Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Sevardnadze—Gracsov találkozó Zárt ajtók mögött Szocsiban Eduard Sevardnadze grúz államfő és Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap délután Szocsi repülőterén zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott az abháziai konfliktusról. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Sevardnadze Szuhumiból, az abház fővárosból érkezett Szocsi- ba. Pavel Gracsov pedig Gudautában tárgyalt az abház vezetőkkel, mielőtt találkozott volna a grúz államfővel. Mint a Reuter emlékeztetett, Grúzia és Abházia képviselői július 28-án Szocsiban írták alá az orosz közvetítéssel létrejött tűzszüneti egyezményt, amelyet az abház fél csütörtökön megszegett, támadást intézvén a Szuhumi és az Ocsamcsira térségében állomásozó grúz erők ellen. Bolgár kisebbség Hazánk életképes törvénnyel jár elől Bulgária miért nem vesz példát Magyarországról, amely gondoskodik a határain kívül élő magyar kisebbségekről? — tette fel a kérdést a 24 Csasza című szófiai napilap tegnapi számában Toso Don- csev, a Magyarországi Bolgárok Egyesületének vezetője. Doncsev interjújában emlékeztetett rá, hogy a múlt században még 26 ezer bolgár élt Magyarországon, számuk azonban mára körülbelül 5 ezerre apadt. Az „Ötezer bolgárt kisebbségként ismernek el” címmel megjelent interjúban méltatta azt a segítséget, amelyet a magyar állam ad a magyarországi bolgároknak. Kiemelte, hogy idén 2,6 millió forint támogatást kap a bolgárok közössége Magyarországtól. Európa Parlament Békét Boszniában! Az Európa Parlament csütörtök este hozott határozatában felszólította az Európai Közösség országait, hogy akár erő alkalmazásával is kényszerítsék ki Boszniában az ENSZ határozatainak betartását. Ez volt az első alkalom, hogy az EK-országokban közvetlen szavazással megválasztott képviselők a katonai beavatkozás mellett foglaltak állást. A határozat elfogadását a kereszténydemokrata, a szocialista és a liberális képviselők egyetértése tette lehetővé. A Reuter emlékeztet arra, hogy bár a határozat nem kötelező érvényű a tagországok kormányai számára, a parlament állásfoglalása komoly jelzésnek számít. Valaki azt mondta egyszer, a politika olyan, mint a műtárgyakban reprodukálódó emberi szellem: teremthet művészi értékeket, de alantas célokért giccset is. A művészetet felismerjük, csodáljuk és tiszteljük, mert hiteles, mert rólunk, nekünk szól, és szemétre vetjük a kultúra káros szádorhajtása- it. Csak hát a közélet nem egy tárlat, ahol kedvünkre és sokat elmélkedhetünk a kőbe vésett, vagy vászonra festett gondolatokon, azok valódiságán. A sokféle politikai szándék által kijelölt, célhoz vivő ösvényeken és a hamisan kitáblázott tévutakon nap mint nap el kell igazodni. Mostanában az egyházi iskolarendszer körül imitt-amott kialakult gondolati zűrzavarhoz kétségkívül jelentősen hozzájárult az a fajta provokáció, amely a helyenkénti hangulatgerjesztéssel széles körű ellenszenv látszatát igyekszik kelteni a keresztény történelmi egyházak iskolákat alapító törekvéseivel szemben. Nem Dabas-Sárira gondolok most, szerencsére az ottanihoz hasonló kirívóan rossz példa nemigen akad. De a télepülés figyelemfókuszába került eseményeinek mozzanatai legalább egyértelműbbek, mint ahol a Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen Közös magyar—román érdekek Magyarország és Románia történelme, jelene és jövője szorosan összekapcsolódik. Ma Budapestnek és Bukarestnek közös történelmi felelőssége, hogy bizonyítsa a világ előtt: a két nagy múltú nép a szörnyűséges balkáni háború közepette is példát tud adni a békés együttélésből. Egyebek mellett erről beszélt Jeszenszky Géza tegnap Maros- vásárhelyen a helyi értelmiség, művészeti, tudományos és egyházi élet képviselőivel tartott találkozón. A magyar diplomácia irányítója hivatalos romániai látogatásának harmadik napján, székelyföldi kőrútjának első állomásaként érkezett Maros megye székhelyére. A vendéget loan Racolta prefektus fogadta a századelő magyar szecessziós-romantikus stílusában épült városházán. A megye és a több mint százharmincezres lélekszámú város vezetőivel folytatott eszmecsere után a városháza dísztermében tartotta meg előadását Jeszenszky Géza nagyszámú hallgatóság előtt. Új parlamentet választ holnap Lengyelország. A második szabad választások módosított választójogi törvény alapján zajlanak, amelyek legfontosabb újdonsága, hogy csak azok a pártokjuthatnak be a szejmbe, amelyek a szavazatoknak legalább 5 százalékát megszerzik. Ez a kü- szöbb választási pártkoalíciók esetében 8 százalékos. Ettől azt remélik, hogy megakadályozza a parlament olyan felaprózódását, mint amilyenhez a nem egészen két évvel ezelőtti választások vezettek. A román—magyar kapcsolatok történetének tanulságát összegezve a külügyminiszter úgy vélekedeit: a két nép nem pusztán együttélésre ítéltetett, hanem közös érdekek kötik össze. Most, miután a két ország megszabadult az elmúlt évtizedekben rákényszerített rendszertől, jobbak a megbékélés esélyei, mint valaha. Kedvező feltételeket kínál ehhez a megváltozott nemzetközi környezet is. A külügyminiszter megemlítette, hogy Iliescu elnök előtt az arab—izraeli prábeszéd példájára hivatkozott. Ha ilyen súlyos konfliktus után a Közel-Keleten is egyezségre jutnak, akkor miért ne lehetne megértés, megegyezés románok és magyarok között? Miben volt tapasztalható a legnagyobb előrelépés és melyek a fennmaradó legjelentősebb problémák? — kérdezte Ion Iliescutól az MTI tudósítója az államfőnek Jeszenszky Gézával folytatott csütörtöki megbeszélése után. A román államfő válaszában hangsúlyozta: maga a „Ha a volt kommunisták visszakerülnének a hatalomba, meg kellene fizetniük mindannak számláját, amit nem egyenlítettek ki az elmúlt négy évben. Ebben az esetben nem lehetne kompromisszum, ellenkezőleg, ez jelentené a kommunizmus végleges vereségét” — jelentette ki Lech Walesa lengyel elnök a választások küszöbén a Le Figaro című francia lapnak. Terjedelmes inteijújában azonban úgy vélekedett, hogy az ilyen visszatérésre nincs esély. „Nincs semmifékülügyminiszteri látogatás fontos gesztus, majd ldjelen- tette: — Három éve nyomatékosan hangoztatom, hogy a kölcsönös megértés légkörének megteremtésében a politikusoknak közvetlenül el kell kötelezniük magukat. — Ebből a szempontból tartottam hasznosnak, mindkét fél számára gyümölcsöző és építő jellegűnek a magyar fél döntését, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter jöjjön el Romániába, illetve a vele folytatott párbeszédet — mint első lépést, mint kezdetet az országaink közötti magas szintű párbeszédben — közölte Iliescu. Az MTI tudósítója bővebb részletezést kért a találkozót záró sajtóértekezleten elhangzott közlésről, miszerint mindkét fél kifejtette, miként látja a nemzeti kisebbségek helyzetét. Az elnök válaszában pozitív tényezőnek nevezte, hogy nyíltan megvitatták ezt a problémát, de hozzáfűzte, hogy a két fél ezt követően is „meglehetősen különböző módon közelíti meg ezeket a kérdéseket”. le veszély, mindig képes leszek arra, hogy legyőzzem a reformellenes erőket” — mondotta. Az elnök kijelentette, ha a volt kommunisták győznének a választásokon, „végra- hajtaná a demokrácia parancsát”, és soraikból nevezne ki miniszterelnököt, de egy ilyen győzelem „a győztesek számára lenne veszélyes”, s a