Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 16.. HÉTFŐ 3 Félévi mérleg Kevesebb a bűnözés Csökkent a bűnözés és javult a felderítőmunka eredményessé­ge. Ezt tartalmazza a bűnözés és a bűnüldözés 1993 első fél­évi alakulásáról készített leg­főbb ügyészségi tájékoztató. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai alapján az országban idén ismertté vált bűncselekmé­nyek száma 6,9 százalékkal (210 867-re) csökkent a tavalyi év azonos időszakához viszo­nyítva. A csökkenés jellemző szinte valamennyi bűncselek­ménycsoportra: legnagyobb mértékű a változás a házasság, család, ifjúság és a nemi er­kölcs elleni (26,4 százalék), a közrend elleni (20,2 százalék) és a gazdasági bűncselekmény (19,4 százalék) kategóriákban. Egyes kiemelt csoportoknál vi­szont emelkedés mutatkozott: mint például a visszaélés kábító­szerrel (95,7 százalék), a csalás (51,5 százalék), valamint az em­berölés kísérlete (30,2 százalék) bűncselekményeknél. A megyék közül jelentősebb emelkedés volt Tolna (36,3 szá­zalék), Békés (17,2 százalék) és Zala (12,5 százalék) megyé­ben. A fővárosban és Heves megyében 3,8 százalékkal, Veszprém megyében pedig 1,7 százalékkal nőtt a bűncselek­mények száma. Az összes töb­bi megyében csökkenés volt. A Budapesten ismertté vált bűncselekmények száma 77 274, ez 2800-zal több, mint az előző év azonos időszaká­ban volt. Ahol a szögesdrót leomlott (Folytatás az 1. oldalról) „Bontsunk le minden vasfüg­gönyt” mottóval nyilatkozat ké­szült az Európa Napon, amelyet a határon túl élő magyar kisebb­ségi szervezetek jelen lévő veze­tői és a magyar komány jelen lévő tagjai ellátták kézjegyük­kel. A dokumentumot Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője olvasta fel a fórum nyilvánossága előtt. A nyilatkozat egyebek között leg­szögezi: a politikai vasfüggöny lerombolása után meg kell szün­tetni az előítéletekből, az örö­költ ellenszenvekből, az új hatal­mi szándékokból emelt falakat is, ha nem akarunk ismét a totali­tarizmus áldozatává válni. A Kárpát-medencében élő magyar­ság az egységesülő Európán be­lül képzeli el jövőjét, és az euró­pai integrációtól várja annak a feltételrendszernek a kialakulá­sát és megszilárdulását, ame­lyen belül szabadon élhetnek és érintkezhetnek azok, akik ma­gyarnak vallják magukat. A ma­gyar nemzet kisebbségben élő közösségeinek vezérlő eszméje a hazához való jog kivívása. Tö­rekvésük, hogy lassítsák és visz- szafordítsák azt a folyamatot, amely a magyar közösségeket erőszakosan távolítja egymás­tól. Közép-Európa váljon a társ­nemzetek társadalmának közös­ségévé, amelyben az egyéni jo­gok és a csoportjogok, a szemé­lyiségi jogok és a csoportok au­tonóm jogai természetszerűleg egészítik ki egymást. A fórumon a kormány képvi­selői, továbbá a határokon túl élő magyar kisebbségi szerveze­tek vezető képviselői szólaltak fel, illetve válaszoltak a hallgató­ság kérdéseire. Für Lajos honvé­delmi miniszter kérdésre vála­szolva kijelentette: Horthy Mik­lós közelgő temetése a család ké­résére szigorúan magánjellegű. Az Európa Nap Tolcsvay Bé­la: Napfényfia című táncdrámá­jának előadásával zárult. Cigányszervezetek tanácskozása Nőtt az esély és a felelősség Szombaton befejeződött a hazai cigányszervezetek kétnapos ta­nácskozása a BM Duna Palotában. Nehéz sorsú nemzetek és né­pek azért maradtak meg, mert ér-' tékeket halmoztak fel és ragasz­kodtak hagyományaikhoz. Érvé­nyes ez a magyarság és a cigány­ság történetére egyaránt — jelen­tette ki beszédében Boross Péter. A belügyminiszter rámutatott: a cigányság önálló értékrenddel ren­delkező népcsoport. Lehetetlen rá­kényszeríteni olyasmit, ami kultú­rájától idegen, ami nem veszi fi­gyelembe sajátos világképét. A ci­gányság felemelkedése érdeké­ben a kormányzatnak olyan part­nerekre van szüksége, akik tud­ják: vannak gyorsan megoldható kérdések, de vannak csak hosszú távon rendezhető generációs prob­lémák is. A feleknek ezért jóaka­rattal, tárgyilagosan, fokozatosan haladva kell keresniük a megoldá­sokat. Boross Péter leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a ci­gányság a magyar lakosság jelen­tős százalékát képviseli. Gondjain­kat elhanyagolni, őket mellőzni nem szabad. A cigányság jelentős része a gazdasági ellehetetlenülés határán van, és képtelen önerőből javítani helyzetén. Ezért társadalmi össze­fogásra van szükség — jelentette ki Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. Hozzá­tette: a tárca kiemelt fontosságot tulajdonít a cigány családok segí­tésének, támogatásának, a velük foglalkozó családsegítők képzésé­nek. Az államtitkár felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy bűnös politi­kát folytat az a párt, amelyik saját céljaira használja fel a cigányság megosztottságát. A cigányság esélyei a felemel­kedésre és a polgárosodásra sok­kal nagyobbak, mint valaha vol­tak. A lehetőséggel azonban ko­moly felelősség is jár. Most áldo­zatvállaló, a cigányság érdekkép­viseletét ellátó emberekre van szükség — hangoztatta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségek Hivatalának elnöke. Hozzátette: örvendetes, hogy nö­vekszik a cigányszervezetek szá­ma, de hibát követnek el, hogy egymás kárára rivalizálnak. A kétnapos tanácskozás végén szombaton a magyarországi ci­gányszervezetek állásfoglalást fo­gadtak el. Az állásfoglalás szerint a Ma­gyarországi Romaszervezetek Országos Tanácskozása kinyil­vánítja, hogy a kormánnyal, a politikai pártokkal és minden más szervezettel kölcsönös part­neri viszony kialakítására törek­szik. Elhatárolják magukat min­denféle szélsőséges politikától. Szükség van arra, hogy orszá­gos szociológiai felmérés ké­szüljön a cigányságról, a cigány- szervezetek széles körű bevoná­sával. A tanácskozás a kisebbsé­gi önkormányzatok megválasz­tásáig szerkesztőbizottságot je­lölt ki. Megbízta a szervezetet, hogy a Magyarországi Roma­szervezetek Országos Tanácsko­zásának megalakulásáig segítse elő és ellenőrizze a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény meg­tartását. * A kétnapos tanácskozást nyilato- zattal és kivonulással támadta a Roma Parlament ügyvivői testü­leté. A dokumentumban leszöge­zik, hogy a találkozó szervezői legalizálták a kormány cigánypo­litikáját és a kisebbségi törvény kritika nélküli elfogadását tekin­tik elsődleges feladatuknak. Az ügyvivők tiltakoznak Boross Pé­ter felszólalása miatt is, mert sze­rintük a belügyminiszter „tevé­kenysége során bátorítást adott a bőrfejűeknek és a romák ellen fellépő rendőröknek”. A dokumentum végül leszöge­zi: a Magyarországi Roma Parla­ment ügyvivői testületé a kétna­pos rendezvényről való kivonulá­sával fejezte ki tiltakozását. Templomszentelés Nyíregyházán Új görög katolikus templomot szentelt fel vasárnap este Nyír­egyháza egyik lakónegyedében Achille Silvestrini bíboros, a ke­leti kongregáció prefektusa. A görög kereszt alaprajzú temp­lom építéséhez a luvek adomá­nyokkal járultak hozzá az eddig templom nélküli 30 ezres lakóte­lepen. A 540 négyzetméter alap- területű templomhoz egy 230 négyzetméteres közösségi ház is tartozik. A templomot a római katolikus hívek is használni fog­ják. A szertartáson részt vett Se­regély István egri érsek, a ma­gyar püspöki kar elnöke is. A török—magyar vegyes vállalatként működő' Egyedi Autóbuszgyár Kft. többnyire ide­gen alvázakra szerel karosszériát távolsági autóbuszokhoz. Legnagyobb piacuk Törökor­szág, ahol a vegyes vállalati partnerükön, a Scania törökországi képviseletén keresztül ex­portálnak. Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. az elmúlt évben 780 millió forint árbevé­telt ért el, ezt az idén 1 milliárd forint fölé emelik. Az egyedi kft. százas nagyságrendben gyárt távolsági és városközi autóbuszokat évente (MTI-fotó) Bukovinai székelyek találkozója Országos találkozót tartottak va­sárnap — a Nagyboldogasz- szony-napi hadikfalvi búcsú emlékére — a Magyarországra áttelepült bukovinai székelyek. A Baranya megyei Sombere­kén — az egykori hadikfalviak és utódaik jelentős hányadának lakóhelyén — több mint ezer bukovinai származású székely találkozott, hogy a búcsú napjá­hoz kapcsolódó szokásokat fele­levenítse. Andrásfalva, Józseffalva, Is­tensegíts, Fogadjisten és Ha- dikfalva azoknak a hajdani csí­ki székelyeknek a bukovinai te­lepülései voltak, akik Madéfal- váról, az 1764-es siculicidium — székelyek elleni osztrák ka­tonai vérengzés — után mene­kültek Moldvába. Onnan 1941-en Bácskába, majd 1944-ben Baranya és Tolna megyébe — a kitelepített svá­bok helyére — költöztek. A többnemzetiségű falvak lakói ma már egymással megbékél­ve élnek, bár korábban számos feszültség forrása volt a kitele­pítést elszenvedett németek és a hazára találást remélő széke­lyek kálváriája. Az országos székelytalálko­zó emlékére a templom déli fa­lánál faragott kopjafát állítot­tak, amelyet megkoszorúztak az Országos Székely Szövet­ség, Somberek község, vala­mint a helyi székely pávakör képviselői. A találkozó alkalmá­ból megnyitott kiállításon be­mutatták az öt bukovinai falu te­metőjében jövőre felállítandó emlékfa tervét is. Az országos székelytalálko­zó befejezéseként népi együtte­sek adtak zenés, táncos műsort a sombereki művelődési ház­ban, melynek színpadán fellép­tek az al-dunai Hertelendyfalva és Székelykeve, valamint az er­délyi Csemakeresztúr hagyo­mányőrzői is. Katolikus agrárszakemberek Dobogókőn Gazdaság és erkölcs (Folytatás az I. oldalról) Mint többen is mondták, a nagy nyereség, a cég jó hírne­ve mellett az is fontos, hogy hasznosnak érezzék magukat a munkahelyükön, hozzá tud­janak járulni a szeretetteljes légkör kialakulásához. A konferencia egyetlen ma­gyar előadója, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes az egyház szociális tanításáról beszélt. Elmondta, hogy véleménye szerint az egyháznak nem fel­adata az „egyedül üdvözítő” gazdasági rendszer megjelölé­se. Hivatása viszont, hogy em­bert szolgáló kritikával lelep­lezze azokat a nyilvánvalóan hibás gazdasági elveket, ame­lyek igazságtalanságot, társa­dalmi egyenlőtlenséget ered­ményezhetnek. A francia Henri Bussery előadása összegezte a tanács­kozás lényegét. Eszerint a ke­resztény gazdasági szakembe­rek csak úgy hozhatnak meg­győződésükkel egyező dönté­seket, ha elfogadják, hogy a szakmai választások egyben lelki választások is. R. Z. Kisgazdanap Soltvadkerten Az egység hiánya miatt a kis­gazdák győzelme kétséges az 1994. évi választásokon — hangsúlyozták vasárnap Solt­vadkerten a kisgazdanap szóno­kai. Mintegy kétezemyi érdek­lődő részvételével zajlott, a ke­celi, kiskőrösi, soltvadkerti, il­letve a környékükön lévő köz­ségek kisgazdaszervezetei által rendezett egész napos találkozó. Az előadók — a Történelmi Független Kisgazdapárt, vala­mint a 36-ok frakciójához tarto­zó országgyűlési képviselők — három fő téma köré csoportosí­tották mondókájukat. A párt széttagoltságának okait elemez­ve, rámutattak az egység vissza­állításának sürgető szükségsze­rűségére. A kíváncsi japánok A demokratikus választá­sokat követően megala­kult kormány számtalan olyan intézkedésre kény­szerült, amelyek nem nö­velték, hanem csökkentet­ték a népszerűségét. Ter­mészetesen a nemzeti mé­dia, a sajtó, a rádió és a te­levízió nem sokat tettek annak érdekében, hogy a miniszter urak megma­gyarázhassák a nemzet­nek lépéseiket. Erről is nyilatkozott pénteki szá­munkban Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki állítása szerint — és semmi okom szavaiban kételkedni — eleddig több műsoridőt kapott a japán televízióban, mint a magyarban. Valószínű­nek tartom, hogy ezzel nem csak Jeszenszky úr van így, sót biztosra ve­szem, külkereskedel­münkre, azaz Kádár Bélá­ra is kíváncsibbak lehet­nek kint, mint idehaza. Idehaza a sajtó — önma­gukat liberálisnak nevező — „szakemberei” megelé­gedtek a folytonos kritizá- lással, a reggeltől estig tar­tó kákán való csomókere­séssel, és az ellenzékhez való jó viszonyuk bizony- gatása közben jelentős dolgok felett egyszerűen szemet hunytak. De nem ez a tragikus, hanem az, hogy a demokráciáról a diktatúra évtizedeiben leszoktatott nemzet azt hi­szi, hogy mindez így van rendjén. Jeszenszky Géza lapunkban tett kijelenté­se tragikus. Azt jelenti, hogy az átlag japánt job­ban érdekli Magyaror­szág külpolitikája, mint az átlag magyart. Leg­alábbis a tények látszólag ezt igazolják. Csakhogy mifelénk a közügyek irán­ti érdeklődés hiánya csu­pán következmény. Kö­vetkezménye annak, hogv a magyar sajtó na- gvobbik fele folyamato­san, szinte szünet nélkül munkálkodik azon, hogy a nemzeti politikát levá­lassza a nemzetről. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom