Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. AUGUSZTUS 11.. SZERDA 13 Wegen ragasztóanyag Gyurkovics Eleonóra váci olvasónk kifogásolta, hogy portót kellett fizetnie azért a levélért, amelyet megítélése szerint teljesen szabályosan bélyegzett föl a küldője. A levélre a Posta az alábbiakat válaszolta. Tisztelt Ügyfelünk! A Pest Megyei Hírlap június 31-én megjelent „Alaptalan keménység” című levelében foglaltakat megvizsgáltam, és az alábbiakat hozom tudomására. A szóban forgó borítékot a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége megtekintésre rendelkezésemre bocsátotta. A boríték alapján megállapítottam, hogy a bélyegek fel- ragasztása idegen ragasztó- anyaggal történt, azok nem érvényesek. A jelenlegi szabályozás szerint olyan bélyeget, amelyet nem eredeti anyaggal ragasztottak fel, a Posta bér- mentesítésre nem fogad el. Az idegen ragasztóanyag használatának okát sem jogunkban, sem módunkban nem áll vizsgálni, és különösen nem a kedves feladó jellembéli vagy egyéb tulajdonságaira következtetni. Tájékoztatom továbbá, hogy a portósan érkező küldeményt a címzett természetesen nem köteles átvenni, hanem az — a portó összegének kifizetése nélkül — visz- szaküldhető a feladó részére. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Rács Balázs a Budapest Vidéki Postaigazgatóság osztályvezetője Életmentő' katonaorvosok Nem olyan katonaorvosokról írok, akik műtőasztalon mentették meg emberek életét. A volt magyar királyi katonai Xl-es helyőrségi kórházban dolgozókról van szó, amely Budán volt, az akkori Gömbös Gyula úton. Leimer Ferenc orvos ezredes, Konrádi László orvos zászlós, Placskó Lajos orvos hadapród őrmester, Tímár Győző orvos főhadnagy, Betti vöröskeresztes nővér, Komlósi Zoltán tizedes, Kapási Ferenc őrmester. Ezek az emberek vállalták, hogy emberek százait rejtik el a kórház különböző osztályain, majd titkos úton biztonságba kerültek. A budapesti izraeli nagykövetségen, de Jeruzsálemben is tudják, hogy igenis sokan voltak, akik az üldözött embereknek menedéket adtak. Oda kell figyelni, mert ezek a katonaorvosok a legnehezebb időben vállalták, hogy embereket mentsenek meg, és bátran cselekedtek. Leitner Ferenc orvos ezredes, Konrádi László orvos zászlós, átvészelték a háborút, életben maradtak. Konrádi László orvos zászlós úr egy budai orvosi rendelőben dolgozott és 1963-ban sikerült vele találkoznom. Eltelt negyvenkilenc év. Oda kell figyelni, mert ezek az emberek tettek valamit, amit nem volt könnyű annak idején. Pohl Ferenc Budapestn Nagy Sándor Szárszón Napok óta foglalkoztat a hó végi szárszói tanácskozás. Pontosabban a meghirdetett cél és az egyes előadók személye közötti „összhangot” hiányolom. A cél: a nép-nemzeti erők összejövetele. Viszont az előadók... (illetve személyek!) Körülbelül 90 százalékra ismert a számomra, hiteles népi politikusnak tartom őket. Egykét név felett azonban nem tudok napirendre térni. Ilyen például Bihari Mihály, aki megítélésem szerint túl balos (ellentétben például Pozsgayval, Szűrössel, Kosa Ferenccel, akiket elfogadok). Vagy: ez a Nagy Tamás az a Nagy Tamás, aki nem éppen a mezőgazdasági átalakulás híve!? Továbbá Kupa Mihály — akit nemzeti szellemű újságok — gazdasági-pénzügyi politikája következtében fő népnyú- zónak tartanak! Végül, de nem utolsósorban: MIT KERES OTT Nagy Sándor, az MSZMP-s főmufti, az átmentés bajnoka, a legújabb (társadalombiztosítási disznóságok vezéregyénisége?! Varga Enikő Budapest A mi televíziónk? Általában az elvégzett munkát — és csakis azt — szokták díjazni. Előfordult azonHISTÓRIA Vlagyimir Bronyevszkij magyarországi úti emlékei 1810-ből V A templomok, amint • azt várni lehetett, különlegesen gazdagok, és különösen faragványaik csodálatosan szépek. A püspöki palota és néhány más, papok tulajdonában lévő lakóház ugyancsak gyönyörű szép; a többi lakóház alacsony, szennyes, omladozó. A jelenlegi püspök a báró Fischerek nemzetségéből való, a legszigorúbb életmódot éli, és alattvalói közül senki sem dicséri jótékonyságát. Találkoztam Őeminenciájával a Fő utcán, és megfigyeltem, hogy az ösz- szes őt körülvevő élőlények közül csakis a lovak látszottak jóllakottaknak. Minden hivatalt a városban és a hozzá tartozó falvakban papok látnak el; katonák itt legfeljebb vendégeskedhetnek. Mondhatom, Eger, ez a kis Róma, nem dicsekedhet valamiféle elsőrendű közigazgatással... Éppen a katonákról szólva: újoncszedés szemtanúja voltam Egerben. Tizenkét, félig ittas huszár, gazdagon sújtásozott atillában, zeneszóval haladt végig az utcákon, némelyek táncoltak, mások nótázva lépdeltek. A nóták mindenféle, csalogató ígéretet tartalmaztak. Ezek szerint a szabad magyarok közül az, aki életét a haza védelmének szenteli, a halála után a paradicsom örömeit élvezheti majd, a csatatéren elhaltak pedig mártírkoszorút kapnak. Aki felcsap, az első év leteltével káplár, a második után őrmester — végül pedig generális és nemesember lesz (...) — Csakhogy a legfurfangosabb és legügyesebb toborzó őrmester is csak aránylag kevés újoncot foghat, hasonlóan ahhoz a halászhoz, aki a parton ülve furulyázik és azt várja, hogy a zeneszóra a hal a partra ugrik. Amellett ez a toborzási módszer káros a szolgálat szempontjából is: a rászedett rekruta, az első alkalommal igyekszik elszökni és becsapni azokat, akik előzőleg — őt csapták be. A franciák sokkal gyorsabban és egyszerűbben intézik az újoncszedést a meghódított városokban. Egy kókler valami módon jelenetet rendez, vagy színlegesen összeakaszkodik egy másikkal; kíváncsi tömeg verődik össze tétlen emberekből: ekkor hir- telel előterem egy század katonaság, és körülveszi az egész csoportot. A tiszt szeme nyomban felfedezi az „al- kalmas”-akat, és azonnal bekísérteti őket a kaszárnyába. Néhány nap múltán a köny- nyen hivő nép újabb csalásnak lesz áldozata, és ez így folytatódik mindaddig, míg csak együtt nincs a megfelelő számú újonc. Az ásványos vizű folyócska, melynek hőmérséklete a harminc fokot is eléri, keresztülfolyik a városon. A fürdőkamrákban, melyekben a padlózat ritkásan összeillesztett deszkákból áll, a vizet leengedik a vízvezetékből, és a szoba csaknem embermagasságban megtelik. Nincs kénes illata, de sajátságai majdnem ugyanolyanok, mint a budai vizeké, csak nem hat olyan erősen. A kiütést ugyancsak elmúlasztja, gyógyító hatása azonban lassabban jelentkezik. Két fürdőt vettem, egy forintot fizettem érte összesen. A fürdőből átsétáltam a püspöki parkba. A parkot két patak szeli keresztül, melyek közül az egyik ásványvizes, a másik — Eger nevezetű — a Tiszába folyik. A folyók partját szép, fiatal fák szegélyezik, melyek dúsan borulnak a víz fölé. A kert nagy, legszebb dísze a nyírott hársfasor. Egyik része, melyet az ásványvizes patak határol, bárki részére nyitva áll, a másik rész a hidegvizű forráson túl, kizárólag Őeminenciája magányos sétáira van fenntartva. Az előbbiben az árnyas fasoron kívül semmi ékesség; az utóbbiban lombos fák, szökőkutak, virágágyások, kis hidak, mesterséges, apró hegyek, különféle fából készített kis házacskák, melyek nagyszerű összhangban állnak a környező tájjal... A főkertész — egyébként szintén papi személy — véletlenül összetalálkozott velünk, és kíváncsiságból megkérdezte: kik vagyunk. Amikor megtudta, hogy oroszok vagyunk, tiszteletből körülvezetett bennünket a kertben. A kiterjedt orangerie-ben több ezer narancs- és citromfát láttunk, érett gyömölccsel terhesen; ritka, amerikai növények között rábukkantam a birsalmának egy ritka fajára is. Sok spanyol eper és főzelékfajta terem itt. A kertet hatvan évvel ezelőtt tervezte és teremtette meg egy egészen kiváló kertész. A püspök, mint vadász és műértő nem sajnál semminő kiadást, hogy a kertet a legtökéletesebb rendben tartsa. Közönséges gyümölcsfát nem láttam; ezek a park végében vannak, ahová már nem látogattunk el, nehogy találkozzunk a püspökkel, vagy túllépni kényszerüljünk a megengedett időt (...) Még világos volt, amikor beérkeztünk Kövesdre. A falu az Eger folyóba ömlő patak mindkét oldalán épült, igen szabálytalanul. Kövesd ugyancsak császári birtok, körülbelül háromezer udvarból áll, és a katonai települések sorába tartozik. Annak a széles rónaságnak a képét — mely szakadatlanul húzódik Csáktornyától Miskolcig — elrontják a folytonos mocsarak. A szomorú egyhangúság elfárasztja a lelket, az érzésekre ránehezedik valami, búskomorság. Ez a síkság számtalan szarvasmarhának és egyéb jószágnak dús legelője (...) ban, hogy voltak kivételek. Voltak. Sőt vannak ma is. Ilyen például a mi független Magyar Televíziónk is. Mert ugye, emlékszünk arra, amikor azért emelték az előfizetési díjat, mert többek között mindkét csatornán eléggé zsúfolt az adás, és sokba került. A sok indok közül ez csak az egyik. Tehát, hogy a Tv a feladatát el tudja látni, meg kell emelni az előfizetési díjakat. Ezért a nézőknek nem ígértek sem színvonalasabb, sem színesebb adásokat, sem kedvezményt a nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, nagycsaládosoknak. És most, amikor néhány hónapja teljes műszakidőben csak az 1-es csatorna sugároz műsort, míg a 2-es csatorna esetleg 40 százalékos kihasználtságú, eszébe sem jutna a mi „nemzeti” Televíziónk vezetői közül senkinek, hogy hiszen ha nem adunk teljes műsort, akkor milyen alapon szedjük fel a teljes előfizetői díjat? Tényleg, milyen alapon?! Hiszen a nézők által befizetett díj fordítottan arányos a szolgáltatás mennyiségével. Ezért tehát ideje lenne sürgősen az előfizetési díjakat egyenes arányban csökkenteni — visszamenőlegesen is — az adásidőhöz. Azon is jó volna elgondolkodni a Tv vezetőinek, hogy meg kellene szüntetni azt a semmivel nem indokolható felemás helyzetet, amely szerint ha egy háztartásban csak az egyik családtag tölti be a 70. évet, tv-előfizetési díj alól nem mentesülnek. Ez rendkívül rossz rendelkezés, azt javaslom, hogy szállítsák le ezt az életkorhoz kötött kedvezményt egységesen 65 éves korhatárhoz, úgy, hogy a házastársak közül bármelyik fél érte el ezt a kort, mentesüljenek a fizetés alól. Kedvezményt adhatna a Tv vezetése a munkanélkülieknek a munkanélküliség időtartamára, a kisnyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak. Igaz, hogy ilyén formában bizonyos bevételtől elesne a Tv, de mi ez az összeg ahhoz képest, amelyet Han- kiss irányítása alatt — tömegkommunikációs híradások szerint is — elpazaroltak. Pusztai József Tápiószecső A szarvasmarha akkora, akár az ukrajnai. A magyar juh gyapja igen hosszú, szarva görbe, ami megkülönbözteti a német fajtától. A magyar pásztorok, hogy megvédjék magukat a számtalan hangyától, ingüket átitatják kátránnyal, s ebben az öltözetben, a bezsírozott subával együtt olyanok, mint a vademberek. Házuk eléggé tiszta, rendes. A földesúri igazgatás alatt álló falvakban az élelem beszerzése eléggé nehéz; ezzel szemben a koronauradalmak parasztjainál minden kapható, méghozzá ingyenesen. Az előbbiek a nagy drágaság miatt általában vadhúst tartalékolnak, melyből bőségben van a mocsaras vidéken. Annyi a gólya errefelé, akár minálunk a fecske; a háztetőkön fészket vernek, és bűnnek számít leteríteni ezeket a hasznos madarakat, melyek örök harcot folytatnak a békák és a kártékony rovarok ellen... (Vége) Kossuth lemond 1849 augusztusának első napjaira a szabadságharc ügye válságosra fordult Dembinski és serege több csatát vesztett az osztrákokkal szemben, majd 9-én — immár Bem parancsnoksága alatt — magyar vereséggel zárult a temesvári csata is. Újabb vereségünk végleg eldöntötte a szabadságharc sorsát. Görgey ugy an megérkezett Aradra seregével az oroszok gyűrűjét kijátszva, de egyértelmű volt számára, hogy a harcot a temesvári vereség után nem lehet tovább folytatni, csak a fegyver- letétel marad hátra. Kossuth augusztus 10-én hívta tanácskozásra a tábornokot, előbb fővezérré nevezte ki és megbízta az oroszokkal folytatandó tárgyalásokkal, majd másnap a politikai főhatalmat is átadta Görgey- nek. Kossuth a nemzethez intézett 1849. augusztus 11-i kiáltványában leszögezte; „A szerencsétlen harcok után, amelyekkel Isten a legközelebbi napokban meglátogatta e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen az önvédelem harcát siker reményével folytathassuk.” A kiáltvány tudatta: „Ily körülmények közt e nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása egyedül a hadsereg élén álló vezértől lévén várható, s lelkem tiszta meggyőződése szerint a mostani kormány további létezése a nemzetre nézve nemcsak haszontalaná, de károssá is válván (...) a legfőbb polgári s katonai kormányzati hatalmat Görgey Artúr tábornok úrra ruházom.”A Görgeyhez intézett, hasonló tartalmú nyilatkozatban a hatalom átadásának pontos idejét is kijelentette: este 8 órától érvényes lemondása. Pogány György
