Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 16.. HÉTFŐ Barokk jelmez és fantázia Játékország a szentendrei Városház-udvarban Szívós Károly a bő, lila köpenyből elővarázsolt bábokkal Hancsovszki János felvétele Igazi népi szórakozást kí­nált a „Dody ’54 Társaság Vásári játékok” című pro­dukciójával szombat dél­után Szentendrén, a város­házudvari meseszínpadon. A szép műemléképület tá­gas udvarának egyik szegle­tében állt a pódium, előtte, a fal mellett régi idők népi játékai sorakoznak. Az elő­adás megkezdtével ki-ki odavitte székét a pódium köré, majd a barokk jelmez­be öltözött színészek játsza­ni invitálták a közönséget a következő produkcióig. Szabadon jöhetett-mehetett itt mindenki, már ahogy ez vásárokban lenni szokott. Mese kilenc bábbal Az első előadás Jaroslaw Taffel Rémmeséje volt, Szí­vós Károly bábművész egy­személyes előadásában. A „rettenetes áprilisi mese” egy udvari hóhérról szólt, kilenc bábbal elmesélve. A bábokat az előadó bő lila köpenyéből varázsolta elő, s a szereplők számát sár­kányforma lábbelijével és a csuklyájára varrt varázsló­forma fejfedőjével is növel­te. Változó hanghordozás­sal, szellemes mimikával ily módon egész sereg sze­replőt keltett életre — hí­ven a vásározó családi bá- bozók hagyományaihoz. A második produkcióban az­tán udvari történetet láthat­tunk, sok-sok énekkel, tánc­cal, bolondozással. Az előadások között a ba­rokk jelmezbe öltözött szí­nészek segítségével birtok­ba lehetett venni a népi já­tékalkalmatosságokat. Volt itt hatalmas facsipesszel karikából összerakható kí­gyó, íjlövészet, hátra vehe­tő ringlispíl, mérleghinta végére helyezett baba, amit a túlvég megfelelő le­nyomásával lehetett a kö­zépre helyezett kosárba jut­tatni, kézre és lábra húzha­tó sárkányjelmez, amit a fekvő, izgő-mozgó játékos­ról kellett a Szent György jelmezébe öltözött lovag­nak időre leráncigálni. Újjáéledt figurák Volt itt csigára szerelt súlyemelő báb, s hosszú vascsőbe guruló dió, amit jó ritmusérzékkel kellett — volna — a cső alá he­lyezett fatönkre érkezés pillanatában nagy fakala­páccsal széttörni. Megany- nyi szellemes, régen elfe­lejtett játék, melyeket gye­rekek és felnőttek egy­aránt élveztek. S próbálko­zásaikat a színészek han­gos biztatással, dobpergés­sel, s persze némi segítő beavatkozással kísérték. — Produkcióink afféle happeningek, amelyben az egész közönség részt ve­het — tudom meg Szívós Károlytól, a tizenkét tagú (képzőművészek és muzsi­kusok mellett főként hiva­tásos bábosokból álló) tár­sulat céljairól. A vásári környezetet kézműves kira­kodóvásárral teremtettük meg még tavaly is — mondta. — Idén a pénzhi­ány miatt ez elmaradt. A néhány órás, vagy egész napos rendezvény során különböző előadások (tánc, muzsika, bábozás, erőművész-mutatvány, lo­vagi torna) szerepelnének, különböző korok népi szó­rakozásaiból válogatva, melyek között a közönség a megfelelő korok népi já­tékaival játszhatna — fűz­te hozzá Gazdag László, a társulat vezetője. Ami hiányzik A produkciók összeállításá­hoz persze rengeteg pénzre lenne szükség. S ez a mai szponzorszegény időkben bizony hiánycikk. Ahogy hi­ányzik a támogatás ahhoz is, hogy az országban min­denüvé elvihessék ezt az utazó „népi játékországot” — fűzik hozzá, mielőtt elin­dulnának, hogy dobszóval és énekkel újabb gyereke­ket és felnőtteket csábítsa­nak maguk közé a szombati napsütésben a városban nyüzsgő sokadalomból. Bizony megérdemelnék a támogatást. Hogy játékor­száguk minél több gyerek­ben és felnőttben mozgas- sa-serkentse a mai televízi­ós-videós világban elszür­kült, passzivitásra kárhozta­tott fantáziát. D. Veszelszky Sára Agrippina a Zichy-kastélyban Händel „Agrippina” című operáját nézhetik meg az érdeklődők augusztus 19-én az óbu­dai Zichy-kastély udvarán. Az Óbudai Fesztivál ’93 keretében sorra kerülő premier a ba­rokk programsorozat legjelentősebb eseményének mutatkozik, ami az augusztus 12-ei jel­mezes próbán is megfogalmazódott. Képünkön az előadás tömegjelenete látható T. Asztalos Zoltán felvétele Fotóalbum a királyok városáról Szent István városának, Álba Regiának rejtett, belső értéke­it is bemutató új fotóalbum je­lent meg „A barokk Székesfe­hérvárott” címmel, Kovács Péter művészettörténész szö­vegével és Szelényi Károly fo­tóművész száznál több színes fotójával. Márai franciául Rövidesen a francia olvasók­hoz is eljut Máriái Sándor egyik legfontosabb műve, az „Egy polgár vallomásai” című regénye. Kassai György és Z. Bianu fordítása előreláthatólag októberben kerül a könyvesboltokba. Az egy francia kritikusa által „a magyar Buddenbrook-ház- nak” minősített regényt az Al­bin Michel kiadó adja közre. Hangverseny romantikus környezetben Az idei Szentendrei Nyár kulturális ren­dezvénysorozatának komolyzenei kon­certjeit a szervezők, kivitték a szabad ég alá A romantikus, Pest közeli városban számos meghitt múzeumudvar és gondozott templomkert kínál szép környezetet — és nem utolsósorban jó akusztikát — hangversenyek tartásához. A szép templombelsők, a kiállí­tások pedig további élmé­nyekkel gazdagítják az idelá­togatókat. így történt ez pén­teken este a Gabrieli Rézfú­vós Kvintett hangversenyén is, az Amos Imre—Anna Mar­git Múzeum kertjében. A kiállítóhely szépen par­kosított, lépcsőzetesen épített udvarát magas fehér téglafal veszi körül. A pódiumként szolgáló hátsó udvar mögött, a fal fölé templomtornyok, domboldali háztetők maga­sodnak és kínálnak szép dísz­letet. A szomszédos étterem diszkózöreje — néhány per­ces feleselés után — a kon­cert idejére elhallgatott, s nem zavarta (tovább) a mint­egy negyven főnyi, barokk muzsikát várt közönség zene- hallgatását. A rézfúvós kamarazene ma reneszánszát éli. S nem véletlenül. Vájt fülű és kevés­bé „iskolázott" közönség egyként megtalálja az örö­met a fényes trombitahan­gok, a játékos tuba, a bárso­nyos zengésű harsona s a diadalmas kürt összjátéká­ból kikeveredő preklasszikus dallamokban és a frissítőül játszott dzsessz- és örökzöld melódiákban. A fiatal Gabri­eli Kvintett komoly- és köny- nyűzenei slágerekből ügye­sen összeállított műsora mél­tán aratott ráadással végző­dő sikert ezen az estén Szen­tendrén. Az együttes tagjai hivatá­sos muzsikusok: zenekari ta­gok és zenetanárok. Az kvin­tettet 10 éve alapította két szentendrei muzsikus — Ko­vács György trombitaművész és Székely Zsolt tuba mű­vész Dégi János harsonás szintén a kezdetektől velük játszik, s „befutottsága” elle­nére kitart mellettük — tu­dom meg az együttes vezető­jétől, Kovács Györgytől. Megalakulásuk óta részt vesznek Szentendre komoly­zenei életében: ott voltak a szintén tízéves Szentendrei Nyár rendezvénysorozatán, fellépnek az októberi Régi Zenei Napokon és a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválhoz csatlakozó helyi programo­kon. A városon kívüli kon­certjeiket maguk szervezik — szerencsére sikeresen. Ősz­szel Ausztriában, télen Olasz­országban fognak koncertez­ni, a hazai hangversenyeken kívül. S közben — amennyire elfoglaltságaik engedik — próbálnak, hogy a sok egyé­ni elképzelés minél egysége­sebb produkcióvá forrjon ösz- sze játékuk során. (v. s.) Korda-centenárium Korda Sándor világhírű filmrendező és producer születésének száza­dik évfordulója tiszteletére ünnepségsorozatot rendez — a kevi napok keretében — szülővárosa, Túrkeve. A program szerint a háromnapos centenáriumi ünnepség szeptember 16-án kezdődik a megújított Kor­da fiiszínházban. A szülőváros nevében tisztelgők előtt a szolnoki Ko­dály kórus ad nyitó hangversenyt, majd Veress József filmesztéta tart előadást a filmvilágban Alexander Korda néven ismert művész életút- járól, művészi munkásságáról. A Korda-filmek zenéjéből hangver­senyt rendeznek, majd felavatják a művész mellszobrát, Ratkai Lajos Hollandiában élő szobrászművész alkotását. Az eseménysorozat kere­tében egy napot rövid filmbemutatóknak és videószemlének szentel­nek. A Finta Múzeumban Korda dokumentációs kiállítás nyílik, a re­formátus parókián pedig Gy. Vad Erzsébet festőművész kiállítását te­kinthetik meg. A református templomban a Phönix kórus hangverse­nyével avatják fel az új orgonát. Magyar Könyvvásár Pécsett Idén is megrendezik a Magyar Könyvvásárt Pécsett: a köny­ves szakma hazai képviselői­nek második országos találko­zóját szeptember elseje és ne­gyediké között tartják a me- csekaljai várokban. A szerve­zők elmondták: az idei rendez­vénynek várhatóan kétszer any- nyi résztvevője lesz, mint ta­valy. A könyvkiadó és a könyvterjesztő cégek valóban igénylik az évenként legalább egyszeri országos szakmai fó­rumot. Ez ugyanis alkalmat ad a szakmabeliek találkozására, közös problémáik megvitatásá­ra, és a megoldások kimunká­lására. A négynapos Magyar Könyvvásárra eddig közel nyolcvan kiadó és ugyanennyi terjesztő jelentkezett. Pécsett jelen lesz a könyv világának szinte valamennyi számottevő hazai képviselője. Az idei programot a tavalyitól elté­rően igyekeztek egy helyszín­re szervezni, így a könyvvásár eseményeit a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem központi épü­lete fogadja be. A könyvki­adók újdonságait felvonultató kiállítás mellett az idei könyv­vásár másik jeles eseménye a magyar könyvkereskedők or­szágos konferenciája lesz. A szeptember másodikán kezdő­dő kétnapos tanácskozás napi­rendjén a hazai könyvpiac helyzetét meghatározó több iz­galmas probléma megvitatása is szerepel, köztük például a nemzetközi konszernek jelen­léte, a privatizáció és a vidéki könyvkereskedelem gondjai, továbbá az állam szerepvállalá­sa a könyvkiadás és terjesztés támogatásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom