Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT J Jeles napok Kányádi Sándor Nagyboldogasszony (augusztus 15.) A katolikus egyház legré­gebbi parancsolt ünnepe Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon Szűz Mária mennybemenetelét ünnep­ük. Már első királyunk, Szent István Szűz Mária ol­talmába ajánlott és „Boldog- asszony országának” nevez­te hazánkat. A Mária ünne­pek elnevezésében gyakran találkozunk a Boldogasz- szony névvel, például Gyer­tyaszentelő-, Gyümölcs- oltó-, Sarlós Boldogasszony. A régi paraszti világban különösen az asszonyok tar­tották számon Nagyboldo­gasszony napját. Ilyenkor tilos volt a sütés, a kemen­cében való tüzelés. Augusz­tus 15-e és szeptember 8-a, azaz Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (más néven Kisasszony) napjai közötti időt a néphagyo­mány a „két Boldogasz- szony közének” nevezte. Alkalmas időnek tartották a tyúkok tojásra ültetésére. Úgy vélték, ha ilyenkor kezdik meg az ültetést, ak­kor minden tojásból bizto­san kikel a csibe. A két Bol­dogasszony közötti időben szokták a ruhákat szellőztet­ni, abban reménykedve, hogy akkor nem esik belé­jük a moly. Virágokat is szenteltek, „nagyboldogasz- szonyi füveknek” nevezték őket. A főzetüket betegsé­gek gyógyítására használ­ták, sőt rontás elhárítására is alkalmasnak hitték. A néphit a gyermekáldást a Boldogasszony közbenjá­rásától várta. Voltak olyan vidékek, főleg a palócok­nál, ahol a gyermekágyas asszony ágyát Boldogasz- szony ágyának nevezték. Az ágy fölé rudak segítségé­vel lepedőt erősítettek, hogy az anyát és a gyerme­két óvják a külvilág ártalma­itól, különösen a szemmel- veréstől. Attól is féltek, hogy valamiféle földöntúli hatalmak kicserélik az egészséges újszülöttet idét­lenre. Nagyboldogasszony nap­ja a legnagyobb búcsújáró­nap. Ilyenkor keresik fel legtöbben a Szűz Máriának szentelt helyeket, a csodaté­vő erejébe vetett hit alapján létrehozott templomokat. Tátrai Zsuzsanna Gyermekrejtvény Néhány július—augusztusban gyűjthető gyógynövény ne­vét találhatjátok rejtvényünk fősoraiban. VÍZSZINTES: 1. Ligetekben, erdőszéleken termő évelő növény. Teáját asztma ellen és enyhe szívserkentőként használják. 12. Napszak. 13. Elhamvad. 14. Halk dörgés. 15. Hold, angolul. 16. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó egyéves növény. Sárga karimavirágait gyűjtik. 18. Szibériai folyó. 19. Előfordul. 21. Az ittrium és nitro­gén vegyjele. 22. Victor ..., (1802—85) francia író, költő. 23. Jármű lassítására szolgáló berendezés. 25. Hajórész. 26. Vékony testalkatú. 28. RK. 30. Kávé! 32. Citál. 34. Száz kiló. 36. Maglód része! 37. Salakdarab! 38. Más né­ven vad cikória, teája étvágygerjesztő, epe- és májbán- talmakra, magas vérnyomás ellen jó. 42. Motorkerék­pár-márka. 43. Elrendelő. 44. ... Attila; költőnk. 46. Spa­nyol hegedűművész. 47. A gabonacséplés helye. FÜGGŐLEGES: 1. Vázlatos. 2. Becézett lánynév. 3. ...irat. 4. Fegyelem. 5. Kutyaház. 6. ... Connery, angol szí­nész. 7. A hajó meghajtásához szükséges berendezések he­lyisége. 8 Fordított kettős betű. 9. Nem, angolul. 10. Főúri cím. 11. Tibeti szarvasmarha. 14. Verselési forma. 16. Súlyemel teszi. 17. Rohan, angolul. 20. Az elvakultság is­tennője a görög mitológiában. 24. Drágakő. 