Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ 9 Kapható a hirdetési levelezőlap Pest megye valamennyi postahivatalában kapható az a le­velezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlap­ban jelentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink, Vállalkozók, közülctek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akarja a hirdetését közzétenni. A megye valamennyi pos­tahivatalában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez boríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a cí­münkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígérjük: a beérkezéstől számított negyvennyolc órán be­lül megjelentetjük hirdetését. Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk ad­hat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatá­ra áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Álláskeresők figyelmébe Közösségszolgálat Alapítvány @ A nagykőrösi munka­ügyi irodától kapott információink sze­rint az alábbi szakte­rületeken járatosakat várják a munkaadók: Vendéglátó-ipari szakisko­lával vagy érettségivel 2 női pultos állás betöltésére van lehetőség. Keresnek egy tit­kárnőt 45 éves életkor felett, egy számítógépes könyve­lőt, 4 kőművest, 5 általános iskolai tanárt, 3 szőlőmun­kást, 1 autószerelőt, 1 segéd­munkást. Ezenkívül francia- nyelv-tudással el tud helyez­kedni 2 gépészmérnök és egy titkárnő. Akiket távolabbi munka­hely is érdekel, azoknak ajánlják az egyik budaörsi gépjárműtelephelyet, ahová németnyelv-tudású, TIR jogo­sítvánnyal rendelkező és 5 éves nemzetközi kamionveze­tői gyakorlatot szerzett férfia­kat várnak, összesen tíz sze­mélyt. Ugyancsak Budapesten kí­nálkozik munkahely CNC ko­ordináta köszörűsnek, terme­lés-előkészítőnek, palástkö­szörűsnek, CNC marósnak, valamint termékmenedzser­nek. Az ajánlatokról részlete­sebb információkat a munka­ügyi hivatalban kérhetnek az érdeklődők. A Postabank és Takarékpénz­tár Rt., a Kós Károly Egyesü­lés és a Közösségfejlesztők Egyesülete megalapította a Közösségszolgálat Alapít­ványt. Az alapítókat az a felis­merés indította, hogy falva- ink, városaink fejlesztése ak­tív támogatást igényel, és ez a folyamat a lakosság szervező­désében rejlő erők mozgósítá­sával felgyorsítható, eredmé­nyesebbé tehető. Az alapít­vány célja, hogy a települések szükségleteiből, hagyományai­ból kiinduló közösségfejlesztő munkával elősegítse azok kul­turális, szociális, gazdasági, építészeti és környezetvédelmi problémáinak megoldását. Céljai megvalósítása érde­kében az alapítvány kuratóriu­ma országos szakmai segítő hálózat létrehozását határozta el. A szolgálat munkatársai­nak olyan, évtizedes tapaszta­latokkal rendelkező szakembe­reket kér fel, akik eddigi mun­kásságukkal igazolták, hogy képesek elfogulatlanul támo­gatni minden olyan kezdemé­nyezést, mely a polgári öntevé­kenység és együttműködés szellemét képviseli. A Közösségszolgálat Alapít­vány — együttműködve más szervezetekkel és testületek­kel — szoros kapcsolatokra tö­rekszik a helyi önkormányza­tokkal, a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetekkel, tá­mogatja és szervezi a közös­ségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek kiképzését és to­vábbképzését, elősegíti a szak­mai tapasztalatok nyilvánossá­gának biztosítását. A hazai fel­adatok ellátásán túl az alapít­vány szerepet vállal a szakem­berek külföldi kapcsolatainak megerősítésében és a határain­kon tűi élő magyarok közössé­geinek létrejöttén, fejlesztésén munkálkodó szakemberek ki­ás továbbképzésében. Az alapítvány nyitott, kész a társulásra, együttműködésre minden olyan szervezettel, mely céljaival egyetért és ezek megvalósítását támogat­ni kívánja. Az alapítók a Közösségszol­gálat Alapítvány első kuratóri­uma tagjainak az alábbiakat kérték fel. A kuratórium elnö­ke Beke Pál, a Magyar Műve­lődési Intézet igazgatóhelyette­se, tagjai: dr. Horváth Piros­ka, a Postabank osztályvezető­je, Loydl Tamás, a Belügymi­nisztérium településfejlesztési főosztályának vezetője, Mako- vecz Imre építész, a Kós Ká­roly Egyesülés képviselője, Varga A. Tamás, a Közösség- fejlesztők Egyesületének elnö­ke. Az alapítvány ügyvezető titkára dr. Kováts Flórián. Az alapítvány székhelye: 1011 Budapest /., Corvin tér 8. Telefon: 201-57-28, telefax: 201-48-92. Tudnivalók a jövedéki tevékenységek engedélyezéséről A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló — 1993. július 1-jén hatályba lépett — törvény a jövedéki tevékenységek folytatásának engedélyezé­séről az alábbiak szerint rendelkezik. Az engedélyező hatósá­gok: A termelési, önálló raktározási, tárolási, nagy­kereskedelmi, valamint az export és import tevékeny­ségek — tehát a kiskereske­delem kivételével minden jövedéki tevékenység tekin­tetében — a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának illetékes terüle­ti parancsnoksága az enge­délyező szerv. Az a területi parancsnokság illetékes, amelynek területén a tevé­kenységet végzik, több te­lephely esetén ahol a szék­hely van, ha ilyen a külföl­di vállalkozásnak nincs, ak­kor szintén a telephely sze­rint alakul az illetékesség. Kiskereskedelmi tevé­kenység folytatásához a jö­vedéki termék értékesítési helye szerinti település (fő­városi kerület) önkormány­zat jegyzője illetékes az en­gedélyezésre. Több önkor­mányzat területére kiterje­dő kiskereskedelmi üzlet­lánc esetén az engedélyké­relmeket az érintett önkor­mányzatok jegyzőihez kü- lön-külön kell benyújtani. Mit tartalmazzon az en­gedélykérelem: A kérelme­ző személyi adatait, a cég­adatokat, továbbá az adó­számot, a statisztikai jelző­számot, a pénzforgalmi (át­utalási) számlaszámot és a számlavezető pénzintézet megnevezését. A kérelem­ben pontosan meg kell jelöl­ni, hogy milyen jövedéki termékre, illetőleg termé­kekre és milyen jövedéki te­vékenységre kérik az enge­délyt. Az egyes tevékenysége­ket telephelyenként részle­tezni kell, a kiskereskedel­mi tevékenységre irányuló kérelemben pedig meg kell adni az üzletek működésé­ről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet alapján beje­lentett vagy bejelentésre ke­rülő üzletkört is. A kérelem­hez mellékelni kell a vállal­kozást igazoló dokumentu­mokat, ami egyéni vállalko­zó esetében a vállalkozói igazolvány, társas vállalko­zás esetében a társasági szerződés és a cégbejegyzé­si végzés, egyéb vállalko­zásnál pedig az alapításról szóló okiratokat. Nyilatkoz­ni kell a kettős könyvveze­téssel kapcsolatosan is (ket­tős könyvvezetést végez­nek, vagy igénybe veszik az 1993. évi átmeneti ked­vezményt, vagy bérfőzési tevékenységet végeznek). Az első két esetben nyilat­koznia kell a kérelmező­nek, hogy 1994. január 1-jétó'l a kettős könyvveze­tésre áttér, a bérfőzdéknek pedig arról, hogy ha átlépik a kétmillió forintos bevé­telt, áttérnek a kettős könyv- vezetésre. Kiskereskedelmi tevékenység esetében csa­tolni szükséges az üzlethe­lyiség, üzemanyagtöltő állo­más vagy telephely jogsze­rű birtoklását tanúsító okira­tot (telekkönyvi szemle, bérleti vagy használati szer­ződés stb.). Minden kérel­mezőnek csatolnia kell to­vábbá az egyéni vállalkozó­nak vagy a vállalkozás ve­zetőjének — 30 napnál nem régebbi — erkölcsi bi­zonyítványát és az állami adóhatóság, valamint a vámhivatal igazolását, hogy adó-, illetve vámtarto­zásuk nincs. Az engedélyezési eljá­rás: A jövedéki termékek nagy- és kiskereskedelmé­re, exportjára és importjára irányuló kérelmet az enge­délyező szerv a kérelem és mellékletei alapján bírálja el. Jövedéki termékek ter­melése és önálló raktározá­sa esetében az engedélyezé­si eljárás során a területi vámparancsnokság vizsgál­ja a gyártó üzem, tárolóte­lep, raktár megfelelőségét a jövedéki ellenőrzés folytat­hatóságát minősítve. Ennek során a vámparancsnokság helyszíni szemlét tarthat, bekérheti a helyszínrajzot, a berendezések technoló­giai leírását, az üzemmód, a nyilvántartási és a bizony­lati rendszer leírását is. A jövedéki engedélyt az e célra rendszeresített okira­ton adja ki az illetékes ható­ság. A határozat ellen az ál­lamigazgatási eljárás általá­nos szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. A jö­vedéki engedély határozat­lan időre szól, tartalmazza, hogy a kérelmező milyen te­vékenységek folytatására, milyen székhellyel, telep­hellyel, illetve kiskereske­delemben milyen üzletkör­ben szerzett jogosultságot. Átmeneti kedvezmé­nyek: A jelenleg jövedéki tevékenységet folytatók ré­szére a törvény átmeneti sza­bályokat állapított meg, eszerint a jövedéki enge­dély iránti kérelmüket 1993. szeptember 1-jéig kell benyújtaniuk (két hóna­pos türelmi idő), az engedé­lyező szervek eljárására a törvény 6 hónapot határoz meg. Ebből következően jö­vedéki tevékenységet 1993. július 1 -je után még 8 hóna­pig lehet jövedékengedély nélkül folytatni. Természete­sen ez nem érinti a törvény egyéb rendelkezéseinek be­tartási kötelezettségét, ami­ből következően 1993. júli­us 1 -je után a mindenki szá­mára kötelező előírásokat — jogkövetkezmények nél­kül — nem lehet megszegni. Dr. Fogarasi Gabriella Az orvos válaszol Lapunk olvasói idó'ról időre olyan egészségügyi, orvo­si kérdésekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a szerkesztőség munkatársai nem tudunk válaszolni. Mivel azonban az önök kérdései fontosak a mi szá­munkra is, a Pest Megyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az önök kérdéseire. Az elmúlt hetekhez hason­lóan, most ismét választ ad a szakember. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére (Buda­pest Vili. kerület, Somogyi Béla utca 6. 1446, Postafi­ók 331.). Kislányom már elmúlt négy éves, mégis előfordul, hogy éjszakánként bepisil. Nem tudom, mit tehetnék, mivel elég nagy már ahhoz, hogy kimenjen a WC-re. Vagy or­voshoz kéne vinnem? — kérdezte T. E.-né szentendrei olvasónk. Tisztelt Édesanya! Nágyon nehéz a levélben közölt informá­ció alapján az ön kislányára nézve választ adni, úgy gondolom, hogy gyerekgyógyá­szuknál vagy a megyei pszichoszomatikus ambulancián kellene jelentkezni. Itt most a bepisilésről írnék néhány összefoglaló szót, mely több hasonló problémával küzdő szülőnek nyújt se­gítséget. Szóval a szobatisztaság, az éjszakai benisilés nem annyira súlyossága, mint gyakorisága miatt jelent problémát az orvosoknak is. A bepisilés zavart okoz a hozzátartozóban, családban és a tágabb környezetben, a közösségekben. Magyarországon főleg az óvodába ke­rüléskor, illetve a táborozások periódusában. Tehát a mi társadalmi viszonyaink közt a szobatisztaságot az óvodába kerülés időpontjára kívánják meg. (Nappalra a 2. életév második felére, éjszakára a 3. életévben.) Más országokban ez eltolódik a 4., 5. életévre. Ez azzal me- gyarázható, hogy az idegrendszer érése ezen funkciók­ban akkorra erősödik meg. Ezért úgy gondolom, hogy az olyan négyéves gyer­mek, aki rendszeresen bevizel, mielőbb kerüljön orvosi kivizsgálásra. Fontos tudni, hogy a családban van-e ve­sefejlődési rendellenesség, intermittalóan fordul-e elő a panasz, illetve a szülő családjában volt-e olyan, aki ké­sőn lett szobatiszta — ezekben az esetekben természete­sen előbb kérjük ki szakorvos véleményét. Körbe kell jár­ni a szobatisztaságra szoktatás kezdeti időpontját — tud- niilik, ha korán kezdik, akkor ez nem tudatos a gyermek­nél, hanem a szülő ügyes és elkapja a pillanatot, vagy sokáig ülteti a bilin, játékot is ad hozzá — és ilyenkor nemigen tanulja meg a gyerek, miért is ül a „trónon". Tehát az az optimális, ha látja a szülő, hogy erre a célra a vécét használja, ő is ezt szeretné utánozni, azaz akkor várható el, ha a gyerek önállóan tud helyet változ­tatni, bugyiját le tudja tolni, és megy a biliért, vagy mondja, hogy pisilni, kakilni kell. Ezután szinte napok alatt bekövetkezik a szobatisztaság, általában azon a nyáron, amikor a gyermekünk a 2., 3. életévében van. Ezután pár héttel vagy hónappal a sikerélménye után már éjszakára se kéri a pelenkát, ilyenkor szavazzunk neki bizalmat! Az ennél korábban kialakított tisztasági szoktatások nem bizonyultak stabilnak. Egészen más problémát jelent, ha a már legalább három hónapig szo­batiszta gyereknél jelentkeznek a panaszok. Ebben az esetben mielőbb forduljunk orvoshoz. Remélem, az ebben foglaltak egy kicsit segítenek, hogy gyereknek, szülőnek, orvosnak egyre csökkenő problémát jelentsenek ezek a tünetek. Dr. Németh Tünde gyermekorvos Férjem, mióta munkanélküli — már hatodik hónapja -— nagyon megváltozott. Egész nap szinte semmit sem csinál, már a háztartási­háztáji munkákban sem segít. Ül, tévét néz, ha szólnak hozzá, nem válaszol. Ez valami betegség, vagy minket akar bosszantani ve­le? — kérdezi V. S.-né vecsési olvasónk. Férje egész nap ül, semmit nem csinál, s ha szólnak hoz­zá, nem válaszol. A viselkedésnek ilyenfajta megváltozá­sa sokféle okból lehetséges. Ez esetben legvalószínűbb, hogy a munkahely elvesztése sajátos krízishelyzetet vál­tott ki. Különféle veszteségélmények lehangoltságot okozhat­nak. Ennek mélysége természetesen különféle lehet, de megítélését csak szakorvosi vizsgálat döntheti el. Az ilyenfajta bezárkózás, esetleg komolyabb hangulati nyo- mottság ma már megfelelően kezelhető, amely nem csu­pán a kedélyállapot rendezését segítheti elő, de az akti­vitás felkeltésével, a tevékenység rendeződésével a mun­kába találáshoz vezető utat is járhatóvá teszi. Mindezek után javaslom, hogy mielőbb forduljon a területileg ille­tékes pszichiátriai gondozóintézethez. Dr. Hárdi István kandidátus, vezető főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom