Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-28 / 200. szám
%megyeiHÍRLAP xxxvii. évfolyam, 200. szám Ára: 13,50 forint 1993. augusztus 28., szombat Szárszói találkozó Veszélyforrás az elszegényedés Ifj. Fekete Gyula Autogramok Száz értelmiségi tiltakozó levelet írt Nahlik Gábornak, a televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöké- nek. Az aláírók egyebek között tiltakoznak az ellen, hogy az általa vezetett intézmény a közszolgálati televízió képernyőjét a Horthy-korszak felmagasztalásá- ra — rehabilitálására — használja, a kormányzó újratemetését közüggyé provokálja, illetve, hogy a temetésekről szokásos tudósításon túl önálló műsorban, netán helyszíni közvetítéssel a „Horthy család magánügyét politikai üggyé változtassa”. Nos, ha egy értelmiséginek nem is, de száznak azért illenék tudnia, hogy egy olyan esemény, amilyennek vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó újratemetése ígérkezik, nem attól válik közüggyé, hogy a televízió miként foglalkozik vele, hanem éppen ellenkezőleg. A jó televízió a várható, a kiszámítható érdeklődésnek megfelelőén foglalkozik az eseményekkel, s akkor végzi jól a dolgát, ha kielégíti az érdeklődő' tévénézők igényeit. Ha nem ezt tenné, s egyes tiltakozók követeléseinek megfelelőén alakítaná műsorpolitikáját, szakmailag válna alkalmatlanná. A kormányzó újratemetése — tetszik, nem tetszik — jelentős esemény, amely igenis foglalkoztatja a közvéleményt, s egyre inkább úgy tűnik, nem éppen az aláírók ízlése szerint. Tudjuk, Kenderesen is próbálkoztak a helyi aláírásgyűjtők. Négy autogramot össze is szedtek. Az újratemetéssel szimpatizálók nem gyűjtöttek, de sejteni lehet, hogy ez esetben mennyivel több jött volna össze négynél. Ami pedig a szokásos tudósítások mértékét illeti, a száz tisztelt hölgy és úr például miért nem tiltakozott akkor, amikor Hankiss Elemér több ízben órákra kisajátította a képernyőt önmaga számára? Igaz, az idő tájt nem volt divat az aláírás. Bánó Attila Már jelentkeznek az expóra Kezdődik az iskola Megyei körképünk lapunk 4—5. oldalán olvasható. Rau cáfol Teljesen abszurdnak nevezte Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Johannes Rau a román sajtóban neki tulajdonított, Romániát és Magyarországot összehasonlító kijelentést. A német politikus határozottan cáfolta, hogy összehasonlította volna egymással a két országot. Rau miniszterelnök azt is hangsúlyozta: szívügye, hogy országa és hazánk kapcsolatai jók maradjanak, ezért bántaná, ha egy eredményes magyarországi látogatás után félreértések maradnának. Mindezt Rau miniszterelnök a Ferihegyi repülőtéren tartott rövid sajtótájékoztatóján tudatta a magyar újságírókkal. (Folytatás a 3. oldalon) A Uj rákvizsgáló műszer A centenáriumát ünneplő Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete tegnap kezdődött nemzetközi szimpóziumát Ri- bári Ottó professzor, az egyesület elnöke nyitotta meg, majd dr. Gerencsér Ferenc adott rövid áttekintést a magyar fül-orr-gégészet történetéről. Ezután Surján László professzor számolt be a szakma százéves fejlődéséről. A beszédeket a tiszteletbeli tagsági oklevelek átadása, és a SOTE-zenekar rövid hangversenye követte. Amióta ember él a Földön, mindig is szenvedtek orr-fül- gége betegségekben — mondta Sutján professzor. — E betegségek gyógyításának úttörői magyarok voltak. Az Al- bertirsán, vendéglős családból származó Politzer Adám volt a világon az első, aki erre a területre szakosodott, s igyekezett olyan módszereket kidolgozni, amelyekkel eredményesen gyógyíthatott. (Folytatás a 3. oldalon) Felfüggesztették a sztrájkot Nem tartja megnyugtatónak a Malév, hogy szombat hajnaltól csupán felfüggesztik munkabeszüntetésüket a repülőgépek karbantartását végző Aeroplex cég dolgozói, a légi- társaság célja ugyanis a minél hamarabbi megállapodás és a sztrájkfenyegetés elejtése — mondta Pákay András, a Malév Rt. vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. (Folytatás a 3. oldalon) Gazdasági, szociálpolitikai és társadalompolitikai kérdések megvitatásával folytatta pénteken ötödik napi munkáját a szárszói tanácskozás. Nyitó előadásában Andor- ka Rudolf akadémikus kifejtette: a gazdaságot illetően óvatosan optimisták lehetünk, ha sikerül az országon belül a társadalmi békét, a demokratikus politikai rendszert fenntartani és a gazdasági fejlődés emberi feltételeit megteremteni. Éppen ez utóbbi területeken azonban súlyos veszélyforrásokat látott, főként az elszegényedésben. A reménytelenül szegények ugyanis szembefordulnak a gazdasági és politikai rendszerrel, és a jobb- vagy baloldali szélsőséges csoportosulások képesek elkeseredésüket a maguk javára kihasználni és e tömegek támogatását megszerezni. Ennek elkerülésére az akadémikus olyan szociálpolitikát javasolt, amely elsősorban a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását tűzi célul, s ezáltal a több gyermek vállalását, végső soron pedig a népesség növekedését is serkenti. E téma kapcsán kifejezte meggyőződését, hogy az abortusz lehetőségének korlátozásával nem lehet a családok gyermekszámát hosszú távon emelni, ezért őrizkedni kell az ilyen intézkedésektől. Az emberi erőforrások másik döntő fontosságú területének —- a népesség száma és összetétele mellett — az oktatást nevezte az akadémikus. Sürgős feladatnak tekintette Tudatos, összehangolt, egyeztetett nemzeti összefogást és nemzeti alapon szerveződő választási koalíciót sürget a Magyar megmaradásért elnevezésű szárszói tábor. A találkozó résztvevői ennek érdekében pénteken úgy döntöttek, hogy a konferencia hátralévő napjain fórumot hoznak létre a nemzeti koalíció megalapozásához. A koalíció létrehozására irányuló felhívást csütörtök este fogalmazta meg a tábor mintegy 150 résztvevője, s a nyilatkozatot pénteken délben hagyta jóvá a tanácskozás egésze. A felhívás — amelyet György István, a Demokrata Koalíció elnöke ismertetett — megállapítja: a soron következő ’94-es választásokon a népi-nemzeti pártok, mozgalmak, civil e téren a mennyiségi és a minőségi fejlesztést. Ifj. Fekete Gyula többek között az egzisztenciális biztonság és a népszaporulat közötti összefüggéseket elemezte. Úgy véli, hogy a tulajdonhoz jutás e tekintetben is kedvezőbb folyamatokat indíthat. A politika diktatúráját a pénz diktatúrája váltotta fel — hangoztatta előadásában Csat Margit egyetemi tanár, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Közgazdasági Intézetének vezetője. A külföldi tőkebefektetés anomáliáiról szervezetek, személyek összefogására van szükség, amely csak fegyelmezett, összehangolt munkával valósítható meg. Ezért felül kell emelkedni az önös és pártérdekeken a magyarság megmaradása érdekében. — Nem hagyjuk, hogy az álliberális intrika és bármely más szándék a szárszói konferenciát jobb- és baloldalra ossza meg, és a személyek között ellentéteket szítson. Ilyen értelemben felszólítjuk a nemzeti elkötelezettségű pártokat, mozgalmakat, egyéneket, hogy a fórumon az együttműködés alapelveit fejtsék ki. Ez legyen Szárszó üzenete a magyar társadalomhoz — szóló a felhívás. Majd úgy folytatódik: — Nekünk Szárszó kell, nem Mohács! Szárszóra szükség van nemcsak ötvenévente, haszólva kifogásolta, hogy sok esetben elavult technológiát és terméket hoznak be, amely alkalmanként még környezetszennyező is. A privatizáció során háttérbe szorult az eredeti cél, a hazai vállalkozói réteg gyarapítása, ehelyett külföldi befektetők gyakran csak a piacot vásárolják meg, a magyarországi termelést elsorvasztják. Legfőbb kifogása napjaink gazdaságpolitikáját illetően, hogy nincs jövőképünk, ha pedig az hiányzik, mások alakítják jövőnket. (Folytatás a 7. oldalon) nem gyakoribb rendszerességgel. Tekintettel a 8 hónap múlva soron következő választásokra, kezdeményezzük egy új tárgyalássorozat megindítását, melyen a szárszói tábor intézményesen képviseltesse magát. A szárszói konferencia váljék a népben és nemzetben gondolkodók folyamatos fórumává, amely nyilvánosságot ad az ország problémáira megoldást kereső felelős állampolgároknak — írja a dokumentum. . A nyilatkozat végezetül kezdeményezi, hogy a fórum választott vezetősége és szakemberekből álló tanácsadó testületé rendszeresen üljön össze és elemzéseket, állás- foglalásokat fogalmazzon meg az ország és a határon túli magyarság sorsát érintő alapvető kérdésekben. Eddig huszonöt ország jelezte — miniszterelnöke által aláírt — levélben, hogy érdeklődik az 1996-os budapesti világkiállítás részvétele iránt — jelentette be Barsiné Pataky Etelka, az expó főbiztosa pénteken Nyíregyházán, ahol a Világkiállítási Programiroda újabb vidéki rendezvényén tartott sajtótájékoztatót az előkészületekről. A szociális-karitatív jellegű nyár végi üdülésnek a megyei alapítvány Zamárdiban adott helyet. Nyolcvanegy 8—14 éves gyerek részesülhetett itt a Balaton-parti pihenés, szórakozás örömeiből. Segítség nélkül egyikük sem tudott volna ilyen élményhez jutni: családjuk anyagi helyzete semmiféle más — iskolai, napközis — nyári kikapcsolódást nem tett lehetővé. Hogyan válogatták össze a táborozókat, mennyibe került a szülőknek és a patronálókA főbiztos elmondta- a diplomáciai testületek, valamint az ENSZ és a különböző missziók segítségével a világ 185 országába juttatták el az Antall József miniszter- elnök által aláírt meghívólevelet. Az előzetes becslések alapján 40-45 ország részvételével számolnak a rendezők. nak, egyáltalán milyenek a tapasztalatok? — érdeklődtünk László Anikótól, a megyei alapítvány titkárától. Megtudtuk: a kezdeményezés nem új keletű, az alapítvány egyik legfontosabb célkitűzésének megvalósításáról van szó. Az előkészítés korábban, a szervezés nyár elején indult: az alapítvány elnöke. Bodrogi Györgyné levélben kereste meg a megye önkormányzatait. (Folytatás a 6. oldalon) Felhívás koalícióra Nekünk Szárszó kell, nem Mohács! (Folytatás a 3. oldalon) Ingyentábor hátrányos helyzetűeknek Hátrányos helyzetben lévő, rászoruló Pest megyei családok gyermekeinek szervezett egyhetes táborozást a Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, valamint a Kispesten alakult Gyermekbarát Társaság.
