Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 1.. SZERDA Kultúránk közös gyökerű Csáky Károly az Ipolyságról Pedagógusok egészségéről a Testnevelési Egyetemen Akik naponta bizonyítanak Aki az Ipoly menti táj alapos ismeretére vágyik, annak Csáky Károly könyveit kell olvasnia. A „Honti barangolá­sok” című, melyet még 1985-ben jelentetett meg a Madách Kiadó, alapműnek is lehet tekinteni. Arról a törté­nelmi Hont megyéről szól, melynek nagyobb része ma a Szlovák határon túlra került, kisebbik fele ideát Nógrád- hoz, Bemecebarátitól pedig az Ipoly vonalán Szobig, Nagymarosig, Kóspallagig teijedt, s ma Pest megyéhez tartozik. Történelmet, néprajzot fog­lal magába az 1989-ben meg­jelent „Szülőföldi vallomá­sok" című kötet is, míg leg­újabb munkája a: „Pogány - kát vittünk, báránykát koz­tunk” című, 1982-ben Komá­romban megjelent táj sajátos néphagyományait mutatja be. Az Ipolyságon élői író, an­gol—magyar szakos tanár, is­kolaigazgató, nemrég jelen volt azon a vámosmikolai ta­nácskozáson, ahol a megron­gálódott nagybörzsönyi Szent István-templom, a kör­nyék műemlékeinek megmen­tése, az Ipoly-kultúrkör ápolá­sa céljából létrehozott alapít­vány kibontakozásra váró ten­nivalóiról volt szó. Kérdéseinket ott tettük fel a tanár úrnak. — Mi a véleménye az Ipoly-kultúrkörről, a folyó két partján időszerű kulturá­lis tennivalókról? — Alaposan fel kell tárni a szokásokat, hagyományokat, a táj múltját. Az eddigi kuta­tásokra az volt jellemzó, hogy vagy a folyó egyik olda­lán, vagy a másikon folytat­ták, de a két oldalon egyszer­re sohasem. Pedig a két oldal kultúrája egységes. A koráb­Az új német film címmel a legfiatalabb német rendezőge­neráció mutatkozik be a buda­pesti Goethe Intézetben szep­tember 2. és október 5. kö­zött. A rendezvénysorozat a budapesti Német Kulturális Intézet, valamint a- Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola közös szervezésé­ben valósul meg. A vetítések 18 órakor kezdődnek az And- rássy úti intézményben. (A német nagyjátékfilmeket min­den alkalommal a hazai film­bi időkben erősebbek voltak a kapcsolódások. — Létezik-e az összetarto­zás érzése, valamiféle ipolysá- gi tudat? — Ma is él a lelkekben va­lami, s az azt súgja, hogy kö­zelednünk kell egymáshoz. Ez nem a palócságtudat, amely ezen a tájon nem léte­zett. Kimutatható azonban egy olyan sajátos gondolko­dás és magatartás, ami az ipolysági embert megkülön­bözteti a másiktól, s ez az ér­zés köti ehhez a vidékhez. — Megerősíthető-e a két oldalon élők kulturális egysé­ge, fejleszthető-e közös szelle­mi élete? — Én azt hiszem, hogy ha a határok a jövőben legalább annyira átjárhatók lesznek, mint már most, akkor ez való­sággá válik. Az utóbbi évek­ben már természetes kön­nyedséggel járunk át például a drégelypalánki Szondy-ün- nepségekre, ahová negyven évig nem jöhettünk, s erről az oldalról ugyanígy látogat­nak át csoportosan és rendsze­resen a Honti-napokra. — Csáky Károly munkás­ságában már rég megvaló­sult ez a szóban forgó egy­ség, melynek jeles építője. Mi lesz a következő munkája? ír most valamit? — Most fejeztem be egy gyermekeknek írt, kétkötete- tes honismereti könyvet. ír­tam egyháztörténeti munká­kat. Ezek az Ipoly mente egy­házi műemlékeit, emlékeit, je­les egyházi személyiségeit mutatják majd be. Most sze­retnék foglalkozni az emberi élet nagy sorsfordulóival, a születéssel, halállal kapcsola­tos szokások, hiedelmek kuta­tásával. — Vajon ezek a munkák és művészeti főiskola egy-egy végzős hallgatójának rövid- filmje „vezeti” be.) Maria Theresia Wagner ,A nyest éjszakája” című, 1987-ben készült műve nyitja meg a sorozatot, szeptember 2-án. Wolfgang Becken Pil­langók címmel forgatott fil­met. Ezt a magyar közönség szeptember 7-én tekintheti meg. Robert Sigl „Laurin”-ját szeptember 9-én tűzik műsor­ra. Az apák országa, a fiúk or­szága címet kapta Nico Hof­általában az ön könyvei köny- nyen hozzáférhetők Magyar- országon? — Amikor még érvényben volt a közös könyvkiadásra vonatkozó egyezmény, akkor hoztak át belőlük. Most, hogy ilyen egyezmény nincs, meg kell találni a módját. A nógrádi tájakon iH-otl megta­lálhatók a könyveim. — Nehéz ma könyvet kiad­ni általában és különösen ma­gyarul, Szlovákiában? — Nem. A Madách Könyv­kiadó monopolhelyzetének megszűntével mindenki attól félt, hogy megbénul a ma­gyar könyvkiadás. A valóság­ban azóta több könyv jelenik meg. Igaz, kevesebb állami támogatás birtokában a ki­adók nehezebb helyzetben vannak. Ettől függetlenül jól működik a Kaligram, a Nap­könyv, a cserkészek könyvki­adója, az az öt-hat, ami ma­gyar könyveket jelentet meg. Sok kiadvány születik alapít­ványok támogatásával. Az ol­vasókat hozzá kell szoktatni a kényszerűen magasabb árakhoz. — Magyarországi könyvki­adók nem keresték meg önt kéziratok miatt? — Eddig még nem. — Ön már a szlovák állam­ban született. Magyarul ír. Sohasem gondolt arra, hogy szlovák író is lehetne? — Azért sem, mert a szülő­falum Kelenye, tiszta magyar falu. Tizenkét éves koromig csak magyarul beszéltem. Magyar általános iskolába jár­tam, magyarul érettségiztem. Nyitrán magyar szakos tanár­képzőt végeztem. A szlovák nyelvet később megtanultam és beszélem, de szépíróként is csak magyar lehetek. Kovács T. István mann alkotása, amely a szep­tember 14-ei programban sze­repel. A továbbiakban vetítik még Dietmar Hochmuth „Mo­tívumkeresés” (szeptember 21.), Heiko Schier „Wed­ding” (szeptember 23.), Ma­thias Allary „Franta” (szep­tember 30.) című alkotását. A fiatal német rendezőket bemu­tató sorozat a „Mindenütt jobb, mint ahol vagyunk” cí­mű, Michael Klier rendezésé­ben készült filmmel zárul, ok­tóber 5-én. A pedagógus álljon derűsen ta­nítványai elé! Külseje legyen ápolt, öltözködése rendes és vi­dám. Legyen egészséges, tartá­sa egyenes, fogazata kifogásta­lan! Soha ne legyen fáradt! Egyszóval: legyen friss és meg­nyerő egész éven át, hogy saját példájával neveljen! Belső és külső egészségre... Ehhez kí­ván segítséget, kedvet és el­szántságot adni a Magyar Test- nevelési Egyetemen szeptem­ber 11-én, szombaton tartandó Pedagógus—Egészség? össze­jövetel. Programjáról szervező­jével, Nagyné dr. Kovács Ildi­kóval, az MTE adjunktsával be­szélgettünk. e Élmény — és következménye — Iskolai látogatásaimon sok­szor megdöbbenek, milyen kül­sejű és tartású tanárok állnak ki nap mint nap a gyerekek elé. — mondja tapasztalatairól Ko­vács Ildikó. — Negatív élmé­nyeim indítottak arra, hogy be­kapcsolódjak a Zsámbéki Taní­tóképző Oskola-programjába. Abba a sokirányú posztgraduá­lis képzési formába, amely a pedagógusok igazi oktatóvá-ne- velővé való válását — sokolda­lúan képzett, példamutató, su­gárzó és kapcsolatteremtő sze­mélyiséggé fejlődését — kíván­ja elősegíteni. Magam, mint testnevelő tanár a program ke­retében a szakmához érintőle­gesen tartozó tudásra: többek között a játéktanításra, túraszer­vezésre, úszástanításra- nép­táncoktatásra felkészítő tanfo­Református kollégium A nagykőrösi reformá­tus egyházközségek közös presbitériuma szeptember 5-én dél­előtt 10 órai kezdettel istentisz­teletet tart a templomban, ahol dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamel- léki Református Egyház püspö­ke hirdet igét Az istentisztelet után város- történeti szempontból is jelen­tős eseményre kerül sor: a Nagykőrösi és Dunáméi léki Re­formátus Hitoktató és Tanító­képző Főiskolából, az Arany Já­nos Református Gimnázium­ból, az Arany János Reformá­tus Gyakorló Általános Iskolá­ból, valamint ezek intézményei­ből megalalapítják a Nagykőrö­si Református Kollégiumot A kollégium alapító okiratá­nak ünnepélyes aláírását követő­en tartják a református iskolák tanévnyitóját, s tesznek fogadal­mat a főiskolások. Délután fél 2 őrkor tanári konferencia kezdő­dik a templomban, több neves személyiség részvételével. Ben­da Kálmán történész .A refor­mátus kollégiumok jelentősége a magyar református egyház tör­ténetében” címmel tart elő­adást. Kálmán Attila államtitkár a református kollégiumok mai jelentőségéről, a magyar oktatá­si rendszerben betöltött szerepé­ről értekezik, majd Tókéczky László történésznek „A reformá­tus nevelés új lehetőségei, a régi formákban” című előadása hangzik el. lyamokat, valamint az egészsé­ges életmód, a jó testi erőnlét csínjára-bínjára oktató progra­mokat szervezek. Ép léleknek ép testet — Kiknek és mitől szól a szom­bati összejövetel? — kérdez­tem. — Elsősorban nem torna szakos pedagógusokat és óvó­nőket várunk, akik egészséges életmódra és jó erőnlétié törek­szenek- Eddig mintegy száz je­lentkezőnk van. Délelőtt afféle műhelymunkát tartunk, beveze­tő előadásokkal, kérdés-felelet­tel, vitával. Buda Béla, a Nem­zeti Egészségnevelő Intézet igazgatója kilenc pontba szed­ve kínálja fel intézetünk segítsé­gét, köztük teljes iskolai egész­ségprogramokat. Czeizel Endre genetikus arról beszél, mit kell tennünk „ép testű” polgárok ne­veléséért. Frenkl Róbert, a TE orvosi tanszékének vezetője olyan testi és lelki fogyatékos­ságok megelőzéséről szól, mint a ferde gerinc, a rossz tartás, a lúdtalp, a teherbíró képesség hi­ánya. Gombócz János, pedagó­giai tanszékünk docense a peda­gógusmesterség titkairól, Koz­ma Tamás, az OKI főosztályve­zetője a pedagógus személyisé­géről. Nádori László pedig a fi­zikai teljesítőképesség és teher­bírás mutatóiról, és ennek mér­céjétől. az Eurofitt-teszt vizsgá­latáról szól. Előadóink sármos. sugárzó személyiségek, és rend­kívül szellemesek — várható­an nagy hatást gyakorolnak majd a főként hölgyekből álló A Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoksága képzőművészed kiállításra invitált bennünket Túlesvén a formaságokon, vi­lágos, tágas terembe vezetnek, ha nem volna rács az ablakokon, semmi sem emlékeztetne arra, hogy hol vagyok. Ä fafaragás olyan műremekeit .tálalják" elém, amiket egy jó nevű képzőművész is megirigyel­het Plakettek, reliefek, aktok, tor­zók, mellszobrok, berakásos ka­zetták, ház- és hajómakettek, a fa­lon pedig zsírkréta, akvarell és olajfestmények. — Az itt látható 85 alkotást az elítéltek készítették — tájékoztat a B-blokk parancsnoka, majd a szakavatott nevelő hozzáértésé­vel elmagyarázza az okot mely az ecset és véső iránü vonzódást kiváltja. — Nem kis szerepe van az időnek, mely a faragás és festés mellett hamarabb telik. De emel­lett a lelki kényszer is jelen van, a szabad élet utáni vágyódás érző­dik ki minden darabból. Időtől időre kiállítást rendezünk, és zsű­ri díjazza a pályaműveket Az idén 1200, 1000 és 800 forint ju­talmat kapott az első három díja­zott amit ki-ki tetszése szerint használ feL Eddig, az esetek több­ségében festéket ecsetet fát és egyéb segédanyagot vásároltak belőle. A tájékoztató végén egy csoport elítélt érkezik, köztük Or­sós János, akinek a képei különö­sen tetszenek. Csontvári Kosztka közönségre. Az előadások írá­sos anyagát résztvevőink ren­delkezésére bocsátjuk. Hagyománnyá válhat — A délelőtti „elméleti” prog­ram délután különös fogadás­sal folytatódik — mondja Nagyné. — A reformételekből, zöldségből, gyümölcsből össze­állított menü az egészséges ét­kezéshez kíván mintát nyújta­ni. Reméljük, az egészséges életmóddal foglalkozó különbö­ző társaságok — a Kalifornia Fittness Központ, a Cerbona stb. — élnek a bemutatkozás le­hetőségével. Legfőbb célunk azonban az egymással való kö­tetlen találkozás és eszmecse­re: a pedagógusok egymással és az előadókkal információt cserélhetnek és kapcsolatba lép­hetnek. Afféle vidám jambo- ree-mk szánom a találkozót, ami — ha sikerül — hagyo­mánnyá válhat: minden tanév­kezdéskor találkozunk majd az egészség jegyében. Bizony ránk férne — és rám férne az efféle eligazítás —•, jegyzem meg, miközben elnyo­mom cigarettámat, és a derűs, egyenes tartású, elegáns asz- szonyt nézem. És aggódva gon­dolok arra: nem találtatnék-e könnyűnek egy Eurofitt-meg- mérettetésen. Ä jó hagyomá­nyokat nem árt átvennünk — egyezünk meg. (veszelszky) * (A programra a helyszínen le­het jelentkezni, 300 forintos részvételi díj fejében.) tői nehéz elhinni, hogy a legsú­lyosabb bűnért bűnhődik — Itt a börtönben került a ke­zembe először a Biblia — mond­ja. — Sárika nénitől, lelki gvámo- lílómtól kaptam. Sokat forgatom, aztán megfestem. — Van valami kérése? — kér­dem, tudván, hogy 1997-ben sza­badul. — Festéket, vásznat és ecsete­ket szeretnék de nincs fá pén­zem... Kérésemre a parancsnok elve­zet a barkácsműhelybe, ahol a fa­faragók dolgoznak Itt ismerke­dem meg Jakab Andrással, aki egy kertes családi ház makettjét készítette el a kiállításra. — Ilyen házat szeretne, ha majd szabadul? — kérdem. — Egy ilyen házat hagytam ott, amikor lefogtak Egy szép asz- szonnyal és négy gyerekkel. Azó­ta csak rájuk gondolok — Szeretnék magán segíteni — ajánlkozom. — Akkra- küldjön egy darab száraz kőris- vagy körtefát. Az a legjobb a szoborhoz. *• A riportban szereplő nevek fiktí­vek s szándékosan nem útam meg az elítéltek lakhelyéi Ha va­laki úgy érzi hogy segíteni kelle­ne Jánosnak és Andrásnak — fes­tékkel, vászonnal, fával, ecsettel — a közvetítést szívesen válla­lom. Matula Gy. Oszkár Károlyi-kastély a kultúráért Állagmegóvási munkálatokat kezdett az Or­szágos Műemlékvédelmi Felügyelőség a fe­hérvárcsurgói, egykori Károlyi-kastályban. A Heinrich Koch bécsi építész tervei alap­ján, 1844-ben romantikus stílusban épített, majd Ybl Miklós elképzelései szerint késői klasszicista stílusban átépített kastély 1952-től az 1980-as évekig gyermekotthon volt, s állagának rohamos romlása miatt csak­nem egy évtizede lakatlan. Az idén 23 millió forintot tudnak költeni a legszükségesebb munkákra, a faszerkezetek gombamentesíté­sére, a tetőszerkezet megerősítésére. Jövőre várhatóan 40 millió forintos költséggel foly­tatják az állagmegóvást. A kastély teljes helyreállítása a becslések szerint legalább 1 milliárd forintba kerüL A fehérvárcsurgói kastély hasznosítására szép terveket dédelget a helyi önkormányzat: az épületet a külföl­dön élő, hazalátogató magyarok „anyaháza­ként” a kultúra és művészetek hajlékaként, különféle népművészeti, zenei programok otthonaként szeretné hasznosítani. Ahhoz azonban, hogy az elképzelés megvalósuljon, az kellene, hogy az épület és a hozzá tarto­zó, természetvédelmi értéknek számító, mos­tani állapotában ugyancsak elhanyagolt 40 hektáros park gazdára találjon, vagyis akad­jon vállalkozó, aki helyreállítja, s rendbehoz­za az épületet és a parkot. Filmsorozat a Goethe Intézetben Börtöntárlat Fába faragott álmok stílusában biblikus témák. Orsós-

Next

/
Oldalképek
Tartalom