Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-17 / 217. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 17., PENTEK A művészet nem lehet vesztes Múzeum vita Szentendrén Épiiljön-e új múzeum Szentendrén — az első világháború óta a harmadik (!) kifejezetten múzeum céljára tervezett épület — a turisztikai központtól kissé távolabb fekvő Római Kőtár parkjában? Hogy végre közös fedél alatt láthassák el a Pest Megyei Múzeum valamennyi feladatát, s méltó módon állíthassák ki gyűjteményeiket: a Ferenczy-család becses hagyatékát, valamint a Szentendre és környéke (magyar és nemzetiségi) néprajzát bemutató színes anyagot? — kérdések, amelyek manapság nagyon sok szentendreit foglalkoztatnak. E kiállítások a szabadtéren bemutatott római kori emlékekkel társulva nyújtanának sokoldalú élményt a múzeumlátogatóknak. Vagy a turisztikai központ szomszédságában lévő malom-együttes sorházának múzeummá alakításával biztosítanának helyet a Ferenczy-hagyaték- nak, s egyben adnának lendületet az egész épületegyüttes átalakításának, hogy végre egy helyen mutathassák be a Szentendrei Iskola alkotóinak munkásságát, s a kortárs szentendreiek időszaki kiállításait. Kártalanítás és múzeum Az építkezéshez szükséges anyagiakat a Pest Megyei Múzeum kapja a tevékenységének helyt adó, s a Budai Szerb Egyház által visszaigényelt ingatlan elhagyásáért. Ezt a jogi helyzetet kell figyelembe vennie a fenti probléma megoldásán fáradozó önkormányzatnak és az illetékes szakembereknek, akik — egy sajnálatos közjáték ellenére — reméljük, megmaradnak a tárgyilagos érvelésnél. Ezekről az érvekről beszélgettünk Soós Sándor megyei múzeumigazgatóval és Németh Gáborral, Szentendre polgármesterével. — A költségvetésből folyósítandó kártalanítási ösz- szeget a múzeumi funkció kiváltására kapja a megye — szögezi le Soós Sándor. — Vagyis: a városi tájmúzeumi és a megyei múzeumi szakmai munkára, valamint a Fe- renczy- és a néprajzi kiállítás bemutatására. Ezért a megyei vezetéssel összhangban kezdetektől új múzeum építését kezdeményeztük, s elképzeléseinkkel a tárcaközi egyeztetőbizottság egyetértett. Júliusi és augusztusi tárgyalásaink során — összhangban a szerb egyház képviselőivel — abban állapodtunk meg, hogy az egyház korábbi épülete mellett megkapja a megye által épített új múzeumi szárnyat is, s cserébe lemond egy másik ingatlanának a visszaigényléséről. Ezután a szentendrei építész- csoporttal elkészíttettem az új múzeum építési és költség- vetési tervét. Amikor bemutattuk Pálos Miklós államtitkárnak, a tárcaközi egyeztetőbizottság elnökének, reálisnak tartotta, hogy a bizottság 100 millió forintot megszavaz az építkezésre. A múzeumot római villa stílusában tervezték, hogy a kőtárt környezethez illeszkedjék. Ha megvalósul, az értékes Ferenczy-hagyaték és a néprajzi gyűjtemény a városban marad, s ráadásul Szentendre egy százmilliós múzeummal lesz gazdagabb. Mégis júliusi első tárgyalásaink után egy agresz- szív, lejárató cikk jelent meg ellenem a helyi lapban, amely szerint szentendrei önkormányzati képviselőként nem a város, hanem a megye érdekeit képviselem. Kellene a malom, de... — Úgy hallottam, hogy a Malom Alapítvány tágjainak ösztönzésére az önkormányzat a Malom-együttes múzeummá alakítására kívánja a kártalanítási összeget felhasználni. — Az alapítvány nagyon jó szándékú és nagyon tisztességes tagjainak céljával egyetértek. Valóban szükség van a Szentendrei Iskolát a kezdetektől a napjainkig bemutató állandó kiállításra, de a mi pénzünk csak ötödé a felújításhoz szükséges félmilliárd forintnak. A megyei közgyűlés soha nem fogadná el, hogy pénzét egy városi tulajdonú ingatlanra költsék. S különben is: a megyei múzeum funkcióinak átvállalását a város nem is kérheti és nem is kaphatja meg. —- Gördíthet-e a város akadályt az építkezések elé? — A részletes rendezési terv a kőtárra építkezési tilalmat ír elő. Én felajánlottam, hogy elkészíttetem a terület hasznosítási tervét, és ennek alapján kérem a tilalom feloldását. A múlt keddi képviselő-testületi ülés ettől nem zárkózott el. így a tárgyalásos megoldás útja nyitva maradt... — A városi önkormányzat valóban kész tárgyalni a megyei tervezetről, noha számos szempontból aggályosnak tartom — tudom meg Németh Gábortól. — A római kasztrum területének hasznosítási tervéhez először régészeti feltárásokat kell végezni, és a tervnek a múzeum működését fedező gazdasági hasznosítási módozatokat is tartalmaznia kell. A feltárás és a jelenleg három helyen működő múzeum befogadására alkalmas épület elkészítéséhez a 155 millió forint — amelyről én tudok — nem elegendő. Mindazonáltal a hasznosítási terv birtokában újra tárgyalhatunk az építési tilalom feloldásáról. Isten malmai — Mi a véleménye a Soós Sándort megtámadó írásról? — A képviselő-testület minden bizonnyal az én elő- teijesztésem alapján úgy tudta, hogy a kártalanítási összeget a Malom-együttes felújítására fordítjuk. Soós Sándor elképzeléséről csak az egyeztetőbizottsági tárgyalás után értesült. —- Milyen indokok alapján tette meg eló'terjesztését? A Malom sorházában helyet tudnának-e biztosítani a megyei múzeum valamennyi funkciójának ellátására? — Mindenképpen biztosíBarcsay Jenő: Freskóterv (részlet) Ferenczy Károly: Madárdal tanunk kell a Szentendrei Iskola állandó kiállításon való bemutatását, s a kortárs szentendrei művészek időszakos kiállításainak rendezését. Az idegenforgalmi központban lévő épületegyüttes erre kiválóan alkalmas, de múzeummá alakításának félmilliárdos költségeit nem tudjuk biztosítani. Ha azonban elkészülne a Bogdány utcai sorházban a Ferenczy-hagyatékot bemutató múzeum (és minden bizonynyal nagy tetszést aratna), biztos reményeink lehetnének nagy pénzű szponzorok megnyerésére. Az épület a város tulajdonában maradna, s ingyenes használatra átadnánk a megyének. A megyei múzeum többi funkciójára valóban nem tudnánk helyet biztosítani, de önmagában sem az ő, sem a mi megoldásaink nem tökéletesek. Hozzáteszem: a hasznosítási terv elkészültével a testület feloldhatja az építési tilalmat, s ha a megye megkapja a pénzt, kezdhet építkezni. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor más megoldást kell keresni. Ezek egyike a Malom-együttes hasznosítása. D. Veszelszky Sára Tiszta erkölcsű emberekért Biblia és számítógép A hazai oktatási rendszer reformja, ezzel összefüggésben az egyházak iskolaalapító jogának újbóli elismerése olyan korszakra esett, amikor már oktalanság egyházi kurzus restaurációját emlegetni. Mégis korszerű a tett, mert közel fél évszázad után sem késői próbálkozás az európai értékrendű keresztény erkölcsi nevelés megalapozása. A magyar társadalom többsége ma sem kérdőjelezi meg az egyházi oktatást, nevelést, jóllehet sokaknak semmiféle kapcsolata sincs az egyházakkal. Tóth Tibor, a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium igazgatója tanévnyitó köszöntőjében valahogyan így fogalmazta ezt meg: Sokan vannak közöttünk, akiknek számára Isten közömbös. Róluk ír a Biblia, az eltévedt bárányokról, akiket vissza lehet hívni, akiknek gyerekei becsülni tudják majd a keresztény szellemiséget, megismerik értékeit... A körösi polgárok persze ma még főként a változások gyakorlatiasabb tényezőire kíváncsiak, gyakran feltéve a legáltalánosabb kérdést: Hogyan válik reformátussá egy világi iskola? Megőrzi-e nyitottságát a város előtt? A gimnázium átalakulása Tóth Tibor igazgató szerint akkor érthető meg jobban, ha valamelyest ismerjük történelmét. — Iskolánk 400 éven keresztül református gimnázium volt, annyi történt csak, hogy most ismét az lett. Ez tehát egy történelmi folyamat, amit tudomásul kell venni. A felekezeti iskolák természetesen a vallásra, a hitre építik intézményeiket. A jelenleg is meglévő vagy a múltbeli egyházi iskolákban senkinek fel nem tűnt, hogy a gyerekek imával kezdik, kezdték a napot. Miért tűnik ez olyan különösnek most? — Ne feledjük azt sem, három évfolyam diákjai eredetileg világi iskolába iratkoztak annak idején. Mostantól nekik is a református rend szerint kell élniük?! — Nem. Felmenő rendszerben válunk református iskolává, tehát a felsőbb évfolyamok továbbra is az állami tanterv és felfogás szerint haladnak. A református iskolák jellemzői most még csak az első osztályokban érvényesülnek. Sokszor megkérdezik: mitől vagyunk reformátusok? Nos, az egyik jellemző a felekezeti iskolák követelményéből eredő órarend szerinti foglalkozások, mint a reggeli 5 perces áhítat, a hétfői templomi áhítat, a minden hónap végi hálaadás. Ezek azok a formációk, amelyek a református iskolák jellegzetes, napirend szerinti megnyilvánulásai, de csak a református osztályokba járó gyerekeknek kötelezőek. Sajnos, nem minden szülő ért ezzel sem egyet, s azt kérdezi, miért kötelező, ha nem vallásos a gyerek. Válaszunk az, hogy lehetőséget adjunk nekik a vallásos élethez. Az iskola ekkor teljesítette küldetését, ekkor vált reformátussá. — Évnyitó beszédében utalt rá, a gimnázium híve az állandóságnak, ugyanakkor ajtaját kitárja minden előtt, ami új és haladó. Mire gondolt? — A református iskolák mindig kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Célunk az, hogy az eddiginél is jobb színvonalra jussunk. Örvendetes, hogy országos viszonylatban is igen jó a felvételi arányunk, és nem panaszkod- hatúnk a tanulmányi eredményre sem, országosan a 7. helyen állunk a középiskolák sorában. Minden eszköz, módszer, ami munkánkat sikeressé tette, jó volt, azokat kár lenne abbahagyni, eldobni. A természettudományos és nyelvi tagozataink eredményei kiemelke- dőek. A nyelvoktatáshoz például számítógépek állnak rendelkezésre. Alapítványi pénzekből kifejlesztettünk egy nyelvi program- rendszert, s azzal olyan oktatási színvonalat, ami majd csak a holnap iskoláiban válik általánossá. — A tanári testület hogyan viselte az új tanév hozta változásokat? — Arany János idejében is tanítottak itt vallásos és nem hívő nevelők, e hagyományt folytatni akarjuk. Az egyháznak e kérdésben ez az alapállása. Senkit nem kérdeztek, milyen vallású, csak annyit, akar-e maradni. Egy kollégánk ment el, de eredetileg ő is egy másik református iskolába jelentkezett. Úgy gondolom, az aggodalmak feloldódtak, s lezárult az átmenet nehezebbik szakasza. M. J. A héten még megtekinthető Vasárnapig tekinthető meg Kresz Albert fotóművész kiállítása „Hogy megismerjenek téged...” címmel a gödöllői művelődési központ galériájában. Ezúttal a jákotpusztai szabadtéri oltárról készített felvételt mutatjuk be.
