Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ Ki ad esélyt a másiknak? Beszélgetés Bognár László országgyűlési képviselővel Euroteam-felmérés A többség az önállóságot választaná Bognár László országgyűlési képviseló't augusztus 26-án, délután három órára idézte be az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága, hogy meghallgatása után döntsön a parlamenti frakcióból, illetve a pártból való esetleges távozása ügyében. Mint ismert, a Pest megyei képviselő' a Magyar Ut Körök tagja, de a Magyar Igazság és Élet Pártjának nem. Viszont alapító tagja a gödi MDF-nek, amelynek jelenleg is elnöke, s ő volt az, aki a gödi Magyar Út Körök létrejöttében ugyancsak meghatározó szerepet vállalt. A képviselő úrral felsőgödi otthonában a várható eseményekről, a kialakult helyzetről beszélgettünk. — Milyen döntésre számít augusztus 26-án? — Nem könnyű válaszolni. Már csak azért sem, mert a legnagyobb sajnálatomra nem tudok megjelenni a fegyelmi bizottság előtt. Az említett időpontban külföldi úton leszek, amelyet nem mondhatok le. A bizottságot természetesen értesítem arról, hogy nem lehetek ott, amikor dönteni kívánnak. — S hogyan fogadta a hírt a gödi MDF? — Nagyon szilárdan kiálltak mellettem az elmúlt hónapokban. Bizonyítja ezt az is, hogy a Szauter Rudolf képviselő úr hozzám intézett — a Pest Megyei Hírlapban megjelent — nyílt levelére is a gödi MDF adott választ. — Mi történik akkor, ha az Etikai és Fegyelmi Bizottság úgy határoz, hogy nem tehet sem a frakció, sem pedig a párt tagja? — Az egy nagyon fájdalmas döntés lenne. De tulajdonképpen ez is benne van a kosárban. Úgy gondolom, ez csak a végső megoldás lehet. Mindenesetre a gödi MDF Etikai Bizottsága jelezte, hogy a pártból való kizárásomat megfellebbezik. — Van erre lehetőség? — Természetesen. A legnagyobb kormányzópárti frakcióban tizenketten voltunk azok, akik, úgymond, más utat választottunk. Ebből jelenleg hárman nem vagyunk tagjai a Magyar Igazság és Elet Pártjának. Én a magam részéről a Magyar Út Körök mozgalmában tevékenykedem, amely nem azonos az imént említett párttal. Ezt ugyan sokan elfelejtik, vagy ha nem, akkor igyekeznek ösz- szemosni a kettőt. Pedig ez hiba. Önmagától adódna így a kérdés: ha valaki az egyiknek a tagja, miért nem vállal sorsközösséget a másikkal is? Én a magam részéről egyelőre várakozó állásponton vagyok. A Magyar Igazság és Élet Pártja október 17-ére tervezi országos gyűlését. Ekkor választják meg az új párt vezetőit, itt fogadja el a tagság a programot. Igazából csak az országos gyűlést követően tudnék dönteni arról, hogy tagja kívánok-e lenni a Magyar Igazság és Élet Pártjának, vagy nem. — Bár kétségtelen, hogy a MIÉP-nek ideiglenes vezetősége van, de a nyáron komoly munkát végeztek. Megvan az alapszabály, a párt neve körüli viták is tisztázódtak, ismertté vált a jelképük. Az alapszabályban említett bizottságok is megalakultak, s közben létrejött a Magyar Út Körök becsületbírósága, amelynek elnökévé választották. — Ez mind igaz. Az öttagú becsületbíróság, mondhatnánk úgy is, etikai bizottság már dolgozik, de a megbízatásunk csak az országos gyűlésig tart. Majd ott, a tanácskozás résztvevőinek kell eldönteniük azt, hogy a következő öt esztendőben ki vezesse a becsületbíróságot, s annak kik legyenek a tagjai. — Történtek más fontos események is az elmúlt hetekben? — Ami engem illet, azt kell mondanom, hogy igen. Nagyon mozgalmas volt a nyaram, így a pihenésre, ki- kapcsolódásra eddig nem is jutott időm. Úgy érzem, hogy a gödi embereknek jelentős része bizalommal van hozzám. Számtalan levelet kapok, sokan felkeresnek a lakásomon és a segítségemet kérik. Néha nagyon aprónak látszó ügyekkel is eljönnek, amely persze az ő számukra fontos. Az is gyakori, hogy olyasmit kémek, amit a helyi polgármesteri hivatalban percek alatt el lehet intézni. Persze ez nem baj, szívesen segítek, ha arra van lehetőségem. Azt hiszem, hogy ez jelzés értékű. Ha nem bíznának bennem, a választók bizonyosan másokhoz fordulnának, s nem hozzám. — Ha már itt tartunk. A gödi választók hogyan vélekednek az MDF helyzetéről s a képviselő úr magatartásáról? — Bizonyára mindenkinek megvan a maga elképzelése ezzel kapcsolatban. Ami engem illet, érzem a gödi emberek többségének a bizalmát. A helyi MDF-ről már szóltam, a gödi Magyar Út Körökről úgyszintén. Senkiről sem tudok, aki megpróbált volna hátba támadni, esetleg lehetetlen helyzetbe hozni. De mindez igaz az egyszerű választópolgárokra is, akik nem pártszínek alapján ítélik meg a másikat. —A Parlamentben ezek szerint nehezebb dolga van. — így igaz. Az idén márciusban, amikor a megyei listáról bekerülve a Tisztelt Házba elfoglalhattam Szűcs István megüresedett helyét, sok mindent másként láttam. Aztán jó néhány megpróbáltatás ért, amelyekről most nem kívánok beszélni. Tény azonban, hogy hosszú ideig még asztalt sem kaptam a képviselői irodában. Végül is a Monopoly csoport fogadott be, ahol nagyon sok barátom van. —A Monopoly csoport adott helyet a MIEP-nek is, ha jól tudom. — Valóban. Mivel a frakcióvá válás ott is napirenden szerepel, Horváth Lajos és Kónya Imre között már egy ideje tárgyalások folynak, hogy a megfelelő infrastruktúra, illetve helyiségek rendelkezésre álljanak. Ismereteim szerint ezekkel nem is lesz semmiféle probléma. — Azt viszont sokan nem tudják, hogy az őszi parlamenti ülésszak kezdetén néhány képviselő hol foglal helyet. Arra gondolok: ha az MDF Fegyelmi Bizottsága augusztus 26-án a legszigorúbb döntést hozza, s Bognár Lászlót kizárja a pártból, ő melyik padsorban ül le? — Erre most nem tudok válaszolni. De bízom abban, hogy mire az országgyűlés őszi ülésszaka megkezdi munkáját, a kérdésre én magam is választ kapok — mondotta befejezésül dr. Bognár László. Csitári János Információs iroda nyűik Fejlődő falusi turizmus A közeljövőben nyílik meg a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetségének központi információs irodája — jelentette be Csáky Csaba, a szervezet elnöke. Az iroda azon kül- és belföldi turistáknak kíván hasznos információkat nyújtani, akik a falusi turizmus lehetőségeit kihasználva kívánják szabadidejüket eltölteni. A szövetség megjelentetett egy füzetet, amely a Jöjjön falura címet viseli, és tájékoztat arról, hogy hol és milyen körülmények között van mód vidéki üdülésre. Hasonló kiadvány utoljára 1932-ben jelent meg. A szervezet elnöke elmondta, hogy a hozzájuk belépő szolgáltatók árait éjszakánkénti 600 forintban maximálták. Az ősz folyamán jelenik meg a szövetség kínálatának teljes listája, melyben az érdeklődők október 15-ig kérhetik szerepeltetésüket. Csáky Csaba kijelentette: vétek volna nem kihasználni azokat a lehetőségeket, melyeket akkor élvezhetünk, ha a tőlünk keletre fekvő országok lakosai világútlevélhez jutnak, hiszen az osztrákok számára is nyereséges volt, amikor előttünk nyíltak meg a határok. (feke) A csepeliek többsége tud a kerület leválási szándékáról. Ismeretes előttük a szennyvíz- tisztítóval kapcsolatos vita és szívesen részt vesznek a szeptember 25-i népszavazáson. Mindezeket az Euroteam júliusban és augusztusban elkészített helyi közvélemény-kutatási eredménye tartalmazza. Ezemégy embert kérdeztek meg, véletlen kiválasztásos módszerrel a kertes házakban, a lakótelepeken, az orvosi rendelőkben, valamint a központi postán. Az Euroteam összegzése szerint a felnőttek hetvenkilenc százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tud-e a csepeli önkormányzat kezdeményezéséről, a kerület elválásáról, önálló megyei jogú várossá alakulásáról. A megkérdezettek ötvenkilenc egész ötvenhat százalékának volt tudomása arról, hogy Budapest közgyűlése szennyvíztisztítót akar telepíteni Csepel egyik legértékesebb területére. Az egyik kérdésre, hogy milyen előnyökkel járna Csepel megyei jogú várossá válása, háromszázkilencvenöten válaszolták azt, hogy akkor a kerület szabadon gazdálkodhatna területeivel. Háromszázkilenc- venegy lakosnak az a véleménye, hogy a legnagyobb hoza- dék a Szigetcsúcs megőrzése lenne. Az önállósággal új munkahelyek létesülését há- romszázötvenöten kapcsolták össze. Több mint háromszázan említették a várható előnyök között a változatlan közlekedési színvonalat, valamint a felgyorsuló városi fejlődést. A kérdések között a következő is szerepelt: melyik jobb, a főváros egy külső periférikus kerületében élni, vagy egy megyei jogú önálló városban? Harmadik választási lehetőségként a „nem érdekel” szerepelt. A megkérdezettek valamivel több mint ötven százaléka a megyei jogú város cím elnyerése mellett voksolt. A válaszadók egyhar- mada viszont úgy tartja, hogy még mindig jobb fővárosiként — még egy külső, periférikus kerületben is — élni. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy hányán járulnának az urnához a népszavazás alkalmával. Az augusztus elején zárult felmérés szerint a választók hetvenhét százaléka megjelenne a szavazóhelyiségben. Tehát a megkérdezettek negyven százaléka szayazva az önállóság mellett, harminc egész egy százalék pedig ellene, harminc százalékuk pedig még nem tudta, miként döntsön. Á. M. Pallérok a Petoß Múzeumban Bővítés megyei támogatással Az 1958-ban alapított aszódi Petőfi Múzeum az idén talán elnyeri végső formáját. Már az is történelem, ahogyan — ha nem is évről évre, hanem évtizedről évtizedre — fokozatosan birtokba vette az intézmény az egykori evangélikus gimnázium épületegyüttesét. Miközben a kiállítások zavartalanul megtekinthetők, a főépület mögött alig láthatóan kőművesek dolgoznak. A két éve tartó felújítás és bővítés célja az, tájékoztatott Asztalos István igazgató, hogy elfogadható állapotba kerüljön és gyarapodjon is az intézmény raktára, feldolgozóhelyisége, restaurátorműhelye és valamennyi munkairodája. Az utolsó épületrészeket a közelmúltban kapták meg. A munkálatokra a Pest Megyei Önkormányzat 1992-ben és az idén tudott pénzt adni. Az összedőléssel fenyegető vizes épületrész a műemlékegyütteshez tartozik. Szorosan kapcsolódik a latin iskolához, amely irodalomtörténeti emlékhely. A felújítást és bővítést pályázat útján tápiósze- lei vállalkozó végezteti el. Kép és szöveg: Balázs Gusztáv Kenyér és tej, más semmi Nagybörzsöny bolt nélkül Míg a Dunakanyar nagyobb településein új boltok portáljaitól tarkállik az utca, egyre bővül az árukínálat, északabbra a kereskedelmi ellátás lappangó tünetével kell számolni az utóbbi időben. Márianosztra lakói például a bezárt ABC- áruház kirakata előtt mondták el a riporternek, hogy aki alaposan be akar ma vásárolni, különösen ha a hétvégi ebédhez akar húst venni, annak újabban Szobra kell utaznia. A szobi Afész ráfizetett a bolt nyitva tartására, ezért becsu- katta. Vissza meg nem adják az épületet, noha azt egykor a falubeliek pénzén építették. A napokban robbant a közellátási bomba Nagybörzsönyben is, ahol már hosszabb ideje zárva tartották az áfész-bol- tot, de még működött egy vállalkozó kis üzlete. Ám miután az is lehúzta a rolót, augusztus 17-én ellátatlan maradt a község, s ennek következtében a polgármesteri hivatalnak kellett megtennie a szükséges intézkedéseket. — A letkési bolt segítségével mi árusítottunk tejet és kenyeret — közölte Kempf Gyula polgármester. — A napokban találunk majd jobb megoldást, mert most leltároznak a volt áfész-boltban. Megbízottunk által a hivatal kezelésébe kerül az üzlet. Egyelőre nem lesz még túl nagy a választék, csak a legszükségesebb élelmiszereket árusítják, míg nem lehet kialakítani a készletet. — Mi okozta a zavart tulajdonképpen? — Ä bolt bérlője vagy százezer forint adóssággal távozott. Nem tudta fizetni a bérleti díjat, a villanyszámlát. — Ezek szerint nem volt túl nagy forgalma. Akkor viszont az önkormányzat is kockáztat. Mi lesz, ha ráfizet az üzlet fenntartására? — A községet egyelőre el kell látni. Hosszabb távon persze más megoldást kell majd találnunk. Az a baj, hogy az Áfész meghirdetett bérleteire nem tolakodnak a pályázók, mert nagyon magas összeget kémek. Lényegében rendezetlen ez az egész. A tulajdonjog is, hiszen nem pusztán a saját pénzéből épült ez a bolt, a községnek is volt ebben része. A vállalkozói kedv ellen hat az is, hogy amíg működött ez az üzlet, jó néhányszor betörtek oda. A közbiztonsági problémák is szaporítják a gondjainkat. — Mit lehet tenni a kereskedelmi ellátás megnyugtató rendezéséért? — Ezen érdemes lenne elgondolkodni. Például törvényben kellene szabályozni az áfészek ellátási szerepét. Vagy átadni a községeknek a bolthálózatot, hogy önálló szövetkezeteket alapítsunk. K. T. I.
