Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER II., SZOMBAT 3 Állásfoglalás Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete kiemelt figyelmet szentel a kisebbségeket érintő román bel- és külpolitikai törekvések, a magyar—román, illetve Magyarország és Románia viszonya alakulásának. Meggyőződésünk, hogy Közép-Kelet Európa békés jövőjének előfeltétele a két nép közeledése és megbékélése. Ezért elengedhetetlenül szükséges a jobbító szándékú tárgyalások folytatása, és ennek eredményeként a mindkét nép számára előnyös és megnyugtató alapszerződés megkötése. A magyar—román viszony jelenlegi állapota hosz- szabb történelmi folyamat eredménye, annak érdekében, hogy az alapszerződés ténylegesen szolgálhassa mindkét nép és ország érdekeit, hogy eleget tegyen a PACTA SUNT SERVANDA alapelv követelményeinek, elengedhetetlennek tartjuk a két állam közötti szerződések (megállapodások) történetének alapos tanulmányozását és tárgyilagos értékelését. Az alapszerződésnek a nemzetközi jog normáira és általánosan elfogadott alapelveire kell épülnie, hogy ne szolgálhassa kizárólagosan egyik fél nyílt vagy burkolt nemzeti törekvéseit sem. Ezért a magyar—román alapszerződés betűjének és szellemének tükröznie kell: 1. Annak kölcsönös elismerését, hogy a magyarországi románság a román nemzet részeként államalkotó nemzetrész, amint a romániai magyarság a magyar nemzet részeként államalkotó nemzetrész; 2. A másik szerződő fél területén élő nemzetrészek létét és töretlen fejlődését biztosító jogát az önrendelkezésre; 3. A másik szerződő fél területén élő nemzetrészek egyéni és kollektív jogegyenlőségét, jogát a korlátozás nélküli kapcsolattartásra az anyaországgal; 4. Az anyaország elidegeníthetetlen jogát, hogy a gyakorlatban minden korlátozás nélkül kifejezhesse aktív gondoskodását a másik fél területén élő nemzetrészei iránt. * Az Erdélyben élő magyarok kívülről tisztábban és pártérdekektől mentesen, de aggódva látják, hogy az elmúlt évtizedek téveszméin félrenevelt tömegek hangadói a visszafogottan jelentkező magyar patriotizmust sovinizmussá duzzasztják itthon, és ezzel — remélhetőleg akaratlanul — a román, szerb, szlovák sovinizmus kiszolgálóivá válnak. A közgyűlésen kialakult általános vélemény szerint tárgyilagosan kell a mai helyzetet megítélni. Ugyanakkor tudatosítani kell a világközvéleményben, de a magyarságban is, hogy Magyarország elsőnek figyelmeztette a világ közvéleményét a szovjet rendszer tarthatatlanságára, és nemcsak 1956-ban fordult szembe a szovjet eszmékkel, de már 1945-ben is — egyedül Kelet-Euró- pában — vereséget mért a szovjet fegyverek védelmében előretörő kommunista ideológiára, s az első választáson mert és tudott polgári kormányt állítani az ország élére. A közgyűlés véleménye szerint ennek a Magyarországnak nincs oka félni, véleményét véka alá rejteni —, az egyoldalú barátság látszatáért minden irányba mosolyogni, s eltűrni, hogy a határain kívülre rekesztett magyarokat támadás, jogfosztás, sérelem érje. De ugyanakkor Magyarországnak nincs joga az akaratuk ellenére határain kívülre rekesztett magyarok helyett s nevében, a jelenlegi tények regisztrálásán túl, bármiről lemondani, ami a jövőben még lehetségessé válhat. A jövőben hinnünk és tennünk kell érte, hisz a változó világban minden lehetséges. Erdély képviselőinek hozzászólásai alapján a közgyűlés csak azt várja az anyaországtól, hogy ne a belpolitikai csatározások kössék le a politikusok energiáját és idejét, s a magyar közvélemény ne engedje, hogy demagóg nézetek szószólói pártpolitikai, taktikai megfontolásból kisajátítsák a határon túliak védelmét, önrendelkezésének érvényesítését, autonómiára való törekvését. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete kérése, sőt követelése az anyaország minden polgárától és politikusától, hogy egységesen, békés eszközökkel, de belenyugvás és felesleges engedmények nélkül tegyen meg mindent a lelki, kulturális, politikai és gazdasági elnyomást elszenvedő, etnikai létéért küzdő, határokon túli magyarokért. Emelje fel szavát az anyaország a marosvásárhelyi pogrom után kizárólag magyar és cigány bebörtönzött áldozatok szabadon bocsátásáért és álljon ki mind a kolozsvári nyilatkozat érvényesítéséért az autonómiai törekvések mind erdélyi, mind délvidéki és felvidéki tudomásul vételéért. Nem kívánja egyetlen erdélyi magyar sem, hogy szeretett és féltett, ma a béke és nyugalom szigetét jelentő anyaország az egész magyarságra veszélyes és végzetes konfliktusba sodródjon, de igenis megkívánja, hogy a határok elismerésén és jelenlegi érvényességének elismerésén túl a helsinki záróokmányban foglaltakat meghaladó javaslatról tárgyalásba ne bocsátkozzon, ilyenre ígéretet ne tegyen. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének elnöksége Gyengült a versenyképességünk Várható a forint leértékelése A kormány csütörtöki ülésén a Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma egy- egy előterjesztése nyomán kialakította elvi álláspontját az 1993. évi gazdasági folyamatokról, a jövő évi gazdaság- politika irányairól, az export — visszaesés okairól és a szükséges intézkedésekről. A kabinet tagjai egyetértettek a problémák rangsorolásában és a helyzet értékelésében — tudták meg az újságírók a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Kádár Béla, külgazdasági minisztertől. Nagy Zoltán pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: az év végére a GDP reálértéke a tervezettel ellentétben nem nő, hanem 2-3 százalékkal csökken, a fizetési mérleg hiánya kétmilliárd dollár lesz, az infláció maximum 20 százalékos lesz, a fogyasztói árak az év végéig 22-23 százalékkal emelkednek, miközben a lakosság fogyasztása 1-2 százalékkal csökken. A deficit augusztus végén 147 milliárd forint volt. Egy kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: a választásokig az ország gazdasága eléri a „gödör fenekét”, s ezután fellendülés várható. Nagy Zoltán arra is rámutatott: megítélése szerint előbb-utóbb le kell értékelni a forintot, de erre most nem kerül sor. Kádár Béla szerint az export visszaesésének oka az elmúlt 10 hónapban tapasztalható kedvezőtlen folyamatok hatása, azaz a külső feltételek romlása és a magyar gazdaság versenyképességének meggyengülése. A gazdakörök a demonstrációról „Amennyiben humorosan fognám fel a dolgot, úgy azt kellene mondanom, hogy valóban politikai okból maradunk távol a jövő kedden tervezett agrárdemonstrációról, mivel meggyőződésünk, hogy az valóban politikai okból jött létre és úgy is van időzítve” — jelentette ki Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke, reagálva az Agrár Koordinációs Fórum soros elnökének tegnapi kijelentésére. A gazdakörök alelnöke elmondta: az agrárdemonstráció ügyét csak azt követően tárgyalta az Agrár Koordinációs Fórum, hogy valamennyi érdekképviseleti szervezet megkapta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének felhívását. A demonstráció ügyét a gazdaköri képviselő szerint először a fórumon kellett volna megvitatni. Emellett kifogásolta azt is, hogy a Parlament által hozott törvények sincsenek végrehajtva e tárgykörben. Utalt arra, hogy a szövetkezeti átalakulások nyomán 324 átalakulást, annak hibás volta miatt nem lehet bejegyezni a bíróságokon. Jeszenszky—Zieleniec találkozó Budapest és Prága jó kapcsolatokat ápol, és arra törekszik, hogy a jó viszonyt mielőbb • alapszerződésben is rögzítse. Egyebek mellett erről volt szó Jeszenszky Géza és Jozef Zieleniec tegnapi budapesti találkozóján. A magyar partnerével folytatott tárgyalás után Jozef Zieleniec úgy látja, hogy Prága és Budapest nézetei igen közelállóak, illetve hasonlóak, ami a jövőt tekintve „nagyon jó jel”. Jeszenszky Géza egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szlovákiai magyar kisebbség ügyét csak „nagyon szerény mértékben” érintették a mostani megbeszélésen. A tárgyalásokon főként a kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi kérdéseket elemezték. A magyar diplomácia irányítója hozzáfűzte: nagyra értékeli, hogy cseh partnere jól ismeri és megérti Magyarország földrajzi helyzetét. Jozef Zieleniec tisztában van azzal, hogy a szlovákiai magyar kisebbség ügye nem lehet közömbös Budapest számára. Jeszenszky Géza közölte: Magyarország és Csehország között napirenden van egy államközi szerződés megkötése. Másfél milliárd forint Támogatás