Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ Ki ad esélyt a másiknak? Beszélgetés Bognár László országgyűlési képviselővel Euroteam-felmérés A többség az önállóságot választaná Bognár László országgyűlési képviseló't augusztus 26-án, délután három órára idézte be az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága, hogy meghallgatása után döntsön a parlamenti frakcióból, illetve a pártból való esetleges távo­zása ügyében. Mint ismert, a Pest megyei képviselő' a Ma­gyar Ut Körök tagja, de a Magyar Igazság és Élet Pártjá­nak nem. Viszont alapító tagja a gödi MDF-nek, amelynek jelenleg is elnöke, s ő volt az, aki a gödi Magyar Út Körök létrejöttében ugyancsak meghatározó szerepet vállalt. A képviselő úrral felsőgödi otthonában a várható események­ről, a kialakult helyzetről beszélgettünk. — Milyen döntésre számít augusztus 26-án? — Nem könnyű válaszol­ni. Már csak azért sem, mert a legnagyobb sajnálatomra nem tudok megjelenni a fe­gyelmi bizottság előtt. Az em­lített időpontban külföldi úton leszek, amelyet nem mondhatok le. A bizottságot természetesen értesítem ar­ról, hogy nem lehetek ott, amikor dönteni kívánnak. — S hogyan fogadta a hírt a gödi MDF? — Nagyon szilárdan kiáll­tak mellettem az elmúlt hóna­pokban. Bizonyítja ezt az is, hogy a Szauter Rudolf képvi­selő úr hozzám intézett — a Pest Megyei Hírlapban meg­jelent — nyílt levelére is a gödi MDF adott választ. — Mi történik akkor, ha az Etikai és Fegyelmi Bizottság úgy határoz, hogy nem tehet sem a frakció, sem pedig a párt tagja? — Az egy nagyon fájdal­mas döntés lenne. De tulaj­donképpen ez is benne van a kosárban. Úgy gondolom, ez csak a végső megoldás lehet. Mindenesetre a gödi MDF Etikai Bizottsága jelezte, hogy a pártból való kizáráso­mat megfellebbezik. — Van erre lehetőség? — Természetesen. A legna­gyobb kormányzópárti frak­cióban tizenketten voltunk azok, akik, úgymond, más utat választottunk. Ebből je­lenleg hárman nem vagyunk tagjai a Magyar Igazság és Elet Pártjának. Én a magam részéről a Magyar Út Körök mozgalmában tevékenyke­dem, amely nem azonos az imént említett párttal. Ezt ugyan sokan elfelejtik, vagy ha nem, akkor igyekeznek ösz- szemosni a kettőt. Pedig ez hiba. Önmagától adódna így a kérdés: ha valaki az egyik­nek a tagja, miért nem vállal sorsközösséget a másikkal is? Én a magam részéről egyelőre várakozó álláspon­ton vagyok. A Magyar Igaz­ság és Élet Pártja október 17-ére tervezi országos gyűlé­sét. Ekkor választják meg az új párt vezetőit, itt fogadja el a tagság a programot. Igazá­ból csak az országos gyűlést követően tudnék dönteni ar­ról, hogy tagja kívánok-e len­ni a Magyar Igazság és Élet Pártjának, vagy nem. — Bár kétségtelen, hogy a MIÉP-nek ideiglenes vezető­sége van, de a nyáron ko­moly munkát végeztek. Meg­van az alapszabály, a párt neve körüli viták is tisztázód­tak, ismertté vált a jelképük. Az alapszabályban említett bi­zottságok is megalakultak, s közben létrejött a Magyar Út Körök becsületbírósága, amelynek elnökévé választot­ták. — Ez mind igaz. Az ötta­gú becsületbíróság, mondhat­nánk úgy is, etikai bizottság már dolgozik, de a megbízatá­sunk csak az országos gyűlé­sig tart. Majd ott, a tanácsko­zás résztvevőinek kell eldön­teniük azt, hogy a következő öt esztendőben ki vezesse a becsületbíróságot, s annak kik legyenek a tagjai. — Történtek más fontos események is az elmúlt hetek­ben? — Ami engem illet, azt kell mondanom, hogy igen. Nagyon mozgalmas volt a nyaram, így a pihenésre, ki- kapcsolódásra eddig nem is jutott időm. Úgy érzem, hogy a gödi embereknek jelentős része bizalommal van hoz­zám. Számtalan levelet ka­pok, sokan felkeresnek a laká­somon és a segítségemet ké­rik. Néha nagyon aprónak lát­szó ügyekkel is eljönnek, amely persze az ő számukra fontos. Az is gyakori, hogy olyasmit kémek, amit a helyi polgármesteri hivatalban per­cek alatt el lehet intézni. Per­sze ez nem baj, szívesen segí­tek, ha arra van lehetőségem. Azt hiszem, hogy ez jelzés ér­tékű. Ha nem bíznának ben­nem, a választók bizonyosan másokhoz fordulnának, s nem hozzám. — Ha már itt tartunk. A gödi választók hogyan véle­kednek az MDF helyzetéről s a képviselő úr magatartásá­ról? — Bizonyára mindenkinek megvan a maga elképzelése ezzel kapcsolatban. Ami en­gem illet, érzem a gödi embe­rek többségének a bizalmát. A helyi MDF-ről már szól­tam, a gödi Magyar Út Kö­rökről úgyszintén. Senkiről sem tudok, aki megpróbált volna hátba támadni, esetleg lehetetlen helyzetbe hozni. De mindez igaz az egyszerű választópolgárokra is, akik nem pártszínek alapján ítélik meg a másikat. —A Parlamentben ezek szerint nehezebb dolga van. — így igaz. Az idén márci­usban, amikor a megyei listá­ról bekerülve a Tisztelt Ház­ba elfoglalhattam Szűcs Ist­ván megüresedett helyét, sok mindent másként láttam. Az­tán jó néhány megpróbáltatás ért, amelyekről most nem kí­vánok beszélni. Tény azon­ban, hogy hosszú ideig még asztalt sem kaptam a képvise­lői irodában. Végül is a Mo­nopoly csoport fogadott be, ahol nagyon sok barátom van. —A Monopoly csoport adott helyet a MIEP-nek is, ha jól tudom. — Valóban. Mivel a frakci­óvá válás ott is napirenden szerepel, Horváth Lajos és Kónya Imre között már egy ideje tárgyalások folynak, hogy a megfelelő infrastruk­túra, illetve helyiségek rendel­kezésre álljanak. Ismereteim szerint ezekkel nem is lesz semmiféle probléma. — Azt viszont sokan nem tudják, hogy az őszi parla­menti ülésszak kezdetén né­hány képviselő hol foglal he­lyet. Arra gondolok: ha az MDF Fegyelmi Bizottsága augusztus 26-án a legszigo­rúbb döntést hozza, s Bognár Lászlót kizárja a pártból, ő melyik padsorban ül le? — Erre most nem tudok vá­laszolni. De bízom abban, hogy mire az országgyűlés őszi ülésszaka megkezdi mun­káját, a kérdésre én magam is választ kapok — mondotta be­fejezésül dr. Bognár László. Csitári János Információs iroda nyűik Fejlődő falusi turizmus A közeljövőben nyílik meg a Magyar Falusi Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének központi információs irodája — jelentette be Csáky Csaba, a szervezet elnöke. Az iroda azon kül- és bel­földi turistáknak kíván hasz­nos információkat nyújtani, akik a falusi turizmus lehető­ségeit kihasználva kívánják szabadidejüket eltölteni. A szövetség megjelentetett egy füzetet, amely a Jöjjön falura címet viseli, és tájékoztat ar­ról, hogy hol és milyen körül­mények között van mód vidé­ki üdülésre. Hasonló kiad­vány utoljára 1932-ben jelent meg. A szervezet elnöke el­mondta, hogy a hozzájuk be­lépő szolgáltatók árait éjsza­kánkénti 600 forintban maxi­málták. Az ősz folyamán jele­nik meg a szövetség kínálatá­nak teljes listája, melyben az érdeklődők október 15-ig kér­hetik szerepeltetésüket. Csáky Csaba kijelentette: vé­tek volna nem kihasználni azokat a lehetőségeket, me­lyeket akkor élvezhetünk, ha a tőlünk keletre fekvő orszá­gok lakosai világútlevélhez jutnak, hiszen az osztrákok számára is nyereséges volt, amikor előttünk nyíltak meg a határok. (feke) A csepeliek többsége tud a ke­rület leválási szándékáról. Is­meretes előttük a szennyvíz- tisztítóval kapcsolatos vita és szívesen részt vesznek a szep­tember 25-i népszavazáson. Mindezeket az Euroteam júli­usban és augusztusban elkészí­tett helyi közvélemény-kutatá­si eredménye tartalmazza. Ezemégy embert kérdeztek meg, véletlen kiválasztásos módszerrel a kertes házakban, a lakótelepeken, az orvosi ren­delőkben, valamint a központi postán. Az Euroteam összeg­zése szerint a felnőttek hetven­kilenc százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tud-e a csepeli önkormányzat kezdeményezéséről, a kerület elválásáról, önálló megyei jogú várossá alakulásáról. A megkérdezettek ötvenkilenc egész ötvenhat százalékának volt tudomása arról, hogy Bu­dapest közgyűlése szennyvíz­tisztítót akar telepíteni Csepel egyik legértékesebb területére. Az egyik kérdésre, hogy mi­lyen előnyökkel járna Csepel megyei jogú várossá válása, háromszázkilencvenöten vála­szolták azt, hogy akkor a kerü­let szabadon gazdálkodhatna területeivel. Háromszázkilenc- venegy lakosnak az a vélemé­nye, hogy a legnagyobb hoza- dék a Szigetcsúcs megőrzése lenne. Az önállósággal új munkahelyek létesülését há- romszázötvenöten kapcsolták össze. Több mint háromszá­zan említették a várható előnyök között a változatlan közlekedési színvonalat, vala­mint a felgyorsuló városi fejlő­dést. A kérdések között a követ­kező is szerepelt: melyik jobb, a főváros egy külső pe­riférikus kerületében élni, vagy egy megyei jogú önálló városban? Harmadik választá­si lehetőségként a „nem érde­kel” szerepelt. A megkérde­zettek valamivel több mint öt­ven százaléka a megyei jogú város cím elnyerése mellett voksolt. A válaszadók egyhar- mada viszont úgy tartja, hogy még mindig jobb fővá­rosiként — még egy külső, periférikus kerületben is — élni. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy há­nyán járulnának az urnához a népszavazás alkalmával. Az augusztus elején zárult felmé­rés szerint a választók hetven­hét százaléka megjelenne a szavazóhelyiségben. Tehát a megkérdezettek negyven százaléka szayazva az önállóság mellett, harminc egész egy százalék pedig elle­ne, harminc százalékuk pedig még nem tudta, miként dönt­sön. Á. M. Pallérok a Petoß Múzeumban Bővítés megyei támogatással Az 1958-ban alapí­tott aszódi Petőfi Mú­zeum az idén talán el­nyeri végső formáját. Már az is történelem, aho­gyan — ha nem is évről évre, hanem évtizedről évtizedre — fokozatosan birtokba vet­te az intézmény az egykori evangélikus gimnázium épü­letegyüttesét. Miközben a kiállítások za­vartalanul megtekinthetők, a főépület mögött alig látható­an kőművesek dolgoznak. A két éve tartó felújítás és bőví­tés célja az, tájékoztatott Asz­talos István igazgató, hogy el­fogadható állapotba kerüljön és gyarapodjon is az intéz­mény raktára, feldolgozóhe­lyisége, restaurátorműhelye és valamennyi munkairodája. Az utolsó épületrészeket a kö­zelmúltban kapták meg. A munkálatokra a Pest Megyei Önkormányzat 1992-ben és az idén tudott pénzt adni. Az összedőléssel fenyegető vi­zes épületrész a műemlék­együtteshez tartozik. Szoro­san kapcsolódik a latin iskolá­hoz, amely irodalomtörténeti emlékhely. A felújítást és bő­vítést pályázat útján tápiósze- lei vállalkozó végezteti el. Kép és szöveg: Balázs Gusztáv Kenyér és tej, más semmi Nagybörzsöny bolt nélkül Míg a Dunakanyar nagyobb településein új boltok portálja­itól tarkállik az utca, egyre bő­vül az árukínálat, északabbra a kereskedelmi ellátás lappan­gó tünetével kell számolni az utóbbi időben. Márianosztra lakói például a bezárt ABC- áruház kirakata előtt mondták el a riporternek, hogy aki ala­posan be akar ma vásárolni, különösen ha a hétvégi ebéd­hez akar húst venni, annak újabban Szobra kell utaznia. A szobi Afész ráfizetett a bolt nyitva tartására, ezért becsu- katta. Vissza meg nem adják az épületet, noha azt egykor a falubeliek pénzén építették. A napokban robbant a köz­ellátási bomba Nagybörzsöny­ben is, ahol már hosszabb ide­je zárva tartották az áfész-bol- tot, de még működött egy vál­lalkozó kis üzlete. Ám miután az is lehúzta a rolót, augusz­tus 17-én ellátatlan maradt a község, s ennek következté­ben a polgármesteri hivatal­nak kellett megtennie a szük­séges intézkedéseket. — A letkési bolt segítségé­vel mi árusítottunk tejet és ke­nyeret — közölte Kempf Gyu­la polgármester. — A napok­ban találunk majd jobb megol­dást, mert most leltároznak a volt áfész-boltban. Megbízot­tunk által a hivatal kezelésébe kerül az üzlet. Egyelőre nem lesz még túl nagy a választék, csak a legszükségesebb élel­miszereket árusítják, míg nem lehet kialakítani a készletet. — Mi okozta a zavart tulaj­donképpen? — Ä bolt bérlője vagy száz­ezer forint adóssággal távo­zott. Nem tudta fizetni a bérle­ti díjat, a villanyszámlát. — Ezek szerint nem volt túl nagy forgalma. Akkor viszont az önkormányzat is kockáztat. Mi lesz, ha ráfizet az üzlet fenntartására? — A községet egyelőre el kell látni. Hosszabb távon per­sze más megoldást kell majd találnunk. Az a baj, hogy az Áfész meghirdetett bérleteire nem tolakodnak a pályázók, mert nagyon magas összeget kémek. Lényegében rendezet­len ez az egész. A tulajdonjog is, hiszen nem pusztán a saját pénzéből épült ez a bolt, a köz­ségnek is volt ebben része. A vállalkozói kedv ellen hat az is, hogy amíg működött ez az üzlet, jó néhányszor betörtek oda. A közbiztonsági problé­mák is szaporítják a gondjain­kat. — Mit lehet tenni a kereske­delmi ellátás megnyugtató rendezéséért? — Ezen érdemes lenne el­gondolkodni. Például törvény­ben kellene szabályozni az áfészek ellátási szerepét. Vagy átadni a községeknek a bolthálózatot, hogy önálló szö­vetkezeteket alapítsunk. K. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom