Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 23.. HÉTFŐ 3 Magyar Igazság és Élet Pártja programja Ne maradjon el az igazságtétel! A keresztény magyarságnak több esélye van A Magyar Út Körök Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja közösen adta ki 8 pontból álló programját. Ebben többek között megfogalmazták a rendteremtéssel, a korrupció letörésével, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos céljaikat. A program olyan nemzetépítő államot követel, amely gondoskodik a tisztességes polgárairól, amely takarékos és feladatait a nemzet javára oldja meg, amely leépíti a felesleges kül- és belföldi intézményeket, lesújt a bűnözőkre és az élősködőkre. Magyar szellemű közoktatást, a pedagógusi pálya fel- értékelését kívánják oly módon, hogy a korszerű követelményeknek megfelelően képzett, nevelői tevénységet folytató pedagógus nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kapjon. Meg akarják akadályozni, hogy a múlt rendszer szellemét erőltető iskolai vezetők tovább rontsák a magyar ifjúságot. Követelik az egyházi iskolák támogatását, a közoktatási törvény pozitív elemeinek megvédését, továbbfejlesztését. Céljuk, hogy a nemzetépítő állam gondoskodjék a honvédség korszerűsítéséről, a tisztképzés minőségének javításáról és társadalmi rangjának emeléséről, védje a magyar árut, a belső piacot, gondoskodjék kedvező feltételekről a magyar tőke számára. Magyarország legyen anyaországa minden magyarnak, a magyar nép érezhesse otthon magát a saját hazájában. A program szerint a magyar külpolitika változatlan célja hazánknak a fejlett, elsősorban az európai államok szervezeteihez való csatlakozása. Az EK-val folytatandó tárgyalásokon a csatlakozás üteméről, és annak belső gazdasági következményéről történjék keretmegállapodás — határidő megjelölésével — és az európai államok eljárásához hasonlóan az egyezmények csak népszavazással válhassanak törvény- nyé! A nemzetépítő állam gondoskodjék a népességfogyás fékezéséről, mielőbbi megállításáról! Állítsa vissza és vezesse be a főfoglalkozású anyaság intézményét! A legalább három gyermekét nagykorúságáig nevelő anya legyen nyugdíjjogosult! Új, igazságos adórendszert! A mérsékeltebb adók alól kibújást, az adóeltiltást, az adócsalást a törvény teljes szigorával üldözni kell! Nem szabad beletörődni az igazságtétel elmaradásába! A társadalom erkölcsi értékrendje helyreállítása érdekében a bűnök megnevezését, a bűnösök felelősségre vonását végre kell hajtani! A kárpótlást gyorsan és igazságosan be kell fejezni! Semmilyen előző korszak károsultja nem élvezhet előnyt más korszakok másmilyen károsultjaival szemben! A gazdaság talpraállítása nem képzelhető el az államot terhelő külső adósság- szolgálat újragondolása és a teljesítés ütemének megváltoztatása nélkül! A Magyar Út és a Magyar Igazság és Élet Pártja egész hazában gondolkodik, ezért programjának egyik alaptétele a hátrányos helyzetű térségek támogatása. A párt új alkotmányt követel. Eszerint az Ország- gyűlés fölött nem állhat semmilyen intézmény, az Alkotmánybíróság sem! — szögezi le többek között az új párt programja. (OS) (Folytatás az 1. oldalról) A magyar társadalmat nyolc ellentmondás feszíti — kezdte a nagy érdeklődéssel várt előadását szombat délelőtt Kolosi Tamás szociológus. Ezek közül — hely hiányában — csak egyet emelek ki. Az ország legszegényebb tíz százaléka nem szegényebb, mint a politikai változások előtt, 1988-ban, a gazdagoknak viszont nagyobb a jövedelmük. Ezt csak a középosztály rovására érhették el. Ennek a rétegnek a helyzete érezhetően romlott, s egy részükkel együtt a lakosság egynegyede él a létminimum alatt. Ellentmondásként jelentkezik, hogy szinte valamennyi politikai erő kinyilvánított célja egy erős középosztály megteremtése, hasonlóan a nyugati országokéhoz. (Kolosi Tamás előadását később részletesen is ismertetni fogjuk lapunkban.) Márkus Mihály, a Dunántú(Folytatás az 1. oldalról) Ebbe a sorba tartozik ezenkívül az 1992. évi költségvetési zárszámadás, valamint az 1994. évi költségvetési törvényhez tartozó adócsomag. A frakcióvezető kiemelte: pártja a gazdasági jellegű törvényekkel összefüggésben fontosnak tartja a szociális problémák kezelését, így a nyugdíjasok és a többgyermekes családok helyzetének javítását. A parlamenti ciklus hátralevő részében a KDNP a gazdasági hangsúlyváltás jegyében prioritást ad az infrastrukturális fejlesztésnek, a lakásépítés ösztönzésének, a munkanélküliséggel összefüggő problémák megoldásának, valamint a mezőgazdaság költségvetési viszonylatait rendező jogszabályoknak. Böröcz István, a 36-ok frakcióvezetője a képviselőcsoport egyik legfontosabb felli Egyházkerület püspöke a református egyház mai helyzetét ismertette előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyháznak e században számos társadalmi problémára nem volt válasza. Ilyen például az egyre nagyobb mértékű népvándorlás, az ország határain belül, s azokon túlra, valamint az egyke kérdése. E mulasztások keserűsége, hogy számtalan gyülekezet néptele- nedik el. Ma, a becslések szerint, 1,6-1,7 millió református él az országban. A fogyás — a rendszerváltozás ellenére — sajnos tovább folytatódik. A püspök hangsúlyozta az államtól való anyagi függetlenség elvi fontosságát is. Döntő jelentőségű a jövőbe vetett hit — hangsúlyozta Kálmán Attila államtitkár, a Dunántúli Egyházkerület főgondnoka az előadásában. Fontosnak ítélte az új egyházi törvény megalkotását, s a belső adatának tekinti a földtörvény- tervezetettel kapcsolatos közös álláspont kidolgozását. Véleménye szerint erre megvan az esély. Elmondta, hogy továbbra is az Országgyűlés napirendjén kívánják tartani a mezőgazdasági bizottságnak a szövetkezeti törvény módosításáról szóló indítványát. Nem mondanak le a nagy vitát kiváltó javaslat elfogadtatásáról. Erre ösztönzi őket az is, hogy a nyári szünet megkezdése előtt több frakció képviselőjének részvételével „kompromisszumközeli” megoldásokat sikerült kidolgozni a témában. Herényi Károly, az MDF szóvivője az Országgyűlés őszi ülésszakának idején nem a politikai jellegű és a „kampányban jól használható” törvényeket kellene elfogadni, hanem olyanokat, amelyek az ország gazdaságának rendbeerkölcsi tisztulást is. Mindez nemcsak az egyház, hanem az egész társadalom szempontjából döntő jelentőségű, mert, mint mondotta, meggyőződése, hogy a keresztény magyarságnak több esélye van a megmaradásra, mint az Isten nélkül valónak. Ritoók Zsigmond klasszika-filológus egyetemi tanár, a budapesti Kálvin téri gyülekezet presbitere az egyház kiemelkedő fontos feladataként a missziói munkát jelölte meg. Az egyháznak az evangéliumot a társadalom számára is érthetően kell hirdetnie — mondotta. A szekták terjedése egyik okának a nagy történelmi egyházakban sokszor tapasztalható személytelenséget tartja. Meggyőződésem, hogy az egyház jövője a Krisztussal való kapcsolatán múlik — zárta előadását Ritoók Zsig- mond. elfogadni tételét szolgálják. Ez utóbbiak között sorolta fel a mező- gazdasággal összefüggő jogszabályokat, és kiemelt fontosságúnak nevezte a földtörvény parlamenti elfogadását. Herényi Károly kiemelte: az MDF továbbra is ragaszkodik a külföldiek tulajdonszerzésének tilalmához és a megszerezhető földtulajdon maximálásához. Az ügyvezető elnökség véleményét tolmácsoló szóvivő utalt arra is, hogy újból át kell tekinteni a szövetkezeti törvényt, meg kell tenni a szükséges módosításokat, majd az ügyet le kell zárni. Az MDF ezenkívül foglalkozni kíván a kárpótlási folyamattal. Ezen belül Herényi Károly tájékoztatása szerint esetleg újra lehetőséget adnak a határidő utáni kárpótlásigénybejelentésre. Azt is megvizsgálják, hogy milyen rétegek maradtak ki a kárpótlásból. H. P. Parlament előtt Jó törvényeket kell Wilkommen in Gabcsikovo A bősi magyarok táblái A jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad Lelkes László, a szlovákiai Bős megbízott polgármestere nem véletlenül látogatott nemrégiben Nagymarosra. Dr. Habsburg Ottó díszpolgárrá avatása alkalmával egy festményt hozott magával. Azt ajándékozta a Páneurópai Unió elnökének. Eltűnő dunai tájak a kép címe. Festhették volna a két község közötti folyószakaszon bárhol, ahol az erőmű építése következtében sok-sok szépsége tűnt el a vidéknek, s ahol a határoktól függetlenül majd mindenki magyarul beszél. Nyelvünk fennmaradásáért odaát manapság kemény küzdelmet folytat a magyarság. — Most éppen táblaháborút viselünk — újságolta Lelkes László. — Bősön is? — Egyik nap leveszik a magyar helységnévtáblát, a másik nap visszakerül. — Mi lesz ennek a vége? — Kompromisszum.-— Milyen kompromiszszum? — Úgy gondolom, hogy maradnak a magyar nyelvű táblák a falu belterületén. — Egyáltalán milyen táblák, feliratok láthatók a községükben? — Az utcanevek pillanatnyilag magyar—szlovák fel- iratúak, akárcsak az éttermek, bárok, üzletek táblái. Csak a község neve szlovák hivatalosan. Oda csináltattam most egy háromnyelvű táblát is. Németül, magyarul, szlovákul olvasható: — Üdvözöljük Gabcsikovóban. A magyar szöveg szerint Bősön. — A község lakossága is csatlakozik ehhez a táblaakcióhoz? — Olyannyira, hogy mikor felszólítást kaptam, hogy a magyar helységnévtáblákat vétessem le, ellenkező esetben eltávolítják, a polgártársak mellém álltak. A táblák hivatalos eltávolítása után pedig éjszaka új táblákat gyártottak és ismét kihelyezték azokat. K. T. I. Nem a melldöngetés vagy a túlzott nacionalista eszmék harsogása dönti el, hogy ki a magyar, illetve ki a jó magyar. Ezt legfőképpen tettekkel lehet igazolni. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta vasárnap Dorogon, egy emlékműavató ünnepségen Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter. Az emlékművet annak a 28 német származású dorogi férfi tiszteletére állíttatta Dorog Város Kulturális Alapítványa és a Magyarok Világtalálkozója — Magyarok Világszövetségéért Alapítvány, akik 1944 júniusában tiltakozó levelet írtak a belügyminiszternek azért, mert sorköteles fiaikat a német birodalmi hadseregbe kívánták besorozni. A levél egyben hűségnyilatkozat is volt a magyar haza mellett. Kétféle érzést vált ki bennem ez az ünnep — folytatta Nagy Ferenc József. — Egyrészt elkeserít, hogy még mindig nem okultunk, tanultunk nemzetünk több mint ezeréves történelméből, pedig már első királyunk, Szent István is arra hívta fel fia, Imre herceg figyelmét, hogy „megparancsolom: a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad”. Ennek ellenére végig kísértette múltunkat a nacionalista eredetű gyűlölködés, amelynek haszna semmi, kára pedig felbecsülhetetlen. Az egészben az a legszomorúbb, hogy még napjainkban is vannak, akik szítják e tüzet. Nevelésügyi kongresszus Az országban és a világban napjainkban végbemenő radikális változások különösen indokolják, hogy a pedagógus- társadalom szembenézzen a nevelésügy új követelményeivel — mondotta az MTI munkatársának Fónay Erzsébet, az augusztus 25-től 28-ig Budapesten megrendezendő VI. Nevelésügyi Kongresszus szervezőtitkára, a tanácskozás kapcsán. Csehák sütöget, Békési lázit A Szív Tv képernyőjén két hercig MSZP-s országgyűlési képviselő, Csehák Judit és Békési László szórakoztatják a közönséget, valamint a nézőket. Megtudhatjuk, hogy Csehák Judit — minden embernek kell valamihez értenie! — kitűnő csúsztatott palacsintát tud sütni, amiről Békési így vélekedik: „Ha kis hazánkban egyszer a demokrácia olyan fordulatot venne, hogy el kell hagynunk az országot, akkor palacsintasütésből is megélnénk valahol Európában.” Természetesen keresztényi alázatom teljes tudatában vagyok, amikor figyelmeztetem az exminiszter urat, hogy az elmúlt három évben kevesebben hagyták el az országot, mint akkor, amikor ők mint az MSZMP hatalmon lévő „szakemberei” uralták a politikai mezőnyt. Akkor nagyon sokan, főképpen értelmiségiek, hagyták el az országot, akiket a hatalom akaratának megfelelően disszidenseknek neveztünk. Hála istennek, a népi demokrácia három évvel ezelőtt olyan fordulatot vett, hogy ezt a szót, remélhetőleg mindörökre törölhetjük a köznyelvből, s abban is biztos vagyok, hogy Csehák Juditnak és Békési Lászlónak sosem kell elhagynia Magyarországot. Legutóbb, amikor a Mitsubichijét javíttató Békési urat láttam a márkaszervizben, meghitt beszélgetésben a kék fényes Szabó Lászlóval, egyáltalán nem tűnt úgy, mint aki távozni készülne az országból. Ezt természetesen ő is nagyon jól tudja, ám ha már egyszer odatelepedett a kamerák elé, akkor a hercigeskedés mellett ki lehet fejteni egy kis propagandát, egy kis izgatást az eilen a demokrácia ellen, amely a volt kőkemény MSZMP-sek számára nyilvánvalóan furcsa, szokatlan. A baj csak az, hogy az elvtárs- nő és az elvtárs viccein sokan jókat nevettek, azaz az ő iskolájuk a múltban — most is láthattuk — kitűnően működött. (Vödrös)
