Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 7., KEDD Helyreállítják a templomfalat Oxfordi diákok Szokolyán A szokolyai református gyülekezet műemléktemplomát körbe vevő, és azzal építészeti egységet alkotó kőfal az elmúlt évtizedek során siralmas állapotba került. Felújítását, helyreállítását nem lehetett ismételten elodázni. Ezekben a hetekben, hónapokban a gyülekezeti tagok és más helybéliek ösz- sz'efogásával szorgos munka folyik a templom körül, kicserélik a fal megrongálódott köveit. A még használhatókat kőfaragó mesterek a kívánt méretre alakítják, olyanok is akadnak azonban, amelyeket új, a környékbeli bányákból hozatott kövekkel kell helyettesíteni. Molnár Zsigmond, a gyülekezet lelkésze elmondta, hogy reményeik szerint szeptember végéig, de legkésőbb a reformáció ünnepére (október 31-ere) befejezik a munkát. A lelkész egy nemrégiben történt változást is megemlített beszélgetésünkkor. Eszerint a gyülekezet visszakapta azt az 1905-ben épült házat, amelyben a református egyház két tantermes iskolája kapott helyet az államosítás előtt. A legutóbbi időben itt egy kiállítóterem és a községi könyvtár talált otthonra. A tulajdonosváltozás miatt mindkettő számára a községházán alakítottak át helyiségeket. Ehhez idén 1,5 millió forintot kapott az önkormányzat, de remény van újabb támogatás elnyerésére is. Molnár Zsigmond megemlítette, hogy régi-új épületük egyik helyiségét télen istentiszteleti teremként használják majd mindaddig, amíg a templom fűtését sem tudják megoldani. A másik szoba konferenciáknak adhat majd otthont a jövőben. Ezen a nyáron fel is avatták a helyiséget: nyolc oxfordi diák és egy londoni házaspár mellett Kárpátaljáról, Délvidékről érkezett fiatalok — öszesen mintegy ötven vendég — részvételével angol nyelvű bibliai tábort rendeztek. Ennek sikerén fellelkesülve elhatározták, hogy rendszeressé teszik a hasonló alkalmakat. (ribáry) Levelek Nagykőrösre Egy ünnepség visszhangjai § Az idén 625 éves Nagykőrös nyáron lezajlott jubileumi ünnepségsorozatának még mindig hallani távolról jövő visszhangjait. Luciano Sterpellone, a neves olasz sebész. aki a nemzetközi környezetvédelmi és egészség- ügyi filmfesztivál zsűrijének munkálataiban vett részt Nagykőrösön, a következőket írta Kiss János polgármesternek Rómából: Tisztelt Kiss János Úr! „Nagyon sok szeretettel köszönöm a baráti fogadtatást a 625 éves Nagykőrös programsorozata idején, és szeretnék köszönetét mondani a kitűnő szervezéséért és minden egyes programjukhoz szívből gratulálok. Nagykőrös városa minden kétségen kívül ebből az alkalomból, melyet a programsorozat nyújtott, nagyon sok előnyt fog élvezni. Biztos vagypk abban, hogy Magyarország és Olaszország közötti kapcsolatunk erősödni fog és a jövőben tovább folytatódik.” A másik levelet Michel Ducret, a Svájci—magyar Helvécia Társaság igazgatója küldte: Igen tisztelt Polgármester Úr! „Véget értek a 625 éves évforduló csodálatos, kedves napjai, melynek csúcspontja, a záróprogram, mindenkinek a legjobb emlékezetében fog maradni. Mély benyomást tett rám, amilyen csodálatos módon megszervezték és kivitelezték ezt a népeket összekötő, minőségi, magas színvonalú kulturális rendezvényt, minden súrlódás nélkül, a tervek szerint. A magas rangú vendégek látogatása sem mozdította ki a várost a nyugalmából. Itt is szembetűnő volt számomra az Ön és számos munkatársa közötti harmónia, különösen a vezető beosztásban levő hölgyek hatalmas munkája. Nagyon kellemes meglepetés volt számunkra dr. Hans Keltenhorn Gemeinderat úrral, hogy alkalmunk nyílt beszélni Göncz Árpád elnök úrral és itt jelen lehetett még Odor László nagykövetünk is. Minket thuniakat boldoggá tesz, hogy a Svájci—magyar Kulturális és Gazdasági Csarnok a Thuner Bern- torscheune megvalósulhat, mivel ennek gondolatát a felső állami vezetők támogatják, és nemcsak felső szinten, hanem a külügyminisztérium képviselői is, mint azt Budapesten megtudhattam. Köszönöm Önnek és munkatársainak ismételten teljes szívemből a baráti fogadtatást és a kedves kalauzolást és nagyon örülök és várom, hogy útjaink ismételten találkozzanak.” M. J. Milyen legyen a jövő szakembere? Tanévkezdés a szigetszentmiklósi középiskolában É A napokban az ország szinte valameny- nyi iskolájában megkezdődött a tanítás. Az új tanévről, a szeptember elsején életbe lépett közoktatási törvényről, az ezzel kapcsolatos változásokról beszélgettünk Tilly Bélával, a szigetszentmiklósi 208. Számú Szakközépiskola és Szakmunkásképző megbízott igazgatójával. Az előző vezető nyugdíjba lépését követően az intézmény fenntartója, Pest Megye Önkormányzata pályázatot írt ki a tisztség betöltésére. A legközelebbi közgyűlésen döntenek majd arról, ki lesz az iskola vezetője. Addig a tantestület egyik tagja, —• korábbi igazgatóhelyettese — Tilly Béla látja el a feladatokat. — Idén hétszázhatvan- nyolc diák kezdte meg az új tanévet — mondotta az igazgató. — Autószerelő, karosszérialakatos, esztergályos és forgácsoló szakembereket képzünk. Három szinten folyik az oktatás: a szakmunkásképzés, a szakközép-isko- lai felkészítés mellett lehetőséget kínálunk arra, hogy az érettségi vizsgát követően, az ötödik évfolyamon technikusi képesítést szerezzenek hallgatóink. Kétéves kiegészítő képzés keretében pedig elsajátíthatják tanulóink a gépész és repülőgépszerelő . műszerész szakmát is. Ez évben a Pest Megyei Ön- kormányzat hozzájárulásával indítottuk el a szakmunkások középiskoláját. Az volt az elgondolásunk, hogy sok szakmunkás, tekintettel a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetre, szívesen szerezné meg az érettségit. Mivel így nagyobb esély- lyel találhat munkát. Óriási volt az érdeklődés e kétéves képzés iránt. A dolgozók gimnáziumától eltérően, nálunk nappali tagozaton tanulhatnak a hallgatók. Röviden ennyit iskolánkról. A közoktatási törvény néhány rendelkezése vonatkozik erre a tanévre. A nagyobb horderejű változásokra a jövőben kell sort kerítenünk. Ez azért jó, mert kellő idő marad a felkészülésre. — Mi az, ami már most feladata az iskoláknak? — Az egyik az, hogy fél éven belül fel kell állítani az iskolaszéket, amelynek célja az intézményben zajló oktató-nevelő munka segítése. Újdonság az is, hogy megalakultak a tankerületi oktatási központok, amelyek az iskola szakmai tevékenységét értékelik majd. Az iskolaszék mellett azonban újjá kell szerveznünk a szülői munkaközösséget, össze kell állítanunk a szervezési-működési szabályzatot. A Nemzeti Alaptantervben foglaltak betartása a kiadását követő harmadik év szeptemberétől lesz kötelező. Tehát erre az átállásra is lesz elegendő idő. — Milyen hatással van munkájukra a szakképzési törvény? — E téren is lesznek változások, bár a jövő évtől kezdődően. A törvény szerint új, országos képzési jegyzéket hoznak majd létre, amelyben az állam által elismert szakképesítéseket közük. Feltehetően ez esetben arról van szó, hogy szélesebb szakmai profilokat fognak az újonnan meghatározott szakmák felölelni. Erről pontos információink persze nincsenek, de úgy véljük, hogy a változás valami ilyesmit jelenthet. A jövőben például az autószerelő a karosszériamunkákat is el tudja végezni. Az iskolának végül is lépést kell tartania a kor követelményeivel, a gazdaság elvárásaival. Napjainkban pedig már megjelentek a modem, nyugati autók is a hazai utakon. Ezekben számos olyan elektronikai berendezés van, amit csak egy jól kvalifikált szakember tud megjavítai. — Hogyan oldható meg a diákok ilyen szintű képzése? — Nagyon jól felszerelt műhelyünk van — kapcsolódott a beszélgetésbe Fórika Tibor, a tanműhely vezetője. — Modem gépeken sajátíthatják el a diákok a szükséges tudnivalókat. A gyakorlati oktatást úgy szerveztük meg, hogy minden „élesben" történjen. Azaz, szolgáltatásként elvállaltuk autók javítását, karbantartását. Vásároltunk roncs autóbuszokat, amiket egy év alatt hoztak rendbe a gyerekek. Az egyik az iskola busza lett, ezzel járunk kirándulni azóta is. A szolgáltatásból befolyó pénzt műszaki fejlesztésekre fordítjuk, bár a diákoknak is jut belőle némi zsebpénz. Tavaly egyébként környezetvédelmi méréseket is végeztünk, a diákok vagy kétszázötven gépkocsit vizsgáltak be. Ezzel a módszerrel az volt a célunk, hogy a gyerekekben kialakítsuk a felelősségérzetet. Tudják, érezzék azt, mindent a lehető legjobban kell csinálniuk, hiszen a megjavított autókkal hamarosan közlekednek. A hiba emberek életét veszélyeztetheti. De soha nem voltak gondok e téren. A diákok nemcsak itt, a tanműhelyben sajátíthatják el a szakmai ismereteket. Több olyan Iposz — Ipartestületek Országos Szövetsége — osztály működik, ahol a gyerekek egyéni vállalkozóknál gyakorolhatják a szakmai tudnivalókat. Az elméleti oktatás zajlik itt, az iskolában. A szakmunkástörvény egyébként úgy rendelkezik, hogy a jövőben a gazdasági kamarák kötik majd meg a vállalkozókkal a tanulói szerződéseket, és ellenőrzik az abban foglaltak betartását. Ez is jelentős változás lesz a korábbi gyakorlathoz képest. Vannak már, és lesznek is változások, amelyekre igyekszünk felkészülni. J. Szabó Irén A szigetszentmiklósi szakközépiskola és szakmunkásképző tanműhelyében is megkezdődött már az oktatás Vimola Károly felvétele Szívesen, de miből? Bérviták — fenn Telekadó-rendelet Budaörsön Budaörs város önkormányzatának képviselő-testülete legközelebb kedden ül össze. A tanácskozáson beszámoló hangzik majd el a város telefonhelyzetének helyzetéről; az önkormányzati intézmények felújítási és karbantartási munkáinak műszaki szakértői felülvizsgálatáról, valamint a szennyvíztelep üzemeltetésével kapcsolatos gondokról. A napirenden szerepel — többek között — a telekadóról szóló rendelet módosítása; az Evident Rt. részvényeivel összefüggő elővásárlási és értékesítési feladatok; az Alfa-power Kft. bérleti szerződésével, valamint az RD1 Ltd. közműfejlesztési hozzájárulásával kapcsolatos teendők tisztázása. (á.m.) Még nem fejeződtek be a tárgyalások a közalkalmazottak jövő év eleji béremelésével kapcsolatban. Egy kompromisszumos megoldás létrejött ugyan, de ezzel a viták nem fejeződtek be. A Pénzügyminisztérium szakemberei által összeállított törvény- javaslat lényeges eleme, hogy a bérfejlesztés egy részét — vagy harminc százalékát — a helyi önkormányzatok saját forrásaikból fedezzék. Tehát, az elképzelés szerint az anyagi terheket — a társadalombiztosítás mellett — a központi és a helyi költségvetés közösen állja. A bérvita természetesen a községekben sem marad visszhang nélkül. Ahogy Varga Józseftől, Szigetújfalu polgármesterétől megtudtuk, ők szívesen fizetnének, de nincs miből. Az iskola, óvoda, az öregek napközi otthona, az orvosi rendelő fenntartása, a központi költségvetésből kapott összegek nem elegendőek. Emellett, a közelmúltban pályázatot nyújtott be a település, négy tan- és egy tornaterem megépítésére. Ha elnyerik az állami céltámogatást, akkor az önkormányzatnak vagy húszmillió forintos hitelt kell felvennie, hogy a szükséges saját részt biztosítani tudják. A legnagyobb gond az, hogy az intézmények működtetéséhez a támogatást a létszám arányában kapják. A szigetújfalui orvosi rendelő vagy iskola sokkal több lakost, diákot tudna ellátni, oktatni. Az és lenn épületek fűtési díja akkor is ugyanannyiba kerül, ha száz, akkor is, ha háromszáz tanuló, beteg keresi fel azokat. Különbség csupán a támogatás mértékében van. De sem a lakosság létszámának növekedésére, sem az állami támogatási rendszer megváltoztatására nem számíthatnak. Marad az a megoldás, hogy abból gazdálkodnak, ami van. Ez pedig nem könnyű, mert csak a feladatok, az összegek átcsoportosításában gondolkodhatnak. A jövő héten helyi szinten is megkezdődnek a tárgyalások a közalkalmazottak béremelésével kapcsolatosan. Az még nyitott kérdés, sikerül-e megállapodniuk valamiben az érintetteknek. J. Sz. I.
