Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
Egy szentendrei mérnök egyedülálló tanulmánya Vezetékes gázellátás Visegrádon? 1 Visegrád lakói abban a biztos tudatban élhetik az életüket, hogy beláthatatlan ideig nem tok»- lesz a településen földgázhálózat. Ha csak cso- I da nem történik, akkor még a ma élők unokái sem főznek, fűtenek gázzal. Az úgynevezett fővezetékek ugyanis messze elkerülik a községet. Vagy a Duna alatt kellene átvezetni a Vác-Alag távvezetéktől a csöveket, vagy Pilisvörösvártól a hegyen keresztül kiépíteni a nagy átmérőjű vezetéket. Akár azzal, akár ezzel a megoldással a visegrádi hálózat tavalyi árakon számolva mintegy 220 millió, fogyasztónként több mint 400 ezer forintba kerülne. S akkor még erre jönnének rá a portákon belüli költségek. Esélyt adni a vidéknek Bogárdi Zoltán, MDF-es országgyűlési képviselő tegnap délután Nagybörzsönybe látogatott. A helyi önkormányzat vendégházában választókörzetének tizenhét községéből az itt tanácskozó polgármesterek fogadták a képviselőt, aki általános politikai tájékoztatót tartott számukra, s nagy vonalakban áttekintette saját, hároméves tevékenységét. Erről, mint általában pártja stílusáról szólva bevezetőjében megjegyezte: A lassú és megfontolt politizálást követte, mert nincs veszélyesebb, mint az ész nélküli radikalizmus. Tevékenységét olyan területen kellett folytatnia, amely sajátosságai szerint Pest megye Szabolcs megyéjének nevezhető. Ennek ellenére, mint Bogárdi Zoltán mondta, olyan politizálásra törekedett a parlamentben, hogy a Börzsöny térsége és a hozzá hasonló vidékek számára esélyt tudjanak teremteni. — Kölcsönösen naivak voltunk — állapította meg —, abban bíztunk, hogy gyorsabban beindulnak a dolgok, tódulnak ide a beruházók, s lám, még a telefon- hálózat fejlesztése ügyében sem ez történt. (Folytatás az 5. oldalon) Fiilöp Sándor mérnök, a Tigáz szentendrei üzemének vezetője azonban kidolgozott egy tanulmánytervet, amely szerint a fenti összeg töredékéért, körülbelül 30 millió forintért akár egy éven belül vezetékes gázhoz lehetne juttatni Visegrád lakosságát. A különbség még annyi lenne, hogy a csövekben nem földgáz, hanem Magyar elnök A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport szeptember 28-ától 30-áig tartó washingtoni közgyűlésén a magyar pénzügyminiszter, Szabó Iván tölti be az elnöki tisztet — jelenttették be a Pénzügyminisztérium tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. propán-bután gáz áramolna. Egy település tartályos-vezetékes PB-gázellátása ismeretlen a nemzetközi szakiroda- lomban! — Maga az elv, mely szerint nagyobb lakóegységeket propán-bután gázzal vezetéken keresztül látnak el, természetesen jó ideje nem újdonság — mondja Fiilöp Sándor, a Tigáz szentendrei A kormány várhatóan mai ülésén dönt arról, hogy a kereskedelmi bankoknak tartozó nagy- vállalatok helyzetének javítása érdekében hozhájárul-e az adóskonszolidáció végrehajtásához a Borsodchem Rt., Dunaferr Rt., Ganz Gépgyár Holding, Hungalu Rt., Ikarus Rt., Magyar Gördülőcsapágy Művek, üzemvezető mérnöke. — Gyakorlati megoldására is vannak példák, külföldön, sőt Magyarországon is. Évtizedénél több, hogy ily módon jut gázenergiához például a Hollóházi Porcelán- gyár. De ne menjünk olyan messzire, nemrég néhány po- mázi négylakásos társasházban is ilyen rendszer működött, egészen a földgázhálózat kiépítéséig. Annyiban valóban egyedülállónak tekinthető a diplomamunkám, hogy a szakirodalomban nem találkoztam olyan adattal, amely egész települések tartályos-vezetékes PB-gá- zellátására vonatkozott volna. Az az igazság, hogy a fejlett országokban általában nem okoz anyagi gondot a földgázhálózat megteremtése. (Folytatás az 5. oldalon) Nitrogénművek Rt. és Nitroké- mia Rt. vállalatok esetében. E cégeknél a tavaly megkezdett sikeres válságkezelési program, illetve bizonyos tartozások átütemezése, vagy részvénnyé alakítása nyomán már mutatkoznak a javulás jelei, reális esélyük van a csőd- és a felszámolási eljárás elkerülésére. Döntés ma várható ✓ Kerékpárút épül Erden Érden, a 70-es út mentén kerékpárút épül. Pályázat útján, az útalap pénzének felhasználásával a város határától az érdligeti strandig egyelőre mintegy egy kilométer hosszúságú aszfaltozott járda készül. Jelenleg a kivitelező Betonút Rt. a csapadékelvezető csatornát építi meg, majd ezután kerül sor az aszfaltozási munkálatokra Hancsovszki János felvétele Siketek hete „Bécsnek minden rit- . jfe, > kaságait semmivé tet- ísN&S te előttem a Siketné- Siffy/ mák Oskolája” — írta 1799. szeptember 24-én kelt, Bécsi Sámuelnek, a bécsi Magyar Kurír szerkesztőjének címzett levelében Chá- zár