26. Orosz fiú­név. 27. Galopp. 29. Nyomólemez. 31. Virágos, leveles hajtásának felső része gyűjtendő. Teája gyomor, máj- és epebántalmak ellen használt szer. Savanyúságeltevés- nél is használják. 33. Adatok. 35. Ételízesítő. 39. Kopasz. 40. Nagy Konstantin szülővárosa. 41. Tyúk szava. 44. JE. 45. Kettőz! Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok meg­fejtését — a többi augusztusi megfejtéssel együtt — szep­tember 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be a szerkesztő­ségünk címére. Ne feledjétek, már egyetlen helyes megfej­téssel is lehet nyerni! 1 t> 2 1 4 * • 7 • • 11 \ __ 13 14 15 1« 17­A— 1« 19 JB 31 22 23 24 n M jT"* 2* H ­30 ff? .. r t u H™ 3« 37 M 39 40 77“ 42 7S“ 4$ 47 Volt egyszer, hol nem volt, volt egy halom, s a halom aljá­ban volt egy birodalom. Akko­ra volt az egész, mint egy jó­kora keserűlapu, nem is biro­dalom volt, inkább csak falu. És abban a faluban, ahogyan ez már lenni szokott, egy rette­netes hírű bíró uralkodott. S mert uralkodott, hát megparan­csolta, hogy faluját mindenki birodalomnak mondja. Jaj volt annak, aki megfeledkez­ve, birodalmát falunak nevez­te. Élet-halál ura volt, s ahogy mondani szokták, még az élőfába is belekötött. Egyszer megkorbácsoltatott egy tököt, mert úgy találta, nem elég sár­ga. És utána fölnégyeltette, s mindenki okulására kirakatta a birodalom piacára. Arra kó­dorgóit egy malac, s a tököt megette. Érre halálos ítéletet hozott a sertésekre. Mit volt mit tenni, legvágtak minden disznót. Magához hordatta a tömérdek szalonnát, hájat, s a kolbászból meg kerítést fona­tott magának. De reggel, amint kinézett, híre-hamva sem volt a kerítésnek. Hivatta a kisbírót azon nyomban. Jött is az abban a minutumban, csak úgy reszketett rajta a nad­rág. — A macskák, bíró uram, a macskák ették meg. — Főbenjáró bűn — dörög­te a bíró —, halálos vétek. Ki kell irtani minden macskát. Micsoda szégyen, holmi macs­kákon múljon a tekintélyem! Szedd a lábad! Vesszenek a macskák, s azok is, akik a macskákkal cimboráinak! — Meghallja ezt a bíró macská­ja, s mert ő is benne volt nya­kig a pácban, egy óvatlan pil­lanatban kisurrant az ajtón, és uzsgyi, eliramodott. Hírül vit­te a többi macskának a dol­got. Erre a macskanemzetség kereket oldott.' Elmacskátlano- dott a birodalom. De elfelejtettem mondani, Kiss Anna Tudakoló Hajakóc hegyi móc az a város ott Grabóc? Az a város nem Grabóc Takonpóc bergengóc az a város ott Grabóc? Az a város nem Grabóc én sem vagyok Takonpóc! Találd ki A máit szombati szá­munkban A zebra cím­mel megjelent rejtvé­nyünk megfejtése: a zeb­ra az olaszé. A bíró és az egerek hogy a halom tele volt egér­lyukakkal és a lyukak meg egerekkel. Mindjárt az első reggel azzal állított haza egy portyázó egérke, hogy végre itt a ragyogó alkalom, meg­dőlt a macskauralom! Rajta! Védtelen odalenn minden pin­ce, kamra. Meg is indultak az egerek, előbb csak félve-lop- va, de aztán özönleni kezdtek a birodalomba. Másnap már az utcákon is egerek nyarga- lásztak. S mert a bíró Volt a legtehetősebb, a legtöbben őnála kergetőztek. Először jól belaktak, persze az egyik vir­gonc egérkének még arra is volt mersze, hogy a szundító bíró bajuszát megbirizgálja. Ugrott is erre a bíró, no meg az éktelen cincogásra. — Kisbíró, kisbíró! — kia­bálta, s jött is a kisbíró, anél­kül, hogy hivatta volna, cafa­tokban lógott a ruha róla. — Hogy mersz így előttem megjelenni? — Az egerek — dadogta a kisbíró —, azok tetszették megenni. — Halál az egerekre! — dörögte a bíró. — Ki kell irta­ni őket! A kisbíró, aki már unta az efféle teendőket, s nem volt valami nagy egerész sem, megemberelte ez egyszer ma­gát, s azt mondta nagy meré­szen, hogy volna valami mon­danivalója. — Hallgatlak — mondta a bíró —, mi volna? — Szerintem az egész te­kintély dolga, meg kell mon­danom tisztán, hogy a bíró úr tekintélye forog most kockán. Hogy is mondjam, hogy sza­vam meg se sértse, macskákat akar újra a birodalom népe. — A törvény az törvény — dörögte újfent a bíró —, ha visszavonom, oda a tekin­télyem. — Nekem is ez a vélemé­nyem, de valamit mégiscsak tenni kéne. — Halál a népre! — dörög­te újfent a bíró toporzékolva. De a kisbírónak megint csak volt valami mondaniva­lója. — Hallgatlak — mondta a bíró —, mi volna? — Nos hát aludjunk rá egyet, mielőtt határoznánk. — Okos beszéd — mondta a bíró, és ásított egyet, amúgy is keveset hagyták aludni az egerek. Hát ebben maradtak, a bíró bebújt az ágyba. De alighogy elszende- redett, éktelen cincogásba kezdtek az egerek. Fölpattant a bíró, égnek állt minden ha- jaszála, amikor látta, hogy a szobája tele van egerekkel. Nyüzsögtek hegyin-hátán, s jöttek, csak egyre jöttek, hogy a végén már nem lát­szott tőlük a padló. Az történt ugyanis, hogy a macskák — törvény ide, tör­vény oda — a csiklandó egér- szagra visszasettenkedtek a birodalomba. Erre az egerek megrémültek, s az egyetlen törvény védte helyre, vagyis a bíró hajlékába menekültek. Látta a bíró, hogy hiába haj- kurássza, úgy ahogy volt, egy szál gatyában kiiramo­dott az éjszakába. Az egerek meg utána, mert tudták, amíg velük a bíró, addig nem bánt­hatják őket a macskák. Mene­kült a bíró, nyomában az egérsereggel, már a hetedik határban érte a reggel. S ta­lán még most is fut, ha bírja a lába, és futnak az egerek utána. Megfejtések Júliusi számainkban meg­jelent keresztrejtvények ■ megfejtése: Július 3. Érik a gabona, Melegek a napok, Hétfőn virradóra Aratásba kapok. Július 10. Kevélynye- reg, Csikóváralja, Vadas­kert Július 17. Indul a vaká­ció, Punktum Július 24. Hupikék törpi- kék, Hófehérke, Tom és Jerry Július 31. Szendrey Kar­per László, Szabadidőköz­pont, Ichiro Suzuki, Bach. 200 forintos vásárlási utalványt nyertek: Márton Olga Göd felső, Maleczki Richárd Budapest, Szaba­dos Ferenc Vác, Farkas Zsolt Vác, Tóth Tibor Cegléd, Budai László Aszód, Csontos Jenő Vác, Koncz Mária Nagykáta, Podani Kati Szentendre, Holló Orsolya Cegléd. A nyereményeket postán küldjük el. Aforizmák Figyelmeztető tábla: „Vezess óvatosan! A település orvosa szabadságra ment.” Semmi rosszat nem mondhatok a főnökömről... Azonnal vissza­mondják neki! ■5k Egy cipőben járunk... Igen, mert a párját ellopták az öltözőből. Ókori bölcsek szerint az ember nem a barátaitól tanul sokat, ha­nem a rosszakaróitól. Azt kívánták tőle, hogy találja fején a szöget, közben minden kala­pácsot eldugtak előle. Katona Zsombori Éva, az ócsai általános iskola IV. osztá­lyos tanulója saját festményei előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom