Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
6 PEST MEGYEl HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 4.. SZERDA ÍR 1 i Egyre sürgetőbb a főváros tehermentesítése Mikor lesz kész az MO-ás körgyűrű? A fővárost elkerülő' autópálya-gyűrű, vagy közismertebb nevén az MO-ás út építésének elsődleges célja, hogy tehermentesítse Budapestet, csökkentse a környezeti, illetve az emberi életkörülmények szempontjából immár káros technikai mellékhatásokat. Ezenkívül a leendő MO-ás kedvezően befolyásolja a térség közüti forgalmának elosztását, s a mainál jobb kapcsolatokat biztosít a kisebb települések, a régiók között. Ezek mellett az érvek mellett — melyek fontossága az elmúlt években tovább nőtt — megdöbbentő volt hallani, hogy a körgyűrű megépítésének első, úgynevezett előtanulmányterve már 1972-ben elkészült. Balogh Attila, az Autópálya Igazgatóság beruházási osztályvezetője is meglepődik, amikor felidézi a kezdeteket. — Ma már hihetetlennek tetszik, hogy 1972-ben készült el az MO-ás körgyűrűi előtanulmányterve. Olyan régen volt mindez — mondja az okleveles mérnök —, s ha belegondolok, hogy ma, húsz esztendővel az első tervek megfogalmazása után még a tervezett útvonal sincs rögzítve... Nos, lehet, hogy még húsz évig fennmarad ez a bizonytalan állapot. S ez nem a mi hivatalunkon múlik: a helyi önkormányzatok döntenek ugyanis arról, hogy akarják-e, s ha igen, hol az MO-ást. Ezenkívül mérhetetlenül lassítja a tervezést s kivitelezést a megoldatlan földhelyzet. A kárpótlásra szánt földek sorsának rendezetlensége miatt sok-sok helyi vita akadályozza az útvonal kijelölését. — Mi szerepelt az előtérve khen? — Az első tanulmányok 90-92 kilométer hosszúra tervezték a körgyűgyűt. Ugyanekkor már egyértelműen leszögezték az illetékes hatóságok: — ez az alapvető cél az évtizedek alatt nemhogy nem változott, hanem fontossága tovább nőtt, az, hogy az MO-ás határozottan javítja a nagytérségi kapcsolatokat, segíti a nemzetközi utak, illetve az országos utak forgalmának folyamatosságát. Ennek mérlegelésével döntött úgy a közlekedési tárca, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a körgyűrű mielőbbi megvalósításáért. — Mennyi készült máiéi az MO-ásból? — A jelenlegi tervek szerint 100-110 kilométer hosszúságú lesz a körgyűrű. Azért „nőtt meg” az első tervekhez képest a hossza, mert mint már említettem, a helyi önkormányzatok tiltakozásai miatt sok helyen kijjebb, azaz a fővárostól távolabbra kellett megrajzolnunk a körgyűrűt. Az persze már egy másik kérdés, hogy megőrzi-e ez az új nyomvonal az eredeti elképzeléseket, s valóban megfelel-e a fővárostól távoli út a Budapest tehermentesítéséről szóló elképzeléseknek. Nos, ami a jelenlegi állapotokat illeti, azokat a négy régióra osztott MO-ás tervezése és kivitelezési munkái alapján tudjuk feltérképezni. Elsőként az úgynevezett déli szektort kezdtük el építtetni. Az első kapavágás 1987-ben volt, s 1992-ben adtuk át a forgalomnak az Ml-tői az M6-osig terjedő szakaszt. Csupán érdekességként említem, hogy az előzetes forgalombecslés szerint jelentéktelen áthaladást feltételezünk ezen a szakaszon. A mai állapotok azonban azt mutatják, hogy szinte már be is telt ez a fővárost délről elkerülő szakasz. — Melyik lesz a következő lépés? — Az előzetes tervek szerint a keleti szakasznak az M5-öst az M3-sal összekötő vonalnak kellene következnie. Sajnos azonban éppen ezen a területen akadályozza legerősebben a tervezőmunkánkat a helyi tiltakozás. Mind a főváros kerületei, mind a Budapesthez majdhogynem hozzánőtt települések ellenzik, hogy közvetlenül a szomszédságukban húzódjon az MO-ás keleti szakasza. így erre a régióra háromféle elképzelésünk is van; az építkezést pedig nem tudjuk megkezdeni. Vannak ugyan olyan tájegységek itt, a fővárostól keletre eső területen, melyeken teljes az egyetértés az MO-ás nyomvonalát illetően. Egy ilyen nagy horderejű beruházást azonban csak úgy szabad beindítani, ha annak végcélja is valamilyen jelentősebb útvonal. Végtelen csonkokat a 30-35 kilométeresre tervezett autópálya helyett teljesen felesleges megépítenünk... — Másfelé kellett tehát folytatniuk a tervezést? — Ott, ahol magam amúgy is szívesebben kezdtem volna: az északi régióban. Ez egy 10 kilométeres szakasz lesz. Itt már versenytárgyalás kiírása előtt állnak a munkálatok, illetve elkészítésre vár az engedélyezési terv is. Mindemellett már most látjuk: nagy gondokat fog okozni a fővárost nyugatról elkerülő autópálya nyomvonalának kijelölése is. Itt elősorban a természeti viszonyok miatt kényszerülünk jelentős többletkiadással járó elterelésekre, illetve kiegészítő építkezésekre. Elég csak annyit kiemelnem ezek közül, hogy a 28 kilométeres nyugati régiónak csaknem egynegyede alagút lesz! A költségek tehát három-, sőt négyszeresekre is rúgnak majd ezen a tájon. — Van-e végső határideje az MO-ás megépítésének? — Éppen a fentiekben említett lakossági, helyi viták, a rendezetlen földkérdések, a hiányzó közhasznosítási törvénykezés miatt nincs ilyen időpont! Sajnos, miként a létfontosságú út tervei is már két évtizedesek, lehet, hogy további húsz évig is elhúzódhat az MO-ás építése. Egy biztos: a minisztériumon s rajtunk, mint terveztető, kivitelező és építtető hatóságon mindez nem múlik. Maliár Éva Az MO-ás autóút Dunaharaszti térségében A Csepel-szigeti autópálya-üzemmérnökség Pilisszántón telefon lesz Gázberuházás saját erőből Pilisszántón jövő nyáron lesz telefon és lesz gáz — ezt ígéri Szó'nyi József polgármester. Mint mondja, jó esélyei vannak a falunak, hogy ezek a tervek egy év alatt megvalósuljanak. A gázszolgáltatás nem lesz igazán olcsó, mert messze van a fogadóállomás és nincs a faluban nagyipar, amely a terhek egy részét átvállalhatná. Mindent a lakosságnak kell fizetni, de határozott szándéka a jelenlegi önkormányzatnak, hogy megvalósítsa az elképzelést. Házanként hatvanezer forintért hirdették meg a gázprogramot, de ez nem fedezi a teljes beruházást. Ezért az önkormányzatnak valószínűleg hitelt kell felvennie. Eddig a 650 családból 420-an jelentkeztek. Most fogják elkészíteni a szakemberek a kiviteli terveket. A telefonhálózat kiépítésére négy önkormányzat egy kft.-t alapított Pilistáv néven. Már megvan az építési engedély, és folyik a tervezés. A lakosságnak ez a beruházás harmincezer forintba fog kerülni, amelyből 15 ezret előre kellett kifizetni, az összeg másik felét pedig a bekötés előtt egy hónappal kell letenni. Eddig 280-an igényeltek telefont, de a tervezés ideje alatt még lehet jelentkezni. Valószínűleg sikerül tőkéstársat találni, aki a költségek többi részét állja. Legalábbis jó úton haladnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. (halász) Megújul az Árpád híd Korszerű szakorvosi rendelő Ráckevén Ráckevén az elmúlt időszak legnagyobb beruházása a szakorvosi rendelőintézet megépítése volt. A térségi feladatokat ellátó intézményt még a tanácsi időszakban kezdték építeni, de már a jelenlegi önkormányzat fennállása idején, 1991-ben adták át. Annak idején a ta- nács 15 millió fo- (&ÁJí rint értékben kötvé- nyékét bocsátott ki, ezt az önkormányzat jövőre fogja teljes egészében visz- szafizetni. A régi szakorvosi rendelőintézetben három szakma maradt, rajtuk kívül a teljes intézmény átköltözött a korszerű, világos, teljesen új berendezésekkel felszerelt épületbe. Olyan magas színvonalú itt az ellátás, hogy a pesti rendelők helyett az üdülők is inkább Ráckevén keresnek a bajukra orvoslást. Az intézmény több mint százmillió forintba került. A beruházáshoz 12 millió forint, az eszközök beszerzéséhez húszmillió forint állami támogatást kapott a város, a többi pénzt Ráckeve saját erőből gazdálkodta ki. A többi tizenegy település, amelyeket az intézmény ellát, csak minimális hozzájárulást tudott fizetni. A működés nem kerül a városnak pénzbe, mert azt a társadalombiztosítás finanszírozza. Ebben az évben legalábbis elég volt az a pénz, amit a tb adott. Viszont ha új gépeket, még korszerűbb berendezéseket akarnak vásárolni, azt saját erőből kell fedezni. Az intézmény alakított egy alapítványt, hogy megkönnyítse az eszközök breszerzését. Ráckeve két évig forrás- hiányos település volt, ezért más beruházásokra nemigen jutott pénz. Az Árpád híd jelenleg folyó felújítását a közlekedési minisztérium finanszírozza. A híd rossz állapota miatt évek óta súlykorlátozás volt érvényben, sőt az utóbbi időben egyirányúsítani kellett. Ezért a ráckeveiek megelégedéssel nyugtázták, hogy végre tavaly novemberben megkezdődött a felújítás. Emiatt a hidat időszakosan lezárják, s bár ez okoz időnként némi kellemetlenséget a helybelieknek és az üdülőknek, mindenki reméli, hogy még ebben az évben, november elejére elkészül az építkezés. Stáhly István jegyző lapunknak elmondta, Vona Ferenc parlamenti képviselőnek igen nagy szerepe volt abban, hogy ezt a százmillió forintot végre sikerült megszerezni, és így megkezdődhetett az igen elhanyagolt állapotban lévő híd felújítása. H. Cs.