András, a magyar gyógypedagógiai mozgalom kiemelkedő alakja. A levél nyomán megindult szervezőmunka eredményeként és a Cházár mögé felsorakozó támogatók adományainak köszönhetően 1802. augusztus 15-én megnyitotta kapuját Magyarország első, Vácott létrehozott siketintézete. Az új közintézmény otthonául I. Ferenc császár a Duna-parti város főterén kihasználatlanul álló egykori püspöki palotát jelölte ki. — A kezdetekkor a siketintézetekben dolgozó pedagógusok, a mi elődeink, Bécs- ben szerezték meg képesítésüket, hiszen akkoriban Magyarországon még nem. volt felsőszintű gyógypedagógusképzés — idézi a régmúltat Tölgyesi Józsefné, a ma már Cházár András nevét viselő óvoda, általános iskola és diákotthon igazgatója. (Folytatás az 5. oldalon) Illyefalvai felhívás Bár a szigorú földrajztudomány szerint hatvan méter magas dombocska, melyen ott messze Erdélyben, a Háromszéki medence csücskében az illyefalvi vár áll, ám mégis hegy az. A várfalakról messze visz a tekintet Brassóig, Sepsi- szentgyörgyig és el egészen a Keleti-Kárpátokig. Temp- lomeró'dje évszázadokon keresztül büszkén dacolt törökkel, némettel és az idővel is. Azért persze rég megkopott, hullott a torony vakolata, a várfal vörös téglája és gördült le a hegyoldalon a kő. Most holland és német pénzből, adakozás révén, megújult a 15. századi vár-erőd és restauráltatott a magyar műemlékvédelem nemzetközileg elismert felfogása szerint. A hegy tövében pedig formájában és stílusában is Erdély szellemét sugározva korszerű keresztény-ifjúsági központ létesült, konferen- ciatermecskével, jó szándékú vendégeket váró szobákkal. A nyáron Romániából, Magyarországról és a világ számos tájáról érkezett okos emberek, nem utolsósorban fiatalok cseréltek gondolatokat, mert a hagyományait, múltját őrző, magyarlakta Illyefalva lélekébresztő, jövőt bemutató hely. Csöppet sem meglepő tehát, hogy itt fogalmazódott papírra az erdélyi református egyházkerületben oktató és nevelő'pedagógusok testvéri együttléte nyomán az „illyefalvai felhívás”. Arról ad hírt az a pár sor, hogy itt az iskolákban, az egyházközségekben az anyanyelv, a beszéd az emberség napját, a „szépen, emberül élni igyekvők”éven- kénti ünnepét a márciusi napfordulóhoz kötődve megtartják és biztatnak erre mindenkit a közelben és a messzeségben. Ezenkívül arra kérnek mindenkit, édesanyákat, édesapákat, fiakat: aki akarja, hogy 2000. december 27—31. között felkészülten köszönthessük a remélhetően emberibb évezred új századát, hogy csatlakozzék a felhívást útjára bocsátókhoz. A csatlakozási szándékot akár jelezni, dokumentálni is lehet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Brassó megyei szervezeténél vagy Budapesten, a Szépen, Emberül Alapítványnál. Több mint két tucatnyian írták alá a felhívást Illyefal- ván, olyanok, akik azt vallják, hogy az emberiség sokszínűségének megőrzése a nemzetek nyelvének megőrzése által biztosított. „Nemzetünkhöz való tartozásunk, iránta való szeretetünk, érte való felelősségünk, védjük nemzetünk nyelvét. Emberségünket nemcsak az mutatja, milyen szándékkal, mit és hogyan mondunk saját anyanyelvűnkön és milyen megértéssel vagyunk a másképp gondolkozók, más vallásúak iránt, hanem az is, milyen tiszteletet adunk, milyen türelmet mutatunk a más nemzetbéliek nyelvének,, — írják az erdélyiek e figyelmeztető s megszívlelendő' szavakat. Deregán Gábor Magyar Nobel-díjasok Ajándék a finneknek Magyar származású Nobel-dí- jas tudósokat bemutató kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban szerda délután, Szent- Györgyi Albert születésének századik évfordulója alkalmából. A szeptember 14-e és december 12-e között nyitva tartó kiállításán szeretné érzékeltetni a Magyar Nemzeti Múzeum azt, hogy a magyarság tudósai jelen voltak és vannak a tudományok fejlesztésében, és hogy az innen elszármazott nagy tehetségű emberek kedvezőbb körülmények között csúcsteljesítményre voltak képesek. 1901, az első Nobel-díjki- osztása óta kilenc magyar tudós nyerte el a díjat, azonban Nobel-aranyérem Magyarországon egyetlenegy található: Szent-Györgyi Albert volt az első — és mindmáig az egyetlen tudósunk —, aki Magyar- országról utazott átvenni Stockholmba a legrangosabb tudományos díjat, és azt hazahozta. Ezt az érmet a Nemzeti Múzeumban őrzik, és most állították ki először. A története érdekes: A kettőszáz- nyolc gramm súlyú és 66 mm átmérőjű aranyérmet tudósunk Stockholmból Szegedre vitte, és itt tartotta a második világháború kitöréséig. Amikor az oroszok megtámadták Finnországot és Magyarországon segélyakció indult, Szent-Györgyi Albert a finneknek ajándékozta 23 karátos aranyérmét. (Folytatás a 16. oldalon)