veszély egy része éppen az elnök lenne. „Nem kell aggódniok, minden rendben lesz” — hangoztatta. A nagyvilág hírei * Az Egyesült Államok sajnálkozásának adott hangot annak kapcsán, hogy, amerikai műholdak adatai alapján, Kína nukleáris kísérleti robbantásainak felújítására készül az észak- nyugati Hszincsian-Újgur tartományban. A palesztinok belhábo- rújának elkerülésére megállapodást kötött egymással a PFSZ fő erejét adó mozgalom, a Fatah és az első számú riválisa a megszállt terülteken, a PFSZ- en kívüli, és annak Izraellel kötött egyezségét elutasító iszlám fundamentalista Hamasz. 4 Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tegnap befejezte a kínai Tiencsin- ben tett látogatását, ahol magyar—kínai műszakitudományos együttműködési szimpóziumon vett részt. 4 Az Európa Parlament állást foglalt amellett, hogy teljesen töröljék el a Kuba ellen érvényesített amerikai kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági embargót, az úgynevezett Torricelli-törvényt, amelynek értelmében megtiltották minden amerikai vállalatnak és külföldi leányvállalatának, hogy a szigetországgal kereskedjék. * A horvát tüzérség tegnapra virradóra ágyúkkal lőtte a horvátországi szerb székvárost, Knint, s több más helységet — jelentette a krajinai szerb hadsereg főparancsnoksága. Minden gazdasági nehézségnél súlyosabb következményekkel fenyegetik Észtországot a megoldatlan nemzetiségi konfliktusok — figyelmeztetett Bo Kragh, a tekintélyes Svens- ka Handelsbank elnökhelyettese. Végrehajtaná a demokrácia parancsát Walesa a holnapi választásokról VÉLEMÉNY Lélektani csúsztatások felszín alatti aknamunkával igyekeznek kérdőjelessé tenni az egyházi iskolák létjogosultságát. Nagykőrösön, mondhatni mindenféle ellenállás, probléma nélkül megtörtént az egyházi ingatlanok, közöttük tan- intézmények birtokba vétele, mégis manapság olykor-olykor még azok is felteszik magukban a kérdést, akik a világ legtermészetesebb eseményének tartják az ifjúság nevelése, oktatása intézményrendszerének sokoldalúvá válását: Vajon, a lakosság többségi szándéka, akarata és az egyházi vagyont visszaszármaztató törvény összhangban áll-e egymással? Egy fontos tény ugyanis másféle érzületről jelez. Az egyházi iskolákba kevesebb gyereket írattak be a szülők, mint ugyanoda az előző években. Az idén reformátussá lett nagykőrösi Arany János Gimnáziumban például ezen az őszön 2 új osztály indult a korábbi 3 helyett. Ez tény, de aligha érdemes bármiféle konzekvenciát levonni róla. Ha mégis, akkor a fogyatkozás oka egészen músutt keresendő. Két elsős osztálya lenne a gimnáziumnak akkor is, ha falai között az égvilágon semmi nem változik. Mert másfelől az is tény, hogy idén 42-vel kevesebb gyerek került ki a város általános iskoláiból. Általában a helybeli végzősök fele jelentkezik gimnáziumba, tehát szinte hajszálpontosan annyi tanuló hiányzik a középiskolából, mint amilyen arányban kevesebb végzőst bocsátottak útjukra az elemiből. Egyszerű matematika, könnyen ki lehet számolni, bizonyítva egyben azt is, ahogy csúnya kifejezéssel mondani szokás: demográfiai hullámvölgyben vagyunk. Csak hát az egyházi iskolák ellen berzenkedők, úgy látszik, nem foglalkoznak a matematikával. Főleg akkor nem, ha a számok őket cáfolják. A tényhez azonban látszólag jól passzol az iskolaátalakulás, s az összeragasztott mozaikokból igyekeznek kialakítani a „valóság” tükörképét, amelyről első ránézésre nem biztos, hogy mindenki megállapítja: az bizony hamis. A gimnázium névadója ma bizonyára imigyen verselne: „Politikacsinálók hazudjatok, csak rajt ne kapjanak.” Ma ezt hétköznapi zsargonban tömeglélektani csúsztatásnak nevezzük. (Miklay Jenő)
