Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ara: 13,50 forint V-r ............ 1 993. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ rr 37TTrr 'J 0 ;-7 E Antall József a CNN-ben — Magyarország volt az egykori szocialista országok között az első, amely már az EK- val kötött társulási megállapodásba belevette a teljes jogú tagság igényét. Úgy gondolom, hogy az évtized végéig ez a kívánság teljesül — többek között ezt nyilatkozta Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke az amerikai CNN-nek — tegnap este a Hét is közvetítette — abból az alkalomból, hogy hamarosan Magyarország ad otthont az Európai Demokratikus Unió (EDU) pártelnöki konferenciájának. Szentmise Mohácson Mohács fennállásának kilencszázadik, és az 1526-os csata négyszázhatvanhetedik évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést tegnap Mohácson, ahol Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nuncius tartott szentmisét. Szárszó nem zárt klub Nemzeti káté készül Mi következik ezután, mi lesz a folytatás? — hangzott az újságírói kérdés a szárszói találkozó utolsó sajtótájékoztatóján. Fekete Gyula író válasza: Szárszón valami megfogant, amit most ki kell hordani, meg kell szülni, fel kell nevelni. S hogy mi ez a valami? Az a szellemi koalíció, amelynek körvonalai a zárónyilatkozatban olvashatóak — válaszolta a sajtótájékoztató másik résztvevője, Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának a vezetője. A szellemi koalícióból megszülethet a választási együttműködés is, mondotta, ez azonban a jövő zenéje. Ami viszont már most bizonyos: a zárónyilatkozatot alapul véve hamarosan elkészül a Nemzeti káté. A politikusok körében mintha félelem volna tapasztalható a szárszói tanácskozással kapcsolatban — jegyezte meg az egyik újságíró. „Legyen is!” — mondta Fekete Gyula. Hiszen az ország lakóinak többsége még ma is az élet, és nem a pusztuVimola Károly felvétele lás pártján áll. S ezek az életpártiak gyűltek össze Szárszón. Ha pedig ez tudatosul a választópolgárokban, akkor van is mitől tartaniuk a politikai vezetőknek az eljövendő megmérettetést illetően. Ám, tette hozzá, a Szárszón résztvevők nem alkotnak zárt klubot, az áldozathozatalra készek előtt nyitva a kapu a csatlakozásra, a nemzet szolgálatára. (hardi) (Szárszói összeállításunk a 6—7. oldalon) Kezdődik az iskola Megyei körképünk lapunk 8. oldalán olvasható. Budajenő testvérre talált Megőrzött szülőföld Ünnepség keretében írták alá tegnap azt a szerződést, amely a Pest megyei Budajenő és a németországi Gaildorf közötti testvértelepülési kapcsolatokat szabályozza. A szerződést Juhász Ágostonné és Kurt Engel, a két község polgármestere látta el kézjegyével. Már két esztendeje alakul, formálódik a két község közötti kapcsolat. Bár a két település jellege nem azonos — Gaildorf tizenkétezer lakosával, parkjaival inkább kisvárosnak tekinthető, míg Budajenő, közel ezres lélek- számával a Zsámbéki-medence egyik csöndes kisközsége — egymásra találásuk mégsem véletlen. A negyvenes évek végén, az ötvenes esztendők elején számos sváb családot telepítettek ki hazánkból, köztük Budajenőn élőket is. Akik közül sokan Gail- dorfban találtak új otthonra. De soha nem felejtették el a szülőföldet, a falut, melyben felnevelkedtek. (Folytatás a 4. oldalon) Mentőállomás Pilisvörösváron Pénz nélkül is épült A napjainkban is nélkülözhetetlen széles társadalmi összefogásnak köszönhető ez az eredmény — hangsúlyozta Für Zoltán, a Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány kuratóriumának elnöke a szombat délelőtt megrendezett pilis vörösvári mentőállomás-avatón. A Pilisi-medence Egészség- ügyi Alapítványt elsősorban a sürgősségi betegellátás fejlesztése, továbbá egy új, regionális mentőállomás létesítése céljából hívták életre másfél évvel ezelőtt. A térség felismerte, hogy az ország egészség- ügyi helyzetének javításáért tennie kell valamit. A szomszédos települések: Solymár, Pilis- szentiván, Piliscsaba, Pilisszántó, Csobánka, Tinnye és Pilisvörösvár önkormányzatain kívül a környék vállalkozói, lakói is felajánlásokat tettek az alapítvány javára. (Folytatás a 4. oldalon) A Hungaroringen rendezték meg a hét végén az országos gyorsasági motoros bajnokság negyedik fordulóját. Képünkön a 125-ös géposztály versenyén Dudás Péter (Hunor MSC) 1-es rajtszámmal a kanyarban előzni akarja Csősz Attilát (HPS). Hancsovszki János felvétele Villámgyors diagnózis Egy világszabadalmat — a rákdiagnosztizáló műszert — mutattak be alkotói. A vizsgálat egyszerű, fájda- lommmentes, és csak húsz másodpercig tart — mondta Ho- chengurger Emil fül-orr-gégész főorvos. A Nobel-díjas Goldsmith fedezte fel évekkel ezelőtt, hogy a sejtek megnövekedett nátriumtartalma utalhat a sejtek kóros burjánzására. Normál állapotban ugyanis a sejtekben kálium található, a sejtközötti folyadékokban viszont főleg nátrium. Azt is megfigyelték, hogy a sejtek magasabb nátriumkoncentrációja esetén gyakoribb a sejtbuijánzás. A Center detektor alapötlete a hatvani Pápa Lajostól származik — mondta Leszlauer Zoltán győri elektrokémikus. — A nyolcvanas években elkészült műszer azonban műszaki és elektrokémiai okokból nem működött megbízhatóan. Egy idő után a Licencia megbízta Leszlauer Zoltánt és öccsét, Ernőt, hogy fejlesszék tovább a készüléket. A Leszlauer testvérek teljesen új elektródákat készítettek és átalakították az elektronikus mérőberendezést is. A szondaként használt elektróda Leszlauer Zoltán világszabadalma. (Folytatás a 3. oldalon) (S)ZÁRSZÓ A szárszói találkozó valamelyik szünetében arról beszélgettünk, egy ausztráliai kollégával, miként lehetne a legrövidebben megfogalmazni e tanácskozás lényegét egyetlen szókapcsolatban. Ő találónak vélte a szervező' Püski házaspár meghívóján szerepló' „Magyar megmaradásért” szókapcsolást, jómagam — korántsem ellenkező' tartalommal — a szárszói ötágú jurta valamelyest terjedelmesebb színtagmaláncot ajánlottam. És nem csupán idó'töltó' szellemi tornaként, hanem ezért a fölszikrázó három szóért. Kultúránk, köz- gondolkodásunk igen eró'sen kötődik, erős szellemi holdudvarral mind Szársz óhoz, mind az Illyés Gyula-i szókapcsolatot sejtető „ötágú-hoz, hogy az időben legközelebb álló jurtáról, a lakiteleki sátorról ne is beszéljünk. A második szárszói találkozóról, a népi íróink 1943-ban megfújt sípjelére emlékező, szellemiségüket segítségünkre hívó harangkongatásról valószínűleg mások is eltöprengenek, bízvást megfogalmazza ki-ki a maga „szókapcsolatát” ennek ürügyén. Egy dolgpt azonban — úgy sejtem — nem tehet senki: letagadni Szárszót. A szárszói rendezvény, bár az emlékezés szándékával (is) állt össze: elsősorban a Kárpát-medencében élő magyarság jövőjével, az e nép fölé és köré emelendőszellemi védőháló kiépítésének a sokágú kérdésével foglalkozott, messzemenően vigyázva arra, hogy egyetlen más nép érzékenységét ne sértse. Szárszó évek óta nem csupán halált hozó sínpárjairól, nemcsak József Attila vagy Latinovits Zoltán utolsó, álomvilágba tekintő szempillantásairól nevezetes. És ez így van rendjén. Túlontúl sok nagyságunk lépett a kerekek elé, hogy ne tegyünk meg mindent a megmaradásért. Csoóri Sándor elmondott beszédeiből többen azt a reménykeltő gondolatot hallottuk megnyilatkozni, miszerint ezúttal talán „nem lépünk mellé”a történelem vonatjának; hogy mostani, ország- és jövőépítő igyekezetünk, a modernizálódó és a becsületét, régi erkölcseit visszanyerő Magyarország érdekében végzett szellemi erőfeszítésünk nem lesz hiábavaló. A nemzeti felemelkedés gondolata azonban — és ezt fogalmazta meg Makovecz Imre — ne legyen andalító álomkép, hanem tettekre serkentő eszmerendszer. Polgárra és politikusra egyaránt vonatkozzon, és örök érvényűén: tegye mindenki a magáét épp ott, ahol van; s ha arra nem képes, akkor „ne legyen ott”! A szárszói ötágú jurta tegnaptól elcsendesedett; az ott elhangzott igék mibennünk visszhangzanak, bennünk csapódnak partra. Hihetjük, nem eredménytelenül. Bágyoni Szabó István • • Üzenet a tanácskozásra Kedves régi Barátaink! Sok kirekesztő szó, mérgezett élű támadás és rágalom érte balatonszárszói rendezvényeteken, a lakiteleki fogantatású Magyar Demokrata Fórumot. Véleményünk szerint a nemzet sorsáért aggódó tanácskozáson többen megkísérelték a nemzeti kormány és a kormánykoalíció ismételt lejáratását, saját személyük és táboruk, önös választási és hatalmi érdekének érvényesítését. Az MDF elszigetelésére irányuló törekvés a népi-nemzeti erő szétforgá- csolódásához vezet, melynek nyilvánvaló következménye a teljes baloldali politikai-gazdasági visszarendeződés. Nem a magyar demokraták a népi politika ellenfelei, hanem a parttalan liberalizmus és a demagógiával újrafelfegyverkező szocializmus. A bennünket kirekesztő szándékokkal és törekvésekkel szemben pedig mi továbbra is az egészséges nemzeti erők összefogásában látjuk a magyarság sorskérdéseinek megoldását. A közvéleményt félrevezető szárszói megnyilatkozások miatt szükségesnek tartjuk felidézni a Magyar Demokrata Fórum alapszabályát, amelyről soha nem térünk el: „Az MDF célja a magyar nemzet és a magyar haza érdekeinek szolgálata, a népi-nemzeti elkötelezettség, a keresztény felelősség- tudat, a nemzeti liberalizmus (szabadelvűség), az emberi szabadságjogok és az egyetemes európai értékek szellemében.” Az MDF Bács-Kiskun megyei választmánya Lezsák Sándor
