Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

ü PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 8., SZERDA 3 Ennyi az élet? Útközben, reggel fél nyolckor hallgattam a Kossuth Rá­dió „Krónika”című programját. Hírek, sporthírek, majd ezek végén a döbbenetes hír: csaknem egyhetes haláltusa után kedden hajnalban meghalt Zsiborás Gábor. A 35 éves, egykori válogatott kapus, aki négy árvát hagyott hát­ra. Mindez azonban egyáltalán nem hatotta meg a szer­kesztőit, hiszen — s ez számtalan, más esetben is hasonló­képpen történik — a hírblokk lezárását követőén egy má­sodpercen belül már rá is zendített a szaxofon, hogy a több százezer hallgató még fel se ocsúdhasson a döbbenet­ből. Adjunk hát nekik egy kis könnyűzenét... Jómagam sem kapcsoltam ki a rádiót, de közben meg­próbáltam elgondolkodni. Az adás nem szünetelhet, az élet megy tovább. De nem lehetne ilyenkor rövid ideig ko­molyzenét sugározni? Néhány másodperc csend után so­kak bizonyára szívesebben hallgattak volna mást, például Chopin zongoraművei közül... Ha már valakinek a halál­híre közérdeklődésre tart számot, akkor megérdemelne egy kis nyilvános kegyeletet is... Vagy mindössze ennyi lenne az ember élete? Ugye, en­nél a közönynél, tapintatlanságnál azért egy kicsivel még­is többet?! Legyen bár szó Zsiborás Gáborról, vagy bárki másról. (jocha) Negró, Albert, Balaton szelet Győri Mama beköszön Megalakult a Magyar Piacpárt A Győri Keksz maradjon ma­gyarnak, miképp ma is az — hangzott el többek között egy tegnapi sajtótájékoztatón, s a kijelentés azért kap különös jelentőséget, mert aki mond­ta, angol szakember, a győri édesipari vállalat marketing igazgatója. A Győri Keksz Kft. tulaj­donosa két éve az angliai székhelyű világcég, az Uni­ted Biscuits. A privatizáció óta eltelt időszak nem oko­zott csalódást sem a győriek­nek, sem a szigetországi új tu­lajdonosnak, s feltehetően a vásárlóközönségnek sem. Je­lentős, mintegy ötszázmilliós fejlesztés történt az elmúlt két évben Győrött, a nagy múltú vállalat kívül-belül megújult. A menedzsmentet öt brit szakember erősíti. A technológiai és kereskedelem­szervezési korszerűsítés a megjelenő új termékek ré­vén, a vásárlók számára is kézzelfoghatóvá válik. A hagyományos értékeket megtartva hoznak újat a Győ­ri Keksz kínálatába. A sokak által kedvelt, jól ismert Neg­ró cukorka, az Albert keksz és a Balaton szelet ä hogy csak hármat említsünk a gyár hatvanféle termékéből — to­vábbra is kapható lesz, s az új ízeket kedvelők megismer­kedhetnek a régi márkák új változataival is. A Negró csa­lád három új taggal bővül, Szlovák nyelvi lektort állított munkába Nyíregyháza önkor­mányzata, hogy a város kör­nyékén élő nemzetiségek nyelvtanulását segítse — je­lentette be Endreffy Ildikó, al­polgármester. A Besztercebá­nyáról érkezett Elena Piecko- vá tanárnő heti két-két napon Mandabokorban és Nagycser­keszen negyven, illetve 150 gyermeket tanít anyanyelvé­re. A hét egy napján a nyí­regyházi Kossuth Lajos Evan­gélikus Gimnáziumban tart lesz eukaliptuszolajjal, men­tollal és mézzel ízesített válto­zat is. A jól ismert Balaton szelet tejcsokis változatban készül, valamint — Kismac- kó Milk névvel — kistestvé­re is születik. A termékcsaládok csoma­golása is megújult, s hogy a vevők hamar megismerked­hessenek az újfajta finomsá­gokkal, a reklámban is erősít a Győri Keksz. A tévéreklá­mokon keresztül hamarosan minden lakásba ellátogat Győri Mama, a kereskedők munkáját könnyítendő deko­ratív polcok és figyelemfel­keltő függőtáblákat terveztek. S hogy nem üres frázis az angol marketingmenedzser fentebb idézett mondata, azt az is bizonyítja, hogy az alap­anyag-beszerzések során előnyben részesítik a hazai ipart, sőt, a megfelelő színvo­nalú alapanyagok előállításá­hoz a győri vállalkozásfej­lesztési irodájukon keresztül segítséget is nyújtanak. A kereskedőkkel ma talál­koznak Győrött a gyár veze­tői, ahol többek között kihir­detik „Az év kereskedője” pá­lyázat feltételeit. Nem csak a pályázat gondolata, hanem annak díja is figyelemre mél­tó, egymillió forint, amelyet a nyertes által megnevezett közcélú alapítvány használ­hat majd fel. órát tíz tanulónak. Segíti majd a szlovák nyelv oktatá­sát a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán is. Szintén az ő feladata lesz, hogy a fellelhető korabe­li dokumentumok alapján fel­dolgozza a Nyírségben élő ki­sebbség történetét. Támogat­ják a gyerekek szlovákiai téli és nyári nyelvi táboroztatá­sát, valamint szlovák nyelvű helységnévtáblákat is kihe­lyeznek a szabolcsi megye- székhelyen és környékén. (Folytatás az 1. oldalról)-r- Milyen réteget céloz meg a párt? — Mi nem rétegérdeke­ket akarunk képviselni, ha­nem az egész országét. A magyar gazdaság felemel­kedésének segítése a cé­lunk. A mi pártunk tehát nem ideológiai, hanem — ha már mindenféleképpen minősíteni kell — program­párt. Mindenki felé nyitot­tak vagyunk, aki a magyar érdekekért hajlandó tevé­kenykedni. Képviselői mandátumunkat pedig arra igyekszünk felhasználni — törvényalkotói munkánk mellett — hogy céljainkat minél többen megismer­jék. Ezek közé tartozik pél­dául a politikai-gazdasági rendszerváltozás határo­zott végrehajtása, a nemze­ti érdek középpontba állítá­sa, a magyar állampolgá­rok „gazdatudatának” kiala­kítása és tulajdonszerzésé­nek elősegítése, a hazai vál­lalkozók támogatása, a nemzeti középosztály meg­Egyezteto fórum Az MDF elnöksége szerdai ülésén valószínűleg dönt ar­ról, hogy bekapcsolódjon-e a 18-párti választási egyezte­tő fórum munkájába. Ezt Fo­dor István, a függetlenek parlamenti csoportjának ve­zetője mondta azt követően, hogy tegnap megbeszélést folytatott Boross Péterrel, az MDF ügyvezető elnöké­vel és Lezsák Sándorral, az MDF alelnökével. A függet­len politikus a többpárti fó­rum megbízásából kereste fel a legerősebb kormány­párt vezetőit, hogy meghív­ja az MDF-et a választást előkészítő tárgyalássorozat­ra. Hasonló eredményre ju­tott a közvetítő a másik tá­volmaradt pártnál, a KDNP- nél is, amelynél az elmúlt héten járt. A legerősebb kor­mánypárt részéről megismé­telték az egyeztetéssel kap­csolatos korábbi aggályokat és kívánalmakat, köztük azt, hogy a koordináció ne kötődjön egy párthoz. Az egyházaknak két ok miatt is foglalkozniuk kell a kisebb­ségek helyzetével — szögezte le az egyik szóvivő, Jósé Leite. Az egyik ok az, hogy maguk is kisebbséget képviselnek. A má­sik: ez a kérdés Európa számos országában — nemcsak a föld­részünk keleti felén... — okoz égető problémát. A tanácskozá­son csak a kisebbségek jogai­val foglalkoztak, kötelezttsége- ikkel nem, mert — ahogy Jósé teremtése, a határokon túli magyarsággal való gazda­sági és kulturális kapcsola­tok ápolása, hogy csak né­hány lényeges elemet em­lítsek programunk célkitű­zéseiből. — Héttagú ideiglenes el­nökséget válaszottak. Mi­lyen szakmabéliek kerültek a vezetőségbe? — Gépészmérnök, épí­tész, agrármérnök, agrárgé­pész, jogász, közgazdász, tehát olyan emberek, akik­nek gazdasági s jogi isme­reteik, tapasztalataik van­nak. — Mely pártokkal óhaj­tanak együttműködni? — Valamennyi parla­menti pártot megkeressük, úgymond udvariassági láto­gatást teszünk náluk, s a megbeszélések eredményé­től tesszük függővé dönté­sünket. Egyébként mint minden pártnak, nekünk is az a célunk, hogy a jövő évi választásokkor bekerül­jünk a Parlamentbe. Nem bocsátkozunk túlzásokba, Várhatóan mintegy 15—20 ezer ember vesz részt szeptem­ber 14-én a Parlament előtti fi­gyelmeztető jellegű agrármeg­mozduláson — jelentette be Nagy Tamás, a MOSZ társel­nöke kedden tartott budapesti sajtótájékoztatón. Elmondta: azért döntöttek a demonstráció megtartása mel­lett, mivel a MOSZ keddi el­nökségi ülésén a résztvevők elégtelennek ítélték azokat az eredményeket, amelyek az ag­rár-érdekegyeztetés legutóbbi tárgyalási fordulóján születtek. A megmozdulás technikai lebonyolításáról szólva kifejtet­te: nem rendeznek felvonulást a Hősök teréről a Kossuth tér­re, hanem csupán figyelmezte­tő nagygyűlést tartanak, ame­lyek megfogalmazzák a pa­rasztság követeléseit. Szót kap majd minden olyan szervezet képviselője, amely csatlakozik az agrárdemonstrációhoz. * „Egy hónappal ezelőtti várakozásaim beigazolód­Leite mondotta — ezekre a többség úgyis állandóan emlé­kezteti őket. A résztvevőknek számos írott dokumentum állt már ed­dig is rendelkezésére a kérdés­ről, ezért elsősorban a kisebbsé­geket ért hátrányok történetei­nek meghallgatásával telt az idő — mondotta Bonnie Gree­ne szóvivő. Leszögezte azt is, hogy az egyházak egyik fő fel­adata a kisebbségek ügyét ille­de a Monopoly csoport ed­digi tevékenységének pozi­tív társadalmi megítélése azzal a reménnyel tölt el bennünket, hogy ez sikerül­ni is fog. — Működik még egyálta­lán a Monopoly csoport? — Természetesen, de mint pártokon felüli szerve­ződés. Tagjaik között meg­találjuk az MDF, a MIÉP, a Magyar Piacpárt képvise­lőit, de vannak közöttünk függetlenek is. — Ha a választások ered­ményeként önök is érdekel­tek lennének a kormányala­kításban, kikkel, milyen erőkkel szövetkeznének? — A választások még messze vannak, mi pedig túl fiatal párt vagyunk, elha­markodott lenne bármilyen szövetségről beszélni. Min­denesetre az valószínű, hogy liberális és szocialista párttal nem alakítunk koalí­ciót. Csak és kizárólag ma­gyar elkötelezettségű pár­tok jöhetnek számításba. Banos János tak, akkor már elmondtam, hogy valakik elhatározták: mindenképpen megszerve­zik az agrárdemonstrációt. Úgy látszik, nem tévedtem” — mondta Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára a MOSZ de­monstrációs döntésére rea­gálva. Az államtitkár kifejtette: véleménye szerint a kor­mány és az agrár-érdekkép­viseletek közötti tárgyaláso­kon nem csupán egyetlen pontban sikerült megálla­podni, ahogyan arra a MOSZ hivatkozik, hanem a felvetett kérdések felében. Az államtitkár úgy vélte: személy szerint mindent megtett annak érdekében, hogy a tiltakozó megmozdu­lás megszervezésének ele­jét lehessen venni. Ám több pénzügyi támogatást mint amennyit a tárgyalásokon felajánlottak, a kormány a jelenlegi körülmények kö­zött nem képes adni. tőén a jószolgálati feladatok el­látása. Nemcsak a kisebbségek em­beri jogaival foglalkoztak az egybegyűltek, hanem a gazda­sági élet, a környezet számos, egyre súlyosabb problémájával is. Erről Paul Wilson szóvivő beszélt a sajtótájékoztatón. El­mondotta, hogy Európa egyes országait a többi állam szemét­telepnek tekinti, a gazdagab­bak kihasználják a szegényebb országok olcsó munkaerejét, a természet kizsákmányolása pe­dig már-már katasztrofális mé­reteket ölt. Szóba kerültek a ta­nácskozáson a menedéket ké­rők, a nők és a gyermekek jo­gai is. (h.) Amerikai levél Magyarország sikerei fonto­sak az Egyesült Államok számára” — hangsúlyozta Al Gore, az Egyesült Álla­mok alelnöke Jeszenszky Gézához intézett levelében, amely válasz a magyar kül­ügyminiszter korábbi levelé­re. Kifejezte elismerését Magyarországnak a társa­dalmi és gazdasági átalaku­lás éveiben elért teljesítmé­nyéért. Hozzátette, hogy kormánya korábbi ígéretei­hez híven továbbra is ké­szen áll e folyamat támoga­tására. Nem a gazdák mennek a Parlament elé Tüntetni mennek a gaz­dák. S nagyon helyes­nek tartom, hogy dere­kasan küzdenek jogai­kért, azért, hogy a ma­gyar mezőgazdaságot a kormány jobban karol­ja fel. Karola is fel! Karolja is, már csak azért is, mert a gazdák soha, de soha nem él­veztek kegyeket, tud­juk: verítékük árán ju­tottak esetleg jobb kö­rülmények közé. A szo­cializmus évtizedei sem kedveztek számukra, hiszen volt, amikor lesö­pörték a padlásukat, majd padlásuk is alig volt, s ha igen, akkor ott nem terményt, ha­nem limlomokat tartot­tak. Elvették földjeiket, gépeiket, s beterelték őket a kolhozokba. So­kan ezt nem vállalták, elmentek hát Sztálinvá- rost építeni, meg a vas­úthoz... A téeszek mű­ködtek úgy ahogy, a pa­rasztok meg beletörőd­tek abba, hogy ez már nem lesz másképp. Be­letörődtek, de tüntetni nem mentek. Nem is mehettek volna, hiszen ki mehetett tüntetni a Kádár-rendszerben? Senki. Ám most lehet. Voltak is már a Parla­ment előtt a tejterme­lők, s öntögették a tejet a csatornába. Közben kiderült, inkább a teji­pari vállalatok előtt kel­lett volna ezt tenniük, ám ez akkor már nem érdekelt senkit. Most abban reménykedem, hogy bár azt mondják; gazdák tüntetnek majd a Parlament előtt, nem lesznek ott. Oda azok mennek majd, akik a mezőgazdaság átalakí­tásának következtében a föld urai lettek. Ők biztos kaphatók ilye­nekre, no meg azok, akik a szocializmus éve­iben, igenis mondjuk ki: lumpenizálódtak. (Vödrös) Z. B. Szlovák oktatás a Nyírségben Medgyasszay a felvonulásról Lesz agrárdemonstráció Egyházak a kisebbségekért Mi az egyházak feladata a kisebbségek jogait illetően? — erről a kérdésről rendeztek a budapesti Ráday kollé­giumban ökumenikus konferenciát. A tanácskozásra mintegy kilencven egyházi képviselő érkezett Európá­ból, Kanadából és az Egyesült Államokból harminc nemzet képviseletében. A zárónapon — tegnap délben — sajtótájékoztatót tartottak a konferencia szóvivői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom