Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1993. AUGUSZTUS 13.. PÉNTEK 5 KERES— Várjuk azon gazdakörök jelentkezését, melyek egy­kor saját ingátlannal ren­delkeztek. Ezek vissza­igénylése érdekében az épületekkel kapcsolatos dokumentumokkal keres­sék fel a megyei szövet­ség irodáját. * Kitűnő minőségű import új és használt traktorok az Alex-Trade-től! Kaphatók továbbá betakarítógépek és talajművelő eszközök is. A gépek bérlése is le­hetséges! Bővebb informá­cióink a megyei szövetség irodájában. * Pest megye juhtenyésztői- nek jelentkezését várjuk egyesület megalapítása céljából. * Kombinált bepárlórend- szer kapható! Szűrt és ros­tos anyagok — szőlő­must, gyümölcsök és más kertészeti termékekből nyert levek, illetve pépek, gyógynövénykivonatok, híg sörlé — nagy koncent­rációra történő kíméletes bepárlására alkalmas. Fel­dolgozható mennyiség: 400, 800, 1200, 2000 és 3000 kilogramm/óra. '* Gépeket az Agrokertől! A Budapesti Agroker termé­nyért is kínál traktorokat és különféle mezőgazdasá­gi eszközöket. Jelentkezni a szövetség irodájában le­het. * Modul-rendszerű kisvágó- híd üzemeltethető, amely alkalmas 10—20 sertés műszakonkénti levágására és feldolgozására. * Tíztonnás napi teljesít­ménnyel kenyér és pékáru sütéséhez szükséges liszt előállítására alkalmas ma­lommal kapcsolatban in­formációinkkal várjuk a vállalkozókat irodánkban. —KÍNÁL Az állam támogatja Kiépül a szaktanácsadói hálózat A most alakuló magángazdasá­gok felvirágoztatásához elen­gedhetetlen • a szaktudás. Cél­szerűnek látszik egy jól kiépí­tett szaktanácsadói hálózat ki­építése. Erről beszélgettünk Földi Péterrel, az F. M. föld- művelési hivatalok főosztályá­nak vezetőjével. — Hogyan működik a szakta­nácsadás a nyugati országok­ban? — A fejlett országokban vannak állam által fenntartott szaktanácsadók és természete­sen működnek magántársasá­gok is ezzel a céllal. Mi nem szeretnénk Magyarországon ál­lami fenntartású hálózatot meg­honosítani, mivel annak fenn­tartása nagyon költséges lenne és külföldi tapasztalat, hogy könnyen elbürokratizálódhat. Jelenleg egy állam által támo­gatott magántársaságokból álló hálózat kiépítésén dolgozunk. —Milyen módon alakulhat egy ilyen tanácsadó társaság? — Pályázatot kell benyújta­niuk azoknak, akik szaktanács- adóként kívánnak működni. Ezt a megyei földművelésügyi Földi Péter: A tanácsadás dí­jának hatvan százalékát az állam Fizeti Erdősi Ágnes felvétele hivataloknál tehetik meg. A pá­lyázatokat bizottság bírálja el, majd kedvező döntés esetén igazolást kapnak arról, hogy megfeleltek az elvárásoknak. Ahhoz, hogy magánszemélyek szaktanácsadói csoportot hoz­zanak létre, valamilyen gazda­sági társaságot kell alakítaniuk. Fontos, hogy mi csak olyan tár­saságokat fogadunk el, melyek tanácsadói munkájuk mellett nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet. — Hogyan támogatja az ál­lam ezeket a csoportokat? — Azokon keresztül, akik a szolgáltatást igénybe veszik. A nálunk bejegyzett társaságok bármelyikének szaktanácsadási díja 60 százalékban az államot terheli, mivel ezt az összeget az igénybevevőnek fizetjük ki. — Kikben látnak partnert a hálózat kiépítésekor? — Megkerestük a Gazdakö­rök Országos Szövetségét, mi­vel úgy gondoltuk, hogy ez a szolgáltatás éppen a szövetség által összefogott emberek szá­mára nagyon fontos. Megálla­podtunk abban, hogy a gazda­körök fogják kiépíteni a hálóza­tot, ami máris működik. Az or­szágban jelenleg már tizen­négy megyében működnek ilyen csoportok, de a többi me­gyében is folyamatban van már a szervezés. (feke) Mi lesz a székházzal? Bajban a monori gazdakör A monori gazdakör 1991 máju­sában alakult. A csatlakozó gazdák nagy lelkesedéssel lát­tak munkához. Most viszont válaszút elé állították magu­kat, mivel a tagság nagy része elhatározta, hogy amennyiben nem kapják vissza régen elvett székházukat, többé nem vesz­nek részt a gazdakör munkájá­ban. Borzsák Ajtony, a gazda­kör jegyzője beszélt az előzmé­nyekről és arról, hogy most hol tart az ügy. — A jelenlegi Kossuth Ter­melőszövetkezet székháza an­nak idején a gazdakör székhá­za volt, melyet az akkori ta­gok saját erőből építettek fel. Amint úgy éreztük, hogy esé­lyünk van az épület vissza­szerzésére, felkerestük a Gaz­dakörök Országos Szövetsé­gét, de érdemi segítséget nyúj­tani sajnos nem tudtak. Mivel akkor még nem volt olyan tör­vény, amely valódi lehetősé­get teremtett volna tervünk megvalósítására, úgy határoz­tunk, hogy várunk egy évet. Problémánkkal Antall József miniszterelnök úrhoz fordul­tunk, akitől biztató választ kaptunk, de leszögezte, hogy erre vonatkozó törvény még ma sem született. A közel­múltban arról tájékoztattak minket, hogy az épületet árve­rezni fogják. Ekkor tagjaink úgy elkeseredtek, hogy beje­lentették: amennyiben nem kapjuk vissza régi tulajdonun­kat, kilépnek a gazdakörből. Hogy őszinte legyek, nem is csodálkozom döntésükön, hi­szen nálunk a gazdakör kitü­nően működik. Monoron be­kapcsolódtunk a kulturális életbe is, rendezvényeinkkel a helyi hagyományok ápolásá­nak ügyét szolgáltuk. Elképze­léseink szerint szakcsoportok alakításával az ifjúságot is be­kapcsolnánk a munkába, ahol hasznos szakmai tapasztala­tok gyűjtése mellett közössé­gi életet is élhetnének. Ez ma nagyon hiányzik a gyermekek­nek. Nagyon szomorú lenne, ha tagjaink nem jutnának jo­Borzsák Ajtony: A tsz vette el, vissza nem adja Hancsovszki János felvétele gos tulajdonukhoz, hiszen rendszerváltás történt. A gaz­dakör megbomlásával Monor is sokat veszítene. F. L. Keresett áru a kecskehús Banki vétó a fejlesztésre Pilisszentlászlón egyre több budapesti fordul meg azzal a céllal, hogy kecsketejet és sajtot vásároljon. A gazda Búzás Attila, a Gazda Erdómezógazdasági, Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft. ügyvezető-igazgatója mégsem elé­gedett a megnövekedett érdeklődés láttán. Tejfeldolgo­zó üzemet szeretne a faluban létrehozni, amelyhez az épület meglenne, de nincs tőke. A bankok képviselői csak mosolyognak a terveket hallva. Búzás Attilának meggyőződé­se, hogy nem szabad feladnia a vállalkozását, amely eddig nemcsak nyereséget nem ho­zott, de sikerélményt sem. Nem szabad feladnia, hiszen a tejvásárlók között olyan édesanyák vannak, akiknek gyermekei a tehéntejet nem fogyaszthatják és létkérdés, hogy az anyatejjel sokban ha­sonló összetételű kecsketej­hez jussanak. De éppen a na­pokban kapott ajánlatot egy exluzív étteremtől a kecske­hús forgalmazására. Folynak a tárgyalások, egy magán vá­góhíd már vállalta az álatok levágását és tőkehúsként való továbbítását. Augusztus végé­től már indulhat az üzlet. Megkezdődhet a gidák fölvá­sárlása is. Az istállók készen állnak, épül a növendék ba­kok szállása is. És nagyon nagy szükség lenne a tejfel- dolgozóra. Napi ezer literes teljesítményű kellene ahhoz, hogy ellássa az igényeket. A gazda nem elkeseredett ember képét mutatja, csak kis­sé belefáradt a talpalásba, az erdmény nélküli tárgyalások­ba, a rosszindulattal, közöny­nyel nem szívesen harcol. Kezd divatossá válni a kecs­ke, egyre feljebb srófolják az árakat és a vásárláshoz telje­síthetetlen feltételeket szab­nak. Pillanatig tart a rossz hangu­lat, aztán boldogan mondja, hogy végre megalakul — a jövő hónapban biztosan — a kecsketenyésztők egyesülete, amely koordinálná, szervezné az ügyes-bajos dolgokat, kép­viselhetné a kecskével foglal­kozó gazdák érdekeit. (b. cs.) Országos gabonatermesztési tanácskozás Félni kell a magyar exportbúzától? (Folytatás az 1. oldalról) A szakemberek között is vita tárgya, hogy országosan mennyi búzát kell elvetni, s — amint arra dr. Bállá Lász­ló rámutatott —, ebben a kor­mány tagjainak sem egységes a véleménye. A tanácskozás fővédnökei Szabó János, Ká­dár Béla és Szabó Iván, a me­zőgazdasági, a külgazdasági és a pénzügyi tárca vezetői, így a szervezők talán joggal remélhetik, hogy a konzulta­tív jellegű összejövetelen leg­alább ebben a kérdésben egyetértés alakul ki, noha ezen kívül is sok hasonlókép­pen fontos kérdésről lesz szó. Dr. Bállá László a konferenci­án szólni kíván az ágazatot érintő emberi, társadalmi té­nyezőkről, s ebben az össze­függésben például arról, hogy tavaly mért nyúlt az op­timális két hétnél lényegesen hosszabbra a búza elvetése. S szólni kíván a környezeti té­nyezők hatásairól is, többek között arról, hogyan csök­kenthetők az aszály káros kö­vetkezményei. Mint a korábbi évek hason­ló rendezvényein, itt is jó al­kalmuk lesz a gabonatermesz­tésben érdekelt gazdálkodók­nak elmondani a jövővel kap­csolatos elképzeléseiket, an­nál is inkább, mert a konfe­rencia időpontjában (szeptem­ber I—2.), a jövő évi szabá­lyozók kialakítása még folya­matban lesz. így a szakmai vélemények még beépülhet­nek a döntésekbe, azaz a HUNGEXPO-n tartandó ta­nácskozás alkalom lesz a jó értelemben vett lobbyzásra is. Kinek van félnivalója a ma­gyar búzaexporttól? — fogal­mazta meg sokak helyet a kérdést dr. Bállá László, s a választ megkönnyítendő né­hány számot ismertetett. A vi­lágpiacon évente mintegy százmillió tonna cserél gaz­dát, ennek mindössze másfél­két százaléka terem Magyar- országon. Technológiai anomáliákról is lesz szó a kétnapos eszme­cserén. Csak címszavakban: az ideális vetésidő betartásá­ról, a műtrágyázás fontossá­gáról, a vetőmagokról, a faj­taválasztékról. Dr. Hajdú Miklós nyugal­mazott egyetemi tanár a me­zőgazdaság átstruktúrálódásá- val kapcsolatos kérdésekre hívta fel a figyelmet. A nap­ról napra gyarapodó számú törpe-, kis-, és középbirtokok egyre nagyobb részarányt képviselnek a mezőgazdasági termelésben, ugyanakkor ke­vés szó esik arról, hogy a kü­lönböző méretű gazdaságok számára melyek a célszerű fejlesztési irányok. A kisgazdaságok számára a mediterrán országokban ál­talános termékszerkezet ajánl­ható, (szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés). Az ennél nagyobb, száz-kétszáz hektár közötti méretű gazdaságok számára megfelel a magyar és német területek hagyomá­nyos vegyes gazdálkodása, a növény- és állattenyésztés. A gabonatermesztés, amely ter­mészetesen szintén hagyomá­nyokkal bír a magyar mező- gazdaságban, csak az ennél nagyobb földterülettel rendel­kező gazdaságok számára ki­fizetődő. Hajdú professzor a szerve­zőbizottság nevében sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy eddig a százhúsz jelentkező között mindössze két egyéni vállalkozó van. Aki még nem döntött véglegesen, hogy részt vesz-e az országos gabo­natermesztési tanácskozáson, annak figyelmébe ajánlja a szervezőbizottság, hogy a résztvevők között ott lesznek az ágazattal összefüggő dön­tésekben részt vevő vezetők, (talán elegendő a már emlí­tett három miniszter jelenlété­re utalni), az érdekképvisele­tek, terméktanácsok képvise­lői, kutatók, valamint a terme­lési rendszerek, integráló szervezetek vezetői és munka­társai. A téma fontosságára való tekintettel a szervezők mérsé­kelt díjat állapítottak meg. A kétnapos konferencián nyolc­ezer forintért lehet részt ven­ni, s további ezer forintért szállást is biztosítanak a szer­vezők. (A GATE Vezető- és Továbbképző Intézet címe: 1143 Bp„ Ida u. 2. Tel.lfax: 1220-267.) Z. B. Nagykörös külterületén, ipari övezetben kialakított faipari üzemünket, 31 393 m2-es földterülettel együtt eladjuk Üzemcsarnok, 200 m2-es, Mezőpanel fém vázszerkezetű, téglafalas épület, a hozzá csatlakozó szociális épület 140 m2-es. Befalazott tárolószín, 75 m2-es. Iroda és ebédlő, téglából épült, egyszintes, cseréptetős épület. Tmk-műhely és gépszín, téglából épült, egyszintes, eternit hullámpalával borított épület. A telep bekerített, főútvonalról nyílik, térvilágítással van ellátva. Érdeklődni lehet Prekovics Gyulánál, budapesti telefon: 142-7721,121-7675.

Next

/
Oldalképek
Tartalom