Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ Az állatokat levágják * Újabb húsáremelésre számíthatunk „Húsbavágóan” érint soka­kat: két áremelés között va­gyunk — ezt Haszur Antal, a Bácshús Rt. kereskedelmi igazgatója jelentette ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet a vállalat nyílt napjának ismer­tetésére szerveztek. Míg az állatállomány egy­re fogy — tudtuk meg, a vá­gósertés felvásárlási ára szin­te napról napra nő; már a ta­valy novemberi megdönthe­tetlennek vélt száztíz forintos csúcson is túljutott. A Bács­hús Rt. vezető szakembere szerint egy kiló sertéscomb ára hamarosan a mostani há- romszázhatvan-háromszáz- nyolcvan forintról négyszáz- húsz-négyszázötven forintra, a rövidkaraj ára pedig a jelen­legi négyszáz-négyszázhúsz forintról, mintegy négyszáz- hetven-ötszáz forintra emel­kedhet. A bajai vállalatot az áremelkedés kevésbé érinti, mint a többi húsüzemet, ők ugyanis már akkor is kilenc­ven forintért vették át az élő állat kilóját, amikor másutt még jóval kevesebbet adtak érte; ám most is ennyit fizet­nek, amikor a felvásárlási ár a csillagokba szökik. Az ilyen nagymértékű ár­emelkedést sem a feldolgo­zók, sem a fogyasztók nem bírják már elviselni — hang­súlyozta Mike Imre, a Húsipa­ri Szövetség titkára. Mi a ter­melői árakat szabhatjuk meg — tette hozzá, a fogyasztói árak kialakítására kizárólag a kereskedelem jogosult. (t. á.) Nagykőrösi fejlesztések A nagykőrösi kór­ház nagyszabású re­konstrukciójához szükséges pénzt rész­ben saját forrásokból, vala­mint állami céltámogatásból meríti a város. A minap hivata­losan is megerősíttetett, hogy a beruházáshoz szükséges ösz- szegnek kereken felét, 517 millió forintot a központi alap­ból elnyerte a település, és szeptembertől kezdve felhasz­nálhatja. Az építkezés, a fővál­lalkozóval kötendő szerződés aláírása után, várhatóan októ­berben kezdődik el. A kórházi fejlesztésen kívül egyébként más célokra is ka­pott pénzt Nagykőrös az álla­mi költségvetésből. Szennyvíz­iszap-lerakó hely építésére 18 milliót, a szociális otthon bőví­tésére 4 millió 600 ezret, orvo­si gép és műszer beszerzésére pedig 3 millió forintot. Kis- és középvállalkozók Súlyuk, beleszólásuk legyen Az elmúlt napokban adta ki gazdaságpolitikai téziseit az Ipartestületek Országos Szö­vetsége — Magyar Kézműves Kamara Elnöksége. Vonnák Sándor nagykátai építési ma­gánvállalkozótól, az IPOSZ fel­ügyelő és etikai bizottságának elnökétől ehhez kértünk kiegé­szítő magyarázatot. — A téziseket azért alkot­tuk meg, hogy a magamfajta iparosok számára minél von­zóbbá tegyük az ipartestületi tagságot. Épp ezért elsősorban az 6 véleményük, kívánalmaik fogalmazódtak- meg a nyilvá­nosságra hozott dokumentum­ban. Ilyen szempontból nagy a Pest megyeiek súlya, hiszen az ország 300 ipartestületének csaknem egytizede itt műkö­dik. — Szabó Iván pénzügymi­niszter nyilván a „kívánalma­kat” minősítette a legutóbbi IPOSZ elnökségi ülésen egy csoportérdek kifejeződésének. — Vitattuk is ezt akkor nyomban, hiszen gazdasági el­képzeléseinket eleve hozzáiga­zítottuk a kormányzati igé­nyekhez és lehetőségekhez is, tele kompromisszummal. Azaz össznemzeti szempontok vezérlik a kis- és középvállal­kozókat, amikor a gazdasági felemelkedés és társadalmi biz­tonság programját fogalmaz­zák meg. A mi érdekünk más érdeke is. Ezért küldtük meg a téziseket a pártoknak, társadal­mi és kormányzati szervek­nek, képviselőknek, állami és gazdasági vezetőknek. Elébe akartunk menni a választások­nak annyiban, hogy felhívtuk a figyelmet a gazdasági felada­tokra. — Tekinthetjük ezt egy alap­ajánlatnak azok számára, akik az ország irányításában maj­dan részt kívánnak venni, füg­getlenül ideológiai, politikai hovatartozásuktól? — Igen. Saját tapasztalata­im alapján is azt tudom mon­dani, hogy vegyék végre figye­lembe a kis- és középvállalko­zók véleményét. Azokét, akik saját maguk is dolgoznak, mi­közben másokat foglalkoztat­nak. Amint látta az előbb, a te­tőről jöttem le, hajnalban kezd­tük a munkát, fél egyig itt le­szek, akkor kocsiba vágom magam, s délután kettőkor Bu­dapesten levezénylem a Fa- és Építőiparosok Országos Szö­vetsége elnökségi ülését, mert­hogy annak is az elnöke va­gyok. Ismerem tehát a társaim véleményét, hangulatát, nem csak Pest megyében. Olyan sú­lyunknak és beleszólásunknak kellene lenni a gazdasági dön­tésekbe, mint például Németor­szágban. Az Észak-Rajna— Vesztfália tartományi kabinet­tel, azon keresztül az ottani ka­marákkal kiváló a kapcsola­tunk. Ők komoly segítséget ad­nak nekünk a szakképzés te­rén: multiplikátorokat, olyen magyar személyeket képeztek ki, akik itthon továbbadják tu­dásukat. Nagykáta környéké­ről többen tanultak így kint, van közöttük tévészerelő, laka­tos, asztalos. Pest megye szé­pen profitál most belőlük. — Értek-e el valamiben konkrét eredményt a gazdasá­gi tézisek vitája közben? — Nagy csatát vívtunk a mestervizsgák ügyében. A ka­marai törvénytervezet egy vál­tozata eme köztestületek hatás­körébe utalta a szakképzés, ezen belül a mesterképzés ösz- szes teendőjét. Húsz évvel ez­előtt ezt az akkori Kiosz végez­te, azaz az ipari iskolákkal együtt szervezte a vizsgáztatá­sokat, adta a helyet, hívta a szakembereket. Jól funkcio­nált a dolog, amit aztán a társa­sági törvény kapcsán eltöröl­tek. Ma egy-két területet kivé­ve mindenki kaphat vállalko­zói igazolványt, a vállalkozás beindításához elegendő egyet­len vezető szakember adott esetben. Ez abszurdum. Az ér­dekképviseleteknek lesz ben­ne szerepük, a kamara pedig az egészet koordinálja. Ez már így került bele a kormány által mostanában elfogadott kama­rai törvénytervezetbe. A leen­dő kamarai törvény szerint lesz majd egy regionális — azaz Pest megyei — kamara, ez tűzi ki a mestervizsgát, az ipartestületek pedig összeírják a vizsgára várók névsorát, szakembereik megtartják az előkészítő tanfolyamokat, s ott lesznek a vizsgán. Ez az eljá­rás garantálja a jó minőséget, jó iparosok kinevelését. (tóth) Csökken a BKV-járatok menetideje A Budapesti Közlekedési Vállalat pénzhiánya miatt októbertől teljes hálózatán napi egy órával csökkenti a járatok menetide­jét. Valamennyi tömegközlekedési jármű reggel fél órával ké­sőbb indul, este pedig fél órával korábban tér vissza a garázs­ba. Ezzel egyidejűleg bővítik az éjszakai járatok számát. A vállalat tervei szerint több villamos- és buszvonalon új járatok indulnak, de előfordul az is, hogy kis forgalmú gazdaságtalan­nak tartott járatok megszűnnek. Meghosszabbított útvonalon közlekedik majd a 8/A autóbusz a Gazdagréten. Várhatóan október elején elkészül az 1-es gyorsvillamos újabb pályaszakasza. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 140,38 143,18 Ausztrál dollár 59,48 60,72 Belga frank (100) 268,63 273,29 Dán korona 13,96 14,22 Finn márka 15,85 16,25 Francia frank 16,40 16,68 Görög drachma (100) 39,58 40,42 Holland forint 50,84 51,70 ír font 132,64 135,24 Japán yen (100) 88,24 89,44 Kanadai dollár 69,93^ 7133 Kuvaiti dinár 307,45 312,95 Német márka 57,15 58,11 Norvég korona 13,08 1332 Olasz líra (1000) 59,06 6034 Osztrák schilling (100) 812,58 826,18 Portugál escudo (100) 56,09 57,19 Spanyol peseta (100) 71,31 72,83 Svájci frank 65,52 66,60 Svéd korona 11,51 11,77 USA-dollár 91,97 9333 ECU (Közös Piac) 108,51 110,47 Pályakezdői* Vácott és vidékén A munkások helyzete a legrosszabb A Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltsége és a Pest Megyei Középiskolák igazgatói munkaközössége ér­tekezletet rendezett Vácott. A Boronkay György Műszaki Középiskolába azokat a fiatalokat hívták meg a városból és körzetéből, akik az idén érettségiztek, szakmunkásképző', vagy más iskolában végeztek, s egyelőre még nem találtak maguknak munkát. Molnár Lajos, a középiskola igazgatója emlékeztetett rá, hogy az idén létrejött igazga­tói munkaközösség három ré­gióra osztotta a megyét. Az északi terület központja Vác, ahol három igazgató szervez­te meg egymás közt a mun­kát. Ok kutatják fel az idén végzett fiatlokat azért, hogy megpróbálják egyengetni az útjukat. Ezt egyelőre tájékoz­tatással, jogi tanácsokkal tehe­tik leginkább, ám ez is na­gyon fontos. Megoldásokat ke­resnek az állás nélküli pálya­kezdők szükséges átképzésé­re, képzésére. Mint azt Buzogány Béla, a munkaügyi központ váci ki- rendeltségének a vezetője el­mondta: a megyében jelenleg 4400 pályakezdésre váró mun­kanélkülit tartanak nyilván. Vác körzetében közülük négy- százhatvannyolcan várnak el­helyezésre. E korosztály mun­kanélküli aránya Vácott és vi­dékén 16,6 százalék. A szá­mukra nyújtható segítség felté­tele, hogy az iskolát végzett fiatalember azonnal keresse fel a hivatalt annak érdeké­ben, hogy tudjanak róla. A munkanélküli segélyt ugyanis csak a bejelentkezéstől számí­tott három hónap után folyósít­ják. A megyei központban pél­dául működik egy olyan jelle­gű klub, melyben nemcsak tá­jékoztatást kaphat a fiatalem­ber arról, hogy hol, milyen ál­lást kínálnak, hanem módszer­tani eligazítást is adnak az ál­láskereséshez. Ezenkívül tele­fonhoz ülhet, időpontot egyez­tethet, érdeklődhet az álláshir­dető cégnél, akit oda közvetí­tenek a területről. Mert Vácott sajnos még nincs meg ez a le­hetőség, a hivatalnak itt egyet­len telefonvonala van. Ez az úgynevezett Job klub itt még nincs, de sokféle átképzésre van mód, amire a kirendeltség vezetője fél is hívta a figyel­met. A behívott másfélszáz fia­talnak nem kínáltak, mert nem tudtak most munkát kínál­ni, csak információt adtak a számukra. A jövőben már en­nek érdekében is tárgyalnak üzemekkel, vállalkozókkal. Ám Buzogány Béla szerint hi­ába próbálnak meg bármit, ha a kérdésben legérdekeltebb nem tesz meg mindendt a sa­ját ügyéért. Vác köméykén egyébként a minden korosztályt érintő munkanélküliség aránya, ahogy itt hallhattuk, megköze­líti a 16 százalékot. — Szorosan együttműkö­dünk a kirendeltséggel — mondta az értekezlet végén Molnár Lajos. — Fel kell ké­szítenünk a tanulókat arra, hogy az iskola elvégzésekor már ismerjék a jogaikat, lehe­tőségeiket. A legnehezebben a szak­munkásképző intézetekben végzettek helyezkednek el. Ez­után a gimnáziumban érettsé­gizők következnek hasonló gondjaikkal. Buzogány Béla szerint: a munkások helyzete a legrosz- szabb. Közülük a pályakez­dők 63 százalékának nincs az idén munkája. A szakmunkás végzettségűek ebből 51 száza­lékot képviselnek. A szakkö­zépiskolát végzetteknek 22 és fél százaléka kényszerül ott­hon maradni. A gimnazisták 14 és fél, a technikusok 5,7, a szakiskolák végzőseinek 2,5 százaléka vár és keres, egyelő­re még eredménytelenül. A közgazdasági szakközépisko­lából majdnem mindenki állás­ba kerül. Molnár Lajos igazgató ezt a jelenséget azzal magyaráz­za, hogy a sok új vállalkozás növekvő adminisztrációval jár. Kell a könyvelő, a hozzáér­tő adminisztrátor. Ám, ha ez a kibontakozás megtörténik, ak­kor majd itt is telítődik a pá­lya. K. T. L Ma jár le a Reanal Finom­vegyszergyár Rt.-re kiírt privatizációs pályázat be­adási határideje, amely az Állami Vagyonügynökség tulajdonában lévő részvé­nyek megvásárlására kí­nál lehetőséget, egyfordu­lós, nyílt pályázat kereté­ben. Á dolgozók a részvé­nyek 10 százalékát szeret­nék megvásárolni. A ten­derbontásra várhatóan hol­nap kerül sor, akkor derül ki, hányán érdeklődtek a pályázat iránt. Hamarosan aláíiják azt a szerződést, amelyben a Magyar Nemzeti Bank el­adja a bécsi Raiffeisen— UNIC-Holding GmgH.- nak az Unicbank Rt.-ben meglévő, 20 százalékos ré­szesedését. Az MNB tör­vényi előírást teljesít, ami­kor megválik a kereskedel­mi bankokban lévő része­sedéseitől. A pénzintézet külföldi többségi tulajdo­nosa veszi meg az MNB- tulajdont. Kétéves futamidejű, 200 millió forint értékű köt­vényt dobott piacra a Ma­gyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Rt. A kibo­csátó cég visszavásárolja névértéken kötvényeit, ha a befektető egy év után vissza akarja váltani az ér­tékpapírokat. A kötvény „A” sorozata évi bruttó 20 százalékos kamatot fizet, a „B” sorozatra évi bruttó 21,5 százalékos kamatot kaphatnak a befektetők, negyedévenként. így a ho­zam évi bruttó szintje vala­mivel több kamatot jelent majd. Sikeresnek tekinthető ak­ció volt a hazánkon átuta­zó, zömében török vendég- munkások részére szerve­zett autósvonatok közle­kedtetése. Júliusban és au­gusztusban összesen 11 ee- zer autó haladt át az orszá­gon a speciális német vas­úti kocsikban, ily módon tehermentesítve a közuta­kat. A MÁV Rt.-nek jelen­leg nincs autószállításra al­kalmas vagonja, de elkép­zelhető, hogy a délszláv válság rendeződése után a volt jugoszláv vasút tarto­zásainak egy részét ilyen kocsikkal fizeti meg. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom