Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-27 / 199. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993.' AGGüSZ,TUS 27., PÉjNTEK , ‘'''a • - s ^ ■ A' !-A “3y/ Tiltakozások a Malév ellen Tegnap délutánig nem állt munkába az a 18 angol szerelő, akiket a Malév a repülőgépek karbantartását végző dolgozók munkabeszüntetésének idejére szerződtetett — mondta a Malév illetékese. A sztrájkot szervező Repülőgép Műszakiak Független Szak- szervezetének információi szerint az angol karbantartók azért nem állhatták munkába, mert nem rendelkeznek a Malév Boeing típusú gépeinek szereléséhez szükséges szak- szolgálati engedéllyel. A repülőgépek karbantartását végző dolgozók sztrájkjának támogatásáról és a sztrájktörők alkalmazása elleni tiltakozásukról több szak- szervezeti tömörülés juttatta el nyilatkozatát az MTI-hez csütörtökön. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöksége és a szervezethez tartozó Közlekedési és Szállítási Munkás- kamara, valamint a Munkástanácsok Bányaipari Szövetsége mélységesen elítélendőnek és erkölcstelennek ítéli a nemzetközi gyakorlattal ellentétes sztrájktörők alkalmazását. A bányaipari szövetség egyben jelezte: ha az Aerop- lex kft. vezetése nem változtat módszerein a szövetség csatlakozik ahhoz a nemzetközi megmozduláshoz, ami ebben az ügyben elindult. (Folytatás a 3. öldalon) A Pilisi Medence Egészségügyi Alapítvány beruházásában, széles társadalmi összefogással új, regionális mentőállomás épült Pilisvörösváron, melynek ünnepélyes avatására szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor Hancsovszld János felvétele Uj hotel a megyében Az Ml-es és M7-es csatlakozási SW®7 sánál, Budapest- tői 12 kilométerre a francia ACCOR csoport és a Magyar Hotec Szállodaberuházást Szervező és Üzemeltető Kft. kilenc hét alatt felépítette Törökbálinton a Formule 1 turistaszállót. A tulajdonosok luxus nélküli teljes komfortot és minden igényt kielégítő tisztaságot ígérnek. Az ünnepélyes megnyitót megelőzően, a szálloda előtti téren többségében francia beszédet hallani. Nem csoda, hiszen a szállodalánc első magyarországi tagjának tulajdonosa 70 százalékban a francia ACCOR csoport. (Folytatás a 4. oldalon) Szárszói találkozó A földművelés a nemzet megmaradásának kulcsa Somodi István, a Szárszói Baráti Kör elnöke Vimola Károly felvétele A gazdaságpolitika és az érdekképviselet témakörének tárgyalásával folytatta munkáját tegnap a „Szárszói tábor a magyarság megmaradásáért” elnevezésű egyhetes találkozó. A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó délelőtti programot Szakács Sándor előadása nyitotta meg. A gazdaságtörténeti professzor a magyar mező- gazdaság elmúlt 1000 évére visszatekintve hangsúlyozta, hogy Szárszó jelentősége éppen a hiányzó érdekegyeztetésben van, mert a társadalmi és az egyéni békének is alapfeltétele az élelemtermelő népességgel való helyes bánásmód, amelynek példáját Nyugat-Európa országai szolgáltatják. Somodi István, a Szárszói Baráti Kör elnöke az 1990 előtti 45 év tanulságait elemezve hangoztatta, hogy a magyar mező- gazdaság tegnapelőtt elkótyavetyélt javainak hiányát még holnapután is érezzük. A Föld népének, a parasztságnak megfogyatkozását az előző 45 év politikájának program- szerű, szervezett pusztító törekvésével magyarázta, s arra figyelmeztetett, hogy ha e néprétegnek a többinél is aggasztóbb fogyása tovább folytatódik, eltűnhet-e népelem, és Európa éléskamrája még saját országának sem termel elegendő élelmet. Sürgette a parasztság politikai szövetkezését, mert úgy vélte, hogy rétegként nem képes érdekeinek megvédésére, csak politikai blokkba tömörülve teheti ezt. A földművelés Európában sehol sem elsősorban gazdasági ügy, hanem a nemzet megmaradásának kérdése, ezért is juttatják jelentős állami szubvencióhoz — hangoztatta felszólalásában Márton János agrárközgazdász. Majd kijelentette: a magyar állam nem támogatja a mezőgazdaságot, csak visszaadott valamit abból, amit előzőleg elvett. A támogatás mértéke Magyar- országon messze elmarad más nyugati országok gyakorlatától. Jelentős támogatásra a következő 20 évben sem nagyon lehet számítani, esetleg csak a visz- szajuttatás növelésére — mondta. Többek között kijelentette: „soha nem volt ennyire ebek harmincadjá- ra dobott a magyar föld, mint a köztársaság kikiáltása után. Ilyen olcsó a földünk az ezer év alatt nem volt egyetlen egyszer sem”. (Folytatás a 7. oldalon) A Magyar Élet újjáéledt Népiség és magyarság — ügy, amely minden kritikus korban szolgálatra szólította fel az aggódókat. Az értékmentés és értékteremtés szolgálatára. — Nézz a lábad elé! — okítják a szüléik botladozva bémászkodó, s így könnyen elbukó gyermekeiket. A szolgálattéváík is így tesznek. A csillagos égboltozaton intó' és eligazító jeleket fürkész figyelő' tekintetük, amely, megosztva, a talpalatti földet is kitapogatja. S ez az út, amelyen járnunk adatott mindennek, csak simának nem mondható. Könnyen elbukunk, ha nem nézünk a lábunk elé. S ha már a lábunk elé nézünk, felfedezhetjük a hajdan előttünk haladók, s a velünk szembejövőik lábnyomait is. Ki tért vissza onnan, ahová mi igyekszünk, s ki tart velünk a boldogulás reményében? Egyiknek erre, a másiknak arra van Előre. Mi az ő, óik a mi múltunk felé tartanak. Vajon melyikünk választotta a helyes irányt? Európa közepén Európába indulni — anakronisztikus cél. Tudatzavar. Európa közepéről önmagunk keresésére indulni — szintúgy az. Van akkor hát harmadik út? Ha valóságos és szellemi határai mentén széliében, s hosszában, mélységében és magasságában járjuk be a hazát. Ezt az utat követte — a magyar nyomvonalat — Szabó Dezső', Németh László, Féja Géza, Kodolányi János az 1936 és 1944 között megjelenő' Magyar Élet című nemzetpolitikai szemlében, amelyben a korszak valahány nyomasztó gondjára, sürgető' sorskérdésére kíséreltek meg feleletet adni a szépíró esszék mellett a különféle társadalomtudományi, közgazdasági, pedagógia, néprajzi, őstörténeti és zenei tárgyú szakcikkek. A Magyar Élet újjáéledt. Első' megjelent száma jószerével a régi szerzők, a csaknem ötven évvel ezelőttiek írásait idézi, hogy belőlük ma is fellelhető' gondjainkat olvassuk ki. Talán nem véletlen, hogy a folyóirat újraindítását épp a szárszói találkozó tartamára időzítették. Paizs Tibor Gödöllőnek nincs köze hozzá Egy különös rendezvény kapcsán nemrég néhány újságcikk Gödöllőre irányította a figyelmet. Géme- si György polgármesterrel többek között erről az augusztus 20-hoz időzített, a gödöllői ünnepségektől idegen rendezvényről beszélgettünk. — Szent István ünnepén és az azt követő két napon úgynevezett alternatív fesztivált rendeztek Gödöllőn. Miféle összejövetel volt ez? — Valószínűnek tartom, hogy egyfajta provokációnak szánták ezt a fesztivált, mint annak idején a salgótartjáni MSZMP-gyűlést, vagy ugyanannak a pártnak a jászberényi országos kongresszusát. Nyilvánvaló, hogy tisztességtelen politikai szándék húzódik mögötte. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy semmi kifogásunk nincs az ellen, ha ellenzéki pártok, vagy valamilyen politikai mozgalom gyűlést tart, hiszen nyilván megfizetik a bérleti díjat, és ez egy demokráciában amúgy is magától értetődő dolog. És nem arról van szó, hogy kormánypárti városatyák kifogásolnak egy ellenzéki összejövetelt. Arról van szó, hogy itt olyan irányzatok és mozgalmak is nyilvánosságot kaptak, amelyek Nyugaton is kárt, pusztulást, erkölcsi és fizikai rombolást okoztak. Ez ellen tiltakozunk. És azért beszélünk provokációról, mert mindaz, ami ott elhangzott, és aminek a Népszabadság bő teret szentelt, szöges ellentétben áll Gödöllő hagyományaival és szellemiségével, és különösen Szent István királyunk ünnepével. — Kik hallatták itt a hangjukat? —Az egyház számára nem kívánatos ,Jcatolikusok”-tól a homoszexuálisok képviselőjéig, az úgynevezett független rádiósoktól a krisnásokig. Mindez vegyítve Fodor Gábor, Heller Ágnes, Hegedűs András és mások politikai tartalmú előadásaival. Megmondom őszintén, cseppet sem vagyunk büszkék arra, hogy éppen a mi városunkban elemezgették például a zsidó homoszexuálisok szervezetének a gondjait. — Hol tartották ezt az ösz- szejövetelt? — Az agrártudományi egyetemen, amely autonóm intézmény. Elképzelhetőnek tartom, hogy a távollévő rektor nem is tudott róla. (Folytatás a 4. oldalon.) Chaoúcum Hungaricum Sándor András írása a 14. oldalon olvasható
