Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM. 207. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ Eloltották a tüzet Lángolt az esztergomi bazilika Elő történelem Szombaton Kenderesen a családi kriptában végső' nyug­helyére temették vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Ma­gyarország kormányzóját, hitvesét, Purgly Magdát és idén elhunyt fiát, Miklóst. A kitűnőén előkészített és szervezett szertartáson becs­lések szerint ötvenezer ember vett részi. Feltehetőén még soha nem keresték fel ennyien ezt a Szolnok me­gyei települést, mint ezen a napon. A parkolóknak kije­lölt szántóföldeket, illetve a kenderesi autóparkolókat ezerszámra lepték el a személyautók — és az autóbu­szok —, amelyekből még a legeldugottabb kenderesi mellékutcákba is bőven jutott. A temetés a jelenlevők­ben, s azokban, akik csak lélekben voltak jelen, feleme­lő', megrendítő', egyúttal megnyugtató érzéseket ébreszt­hetett. Egyfajta elégtételt nyújtott a kormányzóra szórt rágalmakért, a személyét is érintő' történelemhamisításo­kért, a számkivetettségért. Az esemény egyes külföldi lapokban is visszhangra ta­lált, olykor meghökkentő' módon. Két vezető' osztrák na­pilap szerint Magyaroszágot megosztotta a kormányzó újratemetése. Egy brüsszeli lap úgy vélte, hogy az ese­mény nem javítja az amúgy is feszült magyar—szlovák viszonyt. „A kelet-európai történelem kellemetlen szoká­sa, hogy kikel a sírból és riogatja az élőket. Magyaror­szág néhai vezetői különös előszeretettel teszik ezt, és az utolsó a sorban most Horthy Miklós”— írta egy brit lap. E vélemények a tényleges magyarországi közvéleke­dés ismeretének hiányából, fikcióból és tiszteletlenség­ből fakadnak, s jól egybecsengenek egyes hazai tiltako­zó csoportok Horthyval kapcsolatos nézeteivel. Szó sincs arról, hogy az országot megosztotta volna a temetés. Az eseménytől, a kormányzó tárgyilagos törté­nelmi megítélésétől berzenkedók nincsenek annyian, hogy az ország megosztottságát emlegethesse bárki. Ami a szlovákokhoz fűződő politikai kapcsolatainkat illeti, azokat ha nem is javítja, de szükségszerűen nem is rontja az újratemetés, mivel számos jele van annak, hogy a jelenlegi szlovák külpolitikát a magyarok felé nem a realitásokra, hanem az előítéletekre és a bizalmat­lanságra építik. A brit Financial Times véleménye azért is különös, mert Kelet-Európa történelmének alakításából mindkét — de főleg az első — világháború végén a britek jócs­kán kivették részüket. Az új államhatárok, amelyeknek megállapításánál nem vették figyelembe az etnikai hatá­rokat, valóban rendhagyó, a magyarokat hátrányosan, nemegyszer tragikusan érintő' helyzetet teremtettek a tér­ségben. Olyat, amelynek alapján — ha nem is éppen kormányzónk újratemetésének pillanatában — lehet sír­ból kikelést emlegetni. Csak éppen hozzá kéne tenni, hogy 1920-ban Tria­nonban, majd 1947-ben Párizsban élő holtat temettek. Bánó Attila Örömünnep Albertirsán Evangélikus iskolát avattak Evangélikus örömünnepre és hálaadásra gyűltek össze va­sárnap délután Albertirsa lakói, lelkészek, egyházi és ön- kormányzati vezetők, hogy részesei legyenek az új evangé­likus általános iskola és a szeretetotthon új épületrésze szentelésének. Újabb blokád A Fehér Rózsa és az Új Bi­zánc nevű szélsőséges szerb szervezet szombaton este fel­tartóztatott négy hajókonvojt, három ukrán és egy bolgár szállítmányt. A hajók Magyar- országra és Ausztriába szállíta­nak vasércet. A blokád szerve­zői közölték, hogy csak abban az esetben engedik tovább az ukrán és a bolgár hajókat, ha cserébe egy-egy jugoszláv konvoj érkezhet be az ország­ba kőolajjal, illetve gyógyszer­ekkel megrakva. Prágában a SZER? A közeljövőben Münchenből Prágába költözhet a Szabad Európa Rádió, elsősorban anyagi okoból — közölte a Kelet-Európába sugárzó, amerikai finanszírozással mű­ködő állomás igazgatója. Robert Gillette a Mladá fronta Dnes című cseh napilap hét végi számának adott nyilat­kozatában kijelentette: szemé­lyesen szorgalmazza a prágai helyszínt, miután a pénzügyi hátteret biztosító amerikai kor­mány nem kívánja tovább az egyik legdrágább európai vá­rosban fenntartani az adó szék­helyét. A kérdésben a washing­toni törvényhozás dönt majd szeptember végén vagy októ­ber elején. KDNP- közlemény A Kereszténydemokrata Néppárt sajnálatosnak ítéli meg azt a tényt, hogy Horthy kormányzó temeté­sét egyes politikai erők fele­lőtlenül arra használták, használják fel, hogy Magyar- országon újabb ellentéteket szítsanak és megosszák a tár­sadalmat. Horthy kormányzó törté­nelmi szerepe valóban össze­tett és bonyolult. Az azon­ban nem kétséges, hogy egy Magyarország számára külö­nösen nehéz és szomorú idő­szakban mindig arra töreke­dett, hogy lehetőségeihez ké­pest az ország érdekeit szol­gálja. Szándékaiban mindig ez a pozitív cél vezette. A Kereszténydemokrata Néppárt arra törekszik, hogy pozitív, mindenki által vállal­ható értékeket mutasson az embereknek, így a mai ne­héz időszakban is összefo­gásra szólít fel. Súlyosan felelőtlen kalan­dor politikának ítélik meg azt az utóbbi hónapokban erősödő magatartást, közéle­ti tevékenységet, amely az ország megosztására, ellenté­tek szítására törekszik. (OS) Tűz keletkezett a kora regge­li órákban hazánk legna­gyobb templomában, az esz­tergomi bazilikában. A Tűz- és Polgárvédelmi Országos Parancsnokság köz­ponti ügyeletén Druhár Sán­dor százados az MTI-nek el­mondta: reggel fél 6-kor ri­asztották a tűzhöz az eszter­gomi városi tűzoltóságot, amely késedelem nélkül vo­nult a helyszínre. Az oltás­ban 55 tűzoltó, 14 gépjármű­vel vett részt, és 7 óra 52 perckor sikerült megfékezni a lángokat. A szakszerű és gyors beavatkozásnak kö­szönhetően a főszékesegyház nagy értékű freskóiban és mű­kincseiben a lángok nem tet­tek kárt, s vélhetően a tűzol­tás során sem károsodtak a nemzeti kincsek. Az első egység a riasztás után 5 perccel már a helyszí­nen volt. A tűzesetről, az esz­tergomi rendőrkapitánysá­gon tartott sajtótájékoztatón, az oltást irányító Thébold Jó­zsef tűzoltó százados elmond­ta, hogy a bazilika főhajója Immár magyar földön, a ken­deresi családi kápolnában nyugszik vitéz nagybányai Horthy Miklós egykori kor­mányzó, akinek földi marad­ványai Portugáliából érkez­tek a gyászszertartás helyszí­nére. A volt államfő és felesé­ge Purgly Magdolna koporsó­ját, s az idén elhunyt fiuk, if­jabb Horthy Miklós hamvai­nak urnáját szombaton a ken­deresi temetőben felállított baldachin alatt ravatalozták fel. Az újratemetést a Magyar Tengerészek Egyesülete kez- deményzete. Horthy ugyanis tengernagyként és kormány­zóként támogatta a magyar Duna-tengerhajózás létreho­zását, ezzel Magyarországot visszasegítette a tengeri keres­kedelmi forgalomba, aminek jogutódjaként működik jelen­leg is a magyar tengerhajó­zás. A Magyar Tengerészek Egyesülete kapcsolatot kere­sett Horthy Miklós Portugáli­ában élő menyével, Edelsheim -Gyulai Ilona grófnővel, aki hozzájárult az újratemetés megszervezéséhez. A grófnő döntését egy korábbi interjú­ban azzal indokolta: „Apó­som határozottan kifejezte ne­kem azt a kívánságát, hogy amennyiben Magyarország még az én életemben felsza­badul, hozassuk haza a ham­vait.” fölötti padlásrész tetőszerke­zete kapott lángra. Ez a terü­let a főszékesegyháznak az orgona és a kupola közötti ré­sze. A tetőszerkezet 90 száza­léka lángolt, a fémborítás alatt izzottak a kiszáradt fe­nyőgerendák, cserepek. Az oltás minimális víz felhaszná­lásával történt, így az átázás miatt sem sérültek meg a ha­talmas értékű freskók, a fel­újítás alatt álló orgona. A ba­zilika belső terébe, s a ki­emelten nagy értékű Ba­A szombati gyászszertar­tásra az ország minden részé­ből több mint ötvenezren ér­keztek Kenderesre. A Horthy-család tagjai közül 56-an jöttek el számos külföl­di országból. A végső búcsúz­tatáson ott volt a hazai közé­let számos képviselője, köz­tük Boross Péter. Für Lajos. Surján László, Balsai István, Kádár Béla, Nagy Ferenc Jó­zsef, Szabó Tamás és Kiss Gyula. Antall József az újrate­metésen közvetlen családtag­jaival képviseltette magát. Délelőtt pontosan fél tizen­kettőkor kürtjellel, sípjellel és a Himnusz eléneklésével meg­kezdődött a gyászünnepség. Elsőként vitéz Radnóczy Antal. a Vitézi Rend főkapitá­nya tisztelgett a rendjüket ala­pító Horthy Miklósnak, „az első világháború hősének, a kócz-kápolnába pedig egy csepp víz sem került. Az esztergomi főszékes­egyház, amelynek alapjait 1010-ben rakták le, az évszá­zadok alatt többször vált há­borúk, tűzvészek martaléká­vá. A mai bazilika alapkö­vét 1822-ben tették le. Az épületet Kühnel Pál tervez­te, az építkezést Páckh Já­nos vezette, végül Hild Jó­zsef fejezte be. Legnagyobb templomunkat 1856-ban szentelték fel. Monarchia hadiflottája pa- rancnokának” emléke előtt. Hangsúlyozta: Horthy Mik­lós elsősorban katona volt. „Amikor az 1919-es első bol­sevista uralom miatt csak­nem halálra amputált csonka hazánk sorsát kezébe tették, először katona bajtársaira gondolt: a hadviselt hősökre és a Lenin által sugallt ke­gyetlen forradalom ellenállói­ra. 1920-ban velük alakította meg a történelmi hagyomá­nyainkra alapozott Vitézi Rendet. A háborút követő 45 éves megszállás alatt a vité­zekre súlyos szenvedés várt, a nagyvilág azonban elisme­résben részesítette ezt a réte­get, és 1962-ben felvette a nemzetközileg elismert lovag­rendek közé” — mondotta. Az evangélikus templom mel­lett mindössze három hónap alatt felépített szép iskola ud­varán a község polgármestere, Kiss Tibor adta át az intéz­mény kulcsait Ponicsán Gyula tiszteletbeli igazgatónak, az egykori albertirsai kántortaní­tónak. Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke avatóbeszédében fel­tette a kérdést: Miért épít, mi­ért nyit az evangélikus gyüle­kezet egyházi iskolát? Majd beszédét így folytatta: „Mert meggyőződésünk, hogy ezzel a hazát szolgáljuk, és a sprituá­lis neveléssel nemcsak okta­tást vállalunk, de új embereket is formálunk. Újakat, akik ké­szek lábukat a Jézus járta ös­vényre tenni, és Isten dicsősé­gére élni... A keresztény kultú­ra sem nem szégyen, sem nem háttérbe szorítható. Legyen ez az iskolá a keresztény kultúra gazdag kincseinek továbbadó helye, hogy Tessedik Sámuel példáján növekedjenek Alberti fiatal nemzedékei, s építsék a hazát, gyarapítsák a nemzetet, szeressék Istent és az ő egyhá­zát.” (Folytatás aló. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk” Végtisztesség a Kormányzónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom