Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 17., PENTEK A művészet nem lehet vesztes Múzeum vita Szentendrén Épiiljön-e új múzeum Szentendrén — az első világhábo­rú óta a harmadik (!) kifejezetten múzeum céljára terve­zett épület — a turisztikai központtól kissé távolabb fek­vő Római Kőtár parkjában? Hogy végre közös fedél alatt láthassák el a Pest Megyei Múzeum valamennyi fel­adatát, s méltó módon állíthassák ki gyűjteményeiket: a Ferenczy-család becses hagyatékát, valamint a Szentend­re és környéke (magyar és nemzetiségi) néprajzát bemu­tató színes anyagot? — kérdések, amelyek manapság na­gyon sok szentendreit foglalkoztatnak. E kiállítások a szabadtéren bemutatott római kori emlé­kekkel társulva nyújtanának sokoldalú élményt a múze­umlátogatóknak. Vagy a tu­risztikai központ szomszéd­ságában lévő malom-együt­tes sorházának múzeummá alakításával biztosítanának helyet a Ferenczy-hagyaték- nak, s egyben adnának lendü­letet az egész épületegyüttes átalakításának, hogy végre egy helyen mutathassák be a Szentendrei Iskola alkotói­nak munkásságát, s a kortárs szentendreiek időszaki kiállí­tásait. Kártalanítás és múzeum Az építkezéshez szükséges anyagiakat a Pest Megyei Múzeum kapja a tevékenysé­gének helyt adó, s a Budai Szerb Egyház által visszaigé­nyelt ingatlan elhagyásáért. Ezt a jogi helyzetet kell fi­gyelembe vennie a fenti probléma megoldásán fárado­zó önkormányzatnak és az il­letékes szakembereknek, akik — egy sajnálatos közjá­ték ellenére — reméljük, megmaradnak a tárgyilagos érvelésnél. Ezekről az érvek­ről beszélgettünk Soós Sán­dor megyei múzeumigazga­tóval és Németh Gáborral, Szentendre polgármesterével. — A költségvetésből fo­lyósítandó kártalanítási ösz- szeget a múzeumi funkció ki­váltására kapja a megye — szögezi le Soós Sándor. — Vagyis: a városi tájmúzeumi és a megyei múzeumi szak­mai munkára, valamint a Fe- renczy- és a néprajzi kiállí­tás bemutatására. Ezért a me­gyei vezetéssel összhangban kezdetektől új múzeum építé­sét kezdeményeztük, s elkép­zeléseinkkel a tárcaközi egyeztetőbizottság egyetér­tett. Júliusi és augusztusi tár­gyalásaink során — össz­hangban a szerb egyház kép­viselőivel — abban állapod­tunk meg, hogy az egyház korábbi épülete mellett meg­kapja a megye által épített új múzeumi szárnyat is, s cseré­be lemond egy másik ingatla­nának a visszaigényléséről. Ezután a szentendrei építész- csoporttal elkészíttettem az új múzeum építési és költség- vetési tervét. Amikor bemu­tattuk Pálos Miklós államtit­kárnak, a tárcaközi egyezte­tőbizottság elnökének, reális­nak tartotta, hogy a bizott­ság 100 millió forintot meg­szavaz az építkezésre. A múzeumot római villa stí­lusában tervezték, hogy a kőtá­rt környezethez illeszkedjék. Ha megvalósul, az értékes Fe­renczy-hagyaték és a néprajzi gyűjtemény a városban ma­rad, s ráadásul Szentendre egy százmilliós múzeummal lesz gazdagabb. Mégis júliusi első tárgyalásaink után egy agresz- szív, lejárató cikk jelent meg ellenem a helyi lapban, amely szerint szentendrei önkor­mányzati képviselőként nem a város, hanem a megye érde­keit képviselem. Kellene a malom, de... — Úgy hallottam, hogy a Ma­lom Alapítvány tágjainak ösz­tönzésére az önkormányzat a Malom-együttes múzeummá alakítására kívánja a kártala­nítási összeget felhasználni. — Az alapítvány nagyon jó szándékú és nagyon tisztes­séges tagjainak céljával egyet­értek. Valóban szükség van a Szentendrei Iskolát a kezde­tektől a napjainkig bemutató állandó kiállításra, de a mi pénzünk csak ötödé a felújí­táshoz szükséges félmilliárd forintnak. A megyei közgyű­lés soha nem fogadná el, hogy pénzét egy városi tulaj­donú ingatlanra költsék. S kü­lönben is: a megyei múzeum funkcióinak átvállalását a vá­ros nem is kérheti és nem is kaphatja meg. —- Gördíthet-e a város akadályt az építkezések elé? — A részletes rendezési terv a kőtárra építkezési tilal­mat ír elő. Én felajánlottam, hogy elkészíttetem a terület hasznosítási tervét, és ennek alapján kérem a tilalom felol­dását. A múlt keddi képvise­lő-testületi ülés ettől nem zár­kózott el. így a tárgyalásos megoldás útja nyitva ma­radt... — A városi önkormány­zat valóban kész tárgyalni a megyei tervezetről, noha szá­mos szempontból aggályos­nak tartom — tudom meg Né­meth Gábortól. — A római kasztrum területének haszno­sítási tervéhez először régé­szeti feltárásokat kell végez­ni, és a tervnek a múzeum működését fedező gazdasági hasznosítási módozatokat is tartalmaznia kell. A feltárás és a jelenleg három helyen működő múzeum befogadásá­ra alkalmas épület elkészítésé­hez a 155 millió forint — amelyről én tudok — nem elegendő. Mindazonáltal a hasznosítási terv birtokában újra tárgyalhatunk az építési tilalom feloldásáról. Isten malmai — Mi a véleménye a Soós Sándort megtámadó írásról? — A képviselő-testület minden bizonnyal az én elő- teijesztésem alapján úgy tud­ta, hogy a kártalanítási össze­get a Malom-együttes felújítá­sára fordítjuk. Soós Sándor elképzeléséről csak az egyez­tetőbizottsági tárgyalás után értesült. —- Milyen indokok alap­ján tette meg eló'terjesztését? A Malom sorházában helyet tudnának-e biztosítani a me­gyei múzeum valamennyi funkciójának ellátására? — Mindenképpen biztosí­Barcsay Jenő: Freskóterv (részlet) Ferenczy Károly: Madárdal tanunk kell a Szentendrei Is­kola állandó kiállításon való bemutatását, s a kortárs szent­endrei művészek időszakos kiállításainak rendezését. Az idegenforgalmi központban lévő épületegyüttes erre kivá­lóan alkalmas, de múzeum­má alakításának félmilliárdos költségeit nem tudjuk biztosí­tani. Ha azonban elkészülne a Bogdány utcai sorházban a Ferenczy-hagyatékot bemuta­tó múzeum (és minden bizony­nyal nagy tetszést aratna), biztos reményeink lehetné­nek nagy pénzű szponzorok megnyerésére. Az épület a vá­ros tulajdonában maradna, s ingyenes használatra átad­nánk a megyének. A megyei múzeum többi funkciójára va­lóban nem tudnánk helyet biz­tosítani, de önmagában sem az ő, sem a mi megoldásaink nem tökéletesek. Hozzáte­szem: a hasznosítási terv elké­szültével a testület feloldhat­ja az építési tilalmat, s ha a megye megkapja a pénzt, kezdhet építkezni. Ha a felté­telek nem teljesülnek, akkor más megoldást kell keresni. Ezek egyike a Malom-együt­tes hasznosítása. D. Veszelszky Sára Tiszta erkölcsű emberekért Biblia és számítógép A hazai oktatási rendszer reformja, ezzel összefüggés­ben az egyházak is­kolaalapító jogának újbóli elismerése olyan korszakra esett, amikor már oktalan­ság egyházi kurzus restaurá­cióját emlegetni. Mégis kor­szerű a tett, mert közel fél évszázad után sem késői próbálkozás az európai ér­tékrendű keresztény erköl­csi nevelés megalapozása. A magyar társadalom többsége ma sem kérdőjele­zi meg az egyházi oktatást, nevelést, jóllehet sokaknak semmiféle kapcsolata sincs az egyházakkal. Tóth Ti­bor, a nagykőrösi Arany János Református Gimnázi­um igazgatója tanévnyitó köszöntőjében valahogyan így fogalmazta ezt meg: So­kan vannak közöttünk, akik­nek számára Isten közöm­bös. Róluk ír a Biblia, az eltévedt bárányokról, aki­ket vissza lehet hívni, akik­nek gyerekei becsülni tud­ják majd a keresztény szel­lemiséget, megismerik érté­keit... A körösi polgárok persze ma még főként a változá­sok gyakorlatiasabb ténye­zőire kíváncsiak, gyakran feltéve a legáltalánosabb kérdést: Hogyan válik refor­mátussá egy világi iskola? Megőrzi-e nyitottságát a vá­ros előtt? A gimnázium át­alakulása Tóth Tibor igaz­gató szerint akkor érthető meg jobban, ha valame­lyest ismerjük történelmét. — Iskolánk 400 éven ke­resztül református gimnázi­um volt, annyi történt csak, hogy most ismét az lett. Ez tehát egy történelmi folya­mat, amit tudomásul kell venni. A felekezeti iskolák természetesen a vallásra, a hitre építik intézményeiket. A jelenleg is meglévő vagy a múltbeli egyházi iskolák­ban senkinek fel nem tűnt, hogy a gyerekek imával kezdik, kezdték a napot. Mi­ért tűnik ez olyan különös­nek most? — Ne feledjük azt sem, három évfolyam diákjai ere­detileg világi iskolába irat­koztak annak idején. Mos­tantól nekik is a református rend szerint kell élniük?! — Nem. Felmenő rend­szerben válunk református iskolává, tehát a felsőbb év­folyamok továbbra is az ál­lami tanterv és felfogás sze­rint haladnak. A református iskolák jellemzői most még csak az első osztályokban érvényesülnek. Sokszor megkérdezik: mitől va­gyunk reformátusok? Nos, az egyik jellemző a felekezeti iskolák követel­ményéből eredő órarend szerinti foglalkozások, mint a reggeli 5 perces áhí­tat, a hétfői templomi áhí­tat, a minden hónap végi há­laadás. Ezek azok a formá­ciók, amelyek a református iskolák jellegzetes, napi­rend szerinti megnyilvánu­lásai, de csak a református osztályokba járó gyerekek­nek kötelezőek. Sajnos, nem minden szülő ért ezzel sem egyet, s azt kérdezi, mi­ért kötelező, ha nem vallá­sos a gyerek. Válaszunk az, hogy lehetőséget adjunk ne­kik a vallásos élethez. Az is­kola ekkor teljesítette külde­tését, ekkor vált református­sá. — Évnyitó beszédében utalt rá, a gimnázium híve az állandóságnak, ugyanak­kor ajtaját kitárja minden előtt, ami új és haladó. Mire gondolt? — A református iskolák mindig kiemelkedő tanul­mányi eredményt értek el. Célunk az, hogy az eddigi­nél is jobb színvonalra jus­sunk. Örvendetes, hogy or­szágos viszonylatban is igen jó a felvételi ará­nyunk, és nem panaszkod- hatúnk a tanulmányi ered­ményre sem, országosan a 7. helyen állunk a középis­kolák sorában. Minden esz­köz, módszer, ami munkán­kat sikeressé tette, jó volt, azokat kár lenne abbahagy­ni, eldobni. A természettu­dományos és nyelvi tagoza­taink eredményei kiemelke- dőek. A nyelvoktatáshoz például számítógépek áll­nak rendelkezésre. Alapítvá­nyi pénzekből kifejlesztet­tünk egy nyelvi program- rendszert, s azzal olyan ok­tatási színvonalat, ami majd csak a holnap iskolái­ban válik általánossá. — A tanári testület ho­gyan viselte az új tanév hoz­ta változásokat? — Arany János idejében is tanítottak itt vallásos és nem hívő nevelők, e hagyo­mányt folytatni akarjuk. Az egyháznak e kérdésben ez az alapállása. Senkit nem kérdeztek, milyen vallású, csak annyit, akar-e marad­ni. Egy kollégánk ment el, de eredetileg ő is egy má­sik református iskolába je­lentkezett. Úgy gondolom, az aggodalmak feloldódtak, s lezárult az átmenet nehe­zebbik szakasza. M. J. A héten még megtekinthető Vasárnapig tekinthető meg Kresz Albert fotóművész kiállí­tása „Hogy megismerjenek téged...” címmel a gödöllői mű­velődési központ galériájában. Ezúttal a jákotpusztai sza­badtéri oltárról készített felvételt mutatjuk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom