Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
il PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ 3 Üldözöttek menedéke Fedezzük fel a magyar falut, tanyát! A minőség mindenekelőtt A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége vendégül látta Maria Meyer Greschoff asszonyt, a Német Falusi Turizmus minőségellenőrző' bizottságának elnökét, aki szombaton előadást tartott a vendégfogadók minőségi kategorizálásának főbb elveiről és a németországi minőségellenőrzés kérdéseiről, gyakorlatáról. Hegedűs Lóránt igehirdetése Vimola Károly felvétele A falusi turizmus Magyar- országon a minőség kérdésén áll vagy bukik. A jelenlegi gyakorlat szerint egy sikeres, panasz nélküli év után jelentkezhet a vendég- fogadós a szövetség által kibocsátott védjegyhasználatra. Ugyancsak.a szövetség hozta létre azt a minőségellenőrző-szakértő bizottságot, amely véleményt mond a leendő vendégfogadós tagfelvételéről és a későbbiek során ellenőrzi a minőségi feltételeket. — Kialakulóban van az egységes Európa — mondta Greschoff asszony —, arra kell törekedni, hogy a falusi vendégfogadók minőségi színvonala is egységes legyen, megőrizve a nemzeti hagyományokat. Elsődleges szempont az, hogy a vendég már érkezésekor pontos felvilágosítást kapjon azokról a szolgáltatásokról amelyeket felajánlanak számára. Nemcsak a szoba és a ház színvonala lényeges, hanem az emberi tényezők: a kedvesség, a szolgálatkészség. Gondoskodni kell a vendégek számára az otthon megszokott kényelemről és ezentúl olyan élményeket nyújtani, amelyeket csak az adott vidék adhat. A szövetség feladata olyan minőségi elvárásrendszer kidolgozása, amely könnyen megvalósítható és könnyen ellenőrizhető, ugyanakkor igazodik az európai normákhoz. Az ellenőrzést végző bizottság ne félelmet keltsen, hanem segítő szándékkal, tanácsokkal támogassa a fogadóst. Aki vendégfogadásra rendezkedik be, fel kell mérnie, milyen kategóriájú vendéget kíván a házába fogadni. Németországban számító- gépes nyilvántartás segíti a turistákat a hely kiválasztásában, de a reklámra is nagyon odafigyelnek. A német szakember szerint a bevétel felét hirdetésre kellene költeni ahhoz, hogy egy vendégfogadó sikeres legyen. A magyarországi viszonyok persze, nagyon messze vannak még az Európában is talán legszigorúbb, németországi feltételektől. A Magyar Falusi-Tanyai Vendég- fogadók Szövetsége tagjai számára megpróbál segítséget nyújtani: működik az információs rendszer, katalógust és füzetecskét állítanak össze évente a vendégfogadók legfontosabb adataival, pályázatokat szerveznek. No és neves előadókat nyernek meg, olyan szakembereket, akik hosszú éve foglalkoznak a kérdéssel sikeresen. Úgy ahogy tették ezt szombaton is. A vendégfogadósok kérdéseire szívesen válaszolt Maria Meyer Greschoff asszony és Csáky Csaba egyetemi docens, a szövetség elnöke és a találkozó szervezője. (b. cs.) A Magyarországi Református Egyház menekültügyi szolgálata gyülekezeti termet avatott a XV. kerületi Alagi téren. Az igehirdetést Hegedűs Lóránt püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke végezte. A menekültügyi szolgálat vezető lelkésze, Hermán M. János egyévi diakóniai munka után búcsúzott a budapesti szolgálattól, mert egyháza a londoni református gyülekezet szolgálatával bízta meg. — Amikor Erdély falvait el akarták pusztítani, a megrugdosott egyház emelte fel elsőként szavát — emlékezett Hermán M. János lelkipásztor —, s most éppúgy kötelességük kiáltani a volt Jugoszlávia és Délvidék népeiért, testvéreinkért, Krisztus gyermekeiért. Sokszor elég egy kőszikla, ahonnan lehet és kell kiáltani, hogy hangunk hallatszódjék. Ilyen kőszikla lehet ez a hely, ez a szerény gyülekezeti terem, ahova érkeztek és sajnos ma is érkeznek menekültek. Hermán M. János erdélyi származású lelkész, családja, felesége és hat gyermeke Hollandiában él. Esztendeje szolgálja Budapesten az üldözötteket, a menekülteket. Az Alagi téri társadalmi misszió A Kereszténydemokrata Néppárt nem tartja időszerűnek a szövetkezeti törvény módosítását, a csoportos leválás törvényi megteremtésének lehetőségét pedig egyenesen ellenzi — fogalmazta meg szombati ülésén a párt intéző- bizottsága. A bizottság azonban az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában leszögezi: ezzel nem kívánja kizárni azt, épületében lepramisszió és iszákosmentő szolgálat is működik. A menekültügyi szolgálat ételt, gyógyszert orvosi segítséget és hajlékot nyújt átmeneti időre a javarészt, a volt Jugoszláviából érkező menekülteknek. — Ami az embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél — mondta igehirdetésében Hegedűs Lóránt püspök — a hamis próféták, a hallgatóság kedvét keresik, arra buzdítják a hívőket, hogy személyes kéréseiket vigyék az Úr elé. Az igaz próféta azt prédikálja, hogy akarjátok azt, amit akarnotok kell, még hogy a törvény elavult rendelkezéseit a gyakorlatnak, illetve a tagok érdekeinek megfelelően kiigazítsák. Az intézőbizottság szerint a csoportos leválás intézménye nagymértékben gyengítené az újjáalakult szövetkezeteket, amelyeket pedig a KDNP támogatni és segíteni kíván. Ennek érdekében hajlandó viszont elfogadni akkor is, ha az ellenkezik óemberi ösztöneitekkel. Mert azt mondja a Szentírás, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te. — Örömmel köszönöm Istenemnek, hogy dolgozhatok, hogy barátokat, testvéreket találtam — tett tanúbizonyságot a búcsúzó Hermán M. János. — Most, hogy más országba szólít a szolgálat, hálásan köszönöm a segítséget, melyet Hollandiából a barátaimtól, a halásztelki, és tököli gyülekezettől és a püspökségtől kaptam. Bartos Csilla olyan módosítást, amely alapján a szövetkezet közgyűlése a megjelent tagok 50 százaléka plusz egy szavazattal elhatározhatja a szövetkezet két vagy több gazdasági egységre válását. Az intézőbizottság egyetért azzal is, hogy az üzletrész-tulajdonosok üzletrészforgalmát különböző köz- gazdasági eszközökkel ösztönözzék. A KDNP a szövetkezetekről Pápa doktor szabadalma lejárt Villámgyors diagnózis A Canter-detektort számítógép vezérli Hancsovszki János felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Két évvel ezelőtt megkeresték Hochenburger Emilt a Petz Aladár Kórházban, hogy — az elektromos alapkísérletek sikere után — betegeken is kipróbálják a műszert. A főorvos, mielőtt elvállalta a munkát, átnézte Goldsmith publikációit, amelyek megerősítették abban a hitében, hogy a Leszlauer testvérek detektorát érdemes kipróbálni. A fül-orr-gégész főorvos a WHO szabványai és előírásai szerint fogott a munkához. A detektor a szövetek elektrolittartalmának mérésével a nátriumion mennyiségét állapítja meg. A tapasztalatok szerint —- mondta a főorvos — a kóros sejtben há- romszor-négyszer annyi nátrium van, mint az egészséges sejtekben. Először száz vizsgálatot végeztek el: odaillesztették az elektródát előbb az egészséges, majd a kórosnak vélt területre. Már ekkor kiderült, hogy az eredmény kitűnő. Az esetek kilencven százalékában igazolta a szövettani vizsgálatok eredményeit. A kísérletek a fül-orr-gégészeti klinikán folytatódtak, hasonló eredménnyel. Közben a készüléket folyamatosan tökéletesítették, s így mind több felismerés birtokába juthattak. Rájöttek például arra, hogy a szondát feltétlenül a rákos sejtre kell helyezni — vagy a bőr felszínén, vagy katéter segítségével a mélyebben fekvő helyeken —, mert csak ebben az esetben jelzi a rosszindulatú daganatot. A detektor sokat segít a műtétek közbeni szövetvizsgálat esetén. Az eddigi gyakorlat igen időigényes volt, ugyanis négy-öt helyről kellett mintát venni, s annak megvizsgálása legalább tizenöt-húsz percet vett igénybe. Ez megviselte a beteget, s a hibaszázalék sem volt csekély. A műtőt is hosszabb ideig kellett igénybe venni, pedig ez sem igazán olcsó: amerikai számítások szerint egyetlen óra több ezer dollárba kerül. E detektor azonban néhány perc alatt végigpásztázhatja a műtéti terület szélét, s a mérési eredmények alapján az orvos azonnal megtudhatja: kell-e tovább vágnia a szövetet? A Canter-detektor tehát gyorsan kimutatja az eredményt, azonban mégsem helyettesítheti a szövettani vizsgálatokat — mondta Hochenburger Emil —, mert az utóbbi sok olyan információt ad az onkológusnak a rákos sejt tulajdonságairól, amelyek nélkülözhetetlenek a terápiában. Az eredményes sugárkezelés után a készülék az előzőekhez képest csökkent nátriumértéket mér. Egy-két kezelés után tehát meg lehet állapítani e műszer segítségével: hatásos-e a beavatkozás? Ha nem, másféle terápiát kell választani. Amikor arról érdeklődtem a Leszlauer testvérektől, hogy mi a véleményük a Pápa doktor által hangoztatott vádakról, kezembe nyomtak egy 1993. augusztus 27-én kelt levelet, amelyet a Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda küldött számukra: „Nevezett jogok fenntartási díj fizetésének elmulasztásával közkinccsé váltak. Ezen a státuson változtatni már nem lehet”. Tehát lejárt Pápa doktor szabadalma, s vádaskodása is teljesen alaptalan. A másfél millió forintba kerülő műszer iránt igen nagy a külföldi érdeklődés. A készülék kifejlesztői azonban azt szeretnék, ha tanulmányukból először a hazai orvosok profitálnának. Kampányt szerveznek: azt tervezik, hogy ingyen vagy bérbe kiadják a műszert az érdeklődő intézményeknek, hogy az ott dolgozó orvosok alaposan megismerhessék. Arra számítanak: ha kiismerik a készülék előnyeit, meg is várásol- ják azt. Arpási Mária Modernizálni, de nyugodtan Ki kell dolgozni az ország modernizációs programját — fogalmazták meg a szárszói konferencia végeztével a résztvevők. A kijelentés azért fontos, mert a szárszói találkozót az ellenzék soraiból, nevezetesen Pető Iván és Horn Gyula azzal is támadták, hogy modernizációellenes. Minden bizonynyal modernizációellenes akkor, ha ezalatt az ország esetleges kiárusítását, a McDonald’s félelmetes térhódítását értve, avagy az adj uramisten, de rögtön elvből kiindulva környezetet, hagyományokat pusztító módon törnénk a gazdasági sikerre. Az ilyenfajta „modern” elképzelések és fogások távol állnak a Szárszón megfogalmazottaktól, hiszen ott a higgadtság, a megfontoltság volt a legjellemzőbb, ami az ország modernizálódásában is fontos lesz. A magyar nemzet a modernizálódástól sosem riadt visz- sza, olyannyira nem, hogy sok parasztgazda már a századfordulón a kornak megfelelően modern szövetkezeti formában gazdálkodott. Az ipari munkásság különféle modern biztosítási rendszereket dolgozott ki magának, s ezek mind alapjait képezték annak, hogy a harmincas évek derekán Magyarország gazdasági mutatói azonos szinten mozogtak a hasonló méretű európai országok gazdasági mutatóival. Jól jelzi ez: a nemzetben igenis megvan a képesség a fölemelkedéshez, amihez az is kell, hogy a fölösleges terheket az emberek válláról levegyék, levegyük. Ilyen fölösleges teher, amit Fekete Gyula mondott ki Szárszón: gyűjtsük egybe mindazokat az újságcikkeket, amelyek Szárszóról megjelentek, mert ezek feketén-fehé- ren mutatják: a magyar sajtó ugyancsak mélyre süllyedt. A Szárszóról nem az ott elhangzottaknak megfelelő tudósítások is terhet jelentenek, hiszen rossz hangulatot keltenek, s a rossz hangulat hátrányosan befolyásolja tetteinket. Fekete Gyula felhívásának eleget téve a Pest Megyei Hírlapnál ezeket az írásokat egybe fogjuk gyűjteni. Ha teljes egészében nem is vállalkozhatunk leközlésükre, de a legfülsértőbb részleteket csokorba gy űjtve közölni szeretnénk. Reméljük, a hazugságok nyilvánosságra hoztala nem modernizációellenes. (Vödrös)
