Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-06 / 182. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 6.. PENTEK Bécsi visszhangok Szlovákiai helységnévtáblák A magyar helységnévtáblák eltávolítása végleg olyan színvonalra süllyesztette a szlovákiai kisebbségi jogokat, amely kizárttá tette volna az ország felvételét az Európa Tanácsba — írta csütörtöki kommentárjában a Die Presse című bécsi lap a hírrel kapcsolatban, amelynek nagy figyelmet szentelt az osztrák sajtó. A cikk szerint nem kizárt, hogy a rendelkezés a szlovák nacionalistákkal folyó koalíciós tárgyalásokon tett engedmény, vagy hogy a Meciar-kormány ilyen módon akarja visszahódítani az egykor nacionalista jelszavakkal megnyert, de azóta elpártolt választókat. Az is lehetséges, hogy a számítás taktikailag bejön, de politikai szinten szemlélve az intézkedés egyszerűen sértő kihívás. Szlovákiát az a veszély fenyegeti, hogy megbízhatatlan partnerré válik, hiszen éppen a magyarok kisebbségi jogainak biztosítására tett ígéretekkel érte el, hogy felvegyék az Európa Tanácsba. Azok az osztrák politikusok, akik a Budapest által helytelenített felvétel mellett álltak ki, már akkor is úgy érezhették, hogy elárulták őket, amikor Meciar kormánya „átdolgozásra” visszavonta a névhasználatra vonatkozó törvényt, a helységnévtáblák eltávolítása pedig a kisebbségi jogok olyan helyzetéről tanúskodik, amely lehetetlenné tette volna Pozsony felvételét az Európa Tanácsba — állapította meg a Die Presse. A Der Standard külpolitikai oldalán „Pozsony kon- frontációs irányvonala a magyarokkal szemben” címmel Prágából és Pozsonyból keltezett terjedelmes tudósításban számol be az eseményekről, s többek között megállapítja: a Meciar-kormány nyilván a kisebbségekkel való erőpróba mellett döntött. „Az ügy azáltal válik kényessé, hogy Budapest az intézkedést a magyarok elleni támadásként értékeli és — nem nagy örömmel — maga is részt vesz a viszályban” — írta a tudósító, és a Národna Obroda című lapot idézi, amely a ti- roli példára hivatkozik, de hozzáteszi: mindkét oldalon jó szándékra és türelemre van szükség, továbbá eltökéltségre, hogy egyik fél sem hagyja magát kihasználni rövidlátó célok érdekében. A Közép-európai Kezdeményezés (KeK) budapesti tanácskozását élénk figyelemmel kísérte a nemzetközi sajtó egy része. Természetesen főleg az érintett országok lapjaiban lehetett találkozni a regionális csúcstalálkozóról szóló írásokkal. A magyar, szlovák és cseh lapok kitüntetetten foglalkoztak az Antall-levélhéz kapcsolódó nyilatkozatokkal. Miről is van szó? Antall József a KeK-találkozó előtt levelet írt a cseh (és a lengyel) miniszterelnöknek, melyben kijelentette: „A magyar diplomácia hatékony együttműködésre (kiemelés tőlem — T. B.) számít az Európa Tanács tagállamaival, így Csehországgal is az Európa Tanács ellenőrző-mechanizmusának fejlesztésében és alkalmazásában, abból a célból, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya a megelőlegezett bizalmat követően, a nemzetközi normáknak megfelelően alakítsa Szlovákia jogrendjét, és biztosítsa a kisebbségek jogait.” Tehát nem kért semmiféle közvetítést (miként azt Klaus cseh miniszterelnök állította), csupán arra emlékeztette kollegáját, amire a cseh kormány elkötelezte magát, amikor elfogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének határozatait. Tette ezt azért, mert a mindenkori magyar miniszter- elnök kötelessége minden olyan lépést megtenni, amellyel — véleménye szerint — használ a határainkon kívül élő magyarok ügyének. A levél megírását különösen indokolttá tette Klaus kijelentése, melyet Svájcban tett nemrégiben Kádár Béla miniszter előtt, s melyben kifejtette aggodalmát a magyar—szlovák viszonnyal kapcsolatban. Aki aggódik, az együttérez, aki együttérez, az segítésre kész, különösen, ha egy testvérnép is érdekelt a dologban. Márpedig itt a szlovákok ugyancsak érdekeltek. A mai Európában ugyanis egy kis nép (amely kezdő az önálló államalkotásban) a benesi nemzetiségi politikával nem élhet meg. Bár napjainkban van példa ősi kontinensünkön egész népcsoportok elűzésére (amit arcpirító képmutatással „etnikai tisztogatásnak” nevéznek), de a mai Szlovákia nincs abban a helyzetben, hogy amit Az átmenet zavarai Még nincs új japán kormány A hatalmi váltásnak csak a fele történt meg csütörtökön Japánban. A Mijadzava Ki- icsi vezette kormány a délelőtti órákban testületileg lemondott, az új kormány viszont nem alakulhatott meg, mégpedig az új hétpárti koalíció és az ellenzéki szerepre kényszerülő Liberális Demokrata Párt közötti feszültségek miatt. A Liberális Demokrata Párt (LDP) és az ellenzéki koalíció vezetői úgy döntöttek, hogy pénteken találkoznak ismét, és akkor vitatják meg, mikor kezdődjön a kormányfőt megválasztó rendkívüli parlamenti ülésszak. Merénylet Berlinben Ismeretlen személyek leszúrtak két amerikai katonát Berlinben. Tanúk állítása szerint a két férfit Zehlendorf kerületében, egy útkereszteződésnél nyolc támadó vette körül, majd heves szóváltás után késsel leszúrta. Mindkettőt életveszélyes állapotban szállították kórházba, a rendőrség ezért még nem tudta őket kihallgatni. A tettesek elmenekültek. Az „átmenet zavarai” tehát máris megmutatkoztak. — Ilyen esemény még nem volt a japán parlament történetében — mondják a képviselők, akik pártállástól függetlenül a káosz veszélyére, sőt — némi túlzással — arra is intenek, hogy mindez árthat az ország irányíthatóságának. Csütörtökön kora délutánra tűzték ki a parlament rendkívüli ülésszakát, amelyen Japán 79. kormányfőjét kellett volna megválasztani. Mivel azonban estig a pártok nem tudtak dűlőre jutni a házelnök személyéről, a A boszniai békeerőknél szolgálatot teljesítő egyik brit tábornok szerint nem a szer- bek, hanem a muzulmánok akadályozzák a segélyszállítmányok Szarajevóba való eljuttatását. — A boszniai fővárost nem az Igman-hegységről fojtogatják, hanem a középboszniai muzulmán harci tevékenység miatt vesztegelnek a Szarajevónak szánt sehatalomváltás történelmi pillanata csak késéssel következhet be. A parlamentnek ugyanis egész éjjel üléseznie kellene ahhoz, hogy megtörténjék a kormányfőválasztás az alsó- és a felsőházban, majd Hoszokava Morihiro, a kormányfői poszt várományosa közzétegye kabinetjének listáját, és a kormány az uralkodó előtt letehesse az esküt. Akihito császár pénteken Belgiumba, Baldvin király temetésére utazik, így az eskütétel ünnepélyes aktusára valószínűleg már csak hétfőn kerülhet sor. gélyszállítmányok — közölte Hyes tábornok. Hyes azt is elmondta, hogy az Igman-hegy- ségben állomásozó szerb csapatok csak a muzulmán védők legfőbb fegyverszállítási útvonalát fenyegetik. A közép-boszniai harcok miatt már több mint egy hete nem juthatnak el a segélyszállítmányok Közép-Bosznia és Szarajevó több mint egymillió lakosához. Kik akadályoznak? Segélyszállítmányok VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei Jk Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár felszólította az afgán és tadzsik hatóságokat, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és ne tegyenek semmi olyat, ami a térségbeli ellenségeskedés súlyosbodásához vezethet. # A bolíviai parla- mant csütörtökre virradóra Gonzalo Sánchez de Lozadát, a legnagyobb ellenzéki párt, a Nacionalista Forradalmi Mozgalom (MNR) vezetőjét választotta meg az ország elnökének. Az új államfőt ma iktatják be hivatalába. Dél-Korea azt javasolja, hogy augusztus 10-én újítsák föl a Ko- rea-közi párbeszédet, tartsanak Panmindzson- ban megbeszélést az atomlétesítmények ellenőrzéséről. ^k Zátonyra futott a Független Államok Közösségéhez való csatlakozás ügye a moldovai törvényhozásban, mivel a titkos szavazáson nem jött össze a FAK-szerző- dések ratifikálásához szükséges többség. Szomszédolás, ahogy illik 1945—46-ban (szovjet támogatással) sem tudott megcsinálni, azt 1993-ban megtehesse. Ha a cseh kormányfő valóban aggódik a szlovák-—magyar kapcsolatok miatt, akkor nem jelentheti ki, hogy „az esetleges közvetítői szerep nem áll Prága érdekében”. Közvetítői szerepre egyébként senki nem kérte föl, az Antall- levélben legfeljebb vállalt kötelezettségének teljesítésére történt utalás. A csehek történeti felelősségére még csak célzás sem található. A Népszabadság munkatársának adott nyilatkozat szerint Klaus miniszterelnök „nagy meglepetéssel értesült a (neki írt Antall-) levél budapesti közzétételéről”. Attól viszont nem lepődött meg, hogy ő eme elítélt közzététel előtt olyat magyarázott bele Prágában tett nyilatkozatában, ami nem is volt benne. Sajnálatos módon a Magyar Rádió is e szerint a régi kommunista szokás szerint járt el, amikor a magyar hallgatóságot anélkül tájékoztatta a cseh miniszterelnök kijelentéseiről, hogy a kritizált levél szövegét ismertette volna velük. Már pénteken hallhattunk Klaus kommentárjáról a Magyar Rádió híradásában, a levél szövege azonban csak a szombati lapokban jelent meg. Ugyancsak sajnálatos, hogy nem minden jelentősebb újság tartotta kötelességének az alapinformációt olvasói tudomására hozni. A demokratikus tájékoztatás alapkövetelménye, hogy az állampolgárokkal ismertessék meg a tényeket, és bízzák rájuk azok értelmezését. A sajtó kommentárjai csak a tények ismertetése után publikálhatók. Különben visszasüllyedünk az ősbolse- vizmusba. Ez persze nemcsak a magyar, de a cseh és a szlovák sajtóra is érvényes. (A politikusokról most ne essék szó!) Igen örvendetes, hogy a Cesky Denik című prágai lap tiszteletben tartva a történelmi és a pillanatnyi tényeket, emlékezteti cseh olvasóit arra, hogy a szlovákiai kisebbség problémája cseh probléma is. Trianonban a csehek (Benes) tevékenységének köszönhetően kerültek az új állam határai közé „szinte kizárólag magyar etnikum által lakott területek”. A félre nem informált és valóban demokrata csehek úgy gondolkodnak, mint a Cesky Denik kommentátora. Egy Prágában tanuló csallóközi magyar diák mesélte, hogy jó barátságba keveredett egy cseh egyetemistával. Az egyik szünetben meghívta a szülői házba. A tiszta magyar községben, ahol mindenki magyarul beszélt (csak a feliratok voltak szlovákok), a számára meglepő tények hatása alatt (úgy látszik, Trianonról nem tanították őket) így kiáltott föl a naiv cseh diák: „Ha itt mindenki magyar, akkor miért nem tartozik ez a falu Magyarországhoz?” Hogy hány ilyen cseh demokrata van, azt nem tudjuk. Reméljük, hogy számuk egyre nő. A Cesky Denik munkatársa szerint le kell szögezni, „hogy sem a szlovák kormány nem mond igazat, amikor azt állítja: a szlovákiai magyar kisebbség tényleges jogai megközelítik az európai gyakorlatot, sem azok, akik nálunk ismétlik ezt”. (A CTK szerint Klaus egyenesen ezt mondta: „Szlovákiában európai szintű a kisebbségek helyzete.”) Majd így folytatta a cseh lap kommentátora: „A cseheknek nincsenek konkrét írásos kötelezettségei a szlovákiai magyar kisebbség iránt, de tudatában kellene lenniük annak, hogy évekkel ezelőtt a cseh politika is hozzájárult nem éppen irigylésre méltó helyzetük kialakulásához.” Ez nem Benes hangja, és nem a kosicei kormány- program szellemét tükröző megnyilatkozás. Reméljük, hogy egyre több ilyen szemléletű írás fog megjelenni — és nemcsak a prágai, hanem a pozsonyi újságokban is. Ezt azonban nem mozdítják elő az egyik napilapunkban megjelent „Rossz szomszédság” című cikk egyes részei. Az Eötvös-idézetekben olvasható — még ma is aktuális — igazságok mellett disszonánsak a szomszédokat bántó kitételek. Nem elég, ha igazunk van. Az igazat úgy kell elmondani, hogy az ne bántó, hanem elfogadható legyen. Indulatból nemcsak politizálni nem lehet, újságot írni sem szabad! Vl (Török^Bálint)
