Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 16.. HÉTFŐ 3 Félévi mérleg Kevesebb a bűnözés Csökkent a bűnözés és javult a felderítőmunka eredményessége. Ezt tartalmazza a bűnözés és a bűnüldözés 1993 első félévi alakulásáról készített legfőbb ügyészségi tájékoztató. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai alapján az országban idén ismertté vált bűncselekmények száma 6,9 százalékkal (210 867-re) csökkent a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A csökkenés jellemző szinte valamennyi bűncselekménycsoportra: legnagyobb mértékű a változás a házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni (26,4 százalék), a közrend elleni (20,2 százalék) és a gazdasági bűncselekmény (19,4 százalék) kategóriákban. Egyes kiemelt csoportoknál viszont emelkedés mutatkozott: mint például a visszaélés kábítószerrel (95,7 százalék), a csalás (51,5 százalék), valamint az emberölés kísérlete (30,2 százalék) bűncselekményeknél. A megyék közül jelentősebb emelkedés volt Tolna (36,3 százalék), Békés (17,2 százalék) és Zala (12,5 százalék) megyében. A fővárosban és Heves megyében 3,8 százalékkal, Veszprém megyében pedig 1,7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Az összes többi megyében csökkenés volt. A Budapesten ismertté vált bűncselekmények száma 77 274, ez 2800-zal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Ahol a szögesdrót leomlott (Folytatás az 1. oldalról) „Bontsunk le minden vasfüggönyt” mottóval nyilatkozat készült az Európa Napon, amelyet a határon túl élő magyar kisebbségi szervezetek jelen lévő vezetői és a magyar komány jelen lévő tagjai ellátták kézjegyükkel. A dokumentumot Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője olvasta fel a fórum nyilvánossága előtt. A nyilatkozat egyebek között legszögezi: a politikai vasfüggöny lerombolása után meg kell szüntetni az előítéletekből, az örökölt ellenszenvekből, az új hatalmi szándékokból emelt falakat is, ha nem akarunk ismét a totalitarizmus áldozatává válni. A Kárpát-medencében élő magyarság az egységesülő Európán belül képzeli el jövőjét, és az európai integrációtól várja annak a feltételrendszernek a kialakulását és megszilárdulását, amelyen belül szabadon élhetnek és érintkezhetnek azok, akik magyarnak vallják magukat. A magyar nemzet kisebbségben élő közösségeinek vezérlő eszméje a hazához való jog kivívása. Törekvésük, hogy lassítsák és visz- szafordítsák azt a folyamatot, amely a magyar közösségeket erőszakosan távolítja egymástól. Közép-Európa váljon a társnemzetek társadalmának közösségévé, amelyben az egyéni jogok és a csoportjogok, a személyiségi jogok és a csoportok autonóm jogai természetszerűleg egészítik ki egymást. A fórumon a kormány képviselői, továbbá a határokon túl élő magyar kisebbségi szervezetek vezető képviselői szólaltak fel, illetve válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. Für Lajos honvédelmi miniszter kérdésre válaszolva kijelentette: Horthy Miklós közelgő temetése a család kérésére szigorúan magánjellegű. Az Európa Nap Tolcsvay Béla: Napfényfia című táncdrámájának előadásával zárult. Cigányszervezetek tanácskozása Nőtt az esély és a felelősség Szombaton befejeződött a hazai cigányszervezetek kétnapos tanácskozása a BM Duna Palotában. Nehéz sorsú nemzetek és népek azért maradtak meg, mert ér-' tékeket halmoztak fel és ragaszkodtak hagyományaikhoz. Érvényes ez a magyarság és a cigányság történetére egyaránt — jelentette ki beszédében Boross Péter. A belügyminiszter rámutatott: a cigányság önálló értékrenddel rendelkező népcsoport. Lehetetlen rákényszeríteni olyasmit, ami kultúrájától idegen, ami nem veszi figyelembe sajátos világképét. A cigányság felemelkedése érdekében a kormányzatnak olyan partnerekre van szüksége, akik tudják: vannak gyorsan megoldható kérdések, de vannak csak hosszú távon rendezhető generációs problémák is. A feleknek ezért jóakarattal, tárgyilagosan, fokozatosan haladva kell keresniük a megoldásokat. Boross Péter leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a cigányság a magyar lakosság jelentős százalékát képviseli. Gondjainkat elhanyagolni, őket mellőzni nem szabad. A cigányság jelentős része a gazdasági ellehetetlenülés határán van, és képtelen önerőből javítani helyzetén. Ezért társadalmi összefogásra van szükség — jelentette ki Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. Hozzátette: a tárca kiemelt fontosságot tulajdonít a cigány családok segítésének, támogatásának, a velük foglalkozó családsegítők képzésének. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy bűnös politikát folytat az a párt, amelyik saját céljaira használja fel a cigányság megosztottságát. A cigányság esélyei a felemelkedésre és a polgárosodásra sokkal nagyobbak, mint valaha voltak. A lehetőséggel azonban komoly felelősség is jár. Most áldozatvállaló, a cigányság érdekképviseletét ellátó emberekre van szükség — hangoztatta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke. Hozzátette: örvendetes, hogy növekszik a cigányszervezetek száma, de hibát követnek el, hogy egymás kárára rivalizálnak. A kétnapos tanácskozás végén szombaton a magyarországi cigányszervezetek állásfoglalást fogadtak el. Az állásfoglalás szerint a Magyarországi Romaszervezetek Országos Tanácskozása kinyilvánítja, hogy a kormánnyal, a politikai pártokkal és minden más szervezettel kölcsönös partneri viszony kialakítására törekszik. Elhatárolják magukat mindenféle szélsőséges politikától. Szükség van arra, hogy országos szociológiai felmérés készüljön a cigányságról, a cigány- szervezetek széles körű bevonásával. A tanácskozás a kisebbségi önkormányzatok megválasztásáig szerkesztőbizottságot jelölt ki. Megbízta a szervezetet, hogy a Magyarországi Romaszervezetek Országos Tanácskozásának megalakulásáig segítse elő és ellenőrizze a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény megtartását. * A kétnapos tanácskozást nyilato- zattal és kivonulással támadta a Roma Parlament ügyvivői testületé. A dokumentumban leszögezik, hogy a találkozó szervezői legalizálták a kormány cigánypolitikáját és a kisebbségi törvény kritika nélküli elfogadását tekintik elsődleges feladatuknak. Az ügyvivők tiltakoznak Boross Péter felszólalása miatt is, mert szerintük a belügyminiszter „tevékenysége során bátorítást adott a bőrfejűeknek és a romák ellen fellépő rendőröknek”. A dokumentum végül leszögezi: a Magyarországi Roma Parlament ügyvivői testületé a kétnapos rendezvényről való kivonulásával fejezte ki tiltakozását. Templomszentelés Nyíregyházán Új görög katolikus templomot szentelt fel vasárnap este Nyíregyháza egyik lakónegyedében Achille Silvestrini bíboros, a keleti kongregáció prefektusa. A görög kereszt alaprajzú templom építéséhez a luvek adományokkal járultak hozzá az eddig templom nélküli 30 ezres lakótelepen. A 540 négyzetméter alap- területű templomhoz egy 230 négyzetméteres közösségi ház is tartozik. A templomot a római katolikus hívek is használni fogják. A szertartáson részt vett Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke is. A török—magyar vegyes vállalatként működő' Egyedi Autóbuszgyár Kft. többnyire idegen alvázakra szerel karosszériát távolsági autóbuszokhoz. Legnagyobb piacuk Törökország, ahol a vegyes vállalati partnerükön, a Scania törökországi képviseletén keresztül exportálnak. Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. az elmúlt évben 780 millió forint árbevételt ért el, ezt az idén 1 milliárd forint fölé emelik. Az egyedi kft. százas nagyságrendben gyárt távolsági és városközi autóbuszokat évente (MTI-fotó) Bukovinai székelyek találkozója Országos találkozót tartottak vasárnap — a Nagyboldogasz- szony-napi hadikfalvi búcsú emlékére — a Magyarországra áttelepült bukovinai székelyek. A Baranya megyei Somberekén — az egykori hadikfalviak és utódaik jelentős hányadának lakóhelyén — több mint ezer bukovinai származású székely találkozott, hogy a búcsú napjához kapcsolódó szokásokat felelevenítse. Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten és Ha- dikfalva azoknak a hajdani csíki székelyeknek a bukovinai települései voltak, akik Madéfal- váról, az 1764-es siculicidium — székelyek elleni osztrák katonai vérengzés — után menekültek Moldvába. Onnan 1941-en Bácskába, majd 1944-ben Baranya és Tolna megyébe — a kitelepített svábok helyére — költöztek. A többnemzetiségű falvak lakói ma már egymással megbékélve élnek, bár korábban számos feszültség forrása volt a kitelepítést elszenvedett németek és a hazára találást remélő székelyek kálváriája. Az országos székelytalálkozó emlékére a templom déli falánál faragott kopjafát állítottak, amelyet megkoszorúztak az Országos Székely Szövetség, Somberek község, valamint a helyi székely pávakör képviselői. A találkozó alkalmából megnyitott kiállításon bemutatták az öt bukovinai falu temetőjében jövőre felállítandó emlékfa tervét is. Az országos székelytalálkozó befejezéseként népi együttesek adtak zenés, táncos műsort a sombereki művelődési házban, melynek színpadán felléptek az al-dunai Hertelendyfalva és Székelykeve, valamint az erdélyi Csemakeresztúr hagyományőrzői is. Katolikus agrárszakemberek Dobogókőn Gazdaság és erkölcs (Folytatás az I. oldalról) Mint többen is mondták, a nagy nyereség, a cég jó hírneve mellett az is fontos, hogy hasznosnak érezzék magukat a munkahelyükön, hozzá tudjanak járulni a szeretetteljes légkör kialakulásához. A konferencia egyetlen magyar előadója, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes az egyház szociális tanításáról beszélt. Elmondta, hogy véleménye szerint az egyháznak nem feladata az „egyedül üdvözítő” gazdasági rendszer megjelölése. Hivatása viszont, hogy embert szolgáló kritikával leleplezze azokat a nyilvánvalóan hibás gazdasági elveket, amelyek igazságtalanságot, társadalmi egyenlőtlenséget eredményezhetnek. A francia Henri Bussery előadása összegezte a tanácskozás lényegét. Eszerint a keresztény gazdasági szakemberek csak úgy hozhatnak meggyőződésükkel egyező döntéseket, ha elfogadják, hogy a szakmai választások egyben lelki választások is. R. Z. Kisgazdanap Soltvadkerten Az egység hiánya miatt a kisgazdák győzelme kétséges az 1994. évi választásokon — hangsúlyozták vasárnap Soltvadkerten a kisgazdanap szónokai. Mintegy kétezemyi érdeklődő részvételével zajlott, a keceli, kiskőrösi, soltvadkerti, illetve a környékükön lévő községek kisgazdaszervezetei által rendezett egész napos találkozó. Az előadók — a Történelmi Független Kisgazdapárt, valamint a 36-ok frakciójához tartozó országgyűlési képviselők — három fő téma köré csoportosították mondókájukat. A párt széttagoltságának okait elemezve, rámutattak az egység visszaállításának sürgető szükségszerűségére. A kíváncsi japánok A demokratikus választásokat követően megalakult kormány számtalan olyan intézkedésre kényszerült, amelyek nem növelték, hanem csökkentették a népszerűségét. Természetesen a nemzeti média, a sajtó, a rádió és a televízió nem sokat tettek annak érdekében, hogy a miniszter urak megmagyarázhassák a nemzetnek lépéseiket. Erről is nyilatkozott pénteki számunkban Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki állítása szerint — és semmi okom szavaiban kételkedni — eleddig több műsoridőt kapott a japán televízióban, mint a magyarban. Valószínűnek tartom, hogy ezzel nem csak Jeszenszky úr van így, sót biztosra veszem, külkereskedelmünkre, azaz Kádár Bélára is kíváncsibbak lehetnek kint, mint idehaza. Idehaza a sajtó — önmagukat liberálisnak nevező — „szakemberei” megelégedtek a folytonos kritizá- lással, a reggeltől estig tartó kákán való csomókereséssel, és az ellenzékhez való jó viszonyuk bizony- gatása közben jelentős dolgok felett egyszerűen szemet hunytak. De nem ez a tragikus, hanem az, hogy a demokráciáról a diktatúra évtizedeiben leszoktatott nemzet azt hiszi, hogy mindez így van rendjén. Jeszenszky Géza lapunkban tett kijelentése tragikus. Azt jelenti, hogy az átlag japánt jobban érdekli Magyarország külpolitikája, mint az átlag magyart. Legalábbis a tények látszólag ezt igazolják. Csakhogy mifelénk a közügyek iránti érdeklődés hiánya csupán következmény. Következménye annak, hogv a magyar sajtó na- gvobbik fele folyamatosan, szinte szünet nélkül munkálkodik azon, hogy a nemzeti politikát leválassza a nemzetről. (Vödrös)