Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK Érdi napok ‘93 // Őszi tárlat és szoboravatás Eőry Emil térplasztikája Hancsovszki János felvétele Az Érdi napok keretében ma délután őszi tárlatnyitásra kerül sor a városi művelődési központban (Alsó u. 9.) délután 6 órakor. Ezzel egy időben a helyi művelődési központ, az Érdi Újság, valamint az XÁrt Alapítvány által meghirdetett irodalmi és képzőművészeti pályázatok eredményhirdetéseire is sor kerül. Az őszi tárlatot Kelé- nyi István művészettörténész nyitja meg, ezt követően felavatja Eőry Emil szobrászművész térplasztikáját, amelyet a művelődési központ előtti téren állítottak föl. (Az őszi tárlat október 25-ig tekinthető meg.) Kossuthra emlékezünk Kossuth Lajos 1848-as toborzókö- WrOfJ rútjának első állomásán, Cegléden kétnapos emlékünnepséget tartanak. Ma ünnepi hang versenyt adnak a helyi együttesek, holnap délelőtt 11 órakor emlékünnepség kezdődik Cegléden, a városháza dísztermében. Ünnepi beszédet Szabad György egyetemi tanár, az Ország- gyűlés elnöke mond. Az emlékünnepséget a Kossuth Alapítvány, a Kossuth Sző vétség és Cegléd város ön kormányzata rendezi. Őszi fesztivál Ma veszi kezdetét a Buda- pesi Őszi Fesztivál kortárs művészeti fórum. Az október 10-ig tartó nagyszabású rendezvénysorozat első napjának a műsorából kiemelkedik a Magyar Rádió ötvenéves szimfonikus zenekarának ünnepi hangversenye, amelyen Kodály, Liszt, Dohnányi és Beethoven műveiből hallhatnak az érdeklődők — Vásáry Tamás vezényletével, a Budapesti Kongresszusi Központban (este fél 8 órai kezdéssel). Ugyancsak a mai napon (este 8 órától) a budai Mátyás templomban a 15 éves Tomkins Énekegyüttes koncertjére kerül sor — vezényel Kocsis Zoltán. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG AJ AN LATI FELHI VAS ✓ Az Állami Vagyonügynökség pályázatot hirdet a Könyv- és Kultúrcikk Nagykereskedelmi Vállalatból alakult Líra és Lant Kereskedelmi Rt. állami tulajdonban levő részvényeinek egyfordulós, nyilvános pályázat útján törtánű értékesítése céljából A Líra és Lant Kereskedelmi Rt. jegyzett tőkéje: 168 860 000 Ft, amelynek 50%-a plusz egy szavazatot képviselő részvények meny- nyisége kerül értékesítésre. A részvénycsomag megvásárlására egzisztenciahitel és részletfizetési kedvezmény igénybe vehető. A vételár kárpótlási jeggyel fizethető, de a privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető (3 000 000 forint). Az ajánlatokat öt példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 90 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. november 25-én déli 12 óra. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség, iktató, Budapest XIII., Pozsonyi út 56. 1133. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó, részletes ajánlati anyag 10 000 forintért történő megvásárlása az Állami Vagyonügynökség ügyfélszolgálati irodáján (Budapest XIII., Pozsonyi út 56.). További felvilágosítást ad Ujlakyné Gazdag Mária, a Líra és Lant Kereskedelmi Rt.-nél (Budapest V., Nádor u. 22. IV. emelet, telefon: 132-7376). Huszonöt éves a szentendrei skanzen Magyar tájegységek találkozóhelye (Folytatás az 1. oldalról) Feladatunknak tekintjük, hogy a legpontosabb tudományos feldolgozottság alapján mutassuk be a falusi népesség és a mezővárosok paraszti munkát végző lakosságának építészetét, lakáskultúráját, életmódját és gazdálkodását a XVIII. század közepétől a XX. század első évtizedeivel bezárólag. Minifalvak Ennek érdekében a kutatók az országot kilenc tájegységre osztották. Feltárták az egyes tájegységekre jellemző települési formákat, és műszaki rajzok, fotók, videók készítésével, esetleg ásatásokkal, pontos dokumentációt készítettek az elbontandó épületekről. Múzeumunk újdonsága, amivel Európában eléggé egyedülállóak vagyunk, hogy az egyes tájegységekre jellemző településforma szerint, úgynevezett mini- vagy kvázi- faluként építjük fel az épület- együtteseket. A Kisalföld tájegységben, például szélesedő utca két oldalán helyezzük el a házakat, közepén a harangtorony, a falu két végén pedig a kálváriát és a kápolnát. A ma avatandó nyugat-dunántúli falu ugyanakkor szeres település, vagyis kis dombokon álló épületcsoportok lazá együttese, és nem alkot faluformát. A részletes dokumentáció segítségével magukat az épületeket az eredeti anyagból, pontosan eredeti formájukban építjük újra. — Birtokukban van-e a kilenc tájegység teljes felépítéséhez szükséges valamennyi épület? — kérdeztem. — Kezdetekben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség közreműködésével „gyűjtöttünk”, s ez nagyban megkönnyítette munkánkat. Jelenleg a berendezési tárgyak 70-75, az épületek 80-85 százaléka van birtokunkban. Ez 380-400 épületet jelent, ebből a már elkészült Felső-Tiszavidék, Kisalföld és Nyugat-Dunántúl tájegységben 100-120 épület áll. Jobb anyagiak birtokában persze növelni tudnánk építkezéseink ütemét. — Nem akadályozza-e utánpótlásukat, hogy a települések lakói, s főként új vezetői a megváltozott értékítélet és az erősödő lokálpatriotizmus következtében ragaszkodnak népi műemlékeikhez? — „Sajnos” nemcsak a falvak, de az OMF jogutódjának álláspontja is megváltozott, s a népi műemlékek eredeti helyen való megőrzése mellett érvelnek. Hangsúlyozni szeretném: a múzeum nem mumus. A már megvásárolt, de még használatban lévő házakat engedjük használni, s volt rá példa, hogy visszaadtunk a közösségnek egy épületet. Ha végképp nem tudunk valamit megszerezni, tudományos feltárás alapján a pontos másolatát készítjük el. Élet és holt leltár — Törekszenek-e tájegységek életformájának, tevékenységeinek és szokásainak bemutatására is? — Új arculatunk jellemzője a „holt leltár” élettel való telítése, ami a Nyugat-Dunántúl tájegység avató rendezvényein is tapasztalható. A kondorfái iskolában kiscsoportos bemutatót tartunk az 1880-as évek osztatlan iskolai oktatásáról, a haranglábat, az iskolát „felszenteljük”. Kézicsép- lés, szerszámkészítés, foklaés ágsöprűkészítés-bemutatót tartunk, követve az elmúlt évek egyre rendszeresebbé váló gyakorlatát. Ennek jegyében házainkban műhelyeket alakítottunk ki, ahol hozzáértő mesteremberek végzik a tájegységre jellemző hagyományos kismesterségeket, hosszabb-rövidebb ideig folyamatosan. — Manapság sokat panaszkodnak a múzeumok látogatottságának csökkenéséről... Növekvő látogatottság-— Tudatos kapcsolatteremtési törkvéseink és reklámkampányunk segítségével az átmeneti visszaesés után nálunk már tavaly emelkedni kezdett a látogatottság, és idén csúcsév várható. Fő partnereink, az óvodák és iskolák számára rendszeresen tartunk foglalkozásokat, kutatási eredményeinkről, programjainkról tájékoztatjuk a pedagógusokat. Szolgáltatásainkat az új tájegység vakok számára rendezett kiállításával bővítettük. Következő évi programjainkat már előző ősszel elkészítjük, és ezernél több hazai és külföldi utazási irodának küldjük el. Nagy példányszámú magyar újságokban és külföldi szabadidős magazinokban fizetett hirdetéseket jelentetünk meg. Programjainkról rendszeresen tájékoztatjuk a sajtót, a rádiót, a televíziót. Minderre idén több millió forintot költöttünk. Tudjuk: ha tétlenek maradunk, ha nem ruházunk be látogatottságunk növelése érdekében, a belépőjegyekből származó jövedelemtől is elesünk. D. Veszelszky Sára jtUOÍJM)! HQáfVm •M.ISZÁX Emlékkiállítás huszárokért ,z 1848—49-es |szabadságharc 145. éves évfordulója tiszteletére szeptember 25-én emlékkiállítás nyílik a Nagykőrösi Arany János Múzeumban. Az egykori huszárlaktanyát, amelyben a múzeum is helyet kapott, nemzeti emlékhellyé nyilvánították. Itt kezdték szervezni 1848 őszén a 16. Károlyi Honvéd Huszárezredet, és a 13. Hunyadi Honvéd Huszárezredet, tehát elsősorban e két alakulat harcosainak állít emléket a rendezvény amelyet Szendrei László, a HM politikai államtitkára nyit meg délelőtt 11 órakor. A látogatók jövő év március 25-ig tekinthetik meg a kiállítást, hétfő kivételével mindennap 9 órától délután 4 óráig. Hunyadi honvéd huszár
