Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. SZEPTEMBER 22.. SZERDA Község a város peremén Fele Pest, fele Két térkép fekszik előttem, egykori kordokumentumok fakszimiléi, melyek Pest megye településeit tüntetik fel a XII., illletve a XVII. században. Az elsőn — 1300 körül — már rajta van Gyál. A másikon — II. József uralkodása idejéből — fehér foltok jelzik azokat a falvakat és városokat, amelyek a török pusztítás következtében megszűntek létezni. Közéjük tartozott Gyál is. A község monográfiájában a következőket olvashatjuk az 1526-ot követő időkről: a középkori Gyál-vidék a török hódoltság korában teljesen kopár pusztasággá, füves homoktengerré silányul*. Mint lakott településről, 1695-ben esik róla szó újra, tulajdonosként a váci püspökséget említik. A XIX. század végén Gyálpuszta néven tartják nyilván, és Alsónémedi köz- igazgatásába tartozik. A századfordulót követő viszonylagos fellendülés Jálics Géza földbirtokos nevéhez fűződik, aki a dabasi járás legnagyobb szőlőgazdaságának alapjait vetette meg a homokos buckán. Az egykori, 220 holdas merlot és burgundi telepítésekből ma már hírmondó sincs a környéken, sőt még a Jálics-kastélyt is elbontották és elhordták a háború utáni években. A hajdani falucska ma 25 ezres lélekszámú nagyközség, az ország legnagyobb NEM városi rangú települése, mely egyben a főváros küszöbe. A szoros kapcsolat Pestszentim- re határában érzékelhető leginkább, már-már humoros formában. Egyazon utcának két neve van, s a két utcanévtábla egyazon házon díszeleg. Az ingatlan fele Budapesthez, a XVIII. kerülethez tartozik, a másik rész Gyálhoz. Jó volna tudni, vajon a tulaj személyi igazolványában a Barackos vagy a Gyöngyvirág utca van-e beírva. Gyáli körutamra Gyimesi István polgármester kísér el. Mindketten felemlegetjük az első közös utunkat, melyet közvetlen a megválasztása után tettünk a településen, szidva a kátyúkkal teli csupa sár utcákat. Most, három és fél év után merőben más kép fogad, beleértve az utakat, az újonnan épült házakat, az óvodát, iskolát, az egészség- ügyi központot, a víztisztító állomást vagy a piacteret — mindazt, ami a rendszerválto- zás után valósult meg a községben. Mindezt látva érthető Vona Ferenc egy közelmúltban tett nyilatkozata: „A választókerületem legdinamikusabban fejlődő települése Gyimesi István: „Úgy érzem, nem kell majd szégyenkeznünk, ha eljön a megmérettetés ideje” mint 7 millió forint volt. Az iskolák részére létesített sportpályák területe 800 négyzetmétert tesz ki, 5 millió forinton felüli összegért. A Kossuth-iskola tornacsarnoka és korszerűsítése 90, az egészségügyi központ 50 millió. És megoldották a víztisztítást 30 millióért. — Emlékszik mi volt itt? — kérdi a polgármester a A Kossuth utcai új tornacsarnok Gyál” — mondotta egy fórumon az MDF-es országgyűlési képviselő. íme, néhány konkrét adat: 1990 óta 12 kilométer hosszúságban épült aszfaltos járda, 38 millió forint értékben. A szilárd burkolatú úthálózat 11 kilométerrel bővült, amiért 100 milliót fizettek. Megépült hat parkolóhely, ezek összfelülete 3200 négyzetméter, a bekerülési összeg több Szent István utcában, egy fűvel beültetett térségen. — Rémlik. Egy ütött-ko- pbtt szatócsboltféle. — Pontosan. Az ócsai ÁFÉSZ boltja. Lebontattuk. Nem illett az utcaképbe. Annál inkább illik a néhány házzal feljebb megnyílt Radnóti-féle ABC, példázva a vállalkozói kedvet és az igényes lakossági ellátást. Hasonló kép fogad a piac melGyál lett, ahol a napokban adnak át egy új üzletsort. Azon a helyen, ahol évekig működött a híres-hírhedt KGST-piac, mígnem az új községatyák a település szélére száműzték. A közelmúlt emlékei közé tartozik az a rossz kis ház is, mely óvodaként működött, a Munkácsi utcában. A napokban lekerült homlokzatáról a tábla, s egy új épület falára helyezték át. A 45 millió forintért megépített, minden igényt kielégítő óvodához egy félhektáros kert is tartozik, ezt a megnyitás előtti hetekben vette meg és csatolta az intézményhez az önkormányzat. A Bartók utcai körzet néhány éve még homokpuszta volt. Az elmúlt időszakban, kivált a rendszerváltozás után, rohamos fejlődés indult, a közművesítéssel párhuzamosan csaknem száz új családi ház épült ezen á környéken. Ennek egyénes következménye az óvodás korúak számának növekedése, s ezért volt szükség a 75 személyes korszerű óvoda építésére. A kis és nagy beruházásokkal kapcsolatban a polgármesteri hivatal községgazdálkodási és műszaki osztályvezetője, Makkay László röviden ennyit mond: — Én 1967 óta irányítom a gyáli fejlesztéseket, de ami itt, a három év során megvalósult, az azelőtt tíztizenöt év alatt ha végbement. Persze nem csupán fényoldalai vannak Gyálnak, a főváros közelsége az előnyök mellett hátrányokkal is jár. Például a kétes elemek beszivárgásával, akik veszélyeztetik a közbiztonságot. Á községi rendőrőrs nehezen tud megbirkózni a feladatokkal, amiért is a polgármester egy önálló rendőrkapitányság felállítását sürgeti. Ismerve a BM gondjait, Gyimesi István felajánlotta a közösségi házat a rendőrkapitányságnak, ugyanakkor megvásárolták a községi mozit a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattól 470 ezer forintért, s itt alakítják ki a művelődési központot újabb 800 ezerért. — Nagy vonalakban már sikerült szót értenünk Komáromi István megyei rendőr- kapitánnyal, a felkínált épületet megfelelőnek tartják, s a közeljövőben döntenek a javaslatról. Meggyőződésem, hogy ez a megoldás mindkét fél részére kedvező,’ de mindenekelőtt a lakosság érdekét szolgálja. Sajnos, nem ilyen rózsás a helyzet a telefonügyben. Ezt többszöri nekirugaszkodás után sem tudtuk megoldani. A jelek szerint telefon csak a Matáv privatizációja után várható. A másik gondot a helyi közlekedés jelenti. A nagyközség utcáinak hossza 110 kilométer, az ingatlanok száma pedig 7000. Ennek a roppant nagy területnek nincs helyi közlekedése, a BKV kék buszai csupán néhány A szerző felvételei — Nemcsak megrendeltük, de már kész is van, az elmúlt napokban zajlott le Pakonyban a fáklyagyújtási ünnepség. A szakértők szerint bármilyen dinamikusan is fejlődik Gyál, az elkövetkező húsz-harminc évben biztosított a lakosság gázellátása. Harminc év nagy idő. Azok, akik akkor igényelnek majd gázt, vagy akkor íratják be a gyereküket a Bartók utcai iskolába, talán még nem is élnek. De akik élnek, a kortársak bizonyára emlékezni fognak a rendszerváltozás utáni első polgármesterre és az első képviselő-testületre. Mely nemcsak vállalta, de becsülettel meg is tett mindent, hogy a község kilépjen a hosszú évtizedek szürkeségéből. Harminc év múlva a két régi térkép, a mostani is kordokumentum lesz. Az a térkép, melyre Gyimesi István jelöli be üres perceiben a községfejlődés tanúbizonyítékait piros és sárga filctollal. Matula Gy. Oszkár A napokban átadott 75 személyes új óvoda utcát érintenek, s így az al- vagy a felvégről nehéz - a közintézményeket, a községházát vagy az egészségügyi központot megközelíteni. — Szeretnénk rábírni a BKV-t, hogy növelje a járatok számát, és iktasson be új vonalakat. Ha ez nem sieddig a gázprogramról. Ez ugyanis még 1990 előtt beindult, vagyis a megvalósítás csak részben az önkormányzat érdeme. Az viszont már igen, hogy időben felmérték, a meglévő gázfogadó állomás hovatovább kicsi lesz a rohamosan fejlődő telepüA vállakozó kedvben nincs hiány. Ennek egyik bizonyítéka a Radnóti-féle vegyesbolt kerül, úgy magánvállalkozóktól kérünk ajánlatot a helyi közlekedés lebonyolítására. * Szándékosan nem írtam lésnek. Ezért előrehozott beruházásként, Pakonnyal közösen megrendelték az új fogadóállomást, melynek a Gyálra eső költsége 28 millió forint lesz. Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata A félmázsás harang egyike a legrégebbi harangoknak Magyarországon. Egyéb, hitelt érdemlő dokumentum híján idézzük néhai Nagy Árpád plébános szavait, amelyek a régi alapokon újjáépített gyáli Szent István-- templom felszentelésén hangzott el, 1986-ban. A gyáli templom tornyában olyan harang szól, amelynek a hangját akár Nagy Lajos király is hallhatta, s akár Toldi Miklós is megemelhette a kalapját a harangszóra. Még az is elképzelhető, hogy Mátyás király híres fekete seregének a katonái a harang szavára imádkozták az Úrangyalát. Azután jött a török. A templom romba dőlt, a harang elnémult. Valakik valamikor megmentették: elásták. Sötétség borult rá a föld mélyén, de nem örökre. Nincs adat, hogy mikor és hogyan került elő. A lényeg, hogy megvan. A gyáli harangon nincs szöveg és nincs dátum. Ezzel adósunk maradt az egykori mester. Korát csupán a cizellált díszítések stílusjegyei alapján azonosították a történészek. A fimon rajzú girland és a glóriás szent — valószínűleg Szent Isvánt ábrázolja — domborműve ma is ámulatba ejti a szemlélőt. Ez a harang egy remekmű. És bizonyság is. Bizonysága őseink hit iránti fogékonyságának és a korabeli kézművesek rátermettségének. Egy darab a magyar történelemből. (m. gy. o.)
