Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK 7 A hun nagykirály mint motívum Történetíróink nem hiába hasonlítják össze a talpunk alatt lévő' földet az emlékezettel, annak alsó régióival. A föld nemcsak eltakar, hanem meg is őriz, példák miriádja- it lehetne felhozni ennek igazolására, most mégis csak egyetlen egyet mutatunk fel: egy Attilát ábrázoló soproni szobor esetét, amely akár a nem tűrt műalkotások eltünte­tésének (vagy megmentésének?) iskolapéldája is lehetne. Sopron egyik kőhegyedé­ben tavaszi nagytakarítás közben, 1991 áprilisában, hatalmas szobor „tetemére” bukkantak pár arasznyira a játszótér gyepe alatt. Az im­pozáns alkotásban a szakava­tottak Vörös János szobrász- művész 1935-ben készített, s Attilát, a hun nagykirályt ábrázoló alkotását ismerték fel. A tévé nyilvánossága elé került eset kapcsán vetődik föl bennünk a kérdés: vajon hány és hány hasonló mű­Körösfó'i-Kriesch Aladár: Kassandra (gobelin) nek jutott ez a sors, vajon hányról hallgat a mindent el­takaró földünk? Persze, kul­túrpolitikai meggondolások, a mások érzékenységére oda­figyelő, de a sajátunkéra fity- tyet hányó elgondolások ugyanúgy temettek el nagy műveket, műtárgyakat. Igaz, sok esetben úgy. hogy hétzá- ras fiókba zárták, transzpa­rensekkel vagy préseltleme- zekkel takarták el őket a vi­lág szeme elől. A magyar kultúrtörténe­ten végigvonuló Attila-jelen- séggel, -motívummal is vala­mi hasonló történt. Ha meg­volt, mert megvolt!, rend­ben, de legalább ne beszél­jünk róla. Pedig egyik legki­fejezőbb, legtöbbet mondó metaforánk: beláthatatlan történelmi időket fog át, az építkező fantáziának való­sággal felkínálja magát, s ami nem utolsó dolog: óriási irodalma van Kelet és Nyu­gat majd minden népének kultúrájában — a világcivili­zációban. Még akkor is, ha az idők során tehetségtelen nagyratörők is bele-beleka- paszkodtak. Azt is mondhatni: az Atti- la-motívum átszövi valóság­gal a népek kultúráját, az ak­kor meglévőkét mindenkép­pen. Az Edda-daloktói a Nie- belung énekig, a bolgár ki- rálylajstromlói kezdve el egészen az itáliai siralmas énekekig mind-mind egyet­len történelmi személynek a félelmében, avagy csodálatá­ban születtek. A modern ze­nekultúrából elég csupán Wagner nevét említeni; a magyar irodalom Attilával foglalkozó darabjait — Arany Jánostól, Gárdonyi- tói, Kos Károly tói — szinte fölösleges. A képzőművészek helyze­te valamelyest más, hiszen őnáluk az ábrázolásnak „lát­ható” jelei vannak, a hiteles­ség problematikája inkább megköti a kezüket. Attila-áb- rázolások (az eltemetett sop­roni szobor esetében láttuk) mégis vannak, és szép szám­mal. Megfestette Orlay Pet­ries Soma; Than Mór nagy tablói inkább élnek köztuda­tunkban. Nem csupán Gödöl­lő közelsége, de a tények mondatják ki: sajnos, a híres Gödöllői Művésztelep nagy­jainak — Körösfői -Kriesch és Nagy Sándor Attila-ábrá- zolásait sajnos kevésbé isme­ri a magyar műszerető közön­ség. Pedig a velencei Ma­gyar Ház legszebb darabjai Attila-ábrázolások (igaz, az Aquileja ostromáért meg is kaptuk a magunkét annak idején az olasz műkritikusok­tól), és még hány gobelinkar­ton, és hány freskórajz foglal­kozik ugyanezzel a témával. Van tehát pótolni valónk. Hátha e szép ígéretekkel mu­tatkozó Atilla-redivivus, a rockopera lendületet ad az egész Attila-ügy újraértékelé­séhez. Bágyoni Szabó István Körösfó'i-Kriesch Aladár: Aquileja ostroma (mozaik- Nagy Sándor: Atilla lako­karton) mája (részlet) Bemutató augusztus 19-én Itt az „Atilla...”! Lezsák Sándor, a rockopera versbetéteinek az írója a cím­szerepet alakító énekessel, Vikidál Gyulával beszélget egy korábbi sajtótájékoztató után. Háttérben Princz Gábor, a Postabank és Takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója. Kanyó Béla felvétele A magyar művészeti életben eddig példátlan, lázas várako­zás előzi meg Szörényi Leven­te „Atilla-Isten kardja” című rockoperájának augusztus I9-i margitszigeti bemutató­ját. A zenebarát közönség em­lékezetében még élénken él a tíz évvel ezelőtt bemutatott „István, a király” átütő erejű sikere. A publikum és a szak­ma valami hasonlóra számít most is: „művészi szenzáció” előszelét érzi. Szörényi Levente alapos kutatómunkával készült a mű megírására. Neki, s a verse­ket író Lezsák Sándornak Ne­me skiirty István irodalmi szö­vegkönyve, továbbá tanácsai és útmutatásai jelentették a legfőbb segítséget. Keveset tudunk Atilláról, a hunokról, s azt a keveset is jobbára felü­letesen tudjuk. Éppen Nemes- kürty tanár úr értékes köny­ve, a Szabad Tér Kiadó gon­dozásában 1991-ben megje­lent „A Bibliai örökség — A magyar küldetéstudat történe­te” elemzi mélyértelműen a hun-magyar eredetmonda kér­dését. A könyv számos, el­gondolkodtató megállapításai­nak egyike, hogy a hun-ma­gyar rokonság története szin­te valamennyi krónikaírónk munkájában föllelhető, s él ennek a rokonságnak a tuda­ta, él egészen Arany Jánosig, s még tovább, egészen napja­inkig. Él, hiszen valamiféle szellemi, lelki búvópatakon évszázadokat átcsörgedezve az Árpád-kori magyarság cí­merállatát, a turul madarat ma is Atilla „örökségének” véljük. Ä rockopera alkotói abból a történelmi tényből indultak ki, hogy Atilla óriási birodal­mában — amely a Kárpát-me­dencét is magában foglalta — az egyes népek, népcso­portok megtarthatták volna hagyományaikat és kultúráju­kat, s egy dinamikus gazdasá­gi-kereskedelmi és kulturális kapcsolatrendszerben fejlőd­hettek volna. Ez volt Atilla „álma” — amelyről tudjuk, hogy a fejedelem (egyes his­torikusok nagykirályról be­szélnek! — A szerk.) váratlan halála miatt nem valósulha­tott meg. Nem nehéz felis­merni ennek a rendkívüli el­képzelésnek az aktualitását. Ne feledjük: az egységes Eu­rópa megteremtésének lázas és forrongó időszakát éljük, más részről kötelességünk tu­domásul venni, hogy egy nép­nek, nemzetnek szüksége van karizmatikus, átélhető, a ne­héz helyzetekben erőt adó tör­ténelmi példaképekre. A rock­opera Atillája — várhatóan — ilyen lesz! Koltay Gábor, a hazai sza­badtéri színjátszás újító egyé­nisége színpadi és filmes ren­dezéseiben kedveli a látvá­nyos, nagy tömegeket mozga­tó és nagy tömegekre ható produkciókat. Ahogy egy nyi­latkozatában megfogalmazta: az „Atilla...” minden eddigi rendezésnél nagyobb kihívást jelent számára. Nagyszerű szereplőgárda áll a rendelke­zésére: a hazai rock-, és musi­cal-színpadok sztárjai mellett Operaházunk kiválóságai is fellépnek majd. Varga Má­tyás nagyszabású díszletei kö­zött több száz táncos, statisz­ta és kaszkadőr működik köz­re. Kivételes élményt jelente­nek Kemenes Fanni korhű és impozáns jelmezei is. A hatalmas közönségérdek­lődést jól jelzi, hogy a terve­zett tizenhárom előadáson fe­lül a Szabad Tér Színház nemrég újabb három előadást hirdetett meg (szeptember 10., 11., 12-ére). Ezekre je­gyek még kaphatók. A rock­opera díszes lemezalbuma, kazettája és CD-lemeze az előadás helyszínén is megvá­sárolható — az előadás pla­kátjával, valamint Nemes- kürty István és Pap Gábor a témához kötődő tanulmányai­val együtt. Csoportos dediká­lásra is sor kerül: az alkotók és szereplők első ízben au­gusztus 26-án, délután 5 órá­tól állnak a közönség rendel­kezésére a Margitszigeti Szín­padon. A Televízió Zenebu­tik műsora augusztus 15-én, vasárnap délelőtt különkia­dásba foglalkozik a produkci­óval, annak minden fonto­sabb részletéről informálja majd a közönséget. Többek között arról is, hogy a BKV az előadások előtt és után színházi különjáratokat indít — s akinek kedve van, hajó­val is utazhat az előadásra: a hajók a pesti oldalon, a Já­szai Mari tér — Dráva utca érintésével érkeznek a Sziget­re. Megkezdődött tehát az „At­illa...” produkció „vissza­számlálása”. Úgy tűnik, min­den együtt van ahhoz, hogy végre kezdődjék a játék! Majoros József Rockmuzsika és szelíd motorosok Nyársapáti fesztivál Finnugor írótalálkozó Ötnapos finnugor írótalálko­zó kezdődik augusztus 23-án Egerben. Az eseményen mint­egy száz hazái, finn és az egy­kori Szovjetúnió területéről érkező író és költő vesz részt. Ezt a Magyar írószövetség vezetői jelentették be a sajtó képviselői előtt csütörtökön. Az augusztusi írótalálkozó a harmadik ilyen rendezvény lesz: az előző két éve Tallin- ban volt. Résztvevői eszmét cserélnek többek között a Volga környéki, a szibériai finnugor népek, valamint a balti-finn népek és a kisebbsé­gek helyzetéről. A írótaláko- zó ad alkalmat a Finnugor írók Társasága közgyűlésére is. A rendezvényre — amely­nek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök — hatá­ron túli magyar írók is meghí­vást kaptak. Eredetileg a nagykőrösi vá­sártéren akartak találkozni a rockzene művelői, de végül úgy döntöttek, a nyársapáti mező alkalmasabb tere lesz nagyszabású rendezvényük­nek, amely a Kelet-európai Woodstock Fesztivál nevet kapta. A ma kezdődő és 3 napig tartó koncertsorozaton töb­bek között fellép Waszlavik Gazember László, Bruce Le­wis, Török Adám, és a R. A. B. B., valamint a Sleasy Hea­Kirakodóvásár keretében adja elő vidám vásári játékait a Dody '54 Társaság augusztus 14-én, szombaton 17 órakor, ven svájci zenekar, a Tank­csapda és az Accursed. Ott lesznek a nemzetközi hírű Ge- ronimo motoros klub tagjai is, akik ökumenikus istentisz­teleten emlékeznek majd a balesetben elhunyt „szelíd motorosokra”. Ezenkívül szkander-, sörivóverseny, va­lamint férfi-női sztriptíz is színesíti a rocktalálkozót, nem kevésbé a motorszépség­verseny, a tetoválóstúdió szol­gáltatásaival egyetemben. A fesztiválra a belépő ingyenes. valamint augusztus 15-én, va­sárnap 11 órakor Szentendrén, a Városházudvari meseszínpa­don (Rákóczi u. 2.) Vásári játékok Szentendrén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom