­tok nagyon jók, mind politi­kai, mind gazdasági területen — válaszolta lapunk kérdésé­re Herman Rigelnik, a Szlo­vén Köztársaság törvényhozá­sának elnöke, aki küldöttsége élén, kétnapos, hivatalos ma­gyarországi látogatása során Tök községet is felkereste. A delegáció tagjai tegnap haza­utaztak Szlovéniába. — Az átalakulási folyamat nálunk sem volt könnyű — mondotta Herman Rigelnik találkozásunkkor. — Sok tu­dás és némi szerencse is kel­lett ahhoz, hogy hazánkban, szomszédainknál békésebb körülmények között zajlódja- nak le a folyamatok. Sok se­gítséget kaptunk Magyaror­szágtól eddig is. Több magas rangú magyar politikussal ta­lálkoztunk, akikkel arról ta­nácskoztunk, hogy az átme­net időszakában, annak folya­matában hol jelentkeztek ne­hézségek, mi az, ami hasonló­képpen alakult országaink­ban. Beszéltünk a gazdasági együttműködés lehetőségei­ről, és egyetértettünk abban, hogy nagyon fontos az infra­struktúra kiépítése, fejleszté­se mindkét területen. Szó esett a kisebbségek helyzeté­ről, a szlovéniai magyarokról és a magyarországi szlové­nekről. (Folytatás a 4. oldalon) A hiteles tájékoztatásért Az 1907-ben életbe lépett Lex Apponyi nemzetközi tilta­kozást „eredményezett”. A Nagy-Magyarországon éló' nemzetiségek — legfőképpen a románok — ellenérzését az váltotta ki, hogy a törvény a magyar nyelv kötelező oktatását is előírta az egyébként más nyelven tanító isko­lákban. Nem félreértés: nem a magyar nyelven történő oktatást, hanem a magyar nyelv oktatását is! Mindez egyébként olyannyira természetes, hogy — miként még az elmúlt évtizedek marxista történetírói is megjegyzik — „az államnyelv oktatását minden modern állam meg­követeli”. Hogyan történhetett meg mégis, hogy e modern álla­mok számos neves közéleti személyisége tiltakozott a tör­vény ellen, s nemzetiségeink elnyomásáról beszéltek? Úgy, hogy egyoldalú — román, szláv — tájékoztatást kaptak. Mi, magyarok pedig nem vettük a fáradságot, hogy propagandát fejtsünk ki a magunk igaza mellett. A Lex Apponyi kedvezőtlen nemzetközi fogadtatása csak egy példa propagandánk elégtelenségéről. Sok más tényező mellett a nyugati politikusok csehek, románok, szerbek általi folyamatos „megdolgozása” is közreját­szott a trianoni békeszerződés számunkra oly’ kedvezőt­len megszövegezésében. De elégtelen volt propagandánk az utóbbi hét évtized­ben is. Nem egy — egyébként jószándékú — nyugat-eu­rópaiban él még a magyarok és valamiféle barbár ázsiai horda azonosítása. Éppen ezért vettük nagy örömmel, a Magyar Tájékoz­tatási Egyesület előkészítő bizottságának bemutatkozó le­velét. A szervezet nem kisebb célt tűzött maga elé, mint­hogy „a kultúra eszközével a Magyarországról és a ma­gyar népről alkotott képet kedvező irányba formálja, ér­tékeinket külföldön népszerűsítse, ügyeink és sorsunk iránt az érdeklődést felkeltse, a baráti kapcsolatok kiépí­tését elősegítse”. Mindezt minden országgal és néppel való barátság és jóviszony ápolása keretében kívánja a szervezet megvalósítani. Sok sikert kívánunk a kezdeményezőknek! Hardi Péter Áramtarifa November 1-jétől valószínű­leg bevezetik a harmadik áramtarifát, amely a lakosság­nak csupán néhány százalé­kát, a luxusfogyasztókat érin­ti — jelentette be Szabó Iván pénzügyminiszter. Ez a tarifa- rendszer remélhetőleg előse­gíti a lakásokban működő energiaigényes vállalkozások felmérését, illetve a fekete- gazdaság visszaszorítását. Energiarendszerünk fejleszté­séhez, átalakításához világ­banki hozzájárulásra is számí­tunk. azonban ennek feltéte­le, hogy a tarifákat európai szintre hozzuk. Aranytőr a belügyminisztertől A fehérgalléros bűnözök nyomában Boross Péter belügyminiszter ötvenedik születésnapja al­kalmából aranytőrrel jutalmazta Pelikán László alezre­des, rendőrségi főtanácsost, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztályának helyettes vezetőjét. Az elis­merés mindig alkalmat teremt valamiféle számvetésre. A kitüntetettet életpályájáról, munkájáról kérdeztem, arról, hogy jutott el idáig. Szervezőmémöki szakon szerzett diplomát a veszpré­mi egyetemen, majd hosszá ideig az Egyesült Izzó egyik gyárában dolgozott. Harminc­öt évesen lett rendőr, s mikor pályamódosításának okairól kérdeztem, nem használt nagy szavakat a bűnüldözés iránti elhivatottságáról, csak ennyit mondott: így adódott... A sport segítette hozzá, hogy pályamódosítás után könnyen tudott alkalmazkod­ni a fegyveres testületben ér­vényes kötöttségekhez. Válo­gatott kajakozó volt, aki meg­szokta, hogy a fegyelem elő­feltétele a sikeres versenyzés­nek. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom