Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11 / 212. szám

HITELET PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. SZEPTEMBER II., SZOMBAT 9 A szeretet fogadalmával Kiss Mária Hortenzia nővér a szolgálatra tette rá az életét. Tanított a rend iskoláiban, iparoslányokat nevelt, a Ka­lász-mozgalom egyik motorja volt: a nemes célok irányá­ba vezérelte életüket, A szétszóratás döbbeneté nem törte össze. Nehezen, de sikerült állást találnia, tanári munkája Veszprém megye-szerte híresülni kezdett, példája az em­berség jele lett. A nagy ideológiai frázisok idején a csön­des erő, a megértő, de határozott jellem biztonsága. Tiszta világító sugárzás volt. El is oltották fényét. 1956 végén ka­landos körülmények között ezért elhagyta az országot. Pá­lyázatra írta meg azóta nagy hírt elért könyvét, a Tűzpró- bára tétetett című kötetet. Bálint Sándor írta róla: egy anyának még nem állítottak emléket így. Kézről kézre járt a regény sokáig, míg pár évvel ezelőtt kinyomtatták. A Ca- leidosképbán már saját életét foglalta egybe színes fénytö­réssel, humorral, gyöngéd érzéssel, a bűnökre vetett meg­bocsátással. Mert hiszen tudja ő: a hit mélységes titok. Az üldözők, kétkedők lehetnek még társak is. Isten titka a ke­gyelem. Az idő az övé. A megtérés a végtelenségben nyu­godhat. Ura ennek az Atya... Nem kívánja ennek titkát ránk bízni. Kiss Mária Hortenzia nővért magam is megismerhet­tem. Verőcén a nővérek otthonában látogattam meg. Sze- retete eligazító most is, figyelmes és vigyázó. Újabb köny­vei pedig tanítók, a jóra figyelmeztetők. Üzenetek a végte­len erőről, ami a jóság, a szeretet... Kiss Mária Hortenzia most augusztusban ünnepli szerzetesi fogadalmának gyé­mánt évfordulóját. Mert hűséges volt, földi életben is az Is­ten hűséges ajándékát köszönheti meg... Földes-Bangha Károly Hét évig feküdt a kézirat Református ifjúsági szervezetek A veresegyházi reformátusok Gyarapodás minden téren t A templomot a türelmi rendelet kiadása után építet­ték, s e század harmincas éveiben újították föl „Református ifjúsági egyesü­letek és mozgalmak Magyar- országon a XX. században” címmel az augusztus köze­pén tartott református szár­szói találkozóra tanulmány- gyűjtemény jelent meg. A kézirat már 1986-ra elké­szült. Tenke Sándor teológiai tanár, a kötet szerkesztője a csaknem egy évtizedes „fekte­tés” okaként azt jelölte meg, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal — amely intézmény­nek akkoriban minden egyhá­zi kiadói tervet be kellett mu­tatni — kíváncsi volt a kötet tartalmára... S ha már elol­vasták, bizony találtak benne számukra nem tetsző dolgo­kat is. Ezért megpróbálták rá­venni a szerkesztőt, változtas­son a kézirat egyes részein. Erre azonban nem volt hajlan­dó. S hogy miért kellett várni a „cenzúra” elmúltával is még három évet a kiadással? Nos, azért, mondotta Tenke Sándor, mert a szöveget egy kicsit „le kellett porolni”. A kötet egyébként két jól elkülöníthető részre osztható. Az első részben a Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek, a Ma­gyar Keresztyén Leányegye­sületek Nemzeti Szövetsége és a Református Keresztyén Leányegyesületek Szövetsé­gének, a Bethlen Gábor Kö­röknek, az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség­nek, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség­nek, valamint az Evangéliu­mi Cserkészetnek a története olvasható. A könyv nagyobb felét a Soli Deo Gloria (SDG) diákszervezetről szóló tanulmányok teszik ki. Hogy miért erről a szervezetről ír­tak a legnagyobb terjedelem­ben a szerzők? Azért, mon­dotta Tenke Sándor, mert ez volt az egyetlen kifejezetten magyar és kifejezetten refor­mátus ifjúsági szervezet. Ugyancsak az említett ta­nácskozásra jelent meg az 1992-es balatonszárszói kon­ferencián elhangzott előadá­sok és igehirdetések szövege. H. P. Veresegyház, Erdőkertes lakói közül több mint ez­ren reformátusok. Az egyház eredetét a re­formáció idejéig lehet visz- szavezetni. Ä mai templo­mot a türelmi rendeletet követően, 1792 után már a mostani formájában, tor­nyát pedig az 1800-as évek elején építették, majd 1904-ben renoválták (mindkettőt emléktábla hir­deti). A tornyot később, a harmincas évek közepén, nem éppen stílszerűen ba­rokkosra építették át az ak­kori presbiterek kívánsága szerint. A templom kertje dúsan benőtt orgonás volt abban az időben is, amikor a nagy tiszteletű Őry Lajos volt a lelkész, majd a har­mincas évek közepén Szá­déról Kovács Sándor lett a papunk. Virágzott az egy­házi élet. A háború után viszont 1956-ig visszaesés volt ta­pasztalható a lelki élet te­rén. Missziót teljesítve jött Csepelről Veresegyházra az onnan forradalmi maga­tartása miatt elhelyezett, most 77 éves Ágai László tiszteletesünk, hogy azután 32 éven át híven szolgálja Istenét és híveit. Ma béké­ben él a lelkész a nyugdí­jas papi lakásban, amit 1987-ben számára építet­tek. Erzsiké lánya a Fasori templom lelkésze, veje, Bölcskey Gusztáv a debre­ceni kollégium hittanára. Jelenlegi papunk a fóti származású Koczó Pál. 1988 óta szolgál köztünk. Felesége, Zsófi tiszteletes asszony a lelkészférj kiegé­szítője a gyülekezetben. Tóth Sándor gondnok szi­lárdan áll a presbitérium élén és nagy sikerrel moz­gósít önként vállalt munká­ra. A hatvanas években el­készült a templom új kerí­Amint már lapunkban be­számoltunk róla, idén. ün­nepli a jászóvári premont­rei kanonokrend nyolcszáz­éves fennállásának évfordu­lóját. A premontreiek tehát 1193-ban települtek le a Bódva völgyében s az év­századok alatt váratlan for­dulatokkal volt tele életük, akárcsak a környező telepü­lések lakosságáé. Szomorú és felemelő pillanatok vál­takoztak. A rend tagjai szép példáját adták hazafi- ságuknak, amikor 1848-ban katonának álltak és tisztes­séggel küzdötték végig a szabadságharcot. Az ünnepségek augusz­tus 11-e és 15-e között zaj­lottak. Az egyházi szertartá­tése, rendbehozták az elha­nyagolt temetőt, parkosítot­ták a templom udvarát. 1991-ben felépült a hívek segítségével és a községi vezetés anyagi hozzájárulá­sával a korszerű, erdélyi stílusú ravatalozó,' rá egy évre felavatták a kis haran­got. Sor került az öregedő templom külső tatarozásá­ra is, majd tavaly a temp­lom belső mázolására is. Idén pedig Jávomé Ványi Erzsi, az ABC-áruház volt vezetője, nyugdíjba vonulá­sa alkalmából, a kárpótlási jegyeket magkapva, ősei emlékére elektronikus, a harangokat is vezérlő to­ronyórát ajándékozott templomának. Az anyagi gyarapodás­hoz tartozik még, hogy 350-400 hívő, illetve csa­lád fizet egyházfenntartói járulékot, ami átlagban a hívek közel háromnegye­dét jelenti. A vasárnap dél­előtti istentiszteleteken 150 hívő jár templomba, többségében nők. Nagy ün­nepeken ennek a duplája. Az ifjúság nemrégiben jól berendezett pinceklu­bot kapott a parókia épüle­tében. Az ifjúsági biblia­órákon átlagban húszán vesznek részt, a duplája lá­togatja a pinceklubot és mintegy félszáz az úrvacso­rázó fiatal. Nagypénteken minden évben passiójáté­kot adnak elő Zsóka tiszte­letes asszony betanításá­ban. A megkeresztelt gyere­kek 60 százaléka jár hittan­ra az általános iskola 1-5. osztályába, majd 6-7. osz­tályban előkészítőre és kon­firmációra, egyelőre a 40 év szükségszerűségénél ma­radva: a 8. osztályos bizo­nyítványban, a továbbtanu­lás érdekében nem volt kí­vánatos, hogy a hittan szere­peljen... A gyerek-istentisz­teletre mintegy húsz kicsi sokon részt vett Ján Chryzostom Korec kardiná­lis, majd a következő napon Paskai László bíboros-prí­más mondott szentbeszédet magyar mise keretében, amely a magyar himnusszal ért véget. Igehirdetésének fő gondolata a Pál apostoli intés volt, mely szerint a hívő ember szüntelenül és mindenért hálát ad Isten­nek. A megpróbáltatásokért is, amelyekben a tatár, a tö­rök és a szocializmus bőven részesítette a rendet. A ke­resztény ember számára a múlt az emlékezés, a jelen a hálaadás és a jövő a derűlá­tás korszaka, mert az Isten­be vetett bizalom összhang­ban van az evangéliummal. jár, ők szentestén és anyák napján adnak műsort... Zsóka tiszteletes asszony tanítja, vezényli a kórust, aminek a tagjai közt ott éne­kel Ágia Erzsi tiszteletes asz- szony is. Lelki tartalommal telített a szilveszteri esti elcsendese- dés is, amikor a lelkipásztor az egyházmozgalmi és lelki életről, a gondnok a gazdasá­gi helyzetről számol be: gya­rapodásról, Isten segítségé­vel, minden téren... Koczó Pál tiszteletesék mindkét gyereke reformá­tus pap: Zsófia Szabadbaty- tyánban, ifjabb Pál Kistar- csa-Mogyoród egyházban. Paskai bíboros nyilatko­zott a sajtónak is: — Nagyon mély benyo­mást tett rám az, hogy mun­kanapon, csütörtökön, du­gig tele volt a templom. A magyar nyelvű ének oly szép volt. Nem számítottam arra, hogy ilyen sokan jön­nek össze és ilyen szépen kapcsolódnak be a szentmi­sébe. Ilyen szempontból na­gyon mély benyomással fo­gok hazamenni. Kedves em­lékeim között fogom őrizni a mai napot. A szlovák és magyar mi­sén kívül tartottak még la­tin és német nyelvű szent­misét is. Sor került a noví- ciusok fogadalomtételére. Schönherz Klára, Löff­Az elmúlt évtizedben kedvelt időtöltése volt a hí­veknek az egyházi jellgű ki­rándulás: jártak Sárospata­kon, Deberecenben, Pápán, az ifjak Hollandiában, láto­gatást viszonozva Eidem- ban. A két papi család békes­ségben él egymás mellett: a két tiszteletes asszony együtt buzgólkodik — és nincs istentisztelet anél­kül, hogy a testben erőt­len, de hitben sziklaszilárd Ágai László idős tisztelete- sünket felesége be ne ve­zesse igét hallgatni az utol­só padba. ler Béla neves kassai szob­rászművész özvegye, néhai férje Antigoné című szob­rát adományozta a rendnek e tiszteletre méltó évfordu­ló alkalmából, idézve Szop- hoklész antik hősnője szá­jába adott mondását: Nem gyűlölni, de szeretni jöt­tem ide. Bartal Károly Tamás apát, aki nagyon sokat tett az utóbbi három évben azért, hogy a barokk jászó­vári templom helyrehozata­la minél hamarább befeje­ződjön, szerényen csak eny- nyit mondott: — Mi reményből élünk immár nyolcszáz esztende­je. Balassa Zoltán A Lancea Regis „a király lándzsája” és Regia Civitas „ki­rályi város” (Esztergom) feliratú ezüstdénár a legkorábbi magyar pénzveret. Az előlapon a felhőkből kinyúló kéz (Is­ten keze) zászlós lándzsát nyújt. A mozzanat az István ki­rály koronázására a pápa által küldött vexillumot tünteti fel: ez azért volt fontos, mert a császártól való függetlensé­get jelképezte. A hátoldal feliratának mintája egy Regina Civitas feliratú regensburgi veret volt. Fazekas Mátyás Ünnepség Kelet-Szlovákiában Premontreiek nyolcszáz éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom