Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ 3 Első napi bélyegzés A Magyar Cserkészszövetség emléktábora alkalmából postai levelezőlap és új gödöllői képeslapok jelentek meg. A tegnapi megnyitón — melyről lapunk előző ol­dalain számolunk be — nagy keletje volt ezeknek az emlékeknek is. A Budapest-vidéki Postaigazgatóság munkatársai kezében alig állt meg a bélyegző. Tucat­jával vásárolták az első napi bélyegzéssel ellátott lapo­kat az öreg cserkészek és fiatal követőik. Gazdafórum Szatymazon Nem az új rendszer a felelős Emelkednek az árak Kompenzációra — egyszeri támogatás Az áfa-törvény módosításá­Még az elmúlt hónapokban is sokan vádolták azzal a kor­mányt, hogy szétverte a ma­gyar mezőgazdaságot. Ez igaztalan állítás, de tény, hogy rossz, nagyon nehéz helyzetben van — mondta Medgyasszay László a Csongrád megyei Szatyma­zon, a szombaton kezdődött kétnapos gazdafórumon. A Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára Tény-kép a mezőgazdaság helyzetéről címmel tartott előadásában emlékeztetett azokra a negatívumokra, amelyek miatt már a ’80-as évek elején megkezdődött a mezőgazdaság helyzetének romlása. Ezzel azt kívánta bi­zonyítani, hogy nem az új rendszer tehető egyértelmű­en felelőssé a jelenlegi ne­hézségekért. Ugyanakkor utalt rá, hogy a tulajdonlás, a földtulajdon rendezésének elhúzódása nem segít a gon­dokon. Az ágazatot sújtó jégverés­sel kapcsolatban az államtit­kár köszönetét mondott a saj­tónak, mert az, ahogy a ter­mészeti csapást bemutatta, jó irányban befolyásolta a döntéshozókat: a tervezett 100 millió forintos támoga­Késő este az alapszabály el­fogadásával ért véget pénte­ken a társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatának első közgyűlé­se. Az alapszabály feletti vi­tát az egészségbiztosítási ön- kormányzat is megkezdte, ám a testület idő előtt határo­zatképtelenné vált, így ott csak a jövő hét pénteken döntenek a témában. Az alapszabály-tervezet legkritikusabb pontja kétség­telenül a képviselők költség- térítéséről, illetve a tisztség- viselők javadalmazásáról szóló előterjesztés volt. Több órás vita alakult ki tás helyett végül 400 millió forintot szavaztak meg az il­letékesek. Az esetleges jövő­beni jégverésre felkészülve egyébként mintegy 30 milli­ós tartalékot képez a tárca. Ha nem lesz rá szükség, az összeget a mostani károsul­tak között fogják szétosztani. Az államtitkár véleménye szerint — ha csúcsformában dolgozhatna a magyar mező- gazdaság — a lakosság ellá­tása mellett további 50 száza­lékot tudna exportra termelni. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke Tulajdonfor­mák—politika—mezőgazda­ság című előadásában a föld- tulajdonlás legfrissebb adata­it ismertette. Eddig 12 millió 154 ezer aranykorona földet árvereztek el, így már több mint 133 ezren szereztek földtulajdont. Sajnálatos vi­szont, hogy 137 gazdálkodó- egység esetében még mindig nem született jogerős föld­alap-kijelölés, ami azt jelen­ti, hogy ennyi településen nem kezdődhetett meg az ár­verés. Az alelnök bírálta a földkiadó bizottságok egy ré­szének működését is, mert meglátása szerint több tele­pülésen egyszerűen alkalmat­lanok feladatuk ellátására. ugyanis arról: kapjanak-e és ha igen, milyen mértékű tisz­teletdíjat kapjanak az elnök­ség és a felügyelő bizottság tagjai. Az érvek és ellenér­vek harcában végül is nagy többségben az az álláspont győzött, amely szerint a vá­lasztott tisztségviselők az el­végzendő feladatok és a rá­juk nehezedő felelősség mi­att igenis jogosultak a tiszte­letdíjra, a testület tagjai pe­dig a költségtérítésre. A ja­vadalmazás mértékét tekint­ve a közgyűlés a tiszteletdí­jat a köztisztviselői alapbér 4,5—6-szorosának megfele­lő összegben határozza meg. nak hatására tegnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogsza­bály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot 10 százalékra nö­velte. A változás a legtöbb élelmiszer-féleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terhe­li az áram-, a gáz- és a vízellá­tást; növekszik a telefonelőfi­zetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi szám­lákon, más részük a szeptem­beri, illetve az októberi szám­lákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés terüle­tén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusz-társaságok is. Vasúton — teljes árú menetdí­jak esetében — az áremelés mértéke átlagosan 3,9 száza­lék, míg a munkába járásra szolgáló bérletek ára átlago­san 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emelke­dik. A menetrend szerinti autó­busz-közlekedés átlagosan 4 százalékkal drágul. Ezen belül a munkába járásra szolgáló (Folytatás az L oldalról) Már kora délután egymást érték a felemelő események a városközpontban. Először a művelődési ház auláját töl­tötték meg zsúfolásig az öreg- és ifjú cserkészek, hogy részt vegyenek a IV. Világ-Jamboree emlékkiállí­tás megnyitóján. Nagy Csa­ba azon a tárogatón játszott, melyet 1933-ban is megszó­laltattak a megnyitón! Mi­után a tömeg elénekelte a dzsembori indulóját, Surján László, a Magyar Cserkész Szövetség elnöke mondott rövid beszédet. Kiemelte, hogy a magyar mozgalom a legjobbak közé küzdve ma­gát nyerte el a hatvan évvel ezelőtti találkozó rendezésé­nek jogát. A kiállítást megnyitó Nagy Ferenc József minisz­ter — aki tízévesen részt vett a Jamboree-n — az ak­kori események felidézésé­vel kezdte beszédét. — Pontosan a cserkészet az az intézmény — hangsú­lyozta a továbbiakban —-, bérletek 4,3 százalékkal, a ta­nulóbérletek pedig 4,2 száza­lékkal kerülnek majd többe. A helyi közlekedés tarifáit egyébként az önkormányza­tok határozhatják meg. Az au­tóbusz-közlekedésben augusz­tus 1-jétől, a vasúton egy hó­nappal később kell a felemelt összegeket fizetni. A Budapes­ti Közlekedési Vállalat a je­gyek árát nem emeli, a bérlete­ket pedig szeptembertől árusít­ja drágábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfa­kulcsok emelésével egy idő­ben életbe lépő lakossági kom­penzálás módjáról és mértéké­ről. Az Országgyűlés határoza­tának megfelelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak a 10 000 forint havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók és a 10 000 fo­rintnál alacsonyabb nyugdíj­jal, illetve nyugdíjszerű ellátás­sal rendelkezők, továbbá a jö­vedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormány­zattól. A 15 000 forint havi bmttó munkabért el nem érők és a 10 000—11 300 forint kö­zötti nyugdíjjal, illetve nyug­amelyben a fiatalok a nemze­ti sajátosságaiknak megfele­lően tudják önmagukat fel­építeni, s a világtalálkozó­kon nemes versengésen küz­denek meg egymással hasz­nos célokért. A szónok kifejtette, hogy a Jó munkát! cserkészkö­szöntésben mindennapra meghatározott feladat rejlik, amikor a közös összejövete­leken arról kell beszámolni, hogy hány jó cselekedetet vé­geztek el. — Teleki Pál, aki embe- rebb embert, magyarabb ma­gyart kívánt, abban bízott — emlékeztetett Nagy Ferenc József —, hogy a felnövek­vő cserkészgeneráció vezető szerephez jut a társadalom­ban. A tízparancsolat szelle­mében olyan nemzeti életfor­mát, szemléletet valósít meg, amely valóban európai, s nem gyűlölködéssel, ha­nem jó példával, megnyerő munkával versenyképes lesz a kisantanttal és a szomszé­dos országokkal. A Gödöllői Galériában ren­díjszerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogosultak. A két gyermeket nevelő családok 1800, a há­rom vagy több gyermekesek 4000 forint egyszeri támoga­tást kapnak. A kabinet a parlamenti ha­tározatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe a szülé­si szabadságon levőket, a ter­hességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat igénybe vevőket, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő, illetve a beteg, fogyatékos gyermeket nevelő egygyerme­kes, családi pótlékra jogosult családokat. A gyesen lévő kis­mamák egységesen 1500 fo­rintot kapnak, s ugyanennyi jár a tesre és a gyedre jogosul­taknak, ha az ellátásuk havi 10 000 forintnál nem na­gyobb. Amennyiben járandó­ságuk 10 000 és 11 300 fo­rint között van, akkor egysze­ri alkalommal ezer forintot kapnak. A pótlólagosan be­vont családoknak nyújtandó támogatást a költségvetés ál­talános tartalékából fedezik. Az egyszeri pótlékot minden jogosult szeptemberben kap­ja meg. dezett tárlat megtekintése előtt Bokody József cserkész­tiszt az aulában látható Cser- készfiú-szoborról szólt. A gö­döllői dzsembori tizedik év­fordulóján a község szobrot emelt, amit 1948-ban ledön­töttek s eltüntettek. A helyére kerül majd Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásának felna­gyított mása, Padi István munkája. Mivel a szükséges pénznek eddig csak egyhar- mada gyűlt össze, a közön­ség még csak a gipszbe ön­tött szoborral ismerkedhetett meg. Örömteli pillanat volt, amikor a holland küldöttség vezetője átadta a hazájában gyűjtött adományokat az em­lékmű javára. A Török Ignác Gimnázi­umban Mária-szimbólumok- ból nyitott meg kiállítást Er­délyi Zsuzsanna néprajzkuta­tó. Kátai Géza plébános gyűjteménye gyönyörűen mutatja be a Mária-kultuszt és az abban rejtőző egyete­mes szeretetigényt. A részt­vevőket Gémesi György Gö­döllő polgármestere is üdvö­zölte. A közéleti személyisé­gek sorában ott volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke, és Inc- zédy János, Pest Megye Köz­gyűlésének elnöke is. A dél­után krónikájához tartozik az is, hogy a megjelentek fel- ekezetenkénti istentisztelete­ken vettek részt. Este, az alsóparki ünepsé- get követően a városháza előtt húzták fel az emléktá­bor zászlóját. Balázs Gusztáv Szebb volt az internálás? A legnépszerűbb napilap fején találta megint a szö­get. Feljelentés című írá­sában, amely arról szól, hogy Antall József mi­niszterelnök följelentette a közhangulatot füllenté­sekkel bombázó Lengyel László politológust, még megállapítja, „amit Len­gyel úr művel, az csak a felszín. Tetszene csak a villamoson, vonaton, az utcán és ABC pénztárak­nál járni; meg lenne döb­benve, hogy mit enged­nek meg az emberek ma­guknak, ha eszükbe jut a kormány!” Na, de vajon miért van ez? Nos, töb­bek között azért, mert Lengyel László és az ér­dekében most felháboro­dott liberális, baloldali sajtó (természetesen a de­mokrácia jegyében) azt engedi meg magának amit Lengyel László is megengedett, nevezete­sen, hogy bizonyítékok nélkül indulatokból faka­dóan gyalázzon mindent, ami akár a parlamenti munkával, akár a kor­mányzással kapcsolatos. Holott e gyalázkodók jól tudják, hogy a kommu­nizmus mit hagyott maga után. milyen káosz­ban kell rendet teremte­ni. E rendteremtéshez tartozik az Is, hogy az alaptalanul vádaskodó- kát adott esetben akár föl is lehessen jelenteni, még akkor is, ha az illető liberális politikus. Ugyan­ezt természetesen Len­gyel László is megteheti bármelyik pillanatban bármelyik _ miniszterrel szemben. Am anélkül, hogy bizonyítékok lenné­nek a kezében, olyan kije­lentéseket tenni mint o', nem vall megfontolt em­berre. Természetesen nem is ez a cél, hiszen a kampány egyik darabjá­val állunk csak szemben úgy, hogy közben ugyan­azon balos-liberális kö­rök, amelyekhez Lengyel is tartozik, már előre szu- gerálják: mocskos lesz a kampány és szemforgat­va jajgatnak jóslatuk föl­ött. Hogy a mocskossá­got ilyen módon is ők ül­tetik a köztudatba, az már ókét egyáltalán nem érdekli. E körök és a hoz­zájuk tartozó újságírói si- serehad értetlenül áll a följelentés előtt, ami szá­momra azért érthető, mert tudom: virágzásuk, a diktatúra idején példá­ul I-ázár miniszterelnök­nek nem kellett följelenté­seket tennie, mert egé­szen más módszerei vol­tak. Korábban meg az­tán pláne tudták a mód­ját: a kritikusok Recsken vagy a Hortobágyon kap­tak elhelyezést A per en­nél sokkal európaibb megoldás, és biztos va­gyok benne, hogy Len­gyel László majd európai módon válaszol a vádlók és a bírák európai mó­don elhangzott kérdései­re. (Vödrös) Tb-közgyulés Vita a tiszteletdíjról Megnyílt a gödöllői cserkész emléktábor Felemelte a népi kultúrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom