Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
Zengő ajándékok Németországból Beszélgetés Szabó Géza kanonokkal A rendszerváltozás után augusztus 20-a államalapító Szent István királyunk tiszteletére ismét állami ünnep lett. Mivel az utóbbi évtizedekben ezt a napot a „sztálini alkotmány” ünnepévé nyilvánította a hatalom, a közvélemény, sajnos, az idők folyamán egyre kevesebbet tudott — tudhatott — ünnepünk eredetéről, annak részleteiről. E hiány pótlására kértük föl Szabó Géza kanonokot, a Szent Jobb őrét. A Németországból érkezett harangok Szabó Zoltán felvétele — Mióta szent királyunk I. István? — Idén 910 esztendeje, 1083. augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára Szent László király, István művének véglegesítője és beteljesítője Székesfehérvárra összehívta az ország nagyjait, mai megjelenítéssel élve, az országgyűlést. A lovag király kihirdette VII. Gergely pápa határozatát, vagyis István fia, Imre herceg és az országalapításban hű társ, a Velencéből ide származott tudós szerzetes és Imre nevelője, a Gellért püspök szentté avatását. A katolikus egyházban a jelentős Krisztus-követőket az egyház feje oltárra emeli, azaz szentté avatja. Ennek indoka egyrészt: e Krisztus-követők tiszteletre méltóak, másrészt a keresztények kövessék példájukat. Hartwik írja krónikájában Szent Istvánról: „Krisztus élt szívében, Krisztus szólt ajkán, Krisztus volt minden cselekedetében.” Az Országalapító teljes mértékben Krisztust követte. A 910 évvel ezelőtti szentté avatásához még hozzáfűzhetjük a történész, dr. DUmmerth Dezső megállapítását; az akkori, már kulturált Európában e szentté avatás fokozott méltánylást és elismerést váltott ki a magyar királyság és népe iránt. — Szent István földi maradványai közül a legjelentősebb a Szent Jobb. Van-e más ereklyéje is királyunknak? — A középkori ember kegyeletet adó gyakorlatában jelentős helyet foglalt el a kiemelkedő személyiségek relikviái iránti tisztelet. Gondoljunk például Dante földi maradványai körüli, az akkori városállamokban kirobbant bonyodalmakra. Ez a relikviatisztelet még fokozottabb a szentek esetében. Érthető, hogy Szent István király ereklyéi is nagy megbecsülésnek örvendtek. Mindmáig tiszteletben tartják Székesfehérvárott a székesegyházban Szent István hermáját, amely az Országalapító koponyacsontjának egy darabját őrzi. A jobb felkarcsontot a mai Lemberg- ben találjuk, a Báthoriak idejében került oda. A szent király földi maradványaiból őríznek kisebb-nagyobb részeket Esztergomban, Bécs- ben, Dubrovnikban (Raguza). — Mit kell tudnunk magáról a Szent Jobbról, ami a Szent István-bazilikában található? — Valamennyi Szent Ist- ván-ereklye sorában a Szent Jobb a legjelentősebb. Az előbb említett 1083-as szentté avatás után Szent László király az általa alapított és szeretett városa, Nagyvárad közelében, attól harminc kilométerre a Szent Jobb-apátságot emeltette. Az ereklyét is őrizték, rejtették, védték a török hódoltságig. Ekkor Dalmáciába menekítették, ahonnan — Raguza városából — Mária Terézia császár- és királynő szerezte vissza, és 1771-ben Buda várába elhelyeztette. A II. világháború utolsó hónapjaiban, 1944 novemberében a nyilasok a Szentkoronával együtt nyugatra hurcolták. Az amerikai megszállási zónából tiszti küldöttség 1945. augusztus 19-én estére a romba dőlt fővárosba visszahozta. Az utolsó Szent Jobb-körmenetet 1947-ben Mindszenty József bíboros, hercegprímás vezette a Hősök terére. 1950-től a nyilvánosság elől elzárták, csupán évenként egy alkalommal került a hívők és tisztelők elé, augusztus 20-án a Szent István-bazilikában. A szentté avatás 900. évfordulójára Lékai László bíboros óhajára a bazilika oldalkápolnájában ismét méltó helyre talál golyóálló üvegtárlóban, és ettől kezdve az újkori Szent Jobb-tisztelet mindinkább kibontakozik. Szent István halálának 950. évfordulóján — országjárás során — százezrek köszöntik. A rendszerváltás jeleként 1989-ben megtartották a Szent Jobb-körmenetet. 1991-ben II. János Pál pápa Szent István-napi miséjén a Szent Jobb jelen volt a Hősök terén. A bazilikában a Szent Jobb-kápolnát a határunkon inneni és túli magyarok, valamint a külföldiek, és túristák ezrei keresik fel. — A budapesti bazilikát mikor nevezték el első királyunkról? — A múlt században a főváros tanácsa impozáns templom építését határozta el. A felajánlott lipótvárosi ingatlanon az építkezés 1855-ben megkezdődik Hild József tervei alapján, majd a munka Ybl Miklós neoreneszánsz elgondolásával folytatódik tovább. Az épülő istenházát kezdetben lipótvárosi templomnak nevezik. Az elnyomó Bach-korszak elmúltával, a kiegyezés után erősödő magyar, keresztény öntudat e hatalmasan kibontakozó építészeti remeklést az Országalapító nevére kívánja felszenteltetni és ez az óhaj az egyházi főhatóság elgondolásával találkozik. — Lapunk már hírt adott arról, hogy a bazilika részére új harangok érkeztek Németországból. .. — A bazilika története megörökíti a szomorú dátumot: 1944. május 20-án a megszálló német csapatok a bazilika öt harangját hadi célokra elviszik. A határok megnyitása után, 1989-ben a német katolikusok a Neue Bildpost katolikus lap szervezésében kárpótolják a bazilikát. 1990. augusztus 20-ára megérkezik a 93 mázsás Szent István-harang, hálából és tiszteletből a magyar nép történelmi tette iránt. Az idei Szent István-napra pedig az újabb négy harang is megérkezett. Augusztus 20-án, délután 5 órakor a bazilika előtti téren, a Szent István-napi mise keretében Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felszenteli a német katolikusok négy zengő ajándékát. * A holnap felszentelendő harangok elnevezése, felirata és súlya: 1. Szent II. Henrik németrómai császár (1002—1024). Szent István királyunk sógora tiszteletére. II. János Pál pápaságának idején. Paskai László bíboros által 1993. augusztus 20-án felszentelt harang hirdesse a magyar és német katolikusok testvéri összetartozását. Adományozta: Msgr. Dr. Elmar Mária Kredel bambergi érsek és az érsekség hívei. Súlya: 2150 kilogramm. 2. Boldog Gizella (980—1059). Szent István király hitvese tiszteletére. Szabó Géza protonotárius, kanonok, a Szent Jobb őre, plébá- nossága és dr. Szabó Zoltán világi elnöksége idején, 1993. augusztus 20-án felszentelt harang, hirdesse a testvéri kapcsolatot a bajorországi Passau városa és a Szent István-bazilika között. A harangot a magyar nép iránti tisztelet és köszönet jeléül a Müncheni Rotary Club adományozta. 1992. Súlya: 1200 kilogramm. 3. Szent Imre herceg (1007—1031). Szent István király, Boldog Gizella fia, a magyar ifjúság védőszentje tiszteletére. az 1993. augusztus 20-án felszentelt harang az ifjúság jövőt építő új „Európai közösségét” hirdesse. Súlya: 750 kilogramm. 4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207—1231), Thüringiai Lajos őrgróf hitvese, többgyermekes édesanya, az irgalmas Caritas védőszentje tiszteletére az 1993. augusztus 20-án felszentelt harang hirdesse a németek és a magyarok közötti szeretetkapcsolatot, a passa- ui egyházmegyei Caritas adományait hazánk és a menekültek megsegítésére. Súlya: 500 kilogramm. Hardi Péter *v§ír -t J fáma mtttm ttr stmwtmtsfn István király holttestét szarkofágba helyezik a székesfehérvári bazilikában (Képes Krónika)
