Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 3.. KEDD Hatszáz embernek remélnek munkalehetőséget Tóparti látomás Kísértetlakások helyett otthonokat A kapuk mindig zárva vannak Ki látott már ilyet?! A takaros kis falu, Táborfalva egy részében mintha megszűnt volna az élet. Három nagy háztömb áll üresen, porlepte ablakok néznek az utcára. A kapuk mindig zárva vannak. S ha valaki megszámolja ezeket a kísértetlaká- sokat, az egyik tömbben 108-at, a másikban 67-et talál üresen. A helybeliek már megszokták ezt a látványt, de azért felhívják rá a faluban megfordulók figyelmét, és elmondják: itt állnak ezek az üres lakások, miközben olyan sokan otthonra várnak. .. Mindent felbecsültek A történet azal kezdődik, hogy 1990. december 23-án kiürült az egykori szovjet laktanya. Hazamentek a katonák, és egyidejűleg gazdátlanná váltál a lakások, is. Több mint két esztendő telt el azóta, de a helyzet annyit változott, hogy mivel senki nem gondozza az épületeket, egyre több jelét mutatják a pusztulásnak. Most azonban remény van arra, hogy sikerül megoldást tata- lálni, összefüggésben egy másik, az egész település számára előnyösnek látszó lehetőséggel. Laczkó János táborfalvai polgármesternek hatalmas dokumentációja van az egykori szovjet lakásokkal kapcsolatban. Elmondta, hogy ezek közül nem mindegyik jöhet számításba, ugyanis az egyik ház (hatvanhét lakás van benne) nem felel meg a magyar szabványoknak. A statikai problémák miatt az épület lebontásra ítéltetett. Ám így is maradt száznyolc lakás, melyek értékesítése ügyében a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel állnak kapcsolatban. Az eredeti megállapodás szerint négyszázezer forintra becsülték egy-egy lakás értékét úgy, hogy ezt az ösz- szeget kellett volna a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet részére átutalni. A leendő tulajdonosok tíz százalék előleg megfizetése után hozzájuthatnak a lakásokhoz, a többi pénzt húsz-huszonöt éves részletre kapnák, háromszázalékos kamat megfizetésével. Amennyiben valaki készpénzben fizet, úgy negyven százalék kedvezményt kap. Táborfalva önrkományza- ta megapta a bonyolítás jogát azzal, hogy lakásszövetkezetet létrehozva elvégzi a szükséges felújítást. Már első pillanatban látszott, hogy ezek a lakások rossz állapotban 'vannak, s ezt később a szekértői vélemények is igazolták. Az árajánlatok szerint -■ (melyek 1992-ben készültek) hatszázezer forintba került volna a felújítás. Eltűntek a jelentkezők Időközben az önkormányzat meghirdette a lehetőséget, és volt is bőven jelentkező. Nem kevesebb, mint százhatvanheten pályázták meg a száznyolc lakást. A várhatóan nagy költségek azonban kedvét szegték az ajánlkozóknak, akiknek többsége a környékben élő munkásfiatal. Azután egy időre zárolták is az értékesítést, és amikor újra lehetővé tették azt, már alig tizen jelentkeztek. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a kezdeti négy- százezerről előbb három- százezer forintra, majd kétszázezerre csökkentette az alapárat, ám időközben a felújítási költségek emelkedtek. Az ilyen helyzetre szokták mondani, hogy kutya kergeti a farkát... Miben látja mégis a település polgármestere a kiutat? Véleménye szerint, ha a felújításra is igénybe lehetne venni valamilyen munkáltatói vagy egyéb hitelt, akkor biztos, hogy újra lenne érdeklődés. Ám Táborfalván mindeddig nem tolongtak a munkáltatók... Nemrég azonban a Direct-Line Magyar—Német Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kezdett élénken érdeklődni a kihasználatlanul álló laktanyaépület iránt. Már négyszer jártak a kft. vezetői Táborfalván, ugyanis egy különleges acéltermékgyártó üzem számára keresnek telephelyet. Az egykori laktanyaépület megfelelőnek tűnik a számukra. A szakemberek szerint a technológia nem káros a kömyzetre, és a zajszint sem haladja meg az ipari kömyzetre jellemző, szokásos értékeket. Fordulópontnak tekinthető, hogy július 15-én szándéknyilatkozatot küldtek a gyártelepítéssel kapcsolatban a táborfalvai polgármesteri hivatalba. A további tárgyalásokra pedig szeptemberben kerül majd sor. Kedvező lehetőségek A tervek szerint több lépcsőben olyan üzemet akarnak telepíteni, melyben hatszáz ember számára van munkalehetőség. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen létesítmény az egész település fellendülését szolgálná. A további kilátás pedig az, hogy egy gyár környzetében szükség van a szakemberek elhelyezésére szolgáló épületekre is. így jöhet számításba a felújítást illetően egy muka- helyi kölcsön vagy más támogatás. Szeptemberben már minderről többet lehet tudni. Addig marad a várakozás és a remény, hogy mégis otthon lesz a kísértet- lakásokból. (gál) Vendégként Katalóniában Nem kellett szégyenkezni Áprilisban, amikor Cegléden járt — a wKj// Kardos Pál pedagó- gus-énekkar meghívására — a katalán Coral Növés Veus kórus, Mácz István polgármester fogadta a dalosokat. Az itteni szereplés és látogatás végén, az együttes egyik tagja, Zsidro Barlioli Balcell újságíró meginvitálta a város első emberét, hogy júliusban ő is kísérje majd el a ceglédi énekeseket Kata- lóniába. A pedagógus-énekkar sikeres vendégszereplésről tért haza a napokban (erről beszámolunk lapunkban). Mácz István látogatása kapcsán leszögezte, a saját költségén utazott, s a katalánok vendégszeretetét élvezte, akár az énekkar tagjai. A polgármester elmondta, elbűvölte, hogy félelmetes hasonlóságot látott a két nemzet történelmében. Spanyolországon belül a katalán nép a függetlenségéért harcolt több évszázadon keresztül — akárcsak mi magyarok. A katalán nemzet a Franco- diktatúra alatt ápolta saját nyelvét, amelyet megtiltottak, hogy használjon. Vajon a magyar nép nem vall- ja-e azt a csodálatos mondást, miszerint: nyelvében él a nemzet? Montserrat ezeréves zarándokhelyén a hegyi kolostorban őrzik a katalánok régi iratait, akárcsak nálunk Pannonhalmán a magyarság ősdokumentumait. A kinti székes- egyház homlokzatára ez van kiírva: Katalónia vagy keresztény, vagy a léte megszűnik. Ez az ottani emberek éltetője. Ahogy első királyunk, Szent István is a kereszténységet — mint a népet fenntartó eszme- és hitrendszert — tartotta fontosnak. A polgármester nagy szerencséjének érezte, hogy bejuthatott a palotába, ahol a parlament elnöke, Toaquin Hiccy i Basse- goda tájékoztatta a munkájukról. A százötvenhárom képviselő rendkívül fegyelmezett. Szigorúan tilos egymásra még csak gyanúsítást sejtető célzást is mondani. Mindenféle atrocitás, gorombaság, durva hangnem száműzve van az ottani parlamentből. Végezetül Mácz István akként vélekedett, igaz, hogy kint több évtizedes Franco-diktatúra dúlt — mégiscsak spanyol volt; és nem a határokon túlra vitték a vagyont, a dollárt. Az anyagi jólét érzékelhető. Ám a magyar polgár- mesternek nem kellett szégyenkeznie, a vendéglátó Capellades város és Cegléd kulturális és művészeti élete azonos színvonalúak. S örülhet a településünk, hogy olyan énekkara van, amely meghódította a katalán publikumot. F. F. Pató Pál utódai? A riporter napi portyái időnként fáradtságot okoznak. Jólesik az út után egy kis kitérő. Kedvenc helyem többek között a Váccal szemközt fekvő Pokolsziget is, ahol két kompjárat között elidőzök olykor egy-egy órát, s nagyokat barangolok a nyárfás ligetben. Valamiféle kíváncsiság mindig odavisz a szigeti sportpálya lelátója közelébe is. Mi mindent lehetne itt csinálni, ha lenne pénzem vállalkozásra? — kérdem magamtól. Mint ahogy történt is itt már sok minden a korábbi évtizedek alatt, a váciak kedvenc pihenőhelyén. A múlt év ősze óta viszont nem jártam ott. Most a gazdátlanság képe fogadott. Megpróbáltam egy faházat kibérelni két hétre a sok üres közül, amíg lakatlan, de jóakaróim szóltak: Még, ha lehetne se kérjek ilyet, hisz beáznak már, penész és piszok lepi a falakat. Hallom, hogy járhatnék a Dunakanyar elnéptelenedett üdülőinek néma folyosóin. Állnak ilyenek Zebegényben is, új gazdára várva, de gondozatlanul. A házak furcsa tulajdonsága, hogy lelkűk van. Ha nincs lakójuk mállanak a falak, korhadnak a szerkezetek, s persze, csökken az értékük, a nemzeti érték. Pedig ma ennek gyarapításáért dolgozik az egész ország. Valami vonzott a napokban a fóti tóhoz is. A parton horgászok lógatják a botot, haragosan zöldell a sás, sátorhelyet kínál a pázsit. Meglódult megint a fantázia, hogy miféle sátortáboros, hangulatos baráti találkozókat lehetne itt rendezni. Köztudott az is: sokszor nem is a hely szépsége, hanem a neki való program, az élmény, az emlék miatt tér vissza évről évre egy- egy társaság. De ide, sajnos, nem térhet vissza. Vajon a régi nyavalyák közül az érdektelenséget vonszoljuk magunkkal tovább? Két éve még tógazda fogadott. Büszkén mutogatta a modem fürdőket, mellékhelyiségeket, a nyitott étkezőteraszt. Most senki sem szólt hozzám, kutya sem ugatott rám a szétvert csempék törmelékei között, leszerelt mosdók előtt, s mikor a nagyra nőtt gazt gázoltam. Van ugyan a horgászegyesületnek vezetősége, halőre, az önkormányzatnak tulajdonjoga, a területén kocsma és büfé, de igazi gazda nincs. Az önkormányzat koncesszióba akarja adni a strandot és létesítményeit. No de milyen állapotban? Nem törvényszerű, hogy a régi gazdák gondatlanul várjanak az újra. Kovács T. István Kirándulók a templomban Az építés alatt álló ócsai román kori templomban restaurátorok állítják helyre a lemállott mészkődíszeket és a hiányzó oszlopdarabokat. A már kijavított kupolát és az oldalhajókat az érdeklődők megnézhetik. Örömteli, hogy nagyon sok fiatal jón Ocsára megnézni az 1200-as évekből fennmaradt templomot. Hazánkban négy román kori templom van — kettő Pest megyében, Zsámbékon és Ócsán Vimola Károly felvétele
