Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 1.. SZERDA Kultúránk közös gyökerű Csáky Károly az Ipolyságról Pedagógusok egészségéről a Testnevelési Egyetemen Akik naponta bizonyítanak Aki az Ipoly menti táj alapos ismeretére vágyik, annak Csáky Károly könyveit kell olvasnia. A „Honti barangolások” című, melyet még 1985-ben jelentetett meg a Madách Kiadó, alapműnek is lehet tekinteni. Arról a történelmi Hont megyéről szól, melynek nagyobb része ma a Szlovák határon túlra került, kisebbik fele ideát Nógrád- hoz, Bemecebarátitól pedig az Ipoly vonalán Szobig, Nagymarosig, Kóspallagig teijedt, s ma Pest megyéhez tartozik. Történelmet, néprajzot foglal magába az 1989-ben megjelent „Szülőföldi vallomások" című kötet is, míg legújabb munkája a: „Pogány - kát vittünk, báránykát koztunk” című, 1982-ben Komáromban megjelent táj sajátos néphagyományait mutatja be. Az Ipolyságon élői író, angol—magyar szakos tanár, iskolaigazgató, nemrég jelen volt azon a vámosmikolai tanácskozáson, ahol a megrongálódott nagybörzsönyi Szent István-templom, a környék műemlékeinek megmentése, az Ipoly-kultúrkör ápolása céljából létrehozott alapítvány kibontakozásra váró tennivalóiról volt szó. Kérdéseinket ott tettük fel a tanár úrnak. — Mi a véleménye az Ipoly-kultúrkörről, a folyó két partján időszerű kulturális tennivalókról? — Alaposan fel kell tárni a szokásokat, hagyományokat, a táj múltját. Az eddigi kutatásokra az volt jellemzó, hogy vagy a folyó egyik oldalán, vagy a másikon folytatták, de a két oldalon egyszerre sohasem. Pedig a két oldal kultúrája egységes. A korábAz új német film címmel a legfiatalabb német rendezőgeneráció mutatkozik be a budapesti Goethe Intézetben szeptember 2. és október 5. között. A rendezvénysorozat a budapesti Német Kulturális Intézet, valamint a- Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola közös szervezésében valósul meg. A vetítések 18 órakor kezdődnek az And- rássy úti intézményben. (A német nagyjátékfilmeket minden alkalommal a hazai filmbi időkben erősebbek voltak a kapcsolódások. — Létezik-e az összetartozás érzése, valamiféle ipolysá- gi tudat? — Ma is él a lelkekben valami, s az azt súgja, hogy közelednünk kell egymáshoz. Ez nem a palócságtudat, amely ezen a tájon nem létezett. Kimutatható azonban egy olyan sajátos gondolkodás és magatartás, ami az ipolysági embert megkülönbözteti a másiktól, s ez az érzés köti ehhez a vidékhez. — Megerősíthető-e a két oldalon élők kulturális egysége, fejleszthető-e közös szellemi élete? — Én azt hiszem, hogy ha a határok a jövőben legalább annyira átjárhatók lesznek, mint már most, akkor ez valósággá válik. Az utóbbi években már természetes könnyedséggel járunk át például a drégelypalánki Szondy-ün- nepségekre, ahová negyven évig nem jöhettünk, s erről az oldalról ugyanígy látogatnak át csoportosan és rendszeresen a Honti-napokra. — Csáky Károly munkásságában már rég megvalósult ez a szóban forgó egység, melynek jeles építője. Mi lesz a következő munkája? ír most valamit? — Most fejeztem be egy gyermekeknek írt, kétkötete- tes honismereti könyvet. írtam egyháztörténeti munkákat. Ezek az Ipoly mente egyházi műemlékeit, emlékeit, jeles egyházi személyiségeit mutatják majd be. Most szeretnék foglalkozni az emberi élet nagy sorsfordulóival, a születéssel, halállal kapcsolatos szokások, hiedelmek kutatásával. — Vajon ezek a munkák és művészeti főiskola egy-egy végzős hallgatójának rövid- filmje „vezeti” be.) Maria Theresia Wagner ,A nyest éjszakája” című, 1987-ben készült műve nyitja meg a sorozatot, szeptember 2-án. Wolfgang Becken Pillangók címmel forgatott filmet. Ezt a magyar közönség szeptember 7-én tekintheti meg. Robert Sigl „Laurin”-ját szeptember 9-én tűzik műsorra. Az apák országa, a fiúk országa címet kapta Nico Hofáltalában az ön könyvei köny- nyen hozzáférhetők Magyar- országon? — Amikor még érvényben volt a közös könyvkiadásra vonatkozó egyezmény, akkor hoztak át belőlük. Most, hogy ilyen egyezmény nincs, meg kell találni a módját. A nógrádi tájakon iH-otl megtalálhatók a könyveim. — Nehéz ma könyvet kiadni általában és különösen magyarul, Szlovákiában? — Nem. A Madách Könyvkiadó monopolhelyzetének megszűntével mindenki attól félt, hogy megbénul a magyar könyvkiadás. A valóságban azóta több könyv jelenik meg. Igaz, kevesebb állami támogatás birtokában a kiadók nehezebb helyzetben vannak. Ettől függetlenül jól működik a Kaligram, a Napkönyv, a cserkészek könyvkiadója, az az öt-hat, ami magyar könyveket jelentet meg. Sok kiadvány születik alapítványok támogatásával. Az olvasókat hozzá kell szoktatni a kényszerűen magasabb árakhoz. — Magyarországi könyvkiadók nem keresték meg önt kéziratok miatt? — Eddig még nem. — Ön már a szlovák államban született. Magyarul ír. Sohasem gondolt arra, hogy szlovák író is lehetne? — Azért sem, mert a szülőfalum Kelenye, tiszta magyar falu. Tizenkét éves koromig csak magyarul beszéltem. Magyar általános iskolába jártam, magyarul érettségiztem. Nyitrán magyar szakos tanárképzőt végeztem. A szlovák nyelvet később megtanultam és beszélem, de szépíróként is csak magyar lehetek. Kovács T. István mann alkotása, amely a szeptember 14-ei programban szerepel. A továbbiakban vetítik még Dietmar Hochmuth „Motívumkeresés” (szeptember 21.), Heiko Schier „Wedding” (szeptember 23.), Mathias Allary „Franta” (szeptember 30.) című alkotását. A fiatal német rendezőket bemutató sorozat a „Mindenütt jobb, mint ahol vagyunk” című, Michael Klier rendezésében készült filmmel zárul, október 5-én. A pedagógus álljon derűsen tanítványai elé! Külseje legyen ápolt, öltözködése rendes és vidám. Legyen egészséges, tartása egyenes, fogazata kifogástalan! Soha ne legyen fáradt! Egyszóval: legyen friss és megnyerő egész éven át, hogy saját példájával neveljen! Belső és külső egészségre... Ehhez kíván segítséget, kedvet és elszántságot adni a Magyar Test- nevelési Egyetemen szeptember 11-én, szombaton tartandó Pedagógus—Egészség? összejövetel. Programjáról szervezőjével, Nagyné dr. Kovács Ildikóval, az MTE adjunktsával beszélgettünk. e Élmény — és következménye — Iskolai látogatásaimon sokszor megdöbbenek, milyen külsejű és tartású tanárok állnak ki nap mint nap a gyerekek elé. — mondja tapasztalatairól Kovács Ildikó. — Negatív élményeim indítottak arra, hogy bekapcsolódjak a Zsámbéki Tanítóképző Oskola-programjába. Abba a sokirányú posztgraduális képzési formába, amely a pedagógusok igazi oktatóvá-ne- velővé való válását — sokoldalúan képzett, példamutató, sugárzó és kapcsolatteremtő személyiséggé fejlődését — kívánja elősegíteni. Magam, mint testnevelő tanár a program keretében a szakmához érintőlegesen tartozó tudásra: többek között a játéktanításra, túraszervezésre, úszástanításra- néptáncoktatásra felkészítő tanfoReformátus kollégium A nagykőrösi református egyházközségek közös presbitériuma szeptember 5-én délelőtt 10 órai kezdettel istentiszteletet tart a templomban, ahol dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamel- léki Református Egyház püspöke hirdet igét Az istentisztelet után város- történeti szempontból is jelentős eseményre kerül sor: a Nagykőrösi és Dunáméi léki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskolából, az Arany János Református Gimnáziumból, az Arany János Református Gyakorló Általános Iskolából, valamint ezek intézményeiből megalalapítják a Nagykőrösi Református Kollégiumot A kollégium alapító okiratának ünnepélyes aláírását követően tartják a református iskolák tanévnyitóját, s tesznek fogadalmat a főiskolások. Délután fél 2 őrkor tanári konferencia kezdődik a templomban, több neves személyiség részvételével. Benda Kálmán történész .A református kollégiumok jelentősége a magyar református egyház történetében” címmel tart előadást. Kálmán Attila államtitkár a református kollégiumok mai jelentőségéről, a magyar oktatási rendszerben betöltött szerepéről értekezik, majd Tókéczky László történésznek „A református nevelés új lehetőségei, a régi formákban” című előadása hangzik el. lyamokat, valamint az egészséges életmód, a jó testi erőnlét csínjára-bínjára oktató programokat szervezek. Ép léleknek ép testet — Kiknek és mitől szól a szombati összejövetel? — kérdeztem. — Elsősorban nem torna szakos pedagógusokat és óvónőket várunk, akik egészséges életmódra és jó erőnlétié törekszenek- Eddig mintegy száz jelentkezőnk van. Délelőtt afféle műhelymunkát tartunk, bevezető előadásokkal, kérdés-felelettel, vitával. Buda Béla, a Nemzeti Egészségnevelő Intézet igazgatója kilenc pontba szedve kínálja fel intézetünk segítségét, köztük teljes iskolai egészségprogramokat. Czeizel Endre genetikus arról beszél, mit kell tennünk „ép testű” polgárok neveléséért. Frenkl Róbert, a TE orvosi tanszékének vezetője olyan testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséről szól, mint a ferde gerinc, a rossz tartás, a lúdtalp, a teherbíró képesség hiánya. Gombócz János, pedagógiai tanszékünk docense a pedagógusmesterség titkairól, Kozma Tamás, az OKI főosztályvezetője a pedagógus személyiségéről. Nádori László pedig a fizikai teljesítőképesség és teherbírás mutatóiról, és ennek mércéjétől. az Eurofitt-teszt vizsgálatáról szól. Előadóink sármos. sugárzó személyiségek, és rendkívül szellemesek — várhatóan nagy hatást gyakorolnak majd a főként hölgyekből álló A Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoksága képzőművészed kiállításra invitált bennünket Túlesvén a formaságokon, világos, tágas terembe vezetnek, ha nem volna rács az ablakokon, semmi sem emlékeztetne arra, hogy hol vagyok. Ä fafaragás olyan műremekeit .tálalják" elém, amiket egy jó nevű képzőművész is megirigyelhet Plakettek, reliefek, aktok, torzók, mellszobrok, berakásos kazetták, ház- és hajómakettek, a falon pedig zsírkréta, akvarell és olajfestmények. — Az itt látható 85 alkotást az elítéltek készítették — tájékoztat a B-blokk parancsnoka, majd a szakavatott nevelő hozzáértésével elmagyarázza az okot mely az ecset és véső iránü vonzódást kiváltja. — Nem kis szerepe van az időnek, mely a faragás és festés mellett hamarabb telik. De emellett a lelki kényszer is jelen van, a szabad élet utáni vágyódás érződik ki minden darabból. Időtől időre kiállítást rendezünk, és zsűri díjazza a pályaműveket Az idén 1200, 1000 és 800 forint jutalmat kapott az első három díjazott amit ki-ki tetszése szerint használ feL Eddig, az esetek többségében festéket ecsetet fát és egyéb segédanyagot vásároltak belőle. A tájékoztató végén egy csoport elítélt érkezik, köztük Orsós János, akinek a képei különösen tetszenek. Csontvári Kosztka közönségre. Az előadások írásos anyagát résztvevőink rendelkezésére bocsátjuk. Hagyománnyá válhat — A délelőtti „elméleti” program délután különös fogadással folytatódik — mondja Nagyné. — A reformételekből, zöldségből, gyümölcsből összeállított menü az egészséges étkezéshez kíván mintát nyújtani. Reméljük, az egészséges életmóddal foglalkozó különböző társaságok — a Kalifornia Fittness Központ, a Cerbona stb. — élnek a bemutatkozás lehetőségével. Legfőbb célunk azonban az egymással való kötetlen találkozás és eszmecsere: a pedagógusok egymással és az előadókkal információt cserélhetnek és kapcsolatba léphetnek. Afféle vidám jambo- ree-mk szánom a találkozót, ami — ha sikerül — hagyománnyá válhat: minden tanévkezdéskor találkozunk majd az egészség jegyében. Bizony ránk férne — és rám férne az efféle eligazítás —•, jegyzem meg, miközben elnyomom cigarettámat, és a derűs, egyenes tartású, elegáns asz- szonyt nézem. És aggódva gondolok arra: nem találtatnék-e könnyűnek egy Eurofitt-meg- mérettetésen. Ä jó hagyományokat nem árt átvennünk — egyezünk meg. (veszelszky) * (A programra a helyszínen lehet jelentkezni, 300 forintos részvételi díj fejében.) tői nehéz elhinni, hogy a legsúlyosabb bűnért bűnhődik — Itt a börtönben került a kezembe először a Biblia — mondja. — Sárika nénitől, lelki gvámo- lílómtól kaptam. Sokat forgatom, aztán megfestem. — Van valami kérése? — kérdem, tudván, hogy 1997-ben szabadul. — Festéket, vásznat és ecseteket szeretnék de nincs fá pénzem... Kérésemre a parancsnok elvezet a barkácsműhelybe, ahol a fafaragók dolgoznak Itt ismerkedem meg Jakab Andrással, aki egy kertes családi ház makettjét készítette el a kiállításra. — Ilyen házat szeretne, ha majd szabadul? — kérdem. — Egy ilyen házat hagytam ott, amikor lefogtak Egy szép asz- szonnyal és négy gyerekkel. Azóta csak rájuk gondolok — Szeretnék magán segíteni — ajánlkozom. — Akkra- küldjön egy darab száraz kőris- vagy körtefát. Az a legjobb a szoborhoz. *• A riportban szereplő nevek fiktívek s szándékosan nem útam meg az elítéltek lakhelyéi Ha valaki úgy érzi hogy segíteni kellene Jánosnak és Andrásnak — festékkel, vászonnal, fával, ecsettel — a közvetítést szívesen vállalom. Matula Gy. Oszkár Károlyi-kastély a kultúráért Állagmegóvási munkálatokat kezdett az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség a fehérvárcsurgói, egykori Károlyi-kastályban. A Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján, 1844-ben romantikus stílusban épített, majd Ybl Miklós elképzelései szerint késői klasszicista stílusban átépített kastély 1952-től az 1980-as évekig gyermekotthon volt, s állagának rohamos romlása miatt csaknem egy évtizede lakatlan. Az idén 23 millió forintot tudnak költeni a legszükségesebb munkákra, a faszerkezetek gombamentesítésére, a tetőszerkezet megerősítésére. Jövőre várhatóan 40 millió forintos költséggel folytatják az állagmegóvást. A kastély teljes helyreállítása a becslések szerint legalább 1 milliárd forintba kerüL A fehérvárcsurgói kastély hasznosítására szép terveket dédelget a helyi önkormányzat: az épületet a külföldön élő, hazalátogató magyarok „anyaházaként” a kultúra és művészetek hajlékaként, különféle népművészeti, zenei programok otthonaként szeretné hasznosítani. Ahhoz azonban, hogy az elképzelés megvalósuljon, az kellene, hogy az épület és a hozzá tartozó, természetvédelmi értéknek számító, mostani állapotában ugyancsak elhanyagolt 40 hektáros park gazdára találjon, vagyis akadjon vállalkozó, aki helyreállítja, s rendbehozza az épületet és a parkot. Filmsorozat a Goethe Intézetben Börtöntárlat Fába faragott álmok stílusában biblikus témák. Orsós-