Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Musterjesztés faj élesztővel A mustból úgy lesz bor, hogy a mustban lévő cukrot az er­jesztőgombák alkohollá alakít­ják át. Az eijesztőgombák a szőlőbogyókról kerülnek a mustba, és ott, ha nekik megfe­lelő körülmények közé kerül­nek, azonnal szaporodni kezde­nek és megkezdik az erjesz­tést. Igen ám, de a szőlőbogyó­kon más gombák is vannak, amelyek szintén a mustba ke­rülnek és azok is elkezdenek szaporodni. Megkezdődik a verseny a hasznos és káros apró szervezetek, gombák és baktériumok között. Ha az er­jedés lassan indul meg, a ká­ros mikrobák annyira elszapo­rodnak, hogy a bort előbb- utóbb megbetegítik. Az ilyen erjedésnek elejét vehetjük, ha szüret után a mustot fajélesztő­vel oltjuk be. A fajélesztő labo­ratóriumban, egyetlen élesztő­gombasejtből elszaporított tisz­ta gombatenyészet. Ma már gazdaboltokban, vetőmagbol­tokban és borászati szaküzle­tekben mindenütt beszerezhe­tő. Ne tévesszen meg bennün­ket, hogy a különböző fajták különböző magyar bortermő tájakról vannak elnevezve. Ez nem azt jelenti, hogy az illető tájra jellemző zamatot fog adni a bornak. A zamatot ugyanis nem a kierjedt alko­hol, hanem a tájra jellemző klí­ma, a talaj, a szőlő fekvése stb. adja. A fajélesztővel való eijesztés a zamatot úgy javítja, hogy a gyorsabban, tökélete­sebben és egyenletesebben er­jedt bornak a saját zamata tö­kéletesebb lesz. Mivel a must eijedése gyor­sabban indul meg, az erőteljes etjedés alatt pedig a betegsége­ket okozó baktériumok szapo­rodása szünetel, a fajélesztő­vel eijesztett bor a betegségek­kel szemben ellenállóbb lesz. A kieijedt bornak pedig már akkora az alkoholtartalma, hogy az már rossz tápanyag a baktériumok számára. A bakté­riumok már csak a leülepedett seprőben tudnak újra szaporo­dásnak indulni. Gondos gazda azonban ezt megakadályozza azzal, hogy a bort letisztulás után azonnal lefejti. A fajélesztővel való eijesz- tés azonban nem teszi felesle­gessé a bor további kezelését, de kevesebb veszély fenyegeti a bort a további életében. Széli László Kísért a földrengés Tokióban félnek A japánok többsége fél at­tól, hogy egy nagyobb sza­bású földrengés napjaink Tokiójában jóval több em­ber halálát okozná, mint az 1923. évi „Nagy Kanto”, amely több mint 140 000 emberéletet követelt. Egy július-augusztusi fel­mérés során megkérdezett 4950 személy 79 százaléka vélekedett úgy, hogy a het­ven évvel ezelőttihez hason­ló erejű földrengés több em­beréletet követelne és az anyagi károk is jóval jelen­tősebbek lennének a felhő­karcolók nagy száma és a közlekedés sűrűsége miatt. Lenyelte a bűnjelet Kórházban kell őrizetben tartani egy teljesen egészséges, tet­ten ért betörőt a franciaországi Chamberyben. Az történt ugyanis, hogy elfogatásakor — menekülés közben — lenyelte a nála lévő bűnjeleket: értékes arany ékszereket, kisebb arany­tárgyakat. A betörő először tagadott, de azután bevallotta, mi történt. Az azonnali gyomorröntgen ki is mutatta a fémtárgyak jelenlé­tét. Mivel az elfogott nyilván jobban érzi magát a kórházban, mint az őrizetesek cellájában, élt azzal a jogával, hogy nem volt hajlandó hashajtót bevenni. Kórházi tartózkodása így nyil­ván több napra húzódik el. Elmaradt a világcsúcs A csehországi Vizovicében a hét végén rendezett idei szilvás- gombócevő versenyen nem sikerült megdönteni a tavaly felál­lított, 155 darabos világcsúcsot: a mostani győztes, Frantisek Pohorsky csupán 111 gombócot tudott elfogyasztani egy óra leforgása alatt. Ez a teljesítmény négy kilóval növelte a győztes testsúlyát, míg a második helyezett Bohuslav Lhotsky, 86 szilvásgom­bóccal, három kilót hízott. Most először indult a vizovicei ver­senyen a szebbik nem képviselője is, Zdenka Stríbrná szemé­lyében. A hölgy 55 gombócot gyűrt le, és ez az ötödik helyre volt elég. Meg arra, hogy ő is felszedjen három kilót. SPORT Világrekord-antennák Új-Mexikó amerikai állam­ban, Socorróban felavatták a világ legnagyobb rádiótelesz­kópját. A teleszkóp tíz óriásanten­na összekapcsolása, amelyek mindegyikének átmérője 25 méter. A tíz antenna közül nyolc az amerikai szárazföl­dön van, egy-egy pedig Ha- waiin és a Karib-térségbeli Virgin-szigeteken. A Very Large Baswline Ar­ray (VLBA) rendszerű telesz­kóp egyes antennái között a legnagyobb távolság 8000 ki­lométer. A New Scientist című an­gol tudományos folyóirat leg­újabb számában megjelent is­mertetés szerint a 85 millió dolláros költséggel létesített berendezés ezáltal egy nyolc­ezer kilométer átmérőjű egyetlen teleszkópnak felel meg és ezerszer olyan érzé­keny, mint az optikai telesz­kópok. Ödön kápolna új ruhája A váci Szent Rókus-kápolnát Mihály Károly gróf, püspök emeltette az 1737-es nagy pestisjárvány emlékére. A nem mindig hálás utókor az elmúlt négy évtizedben körülépítet­te kockaépületekkel, ám a város napjainkban méltókép­pen tatarozza a kegyhelyet Vimola Károly felvétele Nagy változások az Elektromos SE férfi kézilabdázóinál Nemzetközi torna a századik születésnapon Ritka pillanat: az egykori világválogatott, az Elektromos SE vezetőedzője, Kovács László mikrofonnal a kezében. Mellette balról Hajdú János edző, jobbról Vass Károly ügyvezető elnök A szerző felvételei Fogadás nélkül A Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke, Jakubo- vics Péter és főtitkára, Fü- leky András nyílt levelet intézett Gallov Rezső ál­lamtitkárhoz, az OTSH el­nökéhez és Schmitt Pál­hoz, a MOB elnökéhez, amelyben a vasárnap befe­jeződött sikeres koppenhá­gai világbajnokság egy „negatív” eseményét ne­hezményezték. A sportvezetők arról ír­nak, hogy bár Dániában öt-öt arany- és ezüst-, vala­mint két bronzérmet szer­zett a küldöttség, ennek el­lenére a sportvezetés részé­ről nem várta megfelelő fo­gadtatás a csapatot a repü­lőtéren. Mint írják: „Bán­tónak éreztük mi, a szinte eufórikus örömmámor­ban hazaérkező csapat tag­jai azt az egyértelmű kö­zönyt, lebecsülést, oda nem figyelést, amelyet a magyar sport legfelsőbb vezetőinek a távolmaradá­sa jelentett.” Felhívják a figyelmet arra, hogy ami­kor oly sok szó esik a sportban a pénzről, akkor az erkölcsi elismerésnek — amely megnyilvánulhat baráti szóban, kézfogás­ban — az elmaradása be­láthatatlan következmé­nyekkel járhat. Jakabovics Péter és Eü- leky András végezetül megjegyzik: bíztak abban, hogy ha a repülőtéren nem is fogadták a csapa­tot. az utána következő na­pon pótolják a mulasztást, gratulálnak a sikerhez. Mi­vel ez nem történt meg, ezért fogalmazták meg nyílt levelüket. Szezonkezdet előtt vagyunk, egymást érik a hazai és nem­zetközi tornák a kézilabdázók­nál. A cél mindig ugyanaz: fel­mérni, hol is tartanak a klubok a nyári szünet, majd az újra­kezdés néhány hete után, meny­nyire sikerült pótolni a távozot- takat, és hogyan illeszkedtek be a friss szerzemények, akik­től természetesen minden csa­patnál. majd mindenki csodá­kat vár. Ebből a szempontból nézve, az Elektromos SE tornája is egy lehetne a sok közül. Elvég­re a „Tromos” házatáján iga­zán sók változás volt a gárda összetételében, s egyáltalán nem érdektelen: miként sike­rül a Kovács László—Hajdú János edzőpárosnak „összedol­gozni” az anyagot, azaz a leg­különfélébb adottságokkal és szakmai előélettel rendelkező játékosokat csapattá formálni. Már ebből a szempontból nézve is érdekes felmérést kí­nál a hét végi, jubileumi Elekt­romos torna, amelyet a koráb­bi években mindig ebben a szeptember eleji időszakban rendeztek meg. Most viszont egy kicsivel többről van szó. A nemzetközi kézilabdatoma ugyanis szervesen illeszkedik a Budapesti Elektromos Mű­vek Rt. jubeliumi ünnepségso­rozatába. Nem kisebb dolog­ról van ugyanis szó, mint a cég fennállásának 100. évfor­dulójáról, tehát születésnapi megemlékezésről. Ebbe a „történelemkönyv­be” elég sok szépet és jót írtak be a bordó-sárga sportkör kézi­labdázói is. Mást ne mond­junk, elég a négy bajnoki cím­re emlékeztetni. Az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy 1969-ben, 1970-ben és 1971-ben (ekkor nyert a Tro­mos háromszor egymást köve­tően magyar bajnoki címet!) egészen kiemelkedően erede- ményes volt a férfi kézilabda­szakosztály. Ahhoz foghatót azóta sem értek el a Népfürdő utcai kedvencek, bár az utóbbi években megint a magyar férfi kézilabdázás legelső vonalá­ban jegyzik őket. 1991-ben bajnokságot ünnepelhettek, 1992-ben és 1993-ban pedig mindkétszer ezüstérmet vehet­tek át az eredményhirdetéskor. Sokak bizonyára nagyon iri­gyek az Elektromos SE ered­ménylistájára, ám a klubban nem uralkodik semmiféle elbi­zakodottság. Éppen ellenkező­leg! Az ezüstéremmel sem vol­tak maradéktalanul elégedet­tek a vezetők, s bizonyára a szellem, a mentalitás sem volt ötcsillagos az elmúlt hónapok­ban a szakosztály életében. Feltehetően erre is gondoltak, amikor a játékosállomány fe­lét szélnek eresztették, közöt­tük nem is egy sokszoros válo­gatottat. A Tromos lemondott például Horváth Attiláról és Győrffy Sándorról, akik mind­ketten ott voltak az idei, svéd­országi világbajnokságon is. Pásztor István ugyancsak távo­zott, mégpedig Veszprémbe. Varjú Vili — a súlylökő Euró- pa-bajnok fia — 28 éves korá­ra pályája végéhez érkezett, Fekete Gábor elment a Hort SE-be, míg a kapus, Zsemberi Tamás ismét operáció előtt áll, s a lista nem teljes. Minderről szó is esett ked­den a Népfürdő utcai klubház­ban, ahol a klub vezetői bemu­tatták az új szerzeményeket is. Közöttük volt Kotormán Atti­la, a Szolnokról érkezett, bal­kezes átlövő, aki a napokban éppen a magyar junior váloga­tott tagjaként Kairóba utazik, hogy ott részt vegyen a junior vb-döntőn. A változatlanul sze­rény Kovács „Misiké” vissza­térésétől sokan — e sorok író­ja is — még mindig kisebbfaj­ta csodát várnak. Elsősorban emberileg, a munkához való hozzáállását illetően, amiről az 1985-ös és 1986-os Év Játé­kosa büszke címet is elnyert irányító átlövő klubjában és a válogatottban — hatéves, olasz „kalandját” megelőzően is — egyaránt híres volt. A munka, az emberi pozití­vumok sokszor szóba kerültek Kovács László vezetőedző elő­adásában. A nemzetközi szak- tekintély, aki második éve diri­gálja a bordó-sárgákat, csak a legnagyobb elismerés hangján szólt az Egyesült Államokból érkezett 29 éves Dereck He- ath-ról. Kovács szerint bárki példát vehet ettől a rendkívül tehetséges, de bizonyos fogya­tékosságokkal ugyancsak ren­delkező játékosról, aki bármi­lyen gyakorlatot az első felszó­lításra, maximális igényesség­gel elvégez. Ha nem sikerül neki valami, azonnal önmagát megbüntetve végez pluszfela­datokat. „Nem igaz az ameri­kaiakról terjesztett lezserségte- ória!” — állította a vezetőed­ző. Ahogy ez a fiú dolgozik, az ékes bizonyítéka annak: a sok millió, feltörekvő sportte­hetség között csak az állhatja meg a helyét, aki mindent megtesz a sikerért. Nem szó­val, de sokkal inkább cseleke­dettel. Dereck Heath nemcsak ruga­nyosságával, hanem szorgal­mával is kitűnik társai közül Hogy ebből a szorgalom­ból, ebből a dicséretesnek mi­nősített hozzállásból mennyit láthat a közönség, mennyire áll majd a csapat szolgálatára az óriási „rugókkal” rendelke­ző színes bőrű játékos? Majd elválik. Egy biztos: ő valóban jó játékos szeretne lenni, s ezt a tervét remélhetőleg minél több Elektromos-játékos igyek­szik „ellopni”, azaz a magáévá tenni. Erre is alkalmuk lesz a bordó-sárga csapattagoknak, ugyanis péntek—szombat—va­sárnap, a jubileumi torna kere­tében — az SSV Brixen (olasz), a HC Graz és az Uni­on Wien (osztrákok), a Pick- Szeged és a HC Bratislava (szlovák) részvételével — há­romszor is pályára léphetnek. A nyitányt a Népfürdő utcá­ban, 17 órakor kezdődő SSV Brixen—Pick Szeged-meccs jelenti, majd az Elektromos— HC Graz-ütközet következik (19). Szombaton egész napos a program, az Elektromos 18.45-kor a HC Bratislava el­len lép a küzdőtérre. Várjuk a hazai bemutatkozást! Jocha Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom