Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 20.. HÉTFŐ 3 Perpetuum mobile — szlovák módra A Karcsa-tó a szlovák—magyar határon fekszik. Na­gyobb része Magyarországé és a horgászok szívesen kere­sik föl. De mivel a tónak nincs kelló' vízutánpótlása, a ma­gyar fél időnként feltölti a Bodrogból, saját költségén. Ez nem lenne említésre méltó, ha Nagykövesd határá­ban nem bérelt volna az állami birtoktól földeket egy bi­zonyos Weiss úr, aki Kassán lakik. Ez a volt pilóta egy diesel-motoros szivattyúval ebből a tóból öntözi növénye­it. Rejtély, hogy a Líbiában szolgált alezredes, hogyan kaphatott engedélyt a tőketerebesi járási környezetvédel­mi hivataltól, valamint a Bodrog és Hernád Vízgazdálko­dási Vállalat (PBH) királyhelmeci kirendeltségétől a Kar­csa-tó vizének használatára, amikor a határon fekvő' vi­zek hasznosításához nemzetközi megállapodásra van szükség. Ráadásul a szivattyút úgy működtette, hogy az olaj és az üzemanyag szennyezte a talajt. Csak többszöri felszólí­tásra volt hajlandó változtatni a helyzeten. Egyébként Weiss úr magas lóról tárgyal mindenkivel, a nagykövesdi önkormányzat címére is minősíthetetlen hangnemű, naci­onalista kijelentéseket tett. A volt pilóta magatartása azért is érthetetlen, mert Nagykövesd határában öntözőrendszer van kiépítve, ame­lyet az országos aszályra való tekintettel, egy rendelet ér­telmében, teljesen ingyenesen használhat mindenki. Csak egy kérvényt kell benyújtani. A Weiss-féle perpetuum mobile a következőképpen mű­ködik: a magyar fél a tavalyi év folyamán hozzávetőlege­sen 140 köbméter vizet szivattyúzott a Bodrogból a tóba. A másik oldalon Weiss úr egy olyan teljesítményű szivaty- tyút használt, amely kilenc és fél óra alatt ezt a pótolt mennyiséget kiszívta. Nem hiszem, hogy az ilyen gazdálkodási módszerek al­kalmazása elősegítené a két ország közötti korrekt kap­csolatok ápolását. Az erre hivatott hatóságnak saját érde­kében kellene utánanéznie az ügynek, mert sejtésünk sze­rint, nem csupán a fizikai törvények áthágásáról van szó. Balassa Zoltán Felmentik-e Jány Gusztávot? Törvénysértő döntés volt Ülésezett az MDF Országos Választmánya A kormány gondoskodik a békásmegyeriekről A néhai Jány Gusztáv vezérez­redes felmentésére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indít­ványt szeptember 27-én kezdi tárgyalni a Legfelsőbb Bíró­ság. Az ügyben várhatóan ok­tóber 4-én hirdet majd jogerős ítéletet. A Legfelsőbb Ügyészség ál­láspontja szerint a Budapesti Népbíróság 1947. október 4-én a büntető jogszabályok megsértésével hozott ítéletet, amely Jány Gusztávot golyó által végrehajtandó halálbünte­A magyar népnek jogában áll 1994-ben azt a történelmi melléfogást elkövetni, hogy szavazatával visszahozza a kommunisztikus rendszert, de akkor arrul fog kódulni — jelentette ki Szabó János föld­művelésügyi miniszter szom­baton, a földművelési tárca miskolci agrárfórumán. A miniszter miskolci láto­gatására egyébként árnyékot vetett a különböző kisgazda­csoportok vitája. Szabó János agrárfóruma ugyanis kisgaz­da-rendezvényként lett meg­hirdetve, ugyanakkor Tor- gyán József is nagygyűlést tartott szombaton Encsen. Szabó Jánost Komjáti Mik­lós, a Torgyán-féle párt me­gyei elnöke arról értesítette, hogy a megyei szervezet nem őt, hanem „a nemzetünk által és nemzetközileg is elismert nagy politikust, Torgyán Jó­zsefet várja erre a napra Bor­sodba”. A Miskolci Rádióba téssel sújtotta háborús bűntet­te miatt. Az ítéletet — amely ellen a vádlott és védője nem fellebbezhetett — 1947. no­vember végén végrehajtották. A Legfelsőbb Ügyészség in­dítványozza a Legfelsőbb Bí­róságnak: helyezze hatályon kívül az első fokon jogerősí­tett ítéletet, hozzon a törvény­nek megfelelő határozatot és Jány Gusztávot mentse fel az ellene emelt vád alól, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem háborús. és a Déli Hírlaphoz pedig olyan közleményt juttattak el a torgyánisták, miszerint a miskolci ifjúsági házban az FKgP semmilyen gyűlést nem szervezett szombatra. Szabó Jánost az ifjúsági ház előtt Független Magyar Ifjak darutollas Bocskai-sapkát vi­selő és Torgyán-képeket lo­bogtató, mintegy 10 fős cso­portja várta. Szabó János előadásában el­mondta: a kormányzat munká­jában szemléletváltozás követ­kezett be, amit az 1994-re ter­vezett költségvetés is mutat. Ebben minden eddiginél több pénzt, a különböző alapokkal együtt mintegy 55 milliárd fo­rintot tervez a mezőgazdaság számára a kormányzat. Ezen­kívül bíztató, hogy a négy ki­jelölt bank októberig kiírja a pályázatot arra a 9 milliárd fo­rintnyi hitelre, amely az Euró­pai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól származik. Az MDF Országos Választ­mánya szombati budapesti, ülésén Boross Péter ügyveze­tő elnök, belügyminiszter elő­terjesztésében foglalkozott a gazdasági bűnözés és a rend­őrségi törvénytervezet össze­függéseivel. A választmányi ülés után tartott sajtótájékoz­tatón a belügyminiszter beje­lentette, hogy a tervek sze­rint szeptember 26-án vagy 27-én tartja meg a Parlament­ben a törvénytervezet expo­zéját. A választmányi ülésen — amelyen a 135 választmányi tagból 100 vett részt -— meg­fogalmazódott az az igény, hogy az állampolgári jogok maradéktalan tiszteletben tar­tása mellett, a bűncselekmé­nyek visszaszorítása érdeké­ben törvényi háttér kell ah­hoz, hogy erős legyen a rend­őrség. A testület szerint lé­nyeges, hogy az egyes állami szervek, így az APEH, az ASZ és a vámszervek bűncse­lekményt vagy gazdasági visz­A 36-ok parlamenti képviselő- csoportja tegnap kibővített ülést tartott, amelyen 170 or­szágos és helyi kisgazdaveze­tő, illetve politikus vett részt. A tanácskozás első napirendi pontjaként a résztvevők meg­vitatták, hogy milyen lehető­ségeket látnak a Fővárosi Bí­róság szeptember 22-i első fo­kon meghozandó határozatá­val összefüggésben. Olyan régóta húzódó perről van szó, amelyben a felperes Györgyi Árpád arra kérte a Fővárosi Bíróságot, hogy rendelje el a Független Kisgazdapárt sze­rinte utolsó legitim, 1990. de­cember 15-én tartott országos nagyválasztmányi ülésének személyi összetételével meg­Garantált felvásárlási ára lesz a búzán kívül további négy mezőgazdasági terméknek — jelentette be Medgyasszay László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium politikai államtitká­ra szombaton Baján, a BACS- HÚS Részvénytársaság által rendezett nyílt nap keretében tartott fórumán. A garantált fel- vásárlási árak — a minőségtől függően alsó és felső határok között — jövő év januárjától lépnek életbe, a sertésre, a szarvasmarhára, a tejre, a ku­koricára vonatkozóan. Med­gyasszay László a garantált árak nyilvánosságra hozatalá­nak határidejét ez év október elsejében jelölte meg. Ezzel kapcsolatban az MTI munka­társának elmondta: a szarvas- marha és tej garantált árának szaélést észlelve jelzéseket adjanak a bűnüldöző szervek­nek. A sajtótájékoztatót Boross Péter felhasználta arra is, hogy reagáljon Demszky Gá­bor főpolgármester Antall Jó­zsef miniszterelnökhöz írt pénteki levelére. A belügyi tárca vezetője szerint hazánk­ban ismeretlen jogi fogalom a „katasztrófa-sújtotta öve­zet”. Boross Péter ugyanak­kor közölte: a kormányzat a békásmegyeriek ügyét to­vábbra is kiemelten kezeli. Utalt arra, hogy ebben számít az önkormányzatok együtt­működésére, mivel csak azok rendelkeznek lakásvagyon- nal. Emlékeztetett a békásme­gyeri károsultaknak már két alkalommal kiutalt gyorssegé­lyekre és bejelentette: a jövő hét elején fogadja a békásme­gyeriek küldöttségét. Boross reményei szerint a kormány csütörtöki döntése segít a „se­bek begyógyításában”. A bel­ügyminiszter nem kívánt egyező nagyválasztmány ösz- szehívását. Minderről Böröcz István, a 36-ok frakcióvezető­je számolt be a sajtó munka­társainak az ülés szünetében. A politikus elmondta, hogy amennyiben kedvező döntés születik — azaz a bíróság ösz- szehívja az utolsó legitim nagyválasztmányt —, akkor az rendkívül komoly esélyt adhat az FKgP-n belüli dikta­tórikus vezetés megszünteté­sére, és a párt egységének helyreállítására. Kedvezőtlen határozat esetén viszont lénye­gében megszűnne az eredeti pártegység visszaállításának jogi lehetősége. Ez pedig azt jelentené, hogy az 1994-es vá­lasztásokon több kisgazdapárt meghirdetésében előfordulhat nemkívánatos csúszás, mivel sajnálatosan nem működnek azok az intézmények — példá­ul a terméktanácsok — ame­lyeknek működniük kellene. A terméktanácsok szervezé­sének fontosságát, sürgőssé­gét hangsúlyozta előadásában többször is, nyomatékkai ki­emelve az érdekképviseletek szerepét e munkában. Az or­szág egyik legeredményeseb­ben működő húsfeldolgozója, a bajai székhelyű BÁCSHUS rendezvényének fórumán fi­gyelmeztetően szólt arról Medgyasszay László, hogy a húsiparnak fájdalmas műtétre van szüksége: a kihasználat­lan vágóvonalak megszüntetér sére. Az országban ugyanis mintegy tizenegymillió sertés konkrét választ adni az MTI munkatársának arra a kérdé­sére: van-e mód arra, hogy az új lakások árát az önkormány­zatok és az állam megosszák. Kijelentette: nem kíván rész­letekbe bocsátkozni a 200 millióra tehető kárfelszámolá­si költségek és 15 millió fo­rintos ideiglenes ellátási költ­ségek megosztásáról, mivel —- mint mondta — még ala­posan tájékozódnia kell, és megbeszélést kíván folytatni a pénzügyminiszterrel is. Sárossy László, a III. kerü­let MDF-es országgyűlési képviselője meglepetésének adott hangot Demszky Gábor levelével kapcsolatban, mert mint mondta: már kedden megalakult a válságstáb, és aznap a III. kerület és a fővá­ros összeállított egy gyors la­kásregisztert is. Ugyanakkor hangsúlyozta: rendkívül sú­lyos mulasztás lenne, ha az érintettek az önkormányza­tok és a kormány közötti vita áldozatává válnának. indulna el a parlamentbe való bejutás kisebb esélyével. A frakcióvezető azt sem rejtette véka alá, hogy a bírósági íté­let a választásokra történő fel­készülés anyagi fedezetének biztosítása szempontjából is közvetlenül érinti őket. Mint megjegyezte: az FKgP-nek az ez évi utolsó és a jövő évi első negyedévre eső 70 millió forintos költségvetési támoga­tása jó alapot.teremtene a rész­vételhez. A tájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a tanácskozá­son foglalkoztak a földtör­vénytervezettel és megvitat­ták az első kárpótlási törvény módosításával összefüggő kér­déseket is. vágására van kapacitás, ezzel szemben 6,5 millió darab fel­dolgozására kerülhetett csak sor ebben az esztendőben, döntően a piac hiánya miatt. — Annak eldöntése azonban — mondta —, hogy mely hús­üzemek épüljenek le, elsősor­ban nem a kormány, hanem a tulajdonosok, az érdekképvise­letek, a terméktanácsok közös felelőssége. Az ez ügyben vár­ható csatározások végeredmé­nye viszont semmiképpen sem lehet a nagy húsipari lobby kívánságára a kisvágó- hidak megszüntetése, hiszen ezek a kisvállalkozások a higi­éniás és egyéb előírásoknak eleget tesznek, olcsóbban dol­goznak, közelebb vannak a termelőkhöz, vásárlókhoz, mint a nagyok. Felejt-e a kommunista? A Népszava szombati számában Lengyel Lász­ló politológus és Horn Gyula pártelnök beszél­getését olvashatjuk. Eb­ben egyszer csak így for­dul a kérdező' Lengyel a válaszoló Hornhoz: „Az MSZP tagjai az elmúlt években sok sérelmet szenvedtek, s alig hihető, hogy ezeket könnyedén elfelejtették.” Biztos va­gyok benne, hogy az MSZP sok sérelmet szen­vedett tagjai kevésbé fe­lejtették el a sérelmeket, mint azok, akiket az MSZP elődje, az MSZMP sértegetett Az MSZP az utóbbi évek­ben úgy szenvedett el sé­relmeket hogy közben hatalmas vagyon birto­kában maradt. Jól tud­juk, e párthoz tartoznak azok, akik ma nagy elő­szeretettel privatizálnak gyárat és termelőszövet­kezetet, miközben szoci­ális demagógiát szórnak szerte a világba, amelyre néhány — hihetnénk, magára sokat adó — nyugat-európai lap is rá­harap. Nem tudom, hogy milyen sérelmeket kell elfelejtenie az MSZP-nek Lengyel Lász­ló szerint, gondolom azt, hogy egy demokratikus választáson nem kerül­tek kormányra. Nekünk itt, a másik oldalon vi­szont szinte természetes, hogy el kell felejtenünk példul azt az egészen .je­lentéktelen momentu­mot”, hogy az utóbbi években sérelmeket szen­vedett pártelnök úr pu- fajkás elvtárs volt, aki részt vett az 1956-os for­radalom és szabadság- harc goromba leverésé­ben. Nekünk el kell felej­tenünk az államosítás borzalmait, a padlásle- söpréssel járó emberte­lenségeket, az internáló­táborokat. a szétvert pol­gárságot, az ostobák uralkodásának évtizede­it, hiszen akkor — Len­gyel László szerint — tán európaiakká válha­tunk. Hiszem és vallom: az MSZP-t Magyaroszá- gon az utóbbi három év­ben nem sérelmek, ha­nem jogos bírálatok ér­ték. Mert az sem sértés, hanem ténymegállapí­tás, hogy a rendszervál­tozással járó komoly ne­hézségekből következő elégedetlenséget szítják és demagógiával meg­hintve járatják le azt a kormányt, amelyhez ha­sonlót ők sose tudtak vol­na kiállítani. Nem, mert náluk a fő szempont a Moszkvához való hűség volt. Ebben a hűségben élen járt Horn Gyula. (Vödrös) Zavar a kisgazda-gyűlések körül Szemléletváltozás az agrárpolitikában A 36-ok frakcióülése A választásokra készülődnek Garantált ár mezőgazdasági termékekre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom