Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ára: 13,50 forint 199\SZ£PTEMBER'% CSÜTÖRTÖK- J Antall—Bildt Vége van a vakációnak A nyomozás még folyik találkozó Antall József miniszterelnök szerdán délelőtt dolgozószobájá­ban fogadta Carl Bildt svéd mi­niszterelnököt, a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) elnökét. A tárgyalófelek a svéd—ma­gyar kapcsolatokat rendkívül po­zitívan értékelték. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat a korszerű együttműködés jó pél­dájaként jelzi, hogy forgalmunk­nak mintegy 20 százaléka az ipari kooperációkból és a ve­gyes vállalatok működéséből származik. Antall József minisz­terelnök a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének fontosságát emelte ki, amikor a további együttműködés lehetőségeit vá­zolta. A magyar és a svéd mi­niszterelnök különös figyelmet szentelt a térség biztonságpoliti­kai helyzetének. Antall József a svéd és a magyar külpolitika kö­zös érdekeire rámutatva szólt a NATO szerepének fontosságá­ról és az atlanti gondolat érvé­nyesítéséről. Kölcsönösen egyet­értettek abban, hogy térségünk konfliktusokra legérzékenyebb régiója a Balkán és a Baltikum. A tárgyalófelek hangsúlyozták, hogy az európai integráció a tér­ség biztonságának alapfeltétele. Antall József és Carl Bildt érin­tette a délszláv háború mene­kültjei politikai és humanitárius kezelésének problémáit, vala­mint a vajdasági magyarság helyzetének kérdéskörét is. Új iskola Vecsésen Tegnap reggel csengőszó adta tudtul — jelez­vén az idő múlását a diákságnak — hogy bi­zony vége van a vakációnak é< megkezdődött az idei tanév. A nagyobbak természetesen ma­gabiztosan lépték át a jól ismert iskola küszö­bét, ők csak folytatják azt, amit a nyár elején abbahagytak, számukra a csengőszó felhívást jelent arra, hogy tovább folytassák a tudás fá­jának meghódítását. A kisdiákok egy csoportja, az első osztályo­sok természetes szorongással jöttek az iskolá­ba. Őket majd a pedagógusok nagy szeretete, türelme és segítsége teszi majd magabiztossá, okossá. Ma még sokhelyütt könnyes volt a bú­csú, nehezebben engedték el a biztos védel­met nyújtó anyai kezet, de holnapra már ők is tudják majd, hogy milyen jó is elsősnek lenni. Vecsésen különösen emlékezetes lesz az idei kezdet, hiszen a falusi általános iskola új épületében kezdődhetett meg a munka. Mára még csak az impozáns épületegyüttes alig fe­lét vehették birtokukba a kisdiákok, de így is hat osztály, mintegy százhúsz tanulója ülhe­tett be a szép tantermekbe. A demográfiai mélypont Vecsést sem kímélte, itt most két első osztályt indítottak, ahol harmincöt gyer­mek ismerkedik meg az olvasás és a betűve­tés tudományával sajátítja majd el a korszerű tudást, a matematika alapjait. Kép és szöveg Hancsovszki János Tanácskoznak az IDU és az EDU bizottságai Kelet-Európát nem szabad leírni Megnyílt a Szent László Gimnázium Visszatértek a szobi lazaristák Európa konzervatív és keresz­ténydemokrata pártvezetői­nek nagy jelentőségű konfe­renciája előtt a magyar fővá­rosban tárgyaltak az európai szervezet, az EDU (Európai Demokratikus Unió) és világ- szervezete, az IDU (Nemzet­közi Demokratikus Unió) bi­zottságai. A Béla király úti kormány-vendégházban teg­nap délelőtt az EDU ügyveze­tő bizottsága ülésezett, dél­után pedig az IDU végrehajtó bizottságának tagjai ültek tár­gyalóasztalhoz, az ülésen An­tall József kormányfő, a Ma­gyar Demokrata Fórum elnö­ke, az EDU alelnöke is részt vett. Az EDU ügyvezető bizott­sága a délelőtti ülésen tagfel­vételek ügyében is állást fog­lalt. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség és az Észt­országi Pro Patria párt felvé­telét javasolja. — Ezt a mai pártvezetői konferenciának még jóvá kell hagynia — mondta el Csáti György új­ságírók érdeklődésére. Az MDF nemzetközi titkára ar­ról is tájékoztatott, hogy új megfigyelői státusz is szüle­tik: a szlovákiai Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom kapcsolódhat a jövőben így az ÉDU-hoz. Albánia tel­jes jogú tagsága kérdésében a döntést a bizottság egyelőre elnapolta. Kora délután került sor az IDU elnökségének sajtókon­ferenciájára. Az 1983-ban ala­pított szervezet elnöki tisztét betöltő fiatal svéd miniszter- elnök, Carl Bildt hangsúlyoz­ta: a világszervezet először tart hivatalos ülést egy olyan európai országban, amely kommunista diktatúra alól szabadult fel. Bejelentette az IDU elnöke azt is, hogy az egyesült államokbeli Jack Kamp személyében új alelnö­ke lesz a világszervezetnek. Jack Kamp egykori republiká­nus szenátor az utolsó repub­likánus adminisztrációban fontos szerepet játszott. Az új alelnök arról beszélt a nemzetközi és a magyar sajtó képviselőinek, hogy nemcsak Európa, hanem az Amerikai Egyesült Államok is jelen van a budapesti kon­ferencián. A szenátor emlé­keztetett arra, hogy a két re­publikánus elnök, Reagan és Bush is támogatta az IDU munkáját. (Folytatás a 3. oldalon) A tanévnyitás okán tegnap Szobra is beköszönt az ősz. Itt és a környék településein központi eseménynek számí­tott a visszatérő lazarista rend által igazgatott két gimnáziumi osztály megnyi­tása. A lazaristák olyan katoli­kus papok, akik egyesület­ben, társulatban, külön sza­bályok szerint élnek. Rend­jük alapítója Paulai Szent Vince. Vili. Orbán pápa 1624-ben erősítette meg az egyházban elfoglalt helyü­Az Ilkka Suominen elnök ál­tal vezetett finn parlamenti delegáció tegnap a Parla­mentben megbeszélést foly­tatott a magyar Országgyű­lés Szabad György házel­nök által vezetett küldöttsé­gével. Szabad György — át­tekintve a Kelet-Európábán zajló átalakulási folyamatot — elmondta: hazánk kívána­tosnak tartja Közép- és Ke- let-Európa valamennyi füg­ket. XIII. Lajos francia ki­rály 1627-ben engedélyezte letelepülésüket. Szent Vin­ce 1631-ben Párizs mellett tágas épületet fogadott el, s vele terjedelmes birtokot. Kollégiumuk Szent Lázár nevét viselte. Innét ered la­zarista elnevezésük is. Sze­repük eleinte főként a falusi­ak lelki gondozása volt, öté­venként missziókat szervez­tek a falvakba, majd papne­veléssel is foglalkoztak. (Folytatás a 4. oldalon) getlen országának részvéte­lét az európai integráció­ban, ennek részeként felvé­telüket az európai demokra­tikus testületekbe. Szüksé­gesnek tartja ugyanakkor, hogy a felvételnél követke­zetesen érvényre jussanak mind az általános emberi, mind a kisebbségi jogok biz­tosításának nemzetközi ga­ranciái. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar—finn megbeszélések Közös felelősséggel Gyerekek gyújtogattak a pilisi erdődben Augusztus második felében több mint két héten keresz­tül égett a pilisi erdő. A tűz­oltók, a katonák, az erdé­szek és segítőik áldozatos munkájáról lapunkban több alkalommal beszámoltunk, és írtunk arról a mindenkit nagyon foglalkoztató kér­désről is: mi okozhatta a százhektáros, európai hírű, sziklára telepített erdő pusz­tulását? A nyomozás eddigi ered­ményeiről, valamint az el­pusztult nemzeti kincs pótlá­sának lehetőségeiről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányságon: dr. Komáromi István ezredes, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Szabó János alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gaz­daságvédelmi osztályának vezetője, dr. Sági János ez­redes, a Pest Megyei Tűzol­tóság megbízott parancsno­ka, és Dobó István, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója. A korábbi gyanú beigazo­lódott: gyújtogatás történt a pilisi parkerdőben, és a gyermekkorú tetteseket meg­találták. Szüleik jelenlété­ben kihallgatták őket, és be­ismerő vallomásukat videó­felvételen rögzítették. A Pest Megyei Tűzoltó­parancsnokság augusztus 16-i bejelentése alapján kez­dődött a rendőrségi vizsgá­lat, mely párhuzamosan folyt a tűzoltással. A Pilis- vörösvár körzetében lévő Vércse-szikla mellett, elő­ször augusztus 10-én kelet­kezett tűz, amit eloltottak. Három nappal később arról a környékről ismét érkezett bejelentés, és a lángokat me­gint sikerült gyorsan megfé­kezni. Ezt követően azon­ban augusztus 15—17-e kö­zött folyamatosan égett a Vércse-szikla környéki er­dő, amit csak több száz em­bernek sikerült éjjel-nappali munkával eloltani. Fellángo­lások egészen augusztus 27-ig voltak, amiket ügyele­ti tűzoltó stábbal sikerült megszüntetni. Jelenleg még nincs szak­értői véleménnyel alátá­masztott magyarázat arra, hogy mi volt az oka a külön­böző területeken, illetve kü­lönböző időpontokban kelet­kezett tűznek. Az okozott kár nagyságát is csak be­csülni lehet, annak alapján, hogy mintegy száz hektár körüli terület égett le, s en­nek körülbelül 40 százaléka koronaégéssel. Sok minden azonban már kiderült. — A feltételezett elköve­tő vagy elkövetők felderíté­se érdekében különböző ver­ziókat állítottunk fel, ezek ellenőrzése várhatóan még hosszú időt vesz igénybe — mondta dr. Komáromi Ist­ván rendőrfőkapitány. (Folytatás a 16. oldalon) Erdősirató A pilisi erdőien brutális kegyetlenséggel megöltek több száz fát, időset, fiatalt egyaránt, nem kímélve nagylombú tölgyét, biikköt, sem gyengécske nyírt. Megölték ritka gyöngyét, ó'smaradványnövényün- ket, a magyar földi husángot is. Az erdő' a gyász üsz­kös-fekete színével fogadta az ó'szt — meglopták szí­neit, mind az ezeret. Félénk nyulak, játékos mókusok, agancsos, büsz­ke szarvasok és vaddisznók százai váltak hajlékta­lanná. S velük némiképp mi magunk is hajléktalan­ná váltunk. Mi, akik számára a pilisi erdő' maga az Erdő' volt. Betyáros múltunk rejtekadó helye, népda­laink ó'stelevénye, szerelmeink sejtelmes biztonsága. Csaknem minden gondunkban hozzá folyamo­dunk. Nyaraink hűvösét, s telünk melegét kaptuk tó- le. Nagy gonddal ő ácsolta székünket s asztalunkat, hogy ne a puszta földre terítsük étkünk, bekerítette házunk táját, körbefogta ceruzánk grafitmagját, lár­mafává magasodott vészek idején. Életünk minden pillanatában csendes megadás­sal, s hűséggel állt szolgálatunkban. Miként halá­lunkban is: keresztként, koporsóként. És most ó't gyászoljuk, a több ezer fát, az erdeit. Szánni való szomorúságunkban — jobb híján — rá való szép emlékezetünkből állítunk neki keresztet. De ezzel még nem végeztetett el minden. Igazság- tételt követelünk, a gyilkosok példás megbüntetését — kibeszélhetetlen veszteségeink mértékében. Paizs Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom