Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

SZUKEBB HAZANK Új nőgyógyász főorvos a Rókusbán Természetes a kórházak versenye Új nőgyógyász főorvos áll a Szent Rókus Kórház szakosztályá­nak élén: Demeter János negyvenkét éves, két középiskolás le­ány édesapja, felesége az Országos Onkológiai Intézet izotóp­osztályán dolgozik. A kandidátusi fokozattal rendelkező fiatal szakember — nem utolsósorban a megelőző tíz esztendő ta­pasztalatait felhasználva — olyan nőgyógyászat kialakításáról álmodik új munkahelyén, mely húzóágazat lehet a kórház szá­mára. Eletútjáról, terveiről kérdeztük az új főorvost. Demeter János: Kulcsszerepe van a nőgyógyászati osztálynak Erdősi Ágnes felvétele — 1976-ban Pécsett végeztem el az egyetemet, majd ezt köve­tően egy évig Kiskunhalason dolgoztam. 1977-ben kerültem fel a fővárosba: két esztendeig sebészként működtem a Tété­nyi úti kórházban. Bár szakirá­nyú végzettségem nem volt, mégis olyan mennyiségű s mi­nőségű feladatot bíztak rám fő­nökeim, hogy máig is haszno­sítható tapasztalatokat és gya­korlatot szereztem. 1979 februáijától az Orvos­továbbképző Intézet szülészete volt a munkahelyem. Itt tettem le — 1981-ben — a szakvizs­gát is. Ez adott alapot ahhoz, hogy a szülészeti gyakorlati munka megtartása mellett — az ágazat egy speciális össze­függésével foglalkozhassak: 1982-től tanulmányokat kezd­tem az urológiai ^szakképesítés megszerzésére. A nőgyógyá­szat és az utóbb említett orvosi terület között ugyanis több érintkezési pont is van, sok az úgynevezett szakmai határterü­let. Ez a gyakorlati és kutatási terület lett a disszertációm té­mája: olyan urológiai problé­mák feltérképezésével foglal­koztam e munkámban, melyek a szüléssel függ(hetnek) össze. A tudományos pályám kö­vetkező állomásához, a kandi­dátusi értekezésem megírásá­hoz szintén az Orvostovább­képző Intézetben szerzett gya­korlatom, illetve elméleti ta­pasztalatok szolgáltak alapul. Utóbbi helyszínen létezik ugyanis egy olyan sperma­bank, melyben fagyasztott sper­mát tárolnak. Ez adta a témát a dolgozatom megírásához. Hogy lássa, milyen horderejű dologról van szó, csak annyit említek: Magyarországon ma már több száz gyermek él, akik a spermabank készletéből fogantak meg. Életpályám legutóbbi állo­mása annak a pályázatnak a be­nyújtása volt —1993 tavaszán —, melynek eredményekép­pen elnyertem a Szent Rókus Kórház nőgyógyászati osztá­lyának vezetését... — Nem érzi úgy, hogy míg pályafutásának eddigi szaka­szában főként elméleti munkát végzett, utóbbi megbízatása in­kább gyakorlati jellegű? — Nem. Mind a Tétényi úti kórházban, mind az orvosto­vábbképzőben elsősorban gya­korlati munkát végeztem, állan­dóan a betegek között voltam. Az csak kiegészítette feladatai­mat, hogy az azok végzése so­rán szerzett tapasztalatokat, is­mereteket felhasználva elméle­ti munkásságot is folytattam. Emiatt nem érzem váltásnak a jelenlegi megbízatásomat. — Sikerült-e már megismer­kedni új munkahelyével? — Az egy hét egyelőre ke­vésnek bizonyult a beható is­merkedésre, azt azonban már az első szemlék alkalmával is megállapíthattam, hogy a Szent Rókus Kórház hihetetle­nül pozitív tulajdonságokkal és lehetőségekkel rendelkezik. Mire gondolok elsősorban? A kórház történelmével, a nagy magyar tudós, Semmelweishez fűződő kapcsolatával, azzal, hogy szép és korszerű, itt talál­ható Budapest szívében... Ezek mind olyan pozitívumok, melyeket az átalakulóban lévő egészségügyben ki kellene használni! Mit mondjak: szá­momra hihetetlenül kellemes meglepetés volt a Szent Rókus Kórház. A fővárosban szerzett tapasztalataim miatt sokkal rosz- szabbra számítottam... S ak­kor még nem is szóltam a kol­légákról: valamennyien jól fel­készültek, betegközpontúan gondolkodnak, szervezetten dolgoznak. Ugyanez vonatko­zik az osztályomra is: itt egy meglehetősen érett társaság él együtt. —Akkor ez azt is jelenti, hogy minden marad(hat) a ré­giben? — Tennészetesen már most fel tudok sorolni több olyan dolgot, melynek megváltoztatá­sa nem tűr halasztást. De mind­ezek elé kívánom leszögezni: nem azért akarok bevezetni né­hány újdonságot, mert ezt vagy azt itt, a Rókusbán nem jól csinálják. Olyan speciális fejlesztésekre gondolok, me­lyek elengedhetetlenül fonto­sak ahhoz, hogy a nőgyógyá­szat az egész kórház számára húzóágazat legyen. — Kérem említsen néhány, maga s kollégái elé állítandó feladatot! — A jég már érkezésemet követő napon megtört: megtar­tottuk az első apás szülést. Igaz, a naptár szerint később került volna sor erre a Rókus­bán újdonságnak számító alka­lomra, de hát az élet közbe­szólt. Nos, remélem hasonló­an zökkenőmentesen sikerül majd a „baba-mama együtt”- rendszer bevezetése (ez azt je­lenti, hogy az újszülöttek a mamák beleegyezésével, meg­születésüktől kezdve nappal együtt vannak az édesanyák­kal — a szerk.), vagy a fájda­lommentes szülés gyakorlattá tétele, melyre már eddig is lett volna igény az osztályon, de a feltételek — tárgyiak és sze­mélyiek — nem voltak adot­tak. — Igényt említett. Ez azt sejteti, hogy a kórház egyre in­kább számol azzal, hogy a sza­bad orvos- és intézményválasz- tás korában meg kell harcol­nia a betegeiért? — Vitathatatlan, hogy előbb-utóbb egészséges ver­seny alakul ki a kórházak kö­zött. Ezért is hangsúlyozom, hogy szükség lesz a már emlí­tett változásokra, a jövőbe mu­tató fejlesztésekre. A piac tör­vényei szerint a rosszabbak- nak el kell hullaniuk. A Szent Rókus Kórház jó helyzetből indul, csupán új arculatot kell kialakítani számára. Ebben jut­na kulcsszerep a nőgyászati osztálynak (Semmelweis osz­tályának). Szerencsére az el­telt egy hét alatt azt tapasztal­tam, hogy a Szent Rókusbán, ezt értik a kollégák, s értik az intézmény felelős vezetői, akik egy emberként vallják: nem szabad megengedni, hogy egy kórház lemaradjon, a versenyben másokkal szem­ben háttérbe kerüljön. Mailár Éva i Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gaz­dag, színes Pest megye településeinek élete. f Tárnokhír MEGÉPÜLT augusztusban a Benta-parti Szolnoki utca gázvezetéke, s ezzel a tárnoki programban szereplő összes utca gázhálózata kiépült. Idő­közben a szőlőhegyi ingatlan- tulajdonosok is érdeklődést mutattak e szolgáltatás iránt, s a kivitelező, valamint a gáz- szolgáltató képviselője az el­múlt hetekben vizsgálatot folytatott. MEGNYÍLT az idősek napközi otthona Tárnokon, a Fő utca 61. szám alatt, a régi óvoda helyén, s szeretettel várja a nyugdíjasokat hétfő­től péntekig, 10-től 14 óráig. Az otthonban lehetőség van a szabadidő kellemes eltöltésé­re, és ebédet is lehet fogyasz­tani, illetve elvinni. HIÁNYZANAK sok he­lyütt az utcanévtáblák és a házszámok Tárnokon, az ön- kormányzatnak azonban je­lenleg nincs pénze elkészítte­tésükre. A lakosság segítsé­gét viszont köszönettel fogad­ják. KEGYELETI PARK létesí­tésére támogatásért pályázott az önkormányzat a megyei idegenforgalmi és műemléki albizottsághoz. Az értesítés most megérkezett Tárnokra: az erre a célra rendelkezésre álló alapból 80 ezer forint ösz- szegű támogatást kapott a község. Nagymarosi Hírek döttek le, hegyi ösvényeken, úttalan utakon jártak hétna­pos túrájuk alatt. MEGÚJULT zászlaja van Nagymarosnak, amelyet a Szent István-napi ünnepsé­gek keretében szenteltek fel. Ä lobogó kék-fehér csíkos, közepén Szent Márton lovag pajzson ábrázolt alakja látha­tó. Szent Márton képét már Szent István hadainak zászló­in is gyakran ábrázolták, s mi­vel Nagymaros ebben a kor­ban rangos települése volt az országnak, méltán viselte cí­merében alakját. ŐSZI VÁSÁRT szervez a nyugdíjas klub és ehhez a Nagymarosi Hírek hasábjain keresztül méri fel az igénye­ket. Papíron a javaslatokat e hét közepéig lehet bedobni a nagymarosi művelődési ház postaládájába, vagy a Váci úton az erre a célra kihelye­zett ládikába. MINDEN HÓNAP máso­dik szerdáján este 7 órakor tartja összejövetelét a község­háza nagytermében a Virá­gos Nagymarosért Társadal­mi Egyesület. Mint a helyi lap • szeptemberi számában közlik: várnak mindenkit, aki szeretne tenni valamit a köz­ség kultúráltabb környezeté­ért. ALPOK hegyikerékpár-tú- rán vett részt vállalkozó nagy­marosiak ötfős csoportja. He­gyi kerékpárral átkeltek az Alpokon, négy országon át kerekeztek, mintegy 440 kilo­métert. Hegygerinceket küz­AZ UJ ISKOLA felavatási ünnepségeinek szenteli terje­delme nagy részét Vácszent- lászló önkormányzatának közérdekű kiadványa, a Kis­bíró. Mint a tudósításból kide­rül, az iskola felépítése, be­rendezése, a művelődési ház teljes felújítása 41,5 millió fo­rintba került. Ebből a céltá­mogatás útján 11 millió fo­rint érkezett a község számlá­jára, a többit ők maguk terem­tették elő. SZÍVESEN SEGÍTENEK a vácszentlászlóiak közterüle­tek, középületek szépítésé­ben, felújításában. A nyáron egy nagyobb csoport a temp- lomudvar díszes vaskerítését varázsolta újjá. ELKÖSZÖNT a községtől Rágyanszky Zuszsanna tanár­nő, aki az iskola tanulóival néhány éves lelkes munkája során országos eredményeket ért el a diákszínjátszásban. A tanárnő Etyekre ment, ahol a Kulturális Kezdeményezések Központjának igazgatója lett. ÚJSÁG HETVENÖT ELSŐST írat­tak be az új tanévben a rácke­vei általános iskolába, ahol egyébként az idén 845 diákot oktatnak, nevelnek. Az első­söket három osztályba cso­portosították, az egyik iskola­otthonos rendszerű, ahol an­gol nyelvet is tanulnak, a má­sik két osztályban a németet oktatják. PÓTLÉKMENTESEN szeptember 15-ig lehet befizet­ni a második félévi építmény-, gépjármű- és iparűzési adót — hívja fel a figyelmet a Rác­kevei Újság, a városi képvise­lő-testület lapja. A figyelem- felhívás természetesen nem­csak Ráckevén, hanem min­den településen időszerű. KAGYLÓPUSZTULÁS VOLT augusztus második fe­lében a Ráckevei-Dunán. Az első jeleket augusztus 17-e kö­rül lehetett észlelni, a tetemek zömét azonban éppen a húsza­dikát követő hétvégén sodorta lefelé a Duna. Mint a lap szer­zője írja, a vízügy ráckevei szakaszmérnökségén augusz­tus 25-én kapták meg az utasí­tást illetékes helyről, hogy kezdjék el a kagylótetemek ösz- szegyűjtését. Áz elkövetkező öt napon 24 dolgozó 20 mázsa elhullott kagylót szedett össze és adott át a tököli állatifehér- je-feldolgozónak. MÓD VAN a földgázháló­zat bővítésére Ráckevén, ahol eddig a lakosságnak mintegy 80 százalékához jutott el a gáz. A Ráckevei Újság közli most az érintett utcák névso­rát, s a gázvezetés anyagi felté­teleit is. ELKEZDŐDÖTT az Eöt­vös utca felújítása, és ennek során az útburkolatcserén túl közműveket is ki- és átépíte­nek. A munka első szakaszá­ban az utca az Árpád utca tor­kolatától a hídig várhatóan ok­tóber végéig készül el, a máso­dik ütemre jövőre kerül sor. KOMLÓSI ERZSÉBET egyéves oxfordi tanulmányá­nak végeztével újabb ösztöndí­jat nyert el, és további egy évet töltött Angliában. Tanul­mányait a nottinghami egyete­men befejezte, és augusztus­ban hazatért Ráckevére. Kom- lósi Erzsébet ebben a tanév­ben Kunszentmiklóson, a re­formátus gimnáziumban lett kollégiumi lelkész, és angol nyelvet is tanít. HOSSZÚ és bonyodalmak­tól sem mentes felújítás után idén tavasszal elkészült a rác­kevei katolikus templom tete­je. Most a torony rekonstrukci­ójának és a teljes templombel­ső rendezésének tervén a sor. Lényeges átalakításokra lesz szükség, ezért erről makett ké­szül, amit bírálatra közszemlé­re tesznek. A cél az, hogy a templom felszentelésének 200. évfordulóján, 1999-ben teljesen felújítva, korszerűsít­ve álljon. KATOLIKUS ISKOLA in­dult Ráckevén; 21 tanulóval kezdett egy első osztály, amely ebbben a tanévben ide­iglenesen az új plébánia épüle­tében nyert elhelyezést. Az is­kolakezdő ünnepi misét dr. Ta­kács Nándor székesfehérvári püspök celebrálta, és felszen­telte a tantermet is. Minden gyermek zeneiskolai képzés­ben is részesül, és a napi fog­lalkozásokat kiegészíti egy rö­vid, 20 perces angol nyelvű oktatás. A RÉGI HÁZAK és a nagy szabadkémények megszűnése után a gólyák a többsoros vil­lanyvezetékekre telepedtek át — írja a Városszépítő Egyesü­let lapja. Az Elektromos Mű­vek a gólyabalesetek megelő­zése érdekében speciális fé­szektartókat helyezett el az oszlopokon. Mára a gólyák száma újra megnőtt, kár, hogy lassan — ha időlegesen is — útra kelnek. MERTLI FERENC, a Rá­kóczi Tsz egykori elnöke sajá­tos népművészeti alkotásokat készít, lopótökre fest figurá­kat. A Szép Ráckeve egy ilyen figura fotóját, és a csi­kós figurán található versikét is közli-Eszerint „Csikós boj­tár vagyok én, / Szép leányt szeretek én, / Míg a ménest te­relem, / Barna babám ölelem”. Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy- egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írásaik­ból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom