Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
i j PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN — Kivégzett királynő' A királynőgyilkosság egy különleges esetét figyelte meg két amerikai rovarkutató a Dél-Amerikában élő Solenopsis invicta han- gyafajtánál. A hangyakolóniában minden királnynőt, amely PGM-3 génnel rendelkezik, amint a nemi érés korába ér, a dolgozók szabályosan kivégeznek. A szelektív gyilkosság oka: a királynők rendkívül termékenyek, így számtalan utódjukkal uralkodó dinasztiát alakíthatnának ki. Toalett-történelem A Vezúv hamuja által eltemetett két ókori római város, Pompei és Herculaneum minden házában saját mellékhelyiség volt — derítették ki a régészek. Ezek általában a konyhából voltak elfalazva, vagy valamelyik lépcsőfeljáró alatt bújtak meg. A helyiség legfontosabb része egy kőedényféle volt, mely egy kőoszlopon nyugodott, ahonnan a pöcegödörbe vagy szennyvízcsatornába távozott a fekália. / Oriásbaktérium Az ausztráliai Great Ber- rier Reef-en élő doktorhalak bélcsatomájában találta dr. Fishelson (Tel- Aviv), azt az Epulopisci- um fishelsoni-nak elnevezett, 0,6 mm hosszú baktériumot, amelyet szokatlanul nagy mérete miatt a papucsállatkákhoz hasonló egysejtűnek vélt. Elektronmikroszkópos vizsgálattal azonban baktériumokra utaló struktúrákat találtak benne. E felfedezés a fejlődésbiológusok számára igen fontos. Eddig ugyanis minden mikroszkopikus fosszíliát automatikusan baktériumnak tartottak, ha kicsi volt, és két milliárd évnél régibb. A fiatalabbakat és a nagyobbakat pedig egysejtűnek. Felvilágosítás A Baltimore-i John Hopkins Egyetem (USA), 44 fejlődő ország 300 ezer asszonyának bevonásával végzett vizsgálata szerint a harmadik világban minden harmadik férjezett asz- szony használ fogamzás- gátlót. Az így egyre terjedő családtervezés eredményeként, az elmúlt harminc év során a családonként átlagos gyermekszám hatról négyre csökkent. ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Válogatósak a nyulak Hazánkban a nyúltenyész- téssel általában a kisgazdaságok foglalkoznak. A hatvanas években változott ugyan a helyzet, mert attól az időtől kezdve elég komoly nagyüzemi tenyésztés is folyt, de azért még most sem ez az igazán jellemző. — A mi feladatunk — mondta dr. Mézes Miklós, a GATE Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet nyúltenyésztési osztályának megbízott vezetője —, hogy olyan tartástechnológiai rendszereket dolgozzunk ki, amelyeket szaktanácsadás mellett kiadványok megjelentetésével javasolhatunk a kistermelőknek a különböző gondok megoldására. — Mi az oka annak, hogy a nyúltartás inkább a kisüzemekben terjedt el? — A nyúltartásnak van egy hallatlan előnye: alacsony az infrastrukturális beruházási igénye.-—Az finök által meghatározott technológiában nyilván az is szerepel, hogy az egyedeknek mekkora élettérre van szükségük az egészséges fejlődéshez. — Természetesen. Ez csak a csoportos tartás esetében lényeges — mondta Eiben Csilla tudományos segédmunkatárs. Ha az állatok ivaréretté válásakor nem választják el őket, könnyen agresszívvé válhatnak. Ha ezekre nem figyel a tenyésztő, akkor az állandó stresszállapot visz- szafoghatja a növekedést, a vemhes állatok el is vetélhetnek, vagy nem nevelik fel fiókáikat. Mindezek a termelőknek nagy kárt okozhatnak. Ebben a tartási formában a betegségek is könnyebben terjednek. — A környezet- és állatvédők nagyon ellenzik a fémketrec alkalmazását. Miért? — Mi miért használunk fémketrecet? Ennek egyszerű a magyarázata: köny- nyebb a kórokozókat — akár égetéssel is — kiirtanunk. Az állatvédők szerint a nyúl számára kényelmetlen a fémrácson való állás. A mi technológiánkban — éppen ezért — egy, ketrecen belüli pihenőhely kialakítása is szerepel. — Az állatvédők a ketrecben való tartás ellen is ágálnak. — így igaz. Meg lehet oldani a nyúltenyésztést másképp is, de nem érdemes. Nagyobb a fertőzés- veszély, és nem is fejlődik úgy az állat, mint azt a tenyésztő szeretné. — Mivel foglalkozik még az osztály? — Az oktatáson kívül kiemelt fontosságú a tenyésztési tevékenységünk, az állatok azonosítási, tartási problémáinak megoldása, a szaporítás, és a hazai törzsállomány kialakítása. Bizonyos keresztezési kombinációkkal egy új fajtát is sikerült létrehoznunk, a Fehér Gyöngy elnevezésűt. Az általunk kifejlesztett sajnos kiszorult a tenyésztésből, mert rengeteg fajta jött be az országba. A kistermelők inkább a hagyományos fajtákat helyezik előtérbe, pedig a Fehér Gyöngy szaporodása és hústermelési mutatói igazán biztatóak. — Mely fajtákkal foglalkoznak még? — Például az angóra- nyúllal. Igaz, a divat ma nem kedvez az angóra- gyapjúnak, de a divat for- gandó, lehet, hogy holnap már éppen erre lesz igény. A gyapjú minőségének vizsgálatára laboratóriumot hoztunk létre. — Az állatok táplálkozása szerepel-e kutatásaik között? — Élénkülő tevékenységünk a takarmányozástechnológia, a már kész takarmányoknak az üzemi szintű kipróbálása. Nagy örömünkre szolgál: megkerestek bennünket hazai takarmánygyártók és kutatással foglalkozó intézmények, egyetemi tanszékek, hogy az általuk összeállított takarmányokat próbáljuk ki ellenőrzött körülmények között. — Ilyen esetben mit vizsgálnak? — Hogy melyikből menynyi fogy, s hogy az állatok milyen mértékben gyarapodnak tőlük. — Mit szeretnek a nyulak? — Az biztos, hogy a zöld színt „előtérbe helyezik”. De az sem mindegy, hogy milyen méretű takarmányt kapnak. Mi azt vizsgáljuk, hogy az állat menynyi tápot vesz fel, és hogy ezzel milyen testgyarapodást tud produkálni. — Ha egy tenyésztő önökhöz fordul problémáival, tudnak-e segíteni? — Természetesen. Szívesen adunk tanácsokat a tartástechnológiával kapcsolatban, de ha valaki a te- nyészállományát kívánja felfrissíteni, vagy éppen most kezd bele a tenyésztésbe, törzskönyvezett állományunk a rendelkezésére áll. Arpási Mária Kis gombahatározó Titokzatos A késói laskagomba járvány A késői laskagomba (Pleu- rotus ostreatus) ismert fatörzseken termő gombánk. Az egyes gombák a fák törzsén, tövén vagy tuskóján emeletesen helyezkednek egymás fölé. A kalapok igen nagyok, féloldalasak, domborúak. Színük igen változatos, barna, feketés- fehéres, de lehet kék is. Felületük sima, bőrük nem húzható le. A gomba lemezei sűrűn állók, keskenyek, színük fehér, szürkésfehér. A tönk többnyire rövid, egy tőből kiindulva elágazó. Olykor több tönk közös, összenőtt töve igen vastag lehet, más esetben az egyes tönkök hosszúra nyúlnak. A késői laskagomba húsa a kalapban puha, de később szívós, rostos, sugarasan szálakra foszló lesz. íze édeskés, szaga kellemes és erős. Ez a fajta mesterségesen is jól tenyészthető, fahulladékon, fűrészporon és különféle hulládékanyagokon is bőven terem. Alacsony hőmérsékletet igényel, ezért elsősorban késő ősszel terem. A késői laskagombához csak olyan más fajok hasonlítanak, melyek mind ehetők. Hasonló küllemű mérgező gomba nincs. (feke) Az antibiotikumok túlzott fogyasztása Japánban is gondot okoz. Egy tokiói tudósításban olvassuk, hogy baktériumok okozta valóságos járvány lépett fel a japán kórházakban. Az orvosok túl sokszor és feleslegesen szedetnek antibiotikumokat pácienseikkel. Az egészségügyi minisztérium megállapította, hogy csak egyetlen kórházban hat hónap alatt nyolcvan beteg halt meg baktériumok okozta fertőzés következtében, mert a rendelkezésre álló antibiotikumok hatástalanok voltak. A „tettes”, pontosabban a járvány kórokozója a Staphylococcus aureus. Ez a baktérium főleg a legyengült szervezetet, például a műtét után lábadozó pácienseket támadja meg. Különféle antibiotikumokkal, például methicillin- nel általában gyógyítható. Múltidéző' Chudy József (1753—1813) Neve kevéssé ismert, pedig a XVIII. század végén még jeles és megbecsült személyiség volt. Zeneszerző, zongoraművész és karmester, de ő alkotta meg a mai, írógépszerű gyorstávíró ősét is. Pozsonyban született és az ottani színházban a későbbiekben karmester volt. Chudy 1787-ben egy új rendszerű optikai és akusztikai távírót talált fel, melynek leírását öt évre rá adta közre. Találmányával lényegében csak a modell és leírás szintjéig jutott el, annak gyakorlati alkalmazá- sásra, bevezetésére nem került sor. A műszer egy egyszerű szekrényből állt, melynek egyik oldala egy sor — egymástól egyforma távolságra álló — kör alakú, ablakszerű nyílással volt áttörve. A szekrényben, az ablakok mögött lámpákat, vagy más fényforrásokat helyezett el. Az ablakok tolóablakként működtek, amelyeket tetszés szerint nyitni és zárni lehetett. A kivilágított, vagy elsötétített ablak nyitásával, csukásával lehetett összeállítani a jeleket. Később kifejlesztette az akusztikai távjelzőt, és gondolt a kettő egyesítésére is, de annak rendszerét már nem dolgozta ki. (P-) Növénycserére van szükség A cédrus bírja? A globális felmelegedéssel, Közép- és Nyugat-Európa klímájának változásával régóta foglalkoznak a tudósok. Keresik a szárazságtűrő növényeket, hiszen a csapadék évtizedek óta csökken, gyakori az aszályos esztendő. A flóra nehezen alkalmazkodik ehhez a változáshoz. így olyan növények után kell néznünk, amelyek eleve tű- rőképesebbek. Ilyen például a cédrus. A FAO nemrégiben cédrus-konferenciát rendezett, melyen Mátyás Csaba, a soproni Erdészeti Egyetem növénytani tanszékének vezetője is részt vett. — A Kárpát-medencében csökkent a csapadék mennyisége — mondta a szakember —, különösen télen. Azoknak a kultúráknak, amelyeknek nagyon hosszú ideig kell stabilan maradniuk — az erdők ilyenek —, be kell rendezkedniük erre a változásra. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország természetes vegetációját megtartsuk, mindamellett fel kell készülnünk bizonyos mértékű növénycserére is, ahol ez szükséges és lehetséges. A cédrussal érdemes foglalkoznunk. Próbálunk szaporítóanyagot szerezni Dél-Franciaországból. Megkívánjuk figyelni, hogyan viseli az itteni időjárási körülményeket, s ha mindezekre kedvezően reagál, megkezdhetjük a telepítést. (á.m.) Fejtörő Az előző játék kérdéseire a helyes válaszok a következők: 1. Hétszától ezerig. 2. Az ultrahangos ködkürtből tetszés szerinti irányba küldhető ultrahanghullámok hatására rezgésbe jutnak és összesűrűsödnek a ködöt alkotó parányi vízcseppek, és az így keletkező nagyobb vízcseppek finom szemű eső alakjában lehullanak. A különleges ködkürtök hajóra szerelve valóságos alagutat vágnak a ködben, amelyben 300 méter távolságig lehet ellátni. A hajózási célokra jól bevált ködkürtök repülőterek ködmentesítésére nem alkalmasak. 3. Igen, ha a pohárba beleénekelt hang rezgésszáma megegyezik a pohár alaphangjának rezgésszámával. Ebben az esetben a pohár kirezgései annyira megnüveked- hetnek a rezonancia folytán, hogy széttörik. Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Sós Beáta Vác. Keleti Sándorné Nagykőrös, Víg Károly Budakeszi. Játékunk e heti fordulójának kérdésehb 1. Hány műdödő vulkán van a Földön? 2. Hogyan jönnek létre a vulkáni kőzetek? 3. Hol van „az örök tűz tava", vagyis az a tó, amelyet nem víz tölt ki, hanem soha ki nem hűlő, izzó láva? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. irányítószám: 1446.
