Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
JS PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 14., KEDD 5 Máriát dicsérni, hívek jöjjetek... ...Elhangzott a pápai himnusz, ezrek énekelték el a magyar nép himnuszát is... S lassan elcsendesedett a zene. A váci Hétkápolnában vasárnap Máriát dicsérni jött hívek összecsukták kis hordozható székeiket, táskájukba csúsztatták Hozsannás könyveiket. A tömeg csendben, a Mária tiszteletével, Krisztus szereteté- vel átitatva hazafelé indult... Elhaladva a hét stáció előtt, még vásároltak egy-egy búcsúajándékot, s teljes bűnbocsánat érzésével szívükben buszra szálltak, autóba ültek vagy gyalog elindultak a belváros felé a zarándokok. .. A parkban csupán néhány százan maradtak. Ők is, főként idősebbek, a messzebbről érkezők, kis csoportokra szakadtak. Ki-ki elemózsiát vett elő táskájából, hogy az áldozás szentségét megtartó egyórás böjtjén enyhítsen... Halkan, a parkban szétszórva ismét felcsendült az ének: Nyújtsd ki mennyből ó Szűzanya kezedet. A dalfoszlányokat hallva még a pihenő kis csoportok is bele-belekapcsolódtak az éneklésbe. így csak néhányan vették észre, hogy a nagy pompával, hatalmas részvétellel, s az ahhoz igazodó kiemelt létszámú miséző és kisegítő személyzettel megtartott Mária-napi szentmise celebrálója, Keszthelyi Ferenc, a váci egyházmegye püspöke, csupán egy fiatal kísérő társaságában, maga is fekete reverendát öltve (melyet csak papi rangjának elengedhetetlen díszei ékesítettek) megjeleni a Hétkápolna parkjában. Amikor egy páran felfedezték, „csak nem a püspök az ott?” — faggatták egymást, majd amikor megbizonyosodtak, hogy valóban ő sétál közöttük, kis étküket gyorsan visszarejtették csomagjukba, s felé szaladtak. — Ugye, megismer püspök atya? — szorongatták kezét a messziről jött Mária-tisztelő asz- szonyok. — Én bizony, nem — válaszolta tiszta emberi derűvel arcán Ferenc atya. Majd rövid magyarázkodás, az egykori emlékek felkutatása s felidézése után, a váci püspök már ment is tovább. Bele-belehallgatott a rögtönzött Mária-dalokba, visszavisszaköszönt az őt üdvözlő híveknek. Régi és új arcokat keresett. Olyanokat, akik — ahogy a Hétkápolna egykori plébánosa mondta egyszer — e Mária-ke- gyelet által „felöltöztetett" búcsú- járóheiyre jöttek meghallva a hetek óta kihirdetett hívó püspöki szót, s olyanokat, akik a legújabb egyházi döntés értelmében — messziről is feltűnő nógrádi népviseletük árulkodott róluk — talán életükben először jöttek el Máriát dicsérni Vácra. — Legyen ez a hely, a váci Hétkápolna, az egyházközség mindenkori Mária-névnapi búcsújáróhelye — hirdette a püspök homiliájában. — Nyerjünk mi, a váci egyházközség régi és új hívő tagjai legalább évente egyszer itt, e helyen esztendőre szóló bűnbocsánatot azáltal, hogy Máriát tisztelni, hazánk nagyasszonyát dicsérni mind nagyobb számba eljövünk... Távközlési fejlesztés a Csepel-szigeten Csak a szerződés hiányzik Tájékoztatást kért a bizottság Bizonytalan földigénylők A Szó'dliget, Sződ-Csörög, Vácrátót, Vácduka, Őrbottyán határában lévő földek nagy részét ma még a Virágzó MgTsz műveli, ám a tagok egy része már türelmetlenül várja a tulajdonba vételi határozatot. Itt az ősz, a vetés ideje, azok akik a maguk uraiként szeretnének végre gazdálkodni, bizonytalanok a jövőt illetően. Lassan két esztendeje annak, hogy megalakult a Kis- Duna Com Részvénytársaság, á Csepel-sziget tizenkilenc települési önkormányzata és a Műszertechnika Rt. közreműködésével. Az elmúlt év áprilisáig csatlakozhattak az igénylők tizenötezer forint befizetésével a beruházáshoz. A későbbiekben az ár huszonkétezerre módosult, de még így is akadtak jelentkezők. A helyi, a helyközi és a nemzetközi hálózat kiépítése mellett egy kábeltévés rendszer kialakítását is vállalta mindezért a részvénytársaság. Az eredeti terv szerint idén, valamikor december táján fejeződtek volna be a munkálatok. Valószínű azonban, hogy csak a jövő esztendőben csörrennek meg a telefonok a községekben. Az időcsúszás okairól Fehér Istvánt, a Kis-Duna Com Rt. ügyvezető igazgatóját kérdeztük meg. — A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium most, szeptember végén adja ki a koncessziós pályázat anyagát. A vállalatoknak ezt követően három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy összeállítsák, és benyújtsák pályázatukat. A szaktárca illetékesei ezeket harminc nap múlva bírálják el. A lényeg, hogy e koncesz- sziós szerződés birtokában szeretnénk megkezdeni a hálózat kiépítését. Egyébként a távközlési törvény is csak ilyen keretek között kínál erre lehetőséget. Bízunk abban, hogy cégünk a koncesz- sziós pályázat valamennyi követelményének megfelel. Egyrészt azért, mert élvezzük a települések támogatását, másrészt rendelkezünk a szükséges műszaki háttérrel. — Milyen az önök által megépítendő távközlési rendszer? — Harmincezer vonalas, digitális primerközpont kialakítását tervezzük, amely Szigetszentmiklóson épülne fel. A községek között optikai kábeleket helyezünk el, a településeken belül kihelyezett fokozatokhoz a fogyasztók a már hagyományos kábeles megoldással csatlakoznak. Ez egy műszakilag ismert megoldás, megbízható kapcsolatteremtést tesz lehetővé. Használatánál megszűnik a vonalak zsúfoltsága, ami igen lényeges szempont a fogyasztók szemében. — A lakosságnak felszámítandó árak elég kedvezőek, hogyan fedezhető ebből a beruházás? — A részvénytársaság állja a kiadások nagy részét, így nem lesz tulajdonos az előfizető, .csak igénybe veszi szolgáltatásunkat. Ehhez persze befektetőkre van szükségünk. Több ajánlatot is kaptunk, tíz napon belül kívánunk abban a kérdésben dönteni, melyikükkel hozunk létre vegyes vállalatot. A koncessziós pályázatra már ebben a formában jelentkeznénk. Ha reményeink szerint aláírhatjuk a koncessziós szerződést, úgy jövő év tavaszán megkezdjük a hálózat lefektetését. Az esztendő közepére, végére készülne el a beruházás. A kiviteli tervek már javában készülnek, amellett, néhány helyen a lakásokon belüli szereléseket is elvégezzük, azért, hogy a befejezési határidőt ezzel is előbbre hozzuk. — Kábeltévé is kapcsolódik majd a rendszerhez. Terveznek helyi műsorokat, stúdiók felállítását? — Természetesen. A lokális televíziózást szeretnénk megvalósítani, aminek lényege az, hogy az itt élőknek, az itt élőkről szóljanak a műsorok. Gondoltunk arra is, hogy hírt adunk az adások keretében a nemzetiségi kulturális csoportok, egyesületek munkájáról, bemutatjuk a helytörténészeket, a települések múltját, jelenét, hétköznapjait, ünnepeit. Az a szándékunk, hogy a térség magára találjon. A főváros környéki falvakban valahogy az alakult ki, hogy keveset tudnak egymásról az itt lakók. Mindezt, véleményem szerint föloldhatja egy olyan lokális, rendszeresen megjelenő tévéműsor, ami a térséggel foglalkozik. Sok elképzelésünk van, keresünk fiatalokat. időseket e feladatra, mert szeretnénk, ha csatlakoznának a műsorok összeállításához. Egyébként, az egyes községek — lévén, hogy lesz ehhez becsatlakozási pont — helyi híradókat is készíthetnek. Önfenntartásra törekszünk majd, ezért lesznek reklámok is az adásban. Egyébként, közszolgálati tévét szeretnénk készíteni, a lakosság igényei szerint. Úgy, hogy adásainkat nézzék szívesen, érdeklődéssel, a majdan általuk is fogható, közel húsz műholdas műsor helyett. J. Szabó Irén A helyi földkiadó bizottság tagjai ugyan mindent megtesznek a mielőbbi határozathozatalért, de munkájukat hátráltatja, hogy nehezen ismerik kí magukat a jog útvesztőiben. Épp ezért hívták meg legutóbbi ülésükre Nyári Józsefet, az FM Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatalának növénytermesztési főfelügyelőjét, akitől segítséget kértek felmerült problémáik megoldásához. A szakembertől többek között a tag-alkalmazotti, illetA jövő évben megkezdődhet Pilisvörösváron a csatornaépítés, ugyanis a helyi önkormányzat ígéretet kapott a kormánytól arra, hogy a 110 millió forintos beruházás ötven százalékát támogatásként megkapja. Az önkormányzat már megkezdte az előkészítő munkálatokat, s elkészültek a kiviteli tervek is. Legelőször egy társulatot fognak létrehozni a csatornaépítésre. Most folyik ve a részarány-tulajdonosi földalapba tartozó területek ideiglenes használatba vételének feltételeiről, a tagokra vonatkozó jogok öröklési kritériumairól kértek tájékoztatást. A megbeszélés után Iva- nics Istvánná, a bizottság elnöke örömmel újságolta, hogy végre tisztábban látják lehetőségeiket, így reményeik szerint gyorsított ütemben meghozhatják a legsürgetőbb határozatokat. a munka szervezése, ki kell számolni, egy lakosnak milyen összeggel kell hozzájárulni a csatornázáshoz. Botz- heim István polgármester szerint előreláthatólag ez az ösz- szeg ötvenezer forint körül lesz házanként. A kivitelezésre pályázatot fognak kiírni. Amennyiben az építkezés megvalósul, Pilisvörösvár egyharmada csatornázott lesz. (h. cs.) (r. z.) Csatornázás Pilisvörösváron
