Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ara: 13,50 forint V-r ............ 1 993. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ rr 37TTrr 'J 0 ;-7 E Antall József a CNN-ben — Magyarország volt az egykori szocialista országok kö­zött az első, amely már az EK- val kötött társulási megállapo­dásba belevette a teljes jogú tagság igényét. Úgy gondolom, hogy az évtized végéig ez a kí­vánság teljesül — többek kö­zött ezt nyilatkozta Antall Jó­zsef miniszterelnök, az MDF el­nöke az amerikai CNN-nek — tegnap este a Hét is közvetítet­te — abból az alkalomból, hogy hamarosan Magyaror­szág ad otthont az Európai De­mokratikus Unió (EDU) pártel­nöki konferenciájának. Szentmise Mohácson Mohács fennállásának kilenc­századik, és az 1526-os csata négyszázhatvanhetedik évfor­dulója alkalmából rendeztek megemlékezést tegnap Mohá­cson, ahol Angelo Acerbi cím­zetes érsek, apostoli nuncius tartott szentmisét. Szárszó nem zárt klub Nemzeti káté készül Mi következik ezután, mi lesz a folytatás? — hangzott az új­ságírói kérdés a szárszói talál­kozó utolsó sajtótájékoztató­ján. Fekete Gyula író válasza: Szárszón valami megfogant, amit most ki kell hordani, meg kell szülni, fel kell nevel­ni. S hogy mi ez a valami? Az a szellemi koalíció, amelynek körvonalai a zárónyilatkozat­ban olvashatóak — válaszolta a sajtótájékoztató másik részt­vevője, Horváth Lajos, a Ma­gyar Igazság és Élet Pártjának a vezetője. A szellemi koalíci­óból megszülethet a választási együttműködés is, mondotta, ez azonban a jövő zenéje. Ami viszont már most bizo­nyos: a zárónyilatkozatot ala­pul véve hamarosan elkészül a Nemzeti káté. A politikusok körében mintha félelem volna tapasz­talható a szárszói tanácsko­zással kapcsolatban — je­gyezte meg az egyik újság­író. „Legyen is!” — mondta Fekete Gyula. Hiszen az or­szág lakóinak többsége még ma is az élet, és nem a pusztu­Vimola Károly felvétele lás pártján áll. S ezek az élet­pártiak gyűltek össze Szár­szón. Ha pedig ez tudatosul a választópolgárokban, akkor van is mitől tartaniuk a politi­kai vezetőknek az eljövendő megmérettetést illetően. Ám, tette hozzá, a Szárszón részt­vevők nem alkotnak zárt klu­bot, az áldozathozatalra ké­szek előtt nyitva a kapu a csatlakozásra, a nemzet szol­gálatára. (hardi) (Szárszói összeállításunk a 6—7. oldalon) Kezdődik az iskola Megyei körképünk la­punk 8. oldalán olvasható. Budajenő testvérre talált Megőrzött szülőföld Ünnepség keretében írták alá tegnap azt a szerződést, amely a Pest megyei Budajenő és a németországi Gaildorf közötti testvértelepülési kapcsolatokat szabályozza. A szer­ződést Juhász Ágostonné és Kurt Engel, a két község pol­gármestere látta el kézjegyével. Már két esztendeje alakul, for­málódik a két község közötti kapcsolat. Bár a két település jel­lege nem azonos — Gaildorf ti­zenkétezer lakosával, parkjaival inkább kisvárosnak tekinthető, míg Budajenő, közel ezres lélek- számával a Zsámbéki-medence egyik csöndes kisközsége — egymásra találásuk mégsem vé­letlen. A negyvenes évek végén, az ötvenes esztendők elején szá­mos sváb családot telepítettek ki hazánkból, köztük Budajenőn élőket is. Akik közül sokan Gail- dorfban találtak új otthonra. De soha nem felejtették el a szülő­földet, a falut, melyben felnevel­kedtek. (Folytatás a 4. oldalon) Mentőállomás Pilisvörösváron Pénz nélkül is épült A napjainkban is nélkülözhe­tetlen széles társadalmi össze­fogásnak köszönhető ez az eredmény — hangsúlyozta Für Zoltán, a Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány kura­tóriumának elnöke a szombat délelőtt megrendezett pilis vö­rösvári mentőállomás-avatón. A Pilisi-medence Egészség- ügyi Alapítványt elsősorban a sürgősségi betegellátás fejlesz­tése, továbbá egy új, regioná­lis mentőállomás létesítése cél­jából hívták életre másfél év­vel ezelőtt. A térség felismer­te, hogy az ország egészség- ügyi helyzetének javításáért tennie kell valamit. A szomszé­dos települések: Solymár, Pilis- szentiván, Piliscsaba, Pilis­szántó, Csobánka, Tinnye és Pilisvörösvár önkormányzata­in kívül a környék vállalkozói, lakói is felajánlásokat tettek az alapítvány javára. (Folytatás a 4. oldalon) A Hungaroringen rendezték meg a hét végén az orszá­gos gyorsasági motoros bajnokság negyedik fordulóját. Képünkön a 125-ös géposztály versenyén Dudás Péter (Hunor MSC) 1-es rajtszámmal a kanyarban előzni akarja Csősz Attilát (HPS). Hancsovszki János felvétele Villámgyors diagnózis Egy világszabadalmat — a rák­diagnosztizáló műszert — mu­tattak be alkotói. A vizsgálat egyszerű, fájda- lommmentes, és csak húsz má­sodpercig tart — mondta Ho- chengurger Emil fül-orr-gégész főorvos. A Nobel-díjas Golds­mith fedezte fel évekkel ezelőtt, hogy a sejtek megnövekedett nátriumtartalma utalhat a sejtek kóros burjánzására. Normál ál­lapotban ugyanis a sejtekben ká­lium található, a sejtközötti fo­lyadékokban viszont főleg nátri­um. Azt is megfigyelték, hogy a sejtek magasabb nátriumkon­centrációja esetén gyakoribb a sejtbuijánzás. A Center detektor alapötlete a hatvani Pápa Lajostól szárma­zik — mondta Leszlauer Zol­tán győri elektrokémikus. — A nyolcvanas években elkészült műszer azonban műszaki és elektrokémiai okokból nem mű­ködött megbízhatóan. Egy idő után a Licencia megbízta Lesz­lauer Zoltánt és öccsét, Ernőt, hogy fejlesszék tovább a készü­léket. A Leszlauer testvérek telje­sen új elektródákat készítettek és átalakították az elektronikus mérőberendezést is. A szonda­ként használt elektróda Leszlau­er Zoltán világszabadalma. (Folytatás a 3. oldalon) (S)ZÁRSZÓ A szárszói találkozó valamelyik szünetében arról be­szélgettünk, egy ausztráliai kollégával, miként lehetne a legrövidebben megfogalmazni e tanácskozás lénye­gét egyetlen szókapcsolatban. Ő találónak vélte a szer­vező' Püski házaspár meghívóján szerepló' „Magyar megmaradásért” szókapcsolást, jómagam — koránt­sem ellenkező' tartalommal — a szárszói ötágú jurta valamelyest terjedelmesebb színtagmaláncot ajánlot­tam. És nem csupán idó'töltó' szellemi tornaként, ha­nem ezért a fölszikrázó három szóért. Kultúránk, köz- gondolkodásunk igen eró'sen kötődik, erős szellemi holdudvarral mind Szársz óhoz, mind az Illyés Gyula-i szókapcsolatot sejtető „ötágú-hoz, hogy az időben leg­közelebb álló jurtáról, a lakiteleki sátorról ne is beszél­jünk. A második szárszói találkozóról, a népi íróink 1943-ban megfújt sípjelére emlékező, szellemiségüket segítségünkre hívó harangkongatásról valószínűleg mások is eltöprengenek, bízvást megfogalmazza ki-ki a maga „szókapcsolatát” ennek ürügyén. Egy dolgpt azonban — úgy sejtem — nem tehet senki: letagadni Szárszót. A szárszói rendezvény, bár az emlékezés szán­dékával (is) állt össze: elsősorban a Kárpát-medencé­ben élő magyarság jövőjével, az e nép fölé és köré eme­lendőszellemi védőháló kiépítésének a sokágú kérdésé­vel foglalkozott, messzemenően vigyázva arra, hogy egyetlen más nép érzékenységét ne sértse. Szárszó évek óta nem csupán halált hozó sínpárjai­ról, nemcsak József Attila vagy Latinovits Zoltán utol­só, álomvilágba tekintő szempillantásairól nevezetes. És ez így van rendjén. Túlontúl sok nagyságunk lépett a kerekek elé, hogy ne tegyünk meg mindent a megma­radásért. Csoóri Sándor elmondott beszédeiből többen azt a reménykeltő gondolatot hallottuk megnyilatkoz­ni, miszerint ezúttal talán „nem lépünk mellé”a törté­nelem vonatjának; hogy mostani, ország- és jövőépítő igyekezetünk, a modernizálódó és a becsületét, régi er­kölcseit visszanyerő Magyarország érdekében végzett szellemi erőfeszítésünk nem lesz hiábavaló. A nemzeti felemelkedés gondolata azonban — és ezt fogalmazta meg Makovecz Imre — ne legyen andalító álomkép, hanem tettekre serkentő eszmerendszer. Pol­gárra és politikusra egyaránt vonatkozzon, és örök ér­vényűén: tegye mindenki a magáét épp ott, ahol van; s ha arra nem képes, akkor „ne legyen ott”! A szárszói ötágú jurta tegnaptól elcsendesedett; az ott elhangzott igék mibennünk visszhangzanak, ben­nünk csapódnak partra. Hihetjük, nem eredménytele­nül. Bágyoni Szabó István • • Üzenet a tanácskozásra Kedves régi Barátaink! Sok kirekesztő szó, mér­gezett élű támadás és rága­lom érte balatonszárszói ren­dezvényeteken, a lakiteleki fogantatású Magyar Demok­rata Fórumot. Véleményünk szerint a nemzet sorsáért aggódó ta­nácskozáson többen megkí­sérelték a nemzeti kormány és a kormánykoalíció ismé­telt lejáratását, saját szemé­lyük és táboruk, önös válasz­tási és hatalmi érdekének ér­vényesítését. Az MDF elszi­getelésére irányuló törekvés a népi-nemzeti erő szétforgá- csolódásához vezet, mely­nek nyilvánvaló következ­ménye a teljes baloldali poli­tikai-gazdasági visszarende­ződés. Nem a magyar demokra­ták a népi politika ellenfe­lei, hanem a parttalan libera­lizmus és a demagógiával új­rafelfegyverkező szocializ­mus. A bennünket kirekesz­tő szándékokkal és törekvé­sekkel szemben pedig mi to­vábbra is az egészséges nem­zeti erők összefogásában lát­juk a magyarság sorskérdé­seinek megoldását. A közvéleményt félreve­zető szárszói megnyilatkozá­sok miatt szükségesnek tart­juk felidézni a Magyar De­mokrata Fórum alapszabá­lyát, amelyről soha nem té­rünk el: „Az MDF célja a magyar nemzet és a magyar haza érdekeinek szolgálata, a népi-nemzeti elkötelezett­ség, a keresztény felelősség- tudat, a nemzeti liberaliz­mus (szabadelvűség), az em­beri szabadságjogok és az egyetemes európai értékek szellemében.” Az MDF Bács-Kiskun me­gyei választmánya Lezsák Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom