Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07 / 183. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT Orosz parlament Folytatódnak a viták Csaknem egyhetes szünet után tegnap Moszkvában, az óriási belpolitikai vihart kavart pénz­csere ügyével, illetve Viktor Ba- rannyikov biztonsági miniszter leváltásának tárgyalásával foly­tatta munkáját az orosz parla­ment. A rendkívüli ülést összehí­vó Ruszlan Haszbulatov parla­menti elnök a nyári szabadságról rendelte vissza egy hete képvise­lőtársait. Már az ülés bejelentése­kor világos volt, hogy az eredeti napirend, az észak-őszét—ingus válságövezetben érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbí­tásának szentesítése csak ürügy. A fő téma a pénzcsere, illetve Viktor Barannyikov leváltása. Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök a népszerűtlen és törvény- sértő bankócsere miatt a lépéstől a kezdet kezdetén elhatárolódó Borisz Fjodorov pénzügyminisz­terre próbálta hárítani a felelőssé­get. Haszbulatov azt is nehezmé­nyezte, hogy Jelcin elnök Barany- nyikov leváltását, illetve ideigle­nes utódjának kinevezését nem egyeztette a parlamenttel. Kevés a pénze Az ENSZ-nek csupán egyetlen hónapra elegendő készpénztar­taléka van, s fennállása óta a legsúlyosabb finanszírozási vál­ság fenyegeti. Butrosz Gáli a kormányfők­nek és külügyminisztereknek küldött üzenetében leszögezi: az ENSZ-re háruló példátlan nagyságú feladatok, a tagálla­Hoszokava Japán Hoszokava Morihirót, Japán Új Pártjának vezetőjét választotta meg a parlament az ország 50. kormányfőjének. Megtörtént a történelmi fordulat: az ellenzék jelöltje 38 év óta első ízben ala­kíthat kormányt a szigetország­ban, az eddig folyamatosan ural­kodó Liberális Demokrata Párt pedig ellenzéki szerepre kénysze­rül. Az 55 éves Hoszokava az al­sóházi szavazáskor a hétpárti el­lenzék támogatása révén 262 sza­vazathoz jutott, ellenlábasa, Kono Johei. az LDP elnöke 224 az ENSZ-nek mok befizetési elmaradásai és a tartalékok teljes kimerülése minden eddiginél kritikusabb helyzetbe sodorhatja a szerveze­tet. Ha egy hónapon belül nem történnek jelentős befizetések, nem jut pénz az új tennivalók­ra, sőt, a jelenlegi feladatok ellá­tása is veszélybe kerül — írta a főtitkár. új kormányfője szavazatot szerzett. Hoszokava különben a felsőházban is győ­zelmet szerzett, 132 szavazatot gyűjtött a Kono Joheire leadott 93 szavazattal szemben. (Fuva Tecúzo, a Japán Kommunista Párt elnöke 15 voksol szerzett, két képviselő pedig a Szociálde­mokrata Párt elnökére, Jamana- ha Szadaóra adta voksát.) Japán új kormányfője ez idáig sohasem látott el kormányzati feladatot, 1971 óta parlamenti képviselő és nyolc éven át töltöt­te be Kumamoto tartomány kor­mányzói tisztét. Az elmúlt napokban két olyan olvasói levél is megjelent la­punkban, melyeknek témája a szerkesztőség falán levő kereszt volt. A főszerkesztő a dolgok rendje szerint válaszolt is rájuk, nem árt azonban újragondolni a jelenséget. Itt ugyanis nem csu­pán két olvasó magánvélemé­nyéről van szó, hanem sok nega­tív társadalmi tünet is fellelhető soraikban, a hisztériakeltéstől az elferdült történelmi gondolko­dásig. Mindkét írás ihletője egy fénykép, pontosabban an­nak egy részlete. Mint olvasóink tudják, az elmúlt hetek­ben ismert politikusok látogattak szerkesztőségünkbe, s fi­gyelmet felhívandó az utolsó oldalon fényképpel harangoz­tuk be az interjúkat. A két olvasó nem is a meghívott sze­mélyekkel foglalkozik, s írásukból ítélve valószínű, hogy el sem olvasták a Pozsgay Imrével, Kónya Imrével, és Csurka Istvánnal készített kerekasztal-beszélgetéseket. Fi­gyelmüket a háttérben, a falon lévő fakereszt kötötte le, in­dulatmentesnek korántsem nevezhető gondolataikat ebből vezették le. Mivel mindkét írás hemzseg a téves vagy félreérthető mondatoktól, elengedhetetlen a pontosítás. A kereszt mint tárgy. Nem hivalkodásul tettük a falra, nem is egy anyagbeszerzőt küldtük a kegytárgyboltba, hogy az új idők szellemében gyorsan alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. Ütött-kopott szerkesztősé­günk még felújítás előtt áll, de elárulhatom, hogy a recse­gő padlók, foltos tapéták, régi bútorok között még az idén tavasszal is találtam egy Lenint ábrázoló intarziát. Ez a fa­kereszt azonban ajándék. Karácsony előtt néhány nappal // — O volt az utolsó remény Százezrek Baldvin ravatalánál Csütörtök reggel 7 órától péntek hajnalig közel 200 ezren zarándokoltak el Bel­gium minden részéből a hét végén elhunyt I. Baldvin ki­rály ravatalához. A több mint negyven éven át az ország élén állt uralkodó ravatalát Brüsszel belvárosában, a királyi palo­ta főépületében helyezték el, és a déli órákra már ál­landósult a kapukig kígyó­zó 50-60 ezres sor. Az ettől kezdve mintegy 6-8 órás vá­rakozás sokak erejét megha­ladta: több mint ötszáz eset­ben kellett elsősegélyt nyúj­tani, közülük több tucat — zömében szívbeteg embert Czestochowai zarándoklat Csütörtökön elindultak Var­sóból a hagyományos czesto­chowai zarándoklat résztve­vői. A zarándokok 200 kilo­métert tesznek meg gyalog a Czestochowa melletti Jasna Goráig, hogy augusztus 15-én, Mária mennybemene­tele (Nagyboldogasszony) ünnepén leróhassák tisztele­tüket a híres Fekete Madon­na kegyképe előtt. Józef Glemp bíboros, len­gyel prímás csütörtökön szentmisét celebrált a varsói egyetemi templomban, meg­áldva a 13. akadémiai (ifjúsá­gi) zarándoklatot. A legré­gebbi varsói „nagyzarándok- lat” résztvevői pénteken in­dulnak a pálos szerzetesrend által szervezett 282. zarán­dokúira. — kórházba szállítani. Ere­detileg este 11-kor akarták bezárni a kapukat, de a ha­talmas tömeg láttán végül is csak hajnali fél négykor re­kesztették ki a még akkor is többezres tömeget. A végső tisztelgés péntek reggel folytatódott, a reggel 7 órás nyitás idején már ismét 10-15 ezer fős tömeg vára­kozása mellett. A szomorú demonstráció mindvégig bé­késen, a legkisebb incidens nélkül folyt. Ezzel egy időben a köz­ponti belga lapok nap mint nap több ' oldalon közölnek részleteket a király halála kapcsán szerkesztőségekbe érkező levelek ezreiből. Többségük — az elhunyt előtti tisztelgés mellett — a leggyakrabban egyfajta szo­rongó aggodalmat tükröz Belgium jövőjét illetően, amelynek záloga e levélírók szerint jelentős részben az elhunyt uralkodó volt. „Ő volt az a személyiség, aki megvédte Belgiumot a szét­húzó erőkkel szemben és fá­radhatatlanul mindent meg­tett az ország egységéért” — hangzik egy tipikus pél­da, míg a következő egyene­sen úgy fogalmaz: „szá­munkra ő jelentette az utol­só reményt Belgium egysé­gének megőrzésére”. Hirosimái megemlékezés Hirosimában pénteken 8 óra 15 perckor, több tízezer em­ber adózott egyperces néma emlékezéssel azoknak az ál­dozatoknak, akik 48 évvel ez­előtt pusztultak el az atom­bomba-támadás következté­ben. Az Enola Gay nevű ame­rikai bombázó repülőgépről dobták le az első atomfegy­vert, hogy térdre kényszerít­sék a japán császári hadsere­get, és kipróbálják a tömeg- pusztító fegyver hatását. Hiro­simában augusztus 6-án mint­egy 140 ezer, majd az újabb atomtámadás helyszínén, Na- gaszakiban 70 ezer ember esett a bomba áldozatául. Hiraoka Takasi, Hirosima polgármestere olvasta föl az idei békefelhívást, amelyben „az emberiség elleni bűntet­tel” vádolta az atomnagyha­talmakat, amiért a hideghábo­rús korszak elmúltával sem szerelik le összes atomfegyve­reiket, nem akadályozzák meg a tömegpusztító fegyve­rek elterjedését. A japán kor­mány álláspontját képviselve bírálta az atomnagyhatalmak­nak azt a szándékát, hogy meghatározatlan időre akar­ják kiterjeszteni a jövőre lejá­ró atomsorompó-szerződés hatályát. Mint közölte: ezzel csak a tömegpusztító fegyve­rek feletti rendelkezési jogu­kat állandósítanák. A hirosimai megemlékezé­seken rendszerint a japán kor­mány képviselője is beszédet mond. A szigetországi kor­mányváltás miatt azonban sem Mijadzava Kiicsi lemon­dott kormányfő, sem kabinet­jének tagjai nem vettek részt az ünnepségen. Erre 25 év óta nem volt példa. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei * Az Egyesült Államok képviselőháza péntekre vir­radóra minimális többség­gel, 218:216 arányban jóvá­hagyta Bili Clinton elnök gazdaságpolitikai program­ját. Jk Palesztin terroristák csü­törtökön elraboltak, majd megöltek egy izraeli kato­nát a megszállt Gáza-öve- zetben. A katona holttestét egy gépkocsiban égették el.-M Tegnap reggel Bejrút egyik szállodájában holtan találták a 93 éves Henri Pharaon libanoni milliár­dost, volt libanoni külügy­minisztert és a politikus test­őrét. Egyelőre csak annyit közöltek, hogy a politikust és testőrét tőrrel vagy más éles eszközzel leszúrták. Jk Rendkívüli látványossá­gok közepette pénteken meg­nyitották az évszázad min­den bizonnyal legnagyobb szak-világkiállítását, a dél­koreai Taejon Expo’93-at. A fejlődés új útjának kihívá­sa című műszaki-tudomá­nyos seregszemlén 108 or­szág és 33 nemzetközi szer­vezet vesz részt. A magyar pavilon fő témája áttekin­tést nyújt az egyetemes tudo­mányos-technikai és kultu­rális fejlődéshez való ma­gyar hozzájárulásról, emel­lett az Expo ’93-ra is felhív­ja a figyelmet. Jk Négy halálos áldozata és egy sebesültje van az Eszak- kelet-Spanyolországban pusz­tító erdőtűznek. A kereszt mint jelkép egy kedves olvasónk küldte, saját maga faragta, csomagol­ta — érthető volt a szerkesztőség meghatottsága. Ezen te­hát gúnyolódni nem ildomos. A kereszt jelkép, de összetett formában. Vallási szimbó­lum, de nem kizárólagosan egy vallásé. Szakrális jelenté­sén túl kulturális, történelmi, filozófiai, sorsbeli, pszicholó­giai értelmezése is van. A kereszt az élet és a halál, szüle­tés és feltámadás, a kezdet és a vég, az örök kérdések met­szőpontja, tér és idő találkozása. Dísz és felhívójel, üzenet és figyelmeztetés, temetők csendessége, autóutak szomorú emlékeztetője, mindennapunk része. Sajnálatos, hogy mindkét olvasónk elfeledkezett e sokré­tűségről, s kiragadva egyetlen értelmezését, más vallások (?) jelképeit is hiányolja. További ellentmondás, hogy egyi­kük az elkötelezettség, másikuk az ún. politikai semleges­ség (?) nevében bírálja a keresztet. „Márpedig ha egy lap (a nép újságja) kormányhoz közelállónak tekinti magát, ak­kor a főfalra a köztársasági címer illik. Vagy nem?” Úgy vélem, egy lap szellemiségét, politikai hovatartozását taná­csosabb a cikkekből megítélni, lapunk szlogenje, magyar termékeket védő felhívása hú a köztársasági címerhez, ami egyébként, hála Istennek és a parlamentnek, tartalmazza a keresztet is. így ez a lakberendezési tanács elfogadhatat­lan. „Ez a látvány a »semleges« politizálás elméletével és gyakorlatával egyáltalán nem egyeztethető össze, ha figye­lembe vesszük azt, hogy hazánkban nem csak egyfajta val­lás van meghonosodva.” Több furcsaságot is rejt ez a stilárisan kissé botladozó mondat. Bármennyire is több vallás van meghonosodva ha­zánkban, reménykedem, hogy a mormon vagy jehovista jel­képek nem lepik el a szerkesztőség falát, a legújabb szek­tákról nem is beszélve. Csodálkozom azonban, hogy egy protestáns úriembert zavar a kereszt. A semleges politizá­lás elméletéről és gyakorlatáról csak hiányos fogalmaim vannak, nem ártana, ha olvasónk egyszer ezt bővebben ki­fejtené, netán a hazai sajtótermékekkel illusztrálva. Az sem világos számomra, hogy mennyiben közület egy szer­kesztőség. Igaz, az egyetlen állami tulajdonban lévő me­gyei lap vagyunk, de a közület talán nem a tulajdonost je­lenti. Ma, a lapok és kiadványok tengerében veszélyes do­log ilyet kijelenteni. Bizonyára személyes emlékeiből fo­galmazta azt is, hogy a Horthy-korszak idején „a közietek­nél elhelyezett keresztek nagyon sok vihart tudtak kavarni a más vallásúak körében”. A néhány kiragadott mondat is jól érzékelteti, mennyi félreértés és érzékenység rejlik e témában. Keresztény kur­zust emlegetnek, az egyházi ingatlanok körüli bonyodal­mak ismertek. S emlékezzünk a Szív utcai esetre. A szülők háromnegyed része a hittan mellett szavazott, a maradék több mint fele úgy döntött, nem él a lehetőséggel, de nem zavarja a hittanóra beiktatása. Csupán egy maroknyi ki­sebbség generálta, hogy veszély van, nem kell hitoktatás — másoknak sem. S az eredmény ismert: tv-fílm, újságcik­kek százai, perek, tüntetések stb. Itt is hasonlóról van szó. Két jó szemű olvasó megnéz egy képet — máris itt a kur­zus. > , (Székely Ádám)

Next

/
Oldalképek
Tartalom