Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK Jeszenszky kétoldalú találkozói Tudjman: visszaéltek az ENSZ-erók küldetésével Horvátország kérni fogja a te­rületén tartózkodó ENSZ bé­kefenntartó csapatok novem­ber 30-ig való kivonását, ha a világszervezet 48 órán belül nem módosítja a kontingens mandátumát — erősítette meg Franjo Tudjman horvát elnök az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kedden elhang­zott beszédében. Az ENSZ-erők (Unprofor) mandátumának féléves meg- hosszabításáról a héten kell döntenie a Biztonsági Tanács­nak. Tudjman megítélése sze­rint az „ENSZ-erők küldeté­sével — a kezdeti sikerek el­lenére — visszaéltek, és a nemzetközi közösség megen­gedte, hogy a csapatok jelen­létét felhasználva a szerbek megszilárdítsák ellenőrzésü­ket a megszállt horvát terüle­tek fölött, sőt folytassák az et­nikai tisztogatást”. Nagyváradi Több száz nagyváradi refor­mátus diák és Romániából, Magyarországról, a tenge­rentúlról érkezett számos rangos vendég vett részt kedden a nagyváradi új re­formátus iskolaközpont ava­tásán. Ebben több évtized után először talált biztos ott­hont a kőrösparti városban gazdag hagyományokkal rendelkező református gim­náziumi oktatás. Az épüle­tet nemrég vásárolta meg a Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület, szülők, tanárok, diákok önkéntes munkájával újították fel. Az ünnepséget bevezető isten­Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka alkalmából New York­ban tartózkodó Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­ter kedden is folytatta kétol­dalú konzultációit kollégáival. Zlenko ukrán és Skubi- szewszki lengyel külügymi­niszternél főképpen országuk belső helyzete felől érdeklő­dött. Paraguayi kollégájával a kétoldalú kapcsolatok kér­déseit tekintette át: a találko­zón szóba került magas szin­tű látogatások lehetősége is. Velajati iráni külügyminisz­terrel véleményt cserélt a boszniai helyzetről és a béke- megállapodás esélyeiről; a két ország közötti viszonyt érintve időszerű látogatások­ról, a gazdasági együttműkö­dést elősegítő egyezmények­ről és a fizetési kötelezettsé­gek betartatásának fontossá­gáról esett szó. iskolanyitás tiszteleten Tőkés László püs­pök hirdetett igét, a testvér­egyházak részéről Kocsis Elemér, a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület püspö­ke, Hegedűs Lóránt, a Duna- melléki Református Egyház- kerület püspöke, a reformá­tus egyház zsinatának elnö­ke, Fodor József, a Nagyvá­radi Római Katolikus Egy­házkerület püspöke mondott köszöntőt. Az avatóünnepségen Ist­ván Tibor, az új iskolaigaz­gató vette át a kulcsokat és mondott székfoglaló beszé­det, a tanulók részéről Visky István szólalt fel. Munkáspártiék a minap arról győzködték az istenadta népet, hogy az igazi veszély a Bem tér­ről fenyeget. Egy másik nyilatko­zatukban pedig azzal vádolták a kormányt, hogy az elrontotta és to­vább rontja a Magyar Köztársa­ság és Jugoszlávia viszonyát és ja­vasolták, mielőbb kezdjen tárgya­lásokat déli szomszédunk legfel­sőbb szintű vezetésével. Az elmúlt hetek történései tük­rében több dolog is elgondolkoz­tatja az embert. Először az: kik is ezek a jó munkáspártiak? Emberi lények, netalán angyalok? Nekem olybá tűnik, mintha az utóbbiak lennének. Nem lehet másképp, hiszen ma már nincs olyan rétege az országnak, amelynek érdeké­ben föl ne emelnék a szavukat, magasba ne lendítenék — „védelmezőn” — a kezüket. Főleg, ha ez a réteg még vélet­len sem vádolható kormánypártisággal. Ők tehát az ország élő lelkiismerete, s bizony szükség is van az éberségre, mert a jelenleg hatalmon lévők veszélybe sodorják a hazát. Méghozzá a Bem térről. Uszító hangvételű — s törvény által tiltott jelképekkel el­látott — röplapokat ugyan nem a kormánypártiak szórtak szét Tatabányán, ugyancsak nem e három párt gerjesztette röplapján az indulatokat Dabas-Sáriban a katolikus iskola ellen, hanem a „munkások pártja”. Dehát ez bagatell, de­mokráciában élünk, mindenki azt mond, amit akar. Az azonban mégiscsak igen furcsa, hogy ez a párt úgy tesz, mintha egy másik Magyarországon tevékenykedne. Ez any- nyiban igaz is, hogy ez a Magyarország nem az a Magyar- ország, amely az ő országlásukat nyögte, nyögi. Ahol mind­Előretörési kísérlet a Barrikadnaja felől Elmozdították volna Jelcint A Jelcin-ellenes tüntetők tegnap délelőtt ismét meg­kíséreltek a parlamenthez áttörni. Hírek szerint már halálos áldozata is van a kedd esti súlyos zavargá­soknak. Viktor Alksnis, a feloszla­tott parlament szélsőséges képviselője több mint há­romszáz emberrel együtt megpróbált előretörni a Barrikadnaja metróállomás felől. Itt még nincs kordon, csak néhány rendőrautó zár­ja el az utat. A közeli film­színház előtt gyülekező tün­tetőket a helyszínre érkező rohamrendőrök visszaszorí­tották a metróállomáshoz. A belügyminisztérium tegnap déli közlése szerint a keddi zavargások követ­keztében egy rendőr életét Marchais távozik Nem kívánja tisztének meg­újítását a Francia Kommunis­ta Párt soron következő kong­resszusán Georges Marchais, a párt 73 éves főtitkára. Bár egyebek között ő javasolta, hogy a szervezeti szabályzat­ból iktassák ki a proletárdikta­túra követelését, most pedig a demokratikus centralizmus elvét, politikáját a megválto­zott társadalmi körülmények között pártja vezetésében al­kalmatlannak tartják. Több vezető kommunista funkcio­nárius szerint ez az oka an­nak, hogy a párt befolyása az elmúlt években jelentősen le­hanyatlott Franciaországban, szavazóinak száma csökkent. Utódlásáról jelenleg még nincsenek elképzelések. vesztette. A közlekedésren­dészet alezredesét egy autó alá lökték a tüntetők, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítása után szerda hajnalban meg­halt. Vlagyimir Sumejko sze­rint a törvényhozás épületé­ben rekedt képviselők lé­nyegében a parlament védő­inek túszaivá váltak. Szavainak ellentmondott az államközösségi tévé szerdai híradója, amely sze­rint az elmúlt egy nap alatt mintegy négyszázan hagy­ták el az épületet, s ebben senki sem akadályozta meg őket. Az orosz miniszterel­nök-helyettes közölte, hogy a kormány készen állt a parlament feloszlatá­Ágoston András, a Vajdasá­gi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, teg­nap nyílt levélben figyelmez­tetett a vajdasági kitelepülé­si hullám veszélyeire, s ígé­retet tett, hogy Magyarorszá­gon tudatosítja a vajdasági magyarokat fenyegető veszé­lyeket. „Mennek a vajdasági ma­gyarok, főleg Magyarország­ra, de messzire, a tengeren­túlra is. Menekülnek a mun­kanélküliségtől, a téltől, a megaláztatástól, a bizonyta­lan jövőtől. Ha ez így folyta­tódik, ... reményeink köny- nyen meghiúsulhatnak, elfo­gyunk és felmorzsoló­dunk... nem lesz kivel, s ki­ért küzdenünk” — hangoztat­sa utáni eseményekre. Mint mondta, a vezetés tisztában volt vele, hogy a népképviselők novemberi kongresszusa Jelcin és a kormány elmozdításával végződött volna, s ezért megfelelő ellenlépéseket készített elő az elnök és a kormányzat. Washington azt várja Bo­risz Jelcin orosz elnöktől, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus és emberi jo­gokat. Ezt Warren Chri­stopher amerikai külügymi­niszter jelentette, ki kedden New Yorkban. Az ameri­kai diplomácia vezetője hozzáfűzte még, hogy re­ményei szerint a választá­sok is a demokratikus érté­kek tiszteletben tartását tük­rözik majd. ta Ágoston András, a Ma­gyar Szó című lapban megje­lent nyílt levelében. A szervezet csak azokat tartja menekültnek, akik a sorozás miatt hagyták el az országot, a többiek áttelepü­lők, vagy kivándorlók. A levélben Ágoston And­rás hangoztatja, hogy van re­mény, a vajdasági magyarok szavazatainak köszönhetően hitelesek az autonómiára vo­natkozó követelések, s a VMDK politikája jól kapcso­lódik a nemzetközi kezdemé­nyezésekhez, például az úgy­nevezett Balladur-tervhez, amelyet az Európai Közös­ség dolgozott ki a kisebbsé­gek kollektív jogainak bizto­sítására. A nagyvilág hírei Y Oroszország reméli, hogy még e héten adósság­átütemezésről egyezik meg az Egyesült Államokkal, és így időt nyer 5 milliárd dol­lárnyi tartozásának visszafi­zetésére — jelentette ki Alekszandr Sohin orosz mi­niszterelnök-helyettes, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlése után. Y Egymillió fővel növeked­het a hivatalosan regiszt­rált és a rejtett munkanélkü­liek száma a 2000. évig Né­metországban, s elérheti a 6,7 millió főt. A prognózis egy berlini munkaügyi ta­nácskozáson hangzott el. Y Feloldotta az amerikai Szenátus külügyi bizottsá­ga a Palesztiniai Felszabadí- tási Szervezetnek (PFSZ) nyújtandó amerikai segé­lyek tilalmát. A döntéssel lehetőség nyílik arra, hogy az Egyesült Államok részt vegyen a Gázai övezet és Ciszjordánia fejlesztési programjaiban. Négynaposra tervezik Borisz Jelcin orosz államfő október 12-én kezdődő Ja­pán látogatását. Tokióban tárgyal a Jelcin-látogatást előkészítő nyolctagú orosz küldöttség és péntekig tisz­tázza az orosz vezető utazá­sának programját. Brüsszelben tegnap dél­után rendkívüli plenáris ülés és ünnepélyes keretek között megkezdte működé­sét az Európai Parlament új — második — székháza. Az Ek közvetlenül válasz­tott képviselőtestülete ezzel első ízben tartja tanácskozá­sát a belga fővárosban. ,Mennek a vajdasági magyarok” Ágoston nyílt levele VÉLEMÉNY Másik Magyarország azon bírálatnak ezred részéért is fenyítés, internálás vagy börtön járt az ötvenes-hatvanas években, elbocsátás a ké­sőbbiekben, amelyet ők most büntetlenül elővarázsolnak csodaszelencéjükből. De hát nem a jogos bírálat elutasításá­ról van szó, hanem a következőről: nem arról beszélnek, amiről a történések szólnak. Vágyálmaikkal szédítik az em­bereket. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja „javaslatuk” is: tárgyaljon a kormány Jugoszláviával! Jugoszlávia már nem is létezik. Van ugyan egy Kis-Jugoszláviának nevezett ál­lamalakulat, amelyet sokan Szerbiának hívnak (újra). Na most: nekünk azzal a legfelsőbb szintű vezetéssel kellene tárgyalnunk, amely Nagy-Szerbiáról álmodozik, mit álmo­dozik: tízezrek élete árán véres háborút folytat a Balkánon. S amely ország ellen embargót rendelt el az ENSZ. . Amely ország kommunista, most „természetesen” szocialista veze­tőit — ígéret szerint — a háború befejezése után háborús bűnösökként kezelnek, s ítélnek majd el. De hát ez is baga­tell, legalábbis a munkáspártiak részéről. Az elmúlt hetekben történt itt azért más is. Horthy Mik­lós újratemetése adott újabb hisztériakeltésre ragyogó alkal­mat. Éltek is vele a „szabadelvűek”. Lihegtek olyan gyűlö­lettel, s festettek olyan komor eget Magyarország égbolto­zatára, hogy valóban rájuk is borult azon a bizonyos délutá­non — a Vérmező ege. De csak a Vérmezőé. Mert az orszá­gé valahogyan nem akart beborulni. Minden erőfeszítésük ellenére sem sikerül se egy kis rendőrállamot, se keresz­ténykurzust, se nemzeti kisebbségeket üldöző rendszert ösz- szeeszkábálniuk, bármennyire is igyekeznek. Pedig igyeke­zetben nincs hiány, ezért aztán mondják, mondják a magu­két, mintha egy másik Magyarországon élnének. Hosszú hetek üde színfoltja volt életünknek a megújho- dott Ki mit tud? vetélkedősorozat. Az ország minden tájá­ról, sőt: immár határainkon túlról is közönség elé álltak lá­nyok, legények, magyarok és más nemzetiségűek, hogy megmérettessenek. A tapsok és a zsűri pontszámai pedig nem tettek különbséget sem az anyanyelv, sem a bőr színe alapján: mindenki tehetsége szerint ítéltetett meg. Boldogí­tó érzés volt ezt a lelkes, versenyző csapatot együtt látni. Ez bizony egy másik Magyarország, a mi Magyarorszá­gunk. A népboldogítók számára ez viszont nem létezik. Ugyanúgy agyonhallgatják, mint az olyan útszéli hangvéte­lű megnyilvánulásokat, amilyeneket — sajnos — jártunk- ban-keltünkben tapasztalunk. Érdemes volna összegyűjtve kötetbe fűzni, s elküldeni az „egyre szomorodó ország” el­szomorítóinak. Mondjuk a Tégy a gyűlölet ellen harsány dalnokainak. De most csak két ’’gyöngyszemet” idézünk a közelmúltból. Nemrégiben fölújított templom falát a következő mon­dattal rondították össze Isten „ártatlan” báránykái: „Tűnjön el a te országod!” Festékszóróval rajzolt betűk adják ezt a mondatot is: „Minden MDF-est fel kell akasztani!” Ha ez sikerülne nekik: elhárulnának az akadályok a vé­reskezű Milosevicsokkal való tárgyalások elől. Ü/MTÜ (Banos János)

Next

/
Oldalképek
Tartalom