Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
Megyénk érdekelt a vasútfejlesztésben Gyorsabb pályára váltunk Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésének elnöke is részt vett hétfőn azon a vasúti szakemberekkel folytatott tárgyaláson, amelynek keretében különvonat járta be a Budapest—Hegyeshalom vonalat. Munkatársunk a megbeszélések eredményéről kérdezte a megyei elnököt. FBI-tanfolyam magyar rendőröknek Nincs megfelelő számú, szakmailag felkészült rendőr a gazdasági bűncselekmények üldözésére. Ezt Kaczi- ba Antal vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató jelentette ki tegnap az ORFK sajtótájékoztatóján, amelyen arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Hivatala (FBI) tanfolyamot tart a magyar rendőröknek a szervezett bűnözés elleni fellépésről és az úgynevezett fehérgalléros bűnözésről. Kacziba Antal elmondta: ötszáz gazdaságvédelmi szakemberre lenne még szüksége a rendőrségnek, de erre jelenleg nincs pénz. Ha lenne anyagi forrás, akkor is természetesen évekbe telne a kiképzés, azaz gyors javulásra nem lehet számítani. A rendőrtábornok szólt arról is, hogy az elmúlt években kiszélesedett a rendőrség nemzetközi kapcsolata. Ennek köszönhetően jöttek most el Budapestre az FBI szakemberei, hogy kéthetes tanfolyamot tartsanak 40 rendőrnek, valamint az ügyészség és a Vám- és Pénzügyőrség illetékeseinek. Róbert Farmer, az FBI bécsi összekötője kijelentette: örömmel jöttek el Budapestre és a tanfolyamtól azt is várják, hogy napi munkakapcsolat alakul ki a magyar j-endőrséggel. —Milyen hasznot hozott Pest megyének a vasúti szakemberekkel folytatott tárgyalás? — Ez nem az első találkozásunk volt a MÁV Rt. munkatársaival, a budapesti igazgatóság rendszeresen tájékoztat bennünket azokról a dolgokról, amelyek valamilyen formában érintik Pest megyét is. A legnagyobb hasznot abban látom, hogy ezen a területen is lehetőség nyílt arra, hogy sokan sokszor megtárgyaljanak valamit. Igaz, nehéz az előrehaladás ebben az elaprózódott önkormányzati rendszerben a vasútépítés területén is, minden egyes települést külön meg kell győzni. A demokrácia azonban mindig is sokkal drágább dolog volt, mint a diktatúra. — Mennyiben érdekelt Pest megye a Budapest—Hegyeshalom vasútvonal megépítésében? — Természetesen Pest megye jobban érdekelt benne, mint például az ország keleti területei, hiszen így bekapcsolódhatunk a nemzetközi vasút hálózatba. A legnagyobb előnyét abban látom, hogy a gazdaságot élénkíteni fogja. (Folytatás a 4. oldalon) Megújuló műsorszerkezet a Televízióban A Magyar Televízió vezetése januárig szünetelteti a „Csak nézünk, mint a moziban...” című, a magyar film történetét feldolgozó sorozatot — hangzott el az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján. Kocsis L. Mihály műsorigazgató azzal indokolta a sorozat felfüggesztését, hogy annak októberre tervezett, az 1957-es év filmtermését bemutató adásai sérthetnék a korszak megpróbáltatásait valóságosan is átélt nézők érzelmeit. Ezt a műsorigazgató az 1956-os forradalom ünnepéhez közeledvén szükségesnek látja elkerülni. A Magyar Televízió megújuló műsor- struktúráját ismertető sajtótájékoztatón elhangzott: a jövőben több tévéjáték készül majd (köztük népszínművek és irodalmi feldolgozások) és megújult formában ismét jelentkeznek egyes, a televízió legjobb hagyományait felelevenítő műsorok, így például a Családi kör és a Jogi esetek, amelynek új címe — a Petőfitől kölcsönzött — „A jognak asztalánál”. Nahlik Gábor alelnök elmondta: várhatóan novemberre elkészítik azt az ötéves tervet, amely a műsorrenden túl az intézmény fejlesztéseit is érinti, s meghatározza a köz- szolgálati televízió jövőjét. A tervek finanszírozását illetően az alelnök kijelentette: az MTV-nek több a kintlevősége, mint a tartozása, s remélhetőleg hamarosan az Antenna Hungáriával is meg tudnak egyezni a sugárzási díjhátralék kiegyenlítéséről. A művelődési műsorokról Kővári Péter, a gazdasági műsorokról pedig Pome- zsánszky György tájékoztatott. Kővári Péter jelezte: 1994 Kossuth-év lesz, számos műsor ennek a jegyében születik. Az eddigi A nyelv világa című műsort a „Mondolat” váltja fel, új tartalommal telítődve. Nagy várakozásnak tekint elébe a közeljövőben, október 23-án bemutatásra kerülő „Leningrádiak a magyar forradalomért” című dokunjentum- film. (A Közakarat Egyesület elnökségének közleménye a 3. oldalon.) Bécs szélén, a veszélyeshulladék-égetőben kezdó'dött az a tanulmányút, melyen Galga menti vendégeket kalauzolt a PORR-konszern. (Összeállításunk az 5. oldalon) Balázs Gusztáv felvétele Kéri Edit állítása igazolást nyert Pető papa ÁVO-s őrnagy volt Szokatlan esemény vezette be tegnap a Pető család kontra Kéri Edit-per újabb szakaszát: a Pesti Központi Kerületi Bíróság folyosóján vastapssal és virágcsokorral köszöntötték az alperest. (Sajnos a hallgatóságnak csak elenyésző része jutott be a terembe.) A felpereseknek nem jutott ki az ovációból, már csak azért sem, mert ez alkalommal is távol maradtak, csupán ügyvédjük képviselte őket a dr. Udvary Katalin elnöknő által vezetett tárgyaláson. Mint ismeretes, Kéri Edit színésznő egy tavalyi tévéadásban elmarasztalta azokat a politikusokat, akik ellenzik a múlt tetteinek számonkérését. E nyilatkozatában neveket is megemlített, köztük Pető Iván SZDSZ-es pártelnököt, akinek a szülei — Kéri Edit szerint — az ÁVO-nál szolgáltak. Az adást követően a Pető család pert indított a színésznő ellen, alaptalan vádaskodás és becsületsértés címén. Beadványában a két szülő egyértelműen tagadta, hogy kapcsolatban lettek volna az ÁVO-val. Pető Iván viszont a véleménynyilvánítást rágalmazásként fogta fel, s jó hírnév rontásért perelte Kéri Editet. A tegnapi tárgyaláson a bíróság három dokumentumot ismertetett, melyet az alperes nyújtott be. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy Pető László ÁVO-s őrnagy volt, s osztályvezetőként dolgozott a testület budapesti parancsnokságán, illetve belügyminisztériumi szolgálatban állt 1945 és 51 között. (Folytatás a 3. oldalon) Jós utca üzenete Az utóbbi hetek legmegrázóbb eseménye a Jós utcai robbanás-robbantás okozta katasztrófa. Megdöbbentő'családi tragédiák, a lakók leikébe költözött félelem, értékek pusztulása és halál jelzi, hogy itt valami nincs rendben. Lássuk először a technikát! Végleges ítéletet nem lehet mondani, sok minden csak a helyreállítás során derül ki, egyet azonban megállapíthatunk: a paneltechnológia jobban vizsgázott, mint gondoltuk. Az ember (és szakember is), azt várta volna, hogy kártyavárként omlik össze egy ilyen épület, s ez nem történt meg. Hála Istennek! A panelház tehát nem is olyan rossz. A panellélekkel annál több a baj. A hírek szerint egy beteg lelkű' és valóban beteg fiatalember okozta a katasztrófát. Ha más nem, édesanyja bizonyára tudott gyermeke szenvedélyéről. Állítólag mások is. De a Jós utcában nem volt olyan működő' közösség, amelyik keretek közé tudta volna szorítani a fiatalember beteges törekvéseit. A társadalmi környezet tehát tehetetlennek bizonyult. Most aztán a rendőrséget okolják (hiszen ók bejelentették), hogy nem előzte meg a bajt. Elfelejtik, hogy ez a rendőrség nem az a rendőrség, mely a mindenható állam nyitott füle, mindent látó szeme, kinyújtott keze vagy ha úgy tetszik, ökle volt. A rendőrség ma csak a törvények keretei között tevékenykedhet. A törvényeket viszont csak a végsó' aktus, a robbanás sértette meg. A mindenható állam víziója él a lakóközösség képviselőjének a követelésében is: az állam vásárolja meg a rettegő' lakók otthonait, hogy máshova költözhessenek. Miért az állam? Nincs helyi vagy fővárosi önkormányzat? Itt van a bajok forrása! Az előző rendszer által szétvert civil közösségek hiánya, sőt a már meglévők semmibevétele. A régi falu életét nem a csendőrség, nem is az állam, hanem a polgárok által kialakított rend Íratlan törvényei szabályozták. Úgy is mondhatjuk, hogy korlátozták. Ezek a falusi közösségek valóban működtek. Mert a polgár nem attól polgár, hogy aszfalton jár, hanem attól, hogy úgy tudja megszervezni a közösség életét, hogy az egyén érdeke és szabadsága egyensúlyban legyen a közösség érdekeivel, szabadságával és korlátozó jogával. A kommunizmusban, mint minden diktatúrában, korlátlan szabadsága volt egyeseknek, a liberalizmus viszont korlátozás nélküli szabóságot követel az individumnak. Az egyesek korlátlan szabadsága a társadalom rabságához vezetett, a közösség szabályozó szerepét tagadó individualizmus pedig a Jós utcai katasztrófához. Az értelmes, emberhez méltó demokratikus rend viszont jogok és kötelességek egyensúlya, az egyén és a közösség érdekeinek szép harmóniája. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk! Török Bálint Mesterek kiállítása Nagykátán Párizsi divat szerint Ezen a héten naponta megtekinthető Nagykátán az a kiállítás, amit a napokban nyitottak meg a Tápiómenti Ipartestület kultúrtermében. A bemutató szervezői — az Ipartestület és a nagykátai Favorit 21 Termelő és Szolgáltató Szövetkezet — a környék termékgyártó, forgalmazó, javító és szolgáltató vállalkozásaira szeretnék ráirányítani a Figyelmet. A jó bornak is kell a cégér — idézte a megnyitón Sági Kiss János ipartestületi elnök a manapság gyakran használt mondást. Mindenki — gyártó, eladó, vevő — egyaránt érdekelt abban, hogy ne messzire vagy messziről kelljen utazni, szállítani egyszerű hétköznapi cikkek, munkaeszközök, netán lakásberendezési tárgyak miatt. Arról az egészséges lokálpatrióta önérzetről már nem is beszélve, hogy jó tudni mire képesek az itteni emberek. Magyar Sándor például, Tápiószeléről, aki bútor- asztalos mesterségben mutatja meg ügyességét, hozzáértését; most egy egész bársarkot telepített a kiállítóterem egy szegletébe, előtte gyönyörű csavartlábú székekkel. Szőllő- si József műkőkészítő ízléses szobai és kerti szökőkutakat hozott Újszászról, Balázs László tápiógyörgyei száraztészta-készítő pedig szemre is gusztusos levesbe való készítményeivel büszkélkedik. S ki gondolná, hogy Nagykátán varrják a legújabb párizsi divatnak megfelelő női ru-. hókat, hogy a kiállításon bemutatkozó Műfémtex Bt. blúzaiból tévébemondónő is vásárolt már. (Folytatás a 4. oldalon)
