Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 16.. HÉTFŐ Barokk jelmez és fantázia Játékország a szentendrei Városház-udvarban Szívós Károly a bő, lila köpenyből elővarázsolt bábokkal Hancsovszki János felvétele Igazi népi szórakozást kínált a „Dody ’54 Társaság Vásári játékok” című produkciójával szombat délután Szentendrén, a városházudvari meseszínpadon. A szép műemléképület tágas udvarának egyik szegletében állt a pódium, előtte, a fal mellett régi idők népi játékai sorakoznak. Az előadás megkezdtével ki-ki odavitte székét a pódium köré, majd a barokk jelmezbe öltözött színészek játszani invitálták a közönséget a következő produkcióig. Szabadon jöhetett-mehetett itt mindenki, már ahogy ez vásárokban lenni szokott. Mese kilenc bábbal Az első előadás Jaroslaw Taffel Rémmeséje volt, Szívós Károly bábművész egyszemélyes előadásában. A „rettenetes áprilisi mese” egy udvari hóhérról szólt, kilenc bábbal elmesélve. A bábokat az előadó bő lila köpenyéből varázsolta elő, s a szereplők számát sárkányforma lábbelijével és a csuklyájára varrt varázslóforma fejfedőjével is növelte. Változó hanghordozással, szellemes mimikával ily módon egész sereg szereplőt keltett életre — híven a vásározó családi bá- bozók hagyományaihoz. A második produkcióban aztán udvari történetet láthattunk, sok-sok énekkel, tánccal, bolondozással. Az előadások között a barokk jelmezbe öltözött színészek segítségével birtokba lehetett venni a népi játékalkalmatosságokat. Volt itt hatalmas facsipesszel karikából összerakható kígyó, íjlövészet, hátra vehető ringlispíl, mérleghinta végére helyezett baba, amit a túlvég megfelelő lenyomásával lehetett a középre helyezett kosárba juttatni, kézre és lábra húzható sárkányjelmez, amit a fekvő, izgő-mozgó játékosról kellett a Szent György jelmezébe öltözött lovagnak időre leráncigálni. Újjáéledt figurák Volt itt csigára szerelt súlyemelő báb, s hosszú vascsőbe guruló dió, amit jó ritmusérzékkel kellett — volna — a cső alá helyezett fatönkre érkezés pillanatában nagy fakalapáccsal széttörni. Megany- nyi szellemes, régen elfelejtett játék, melyeket gyerekek és felnőttek egyaránt élveztek. S próbálkozásaikat a színészek hangos biztatással, dobpergéssel, s persze némi segítő beavatkozással kísérték. — Produkcióink afféle happeningek, amelyben az egész közönség részt vehet — tudom meg Szívós Károlytól, a tizenkét tagú (képzőművészek és muzsikusok mellett főként hivatásos bábosokból álló) társulat céljairól. A vásári környezetet kézműves kirakodóvásárral teremtettük meg még tavaly is — mondta. — Idén a pénzhiány miatt ez elmaradt. A néhány órás, vagy egész napos rendezvény során különböző előadások (tánc, muzsika, bábozás, erőművész-mutatvány, lovagi torna) szerepelnének, különböző korok népi szórakozásaiból válogatva, melyek között a közönség a megfelelő korok népi játékaival játszhatna — fűzte hozzá Gazdag László, a társulat vezetője. Ami hiányzik A produkciók összeállításához persze rengeteg pénzre lenne szükség. S ez a mai szponzorszegény időkben bizony hiánycikk. Ahogy hiányzik a támogatás ahhoz is, hogy az országban mindenüvé elvihessék ezt az utazó „népi játékországot” — fűzik hozzá, mielőtt elindulnának, hogy dobszóval és énekkel újabb gyerekeket és felnőtteket csábítsanak maguk közé a szombati napsütésben a városban nyüzsgő sokadalomból. Bizony megérdemelnék a támogatást. Hogy játékországuk minél több gyerekben és felnőttben mozgas- sa-serkentse a mai televíziós-videós világban elszürkült, passzivitásra kárhoztatott fantáziát. D. Veszelszky Sára Agrippina a Zichy-kastélyban Händel „Agrippina” című operáját nézhetik meg az érdeklődők augusztus 19-én az óbudai Zichy-kastély udvarán. Az Óbudai Fesztivál ’93 keretében sorra kerülő premier a barokk programsorozat legjelentősebb eseményének mutatkozik, ami az augusztus 12-ei jelmezes próbán is megfogalmazódott. Képünkön az előadás tömegjelenete látható T. Asztalos Zoltán felvétele Fotóalbum a királyok városáról Szent István városának, Álba Regiának rejtett, belső értékeit is bemutató új fotóalbum jelent meg „A barokk Székesfehérvárott” címmel, Kovács Péter művészettörténész szövegével és Szelényi Károly fotóművész száznál több színes fotójával. Márai franciául Rövidesen a francia olvasókhoz is eljut Máriái Sándor egyik legfontosabb műve, az „Egy polgár vallomásai” című regénye. Kassai György és Z. Bianu fordítása előreláthatólag októberben kerül a könyvesboltokba. Az egy francia kritikusa által „a magyar Buddenbrook-ház- nak” minősített regényt az Albin Michel kiadó adja közre. Hangverseny romantikus környezetben Az idei Szentendrei Nyár kulturális rendezvénysorozatának komolyzenei koncertjeit a szervezők, kivitték a szabad ég alá A romantikus, Pest közeli városban számos meghitt múzeumudvar és gondozott templomkert kínál szép környezetet — és nem utolsósorban jó akusztikát — hangversenyek tartásához. A szép templombelsők, a kiállítások pedig további élményekkel gazdagítják az idelátogatókat. így történt ez pénteken este a Gabrieli Rézfúvós Kvintett hangversenyén is, az Amos Imre—Anna Margit Múzeum kertjében. A kiállítóhely szépen parkosított, lépcsőzetesen épített udvarát magas fehér téglafal veszi körül. A pódiumként szolgáló hátsó udvar mögött, a fal fölé templomtornyok, domboldali háztetők magasodnak és kínálnak szép díszletet. A szomszédos étterem diszkózöreje — néhány perces feleselés után — a koncert idejére elhallgatott, s nem zavarta (tovább) a mintegy negyven főnyi, barokk muzsikát várt közönség zene- hallgatását. A rézfúvós kamarazene ma reneszánszát éli. S nem véletlenül. Vájt fülű és kevésbé „iskolázott" közönség egyként megtalálja az örömet a fényes trombitahangok, a játékos tuba, a bársonyos zengésű harsona s a diadalmas kürt összjátékából kikeveredő preklasszikus dallamokban és a frissítőül játszott dzsessz- és örökzöld melódiákban. A fiatal Gabrieli Kvintett komoly- és köny- nyűzenei slágerekből ügyesen összeállított műsora méltán aratott ráadással végződő sikert ezen az estén Szentendrén. Az együttes tagjai hivatásos muzsikusok: zenekari tagok és zenetanárok. Az kvintettet 10 éve alapította két szentendrei muzsikus — Kovács György trombitaművész és Székely Zsolt tuba művész Dégi János harsonás szintén a kezdetektől velük játszik, s „befutottsága” ellenére kitart mellettük — tudom meg az együttes vezetőjétől, Kovács Györgytől. Megalakulásuk óta részt vesznek Szentendre komolyzenei életében: ott voltak a szintén tízéves Szentendrei Nyár rendezvénysorozatán, fellépnek az októberi Régi Zenei Napokon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz csatlakozó helyi programokon. A városon kívüli koncertjeiket maguk szervezik — szerencsére sikeresen. Őszszel Ausztriában, télen Olaszországban fognak koncertezni, a hazai hangversenyeken kívül. S közben — amennyire elfoglaltságaik engedik — próbálnak, hogy a sok egyéni elképzelés minél egységesebb produkcióvá forrjon ösz- sze játékuk során. (v. s.) Korda-centenárium Korda Sándor világhírű filmrendező és producer születésének századik évfordulója tiszteletére ünnepségsorozatot rendez — a kevi napok keretében — szülővárosa, Túrkeve. A program szerint a háromnapos centenáriumi ünnepség szeptember 16-án kezdődik a megújított Korda fiiszínházban. A szülőváros nevében tisztelgők előtt a szolnoki Kodály kórus ad nyitó hangversenyt, majd Veress József filmesztéta tart előadást a filmvilágban Alexander Korda néven ismert művész életút- járól, művészi munkásságáról. A Korda-filmek zenéjéből hangversenyt rendeznek, majd felavatják a művész mellszobrát, Ratkai Lajos Hollandiában élő szobrászművész alkotását. Az eseménysorozat keretében egy napot rövid filmbemutatóknak és videószemlének szentelnek. A Finta Múzeumban Korda dokumentációs kiállítás nyílik, a református parókián pedig Gy. Vad Erzsébet festőművész kiállítását tekinthetik meg. A református templomban a Phönix kórus hangversenyével avatják fel az új orgonát. Magyar Könyvvásár Pécsett Idén is megrendezik a Magyar Könyvvásárt Pécsett: a könyves szakma hazai képviselőinek második országos találkozóját szeptember elseje és negyediké között tartják a me- csekaljai várokban. A szervezők elmondták: az idei rendezvénynek várhatóan kétszer any- nyi résztvevője lesz, mint tavaly. A könyvkiadó és a könyvterjesztő cégek valóban igénylik az évenként legalább egyszeri országos szakmai fórumot. Ez ugyanis alkalmat ad a szakmabeliek találkozására, közös problémáik megvitatására, és a megoldások kimunkálására. A négynapos Magyar Könyvvásárra eddig közel nyolcvan kiadó és ugyanennyi terjesztő jelentkezett. Pécsett jelen lesz a könyv világának szinte valamennyi számottevő hazai képviselője. Az idei programot a tavalyitól eltérően igyekeztek egy helyszínre szervezni, így a könyvvásár eseményeit a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épülete fogadja be. A könyvkiadók újdonságait felvonultató kiállítás mellett az idei könyvvásár másik jeles eseménye a magyar könyvkereskedők országos konferenciája lesz. A szeptember másodikán kezdődő kétnapos tanácskozás napirendjén a hazai könyvpiac helyzetét meghatározó több izgalmas probléma megvitatása is szerepel, köztük például a nemzetközi konszernek jelenléte, a privatizáció és a vidéki könyvkereskedelem gondjai, továbbá az állam szerepvállalása a könyvkiadás és terjesztés támogatásában.