a gazdáknak Pénzt kér a Rádió „Megerősített értesülések szerint a Magyar Rádió már elhatározta, és a Magyar Televíziót is arra próbálja rávenni, hogy ezentúl nem juttatja el részletes programját a műsorújságokhoz” — szögezi le az a nyilatkozat, amelyet a műsorlapok kiadói juttattak el az MTI-hez tegnap. A Magyar Rádió mint a Rádió- és Televízióújság tulajdonosa, a jövőben teljes körűen érvényesíteni kívánja lapgazdai jogosítványait, más műsorújságokkal való kapcsolatát pedig üzleti alapokra helyezi — nyilatkozta Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke az MTI-nek. Csúcs László elmondta: a részletes heti műsorrendet ezentúl egyedileg megkötött megállapodások alapján, pénzért adják majd. E rendelkezés elsőként az október 4-i hét műsorára érvényes. A gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott foglalkoztatási körzetekből a mezőgazda- sági tevékenységgel foglalkozók pályázhatnak támogatásra december 10-ig, ott, ahol a földek minősége nem éri el a 17 aranykoronát. Ezeknek a településeknek a listáját a napokban fogja a megyei lapok rendelkezésére bocsátani az FM megyei földhivatala. Az Országgyűlés szeptember 7-én elfogadta az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló, törvénymódosításról rendelkező törvényt, a földalapú támogatások gyorsított finanszírozásáról. A támogatás formája visz- sza nem térítendő támogatás, mértéke szántó, kert, gyümölcsös, szőlő esetén hektáronként 1800 forint; a gyep, legelő, rét után hektáronként 500 forint támogatást lehet kérni. A pályázati rendszerű támogatás 847 települést érint — mondta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, tegnapi sajtótájékoztatóján. Az adatlapokat a helyi önkormányzatoknál lehet beszerezni, három példányban kell kitölteni. Magántermelőknek a helyi önkormányzathoz, jogi személyeknek a megyei földhivatalokhoz kell benyújtaniuk. Az érintett települések kiválasztásánál a minisztérium — többek között — olyan kritériumokat vett figyelembe, mint a földterületek aranykorona értéke, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó mértéke és a településen élő tartós munkanélküliek száma. (b. cs.) Bírói útra terelik A Dabas-Sári iskola körüli botrányról rendezett sajtótájékoztatón, tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete képviselője kijelentette: a PDSZ korábban megpróbált békítőként közvetíteni, most bírói utón próbál érvényt szerezni az igazságnak. Fenyegetés Sáriból Áttételes úton kaptam az üzenetet Dabas-Sári- búi, ahol nap 4nint nap az ominózus iskolajelenet szemtanúi lehetünk hogy ne is menjek arra a tájra, mert ki fognak nyírni. Ezt üzenték, ami elgondolkoztató azért, mert nem tartom valószínűnek, hogy a világnézetileg semleges iskoláért küzdők ezt értenék a világnézeti semlegesség alatt. Magam természetesen annak a híve vagyok, hogy lehetőleg minél több iskola kerüljön vissza egyházi gondozásba, mert hiszem: a jövő nemzedék ott kaphatja meg azt a kultúrát, amelyből mintegy negyven esztendeig mindenféle hazudozások folytán kirekesztődtünk. Azok, akik ma ilyen üzeneteket küldenek, hű követői azoknak az elődeiknek, akik az egyházi iskolák államosítása ellen szóló főpapokat, közéleti személyiségeket börtönbe, internáló táborokba zárták, és jól tudjuk, közülük sokat — mint szeretnék azt velem tenni Da- bas-Sáriban — „ki is nyírtak”. Éppen ezért nem értem tökéletesen azokat a szülőket, akik gyermekeik nevelését olyanokra bízzák, akik közel állnak az ilyen ordenáré üzenetek küldőihez, mert én már akkor inkább azt tanácsolnám a gyerekemnek, hogy ehelyett alaposan tanulja meg a tízparancsolatot. Ez az üzenet is tükrözi, hogy komoly erőszakkal kell Sáriban az egyháznak szembenéznie, de tanácsos ezt kellő nyugalommal gyakorolni, hiszen remélem, Magyarországon az idő nem az ilyen kinyírással fenyegető elemeknek dolgozik. Az egyházak nagyon sok viszontagságon mentek keresztül, kiváltképp az utóbbi szocialista évtizedekben, de azért mégiscsak talpon maradtak, ám a terroristák és pribékek, akik mindent megtettek lejáratásukért, percemberkéknek bizonyultak, s csak úgy beszélünk róluk, mint Lenin-fiúkról, óvásokról, pufajkások- ról, titkárocskákról. (Vödrös)
