Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
8 PEST MEGYEI H1RIAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Lesz folytatás, ha Vác is úgy akarja Körséta egy világi vigalomban MZ Vác városában pén- S Mg i teken este hat óra- kor fanfárok hangja • •• szólalt meg a városháza erkélyén. Tarka tömeg gyülekezett a téren. Két lovashuszár haladt a menet élén, kiket az oroszlányi ma- zsorettcsoport követett, majd a vendégváros menetzenét szolgáltató fúvósai haladtak mögöttük, aztán a makói fúvósok, a pápai K. O. színpad tagjai, korhű jelmezben a keszthelyi Musica Antiqua Együttes, akik után hintó gördült Mária Terézia és József főherceg jelmezébe öltözött utasaival. A következő hintón Bar- tos Ferenc polgármester ült vendégével, Moshe Schach- terrel, Givataym izraeli város alpolgármesterével, akivel másfél órával korábban írta alá a testvérvárosi szerződést. Ezután a meghívott városok polgármestereinek és más vendégek hintói következtek, majd a Maros Néptáncegyüttes és Givataym táncegyüttese, aztán a zászlóvivő lovashuszárok zárták a dunaparti színpadhoz vezető menetet. Bartos Ferenc itt nyitotta meg a háromnapos rendezvénysorozatot, amely már látványában és az iránta mutatott érdeklődés szerint is sokat ígért. Vácott ugyanis számos jó kezdeményezés vallott már kudarcot érdeklődés hiányában, szervezési hibák következtében. Nagyobb tömeget csak a nyolcvanas évek elején rendezett Váci búcsú elnevezésű kommersz műsorok vonzottak, ám azok felszínessége, színvonaltalansá- ga ellen állandóan tiltakoztak a jobb ízlésű váciak, mondván: — Ez nem illik a város barokk hangulatához. Bartos Ferenc a török hódoltsági kor végét idézte, amikor 150 év után felszabadult a nemzet, s Vácott kivirágzott a derűt, örömöt sugárzó barokk művészet, újjáéledt az ország. Ezzel a korral hasonlította össze a mostani évtized hangulatát, szellemét, s ajánlotta: — Jöjjenek, vigadjunk együtt! Mi, váci polgárok, vigadva legyünk jó házigazdái az ide látogatóknak, s jöjjenek az ország minden részéből, hogy jó házigazdáik lehessünk. — Egyszeri eseménysorozat ez, vagy a következő években is lesz folytatása? — kérdeztük Bartos Ferenctől a megnyitó után, aki azt mondta: — Meg kell beszélni a váci polgárokkal. Ha akarják, lesz folytatása, ha nem, akkor ez csak az idénre szól. A kellemes hangulatú dunaparti délutánon, a rendkívüli szépségű környezetben, ahol másnapi műsorukból ízelítőt adtak a temperamentumos izraeli táncosok, járták a makóiak, muzsikáltak a váci fúvósok... Könnyű lett volna szavazást tartani, s válaszul máris az igent várni. Nem maradt szabad hely késő este a Fehérek temploma padsoraiban sem, ahol először a váci Musica Humana kamarazenekar szólaltatta meg Vivaldi muzsikáját, az E-moll concertót, majd Telemann a-moll szvitjét, aztán Bach, majd ismét Vivaldi zenéje szólt Farkas Pál vezényletével. (A szólisták: Frank Éva fuvolán, Südiné Szojka Sarolta és Buka Enikő oboán.) A Vox Humana Énekkar ez alkalommal Händel „Békeóda” című, kilenc tételes oratorikus művét adta elő, melyet a szerző eredetileg Anna angol királynő születésnapjára írt, s mostani változata a királynő korai halála után alakult ki. A műsorban közreműködtek: Óhegyi Filo- rett, Bodonyi Katalin, Kovács Szilveszter szólisták, a Musica Humana Kamarazenekar tagjaiból alakult együttes koncertmestere, Pátyodi András, valamint Bednarik Anasztázia. A ma már templomokban is megnyilvánuló tetszésnyilvánítás nem maradt el, s Makiári József karnagy úr is láthatóan örült a sikernek, a népes közönségnek. Mint mondta: A templomi hangversenyeken ez gyakoribb, mint a kulturális intézményekben. Úgy látszik, többször kell ilyen környezetben szerepelni. Szombaton a virágok kedvelői kiállításokat láthattak, virágkötészeti versenyeket nézhettek, a sokféle látványosság közül kiemelkedett a váci gladiátor egyesület bemutatója, derűt fakasztott a pápai barokk trufamesterek komédiája. Az est nagy műsora a Givataym Táncegyüttes fellépése volt a dunaparti színpadon. Késő éjszakába nyúlt a nagybörzsönyi iskolások rockopera-előadása, az István a király, melyet egy hét alatt újítottak fel. Mint Kempf Gyula, az együttest elkísérő nagybörzsönyi polgár- mester mondta: Még rendezőjük sincs, csak néhány lelkes fiatalember segítségével született ez a produkció, ami Vácott kitörő sikert aratott; szűnni nem akaró tapsot kapott. mialatt a Városházán a szegedi operisták előadása tartott, s végül a Duna felett káprázatos tűzijáték csillagai gyúltak. A vasárnap délelőtt záruló eseménysorozat keretében Lehotka Gábor,a Vácott élő orgonaművész adott hangversenyt a Ferencesek templomában, majd a városháza erkélyén ismét megszólaltak a fanfárok, s Bartos Ferenc záróbeszédében elköszönt a vendégektől. Kovács T. István Régi és új gladiátorok Művészet sokágú forrásból Különleges világot varázsoltak elénk szombat délután a Váci Világi Vigalom műsorában fellépő izraeli fiatalok. Szépek a lányok, gyönyörűek a jelmezeik. Azt mondják: sok az a pergő ritmusú tánc (melyet — s erről meggyőződhettünk — virtuóz módon mutattak be) tulajdonképpen a temperamentumos természetükből fakad, s lényegében ez nemzeti sajátosság. Az udvarlási tánc képeiben felfedezhettünk valamiféle hasonlóságot a magyarral, az európaival: külön csoportot alkotnak a fiúk, s külön a lányok. Messziről nézegetik egymást, közelednek, s kialakulnak a párok. Máshol azonban sivatagi tájakat idéz a mozgás, a jelmez, sajátos világot a dallam. Két táncjelenet között színpadra lép és vastapsot kap Delit Kahana az énekesnő, aki bármelyik magyar slágerműsor szereplője lehetne. — Folklór ez, vagy valami más? Miből táplálkozik e régi-új ország nemzeti művészete? — kérdeztük Amos Kav művészeti vezetőt, aki a műsorok koreográfusa, rendezője is. — Mivel közel hatvan országból települtek át a mai Izrael polgárai — válaszolta —, abból igyekszem gyűjteni, amit ők hoztak magukkal Jemenből, Marokkóból, a világ különböző tájairól. Ez tehát nem eredeti folklór, hanem abból kialakított színpadi alkotás. Izraelben tényleg nincs eredeti folklór. Meglehet, hogy háromszáz év múlva talán már ez lesz az, amit most teremtünk — mosolyodon el a fiatal művész, de azt semmiképpen sem ajánlotta, hogy a látottakat népművészetnek tekintsük. Nemzetek stílusjegyeit magán viselő, önálló művészetet teremtett a Givataym-i együttes, amely Vácon kívül fellépett még Szécsényben is. (kátéi) Káli vigasságok A Váci Világi Vigalmakhoz hasonlóan Káli vigasságok elnevezéssel rendezvénysorozat kezdődött a hétvégén a Káli-medence egyik legszebb fekvésű településén, Szent- békkállán. A helybélieket és a vendégeket Csombó Lajos polgármester köszöntötte, majd kezdetét vette a háromnapos vigasság. Az első napon térzene, borkóstoló, bogrács főzőverseny szerepelt a programban. A veszprémi Petőfi Színház előadásában a Dankó Pista álomjátékot tekinthették meg a kőfejtő most elkészült színpadán, ugyanott másnap a Nemzeti Színház vendégjátékában a Kőműves Kelemen került színre. Bemutatták alkotásaikat a környéken élő képző- és népi iparművészek is. Filmművészeti Nyári Egyetem Szombaton Egerben, az ifjúsági ház nagytermében Sára Sándor „Vigyázok” című filmjének ősbemutatójával megkezdődött a 19. Filmművészeti Nyári Egyetem. Az egy héten át tartó rangos rendezvénysorozatra Egerbe költöznek a magyar filmszakma jeles személyiségei és sok külföldi szakmai tekintély. A nyári egyetem programjában levetítik az 1992-ben készült játékfilmeket, továbbá a legjelentősebb dokumentum- és rövidfilmeket. A műsorban szerepel egyebek között a 24. Magyar Filmszemle fődíjas alkotása, a Szabó Ildikó által rendezett „Gyermekgyilkosságok” című film, s több, a nemzetközi fesztiválokon díjazott alkotás is. A nyári egyetem vendégei a Sára-fil- men kívül elsőként láthatják Bereményi Géza „Turné”, és Jeles András „Párhuzamos életrajzok” című filmjét. Különleges csemegét kínál Sir Alexander Korda magyar származású angol rendező és producer „Mi lesz holnap” című, 1936-ban készült filmjének bemutatása, amellyel Korda munkásságára emlékeznek. Megkésett elismerés Kárpátalján Megszaporodott az utóbbi időben Kárpátalján az emléktábla-avatás. Most Ungváron került emléktábla annak az épületnek a falára, amelyben csaknem 20 éven át — 1937-től 1955-ben bekövetkezett haláláig — élt és alkotott Erdélyi Béla, a kárpátaljai festészet kiemelkedő alakja. Csaknem négy évtizedre megkésett elismerése ez a kiváló festőművész alkotótevékenységének. Hiszen életében semmilyen erkölcsi elismerésben nem volt része, nem kapott címeket, kitüntetéseket. Kapott viszont szemrehányást, dorgálást, csavargó kozmopolitának nevezték, üldözték őt a hatóságok. Hivatalos szakmai fórumokon sokáig még a nevét sem volt szabad volt kiejteni. Kunkovács fényképtárlata Kunkovács László fotóművész „Táltoserő” című fényképkiállítása, melyet lapunkban már méltattunk, augusztus 22-ig tekinthető meg Budapesten a Várban, a Magyar Kultúra Házában (Szentháromság tér 6.). Ilyés István Elsó' élmények című faszobra — a művész budakeszi udvarán Vimola Károly felvételei
