Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
PEST G "" / \ ' XXXVII. ÉVFOLYAM, íip. SZÁM - /-----------------—4— Á ra: 13,50 forint 1993. SZEPTEMBER 20.. HÉTFŐ Szerződés Harasztival Egy kapcsolat kezdete Testvértelepülési megállapodás jött létre Dunaharasz- ti és a németországi Altdorf között. Az erről szóló szerződést ünnepség keretében szombaton írták alá Lutten- berger Gusztáv és Friedrich Weiskopf, a két település polgármesterei. A rendezvényen részt vett Inczédy János, Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke, valamint Rolf Rüdiger Zierpel, a német követség ügyvivője. Két esztendeje alakul, formálódik a kapcsolat a két település között. A most született megállapodás lehetőséget kínál arra, hogy gazdasági, kulturális téren továbbfejlődhessenek az eddig kialakult kötődések. Az egyházak, a különféle egyesületek, sportszervezetek tevékenységének összehangolásában is nagy szerepet játszhat a testvértelepülési szerződés aláírása. A csereüdültetések során — akár a haraszti gyerekek utaznak Németországba, akár az ott élők jönnek ide — mindenképpen olyan közegbe kerülnek a fiatalok, ahol használniuk kell németnyelv-tu- dásukat. (Folytatás a 4. oldalon) / Hazámnak hű katonája leszek Esküt tettek az újoncok Szombaton ünnepélyes esküt tettek az újoncok Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. A felsorakozott zászlóalj előtt a fiatal katonák esküjének szövegét Molnár József növendék mondta el A honvédségnél gyorsan követik egymást a lesze- A, relés és a katonai eskü ünnepi eseményei. Rövid a sz°lgálati idő, csak egy évet kell a seregben töl- 's4''- teniük fiataljainknak. A váci híradósok laktanyájában szombaton az eskütételre került sor. Késhegyi Zsolt honvéd után harsogták a néhány hete bevonult katonák az eskü szövegét: „Hazámnak hű katonája leszek Az ünnepélyes alkalomra érkezett vendégek között ott volt Bartos Ferenc, a város polgármestere, Moys Csaba alpolgármester, Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök, Csuka Tamás református, Bachát István nyugalmazott evangélikus lelkész, Bolcsik Zoltán városi rendőrkapitány, Szakszik Ákos váci tűzoltóparancsnok, Arnóczy Lajos nyugalmazott alezredes. A HM. Hírközpont képviseletében megjelent Takács Mihály alezredes. Az ünnepségen Márk József alezredes, az ezred parancsnoka szólt a szülőkhöz, majd a katonákat buzdította bátorságra, hazaszeretetre, s utalt arra, hogy a bevonult fiatalok életében most új élet kezdődött, s ebben az időszakban legfőbb kötelesség a katonai ismeretek elsajátítása. (Folytatás a 4. oldalon) Katasztrófaövezet Magyarországon még szerencsére példa nélkül álló javaslattal állt elő' Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-cs főpolgármestere. Levélben kezdeményezte Antall József miniszterelnöknél, hogy a kormány nyilvánítsa kaU 'ztrófa sújtotta övezetté a kedd hajnalban hét halottat cöveteló' és nagy anyagi kárt okozó békásmegyeri robbanás térségét. A főpolgármester úgy ítélte meg, hogy a HL kerületi ön- kormányzat és a fővárosi önkormányzat együtt sem képes a robbanás miatt otthonukból kitelepítettek sorsának rendezésére, a Jós utca 8. számú épületének helyreállítására. Minden bizonnyal a békásmegyeri drámát, a robbanás által érintett lakók katasztrofális helyzetét nem szükséges külön hangsúlyozni; a megdöbbentő' hír első' percétől megnyilvánult a közösségek, vállalkozások, intézmények és az úgynevezett egyszerű emberek együttérzése és segítése. Az elsőik között sietett a dráma helyszínére — természetesen — a főpolgármester is, és-segítókész közreműködése nem lebecsülendő' publicitást is kapott. Immár jó néhány napja nyilvánvaló azonban: Békásmegyeren már nagyon kevés a vizsgálódás, az együttérző' nyilatkozat, a kárt szenvedettek ideiglenes megsegítése, Békásmegyeren érdemben cselekedni kell! A kiköltöztetett harminc családnak megfelelő' cserelakások szükségesek; megmaradt értékeik mentéséhez, a környék épületeinek beüvegezésé- hez, a 8. számú épület tartószerkezetének megerősítéséhez, az emeletek aládúcolásához és a lakások újjáépítéséhez pedig pénz, meglehetősen sok pénz kell. Még akkor is, ha lényegében és szerencsére csak egy épületről van szó. Demszky Gábornak a miniszterelnökhöz intézett levele azonban arról tanúskodik, hogy mindez nemcsak egy kerületi önkormányzat erejét haladja' meg természetes, de meghaladja egy kétmilliós világváros önkormányzatának az erejét is. A főváros ezzel a feladattal a jelek szerint nem képes megbirkózni. legalábbis: Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester biztosan nem. Adja Isten, hogy a Jós utcainál is nagyobb katasztrófa ne forduljon elő'. Deregán Gábor Jeszenszky Géza Temesvárra látogatott Tisztelgés a felkelés mártírjai előtt Hadifogoly-találkozó Gödöllőn A múltat tisztázni kell Amíg az elmúlt negy- ■ ven évben az egykor volt magyaroszági szovjet hadifogoly-táborok létét, a kitelepítéseket, besúgórendszert tagadva történelemhamisítással próbálkoztak az államaparátus tagjai, addig a rendszerváltozás óta eltelt időben már sok hivatalos állami, valamint polgári kezdeményezésre létrejött fórumon szóba került a múlt teljes tisztázásának sürgető feladata. Cseh József a szövetség elnöke üdvözli a találkozó résztvevőit. Mellette balról jobbra: Gémesi György polgármester. Réthelyi László és Kecse Lajos Hancsovszki János felvételei így volt ez azon a szombati hadifogoly-találkozón is, amelyen az egykori gödöllői láger még élő rabjai idézték fel emlékeiket. A találkozó résztvevőit a házigazda jogán köszöntő Gémesi György polgármester beszéde után elsőként szót kapó Dragsits Ottó premontrei perjel a tábor létrejöttének rendet érintő eseményeit idézte fel. Elmondta, hogy amikor 1944 december 10-e körül megjelentek Gödöllőn a Vörös Hadsereg előrenyomuló alakulatai, rengeteg menedéket kérő kopogtatott a rendház — ma az Agrártudományi Egyetem I. számú épülete — ajtaján. A premontreiek a perjel szavai szerint személyi válogatás nélkül befogadták a hozzájuk forduló embereket, de alig egy hónap múltán a civilekkel együtt nekik is el kellett hagyniuk az épületet. (Folytatás az 5. oldalon) Bezárt a vásár Bezárta kapuit tegnap a szeptember 10-én megnyitott Budapesti Nemzetközi Vásár. Tíz nap alatt 450 ezren látogattak el a vásárba, amelyen harminchárom ország csaknem 1100 kiállítója, köztük 800 magyar mutatta be termékeit. Nyolc termék — a magas biztonságú acélajtó, a 224 Beatrice háztartási porcelán edényáru, az elektromos telefonkönyv, a Komfort tűzhelytisztító, a Chemotox Super: légy- és szúnyogirtó, az Elektrolux porszívó, a Niki gyermekkocsi, a Diszperzit külső falfesték — kapott BNV-nagydíjat. Kiosztották az Ipari Formatervezési Nívódíjat és a miniszterelnöki különdíjat is. A vásárt több ezren keresték fel kerékpárral, ami bizonyítja a levegőtisztaság védelmét szolgáló akció eredményességét. A városházán kezdődött tegnap reggel Jeszenszky Géza temesvári programja. A magyar külügyminiszter romániai körutazásának utolsó állomásaként látogatott el a Béga-parti városba. Miközben a magyar diplomácia irányítója a városházán vendéglátójának loan Pastiu megyei prefektusnak a közeledés, a közvetlen kapcsolatok fontosságáról beszélt, az 1989-es forradalom nemzeti alapítványának aktivistái néma demonstrációval követelték az egykori nómenklatúra hatalomban maradt tagjainak kiebrudalását. A ’89-es felkelés résztvevőit és meghurcoltjait, magyarokat és románokat vegyesen tömörítő szervezet tábláin egyaránt feltűntek a közélet tisztaságát és a szociális problémák orvoslását követelő jelszavak. A külügyminiszter kíséretének is átnyújtott petíciójukban olvasható volt: „Halottak, sebesültek, letartóztatottak vannak, de egyetlen bűnös sincs; a fiatalok munkanélküliek és nincs lakásuk, a nyugdíjasok pedig éhen halnak; a kommunisták tovább rabolják a gazdaságot; van korrupció, de korruptak nincsenek; a Temes megyei prefektus a kommunisták hasznára alkalmazza a törvényeket.” A tüntetők elmondták az MTI munkatársának, hogy immár negyedik napja folytatják demonstrációjukat, és addig maradnak, amíg nem teljesítik követelésüket. Egyébként úgy látják, hogy magyarok és románok békében megvannak, csak a politikusok szítják az ellentéteket. A szervezet aktivistái elkísérték a magyar külügyminisztert az 1989-es felkelés mártírjainak temetőjébe is, ahol Jeszenszky Géza koszorút helyezett el. A külügyminiszter néhány szót váltott Pompiliu Ala- moreanuval, a forradalmi nemzeti alapítvány elnökével, aki 1989 után Temesvár polgármestere volt. Alamoeranu a mai állapotokat jellemezve úgy vélekedett, hogy az emberek mentalitását a legnehezebb megváltoztatni; azt a kommunista lel- kületet, amely szerint aki nincs velünk, az ellenünk van. Jeszenszky Géza szerint is a kommunizmus látható kártételei eltörpülnek a morális károk mellett. A gyógyulás ezért hosz- szabb folyamat lesz. A kegyeletes megemlékezés után a temesvári református templomba vezetett a külügyminiszter útja. Az istentiszteleten Tókés László püspök hirdetett igét. (Folytatás a 2. oldalon)
