Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

pest megyei hírlap MAGYARORSZAÍ 1993. JÚLIUS 26.. HÉTFŐ Decibelek diktatúrája Szombaton délután hol beborult, hol kiderült Agárd felett az ég. A változó időjárás ellenére, sokan heverésztek, ó'gyelegtek a strandon, s néhányon arra is kísérletet tet­tek, hogy megmártózzanak a térdig éró', széltől fodrozott vízben. Alkalmas lehetett volna ez a délután a pihenésre, a szemlélődésre, a kellemes társalgásra. Azonban csalódni­uk kellett azoknak, akik efféle szándékkal keresték fel az agárdi partot, de azoknak is, akik a móló tájékán a csen­des horgászás reményében ütöttek tanyát. Megszólaltak ugyanis az agárdi Popstrand színpadán az esti fellépésre készülő' zenészek kellőképpen felerősített, a part felé tájolt berendezései. Próbáltak a fiúk, és a sok-sok decibel beterí­tette a tájat, megrezegtette a gyanútlan sirályok szárnytol- lait, a szörfösök vitorláit, s talán még az aggastyánok mű- fogsorait is. Szép ez a demokrácia. Jó, hogy mindenki majdnem azt tehet, amit akar. Na, de ennyire? Néhány zenész, néhány szervező' —, ha engedélyük volt a csendháborításra, ak­kor néhány önkormányzati tisztségviselő' is — semmibe veheti a többség érdekeit egy kedvelt nyaralóhelyen? Nyu­galomra vágyó emberekre kényszeríthetik a fülsiketítő' hangok diktatúráját? És ha mindezt meg lehet tenni az emberekkel, akkor va­jon mire számítsanak a hátrányos helyzetű halak? (bánó) Stúdió a határon túl Indul a Dráva rádió * Göncz Árpád Salzburgban Térségünk tartós gondjai Dél-Magyarországon, a Vaj­daságban és Erdély egy ré­szén is hallható új magyar nyelvű rádió adás jelentke­zik augusztus elsejétől az ultrarövid hullámon. A Drá­va Rádió horvát területről sugározza majd zenés, infor­mációs, kereskedelmi műso­rát a 91,2. megaherces frek­vencián, amelyet naponta hajnali öttől délután négy óráig bérel az eszéki Bara­nya Rádiótól. Balogh Zoltán főszerkesz­tő elmondta: az új médium tulajdonosa, a Dráva Rádió Kft. magyar—horvát ve­gyes vállalat, melynek alapí­tói a regionális rádiózásra évek óta készülődő magán- személyek. Mivel nem akar­tak egyedi engedélyek alap­ján, vagy illegális kalózrá­dióként működni — a frek­venciamoratórium feloldásá­ra való várakozást pedig már megelégelték —, egy holland hajós rádiópéldáját Vegyes vállalatok alapításáról szóló szándéknyilatkozatot kö­tött az oroszországi Kamaz Rt. és a Közép-európai Befektetési Társaság kelet-európai részle­ge (CE1C Holdings Ltd.) — je­lentették be a két cég képvise­lői pénteki sajtótájékoztatóju­kon. A tervek szerint a többsé­gi Kamaz-tulajdonban lévő tár­saságok teherautók, illetve sze­mélygépkocsik összeszerelésé­re jönnek létre még az idén. A magyar partner feltehetően a CEIC 100 százalékos tulajdo­nú társasága, a Pólus Rt. lesz. A Kamaz jó üzleti lehetősé­geket lát Kelet- és Közép-Euró- pában, magyarországi beruhá­zásaival a hazai teherautó-piac 50 százalékát, a személyautó­piacnak pedig 10 százalékát cé­lozza meg. Az orosz cég már az idén megjelenik az Oka-típu- sú kis személygépkocsival, amely alacsony ára miatt jó fo­gadtatásra számíthat — vélik a gyártók. követve „nemzetközi vizek­re” eveztek, és megszervez­ték, hogy műsorukat a hatá­ron túlról, Horvátországból sugározzák. A Dráva Rádió gazdái a sok évszázados magyar— horvát gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok újjáéledésé­ben bízva vágtak bele vállal­kozásukba, melyet terveik szerint a saját reklámstúdió­jukban gyártott magas szín­vonalú kereskedelmi hirde­tések tartanak majd el. A műsorban igényes könny­űzene szól a legfrissebb slá­gerekkel, félóránként híre­ket, köztük horvát hírblok­kokat, reggelente gazdasági információkat közölnek, és rendszeresen tájékoztatják hallgatóikat a közutak és a határátkelők forgalmi hely­zetéről is. Később angol és német nyelvű híradással is jelentkeznek majd, miután a rádió hazaköltözhet Ma­gyarországra. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a vegyes vállalato­kat olyan térségben hozzák létre, ahol már van infra­struktúra, ugyanakkor igény­be vehetik a foglalkoztatás­politikai támogatást is. Esze­rint például Borsod jöhet szó­ba. A tervek szerint kezdet­ben évi néhány ezer darab te­herautót és 10 ezer darab Oka gépkocsit szerelnének össze. A későbbiekben a Ka­maz magyarországi beszállí­tókat is keres, ebben szíve­sen együttműködne a Ma­gyar Suzukival, amely már kialakította beszállói rend­szerét. A Kamaz magyarországi szállítókat és gyártókat vár nemrég leégett motorgyárá­nak rekonstrukciójához is. A cég vezetői magyarországi lá­togatásuk alkalmával tárgyal­tak egy 150 millió dolláros hi­telcsomagról, amelyet a gyár újjáépítésére venne fel. Thomas Klestil osztrák állam­fő nyitotta meg szombat dél­előtt a Salzburgi Ünnepi Játé­kokat. Göncz Árpád államfő, az idei eseménysorozat hivata­los szónoka a közép-európai­ság fogalmáról, s annak törté­nelméről — mindarról, ami az évezredes hányattatás ellenére közös e régióban, valamint a mindebből és a közös jövő fel­adataiból adódó kölcsönös egymásra utaltságról — és az idei fesztiválon középpontba állított magyar alkotókról — Bartók Béláról, Kodály Zol­tánról, Kurtág Györgyől és Li­geti Györgyről — szólt lírai- an, s egyben elemző módon a 300 éves salzburgi Sziklalo­vardában az 1400 meghívott vendég előtt. Jelen volt Franz Vranitczky osztrák kancellár, Václav Havel cseh államfő, Ri­chard von Weizsäcker német elnök, Lojze Peterle szlovén miniszterelnök-helyettes, Do­uglas Hurd brit külügyminisz­ter, továbbá számos osztrák ál­lami és egyházi vezető. A magyar államfő kiemel­te: Közép-Európa a Kelet és Nyugat közé ékelődött terület 1— Szlovénia, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Cseh- és Morvaország, Er­dély, talán Dél-Lengyelor- szág, no meg Ausztria — amelynek határai Nyugat felé elmosódnak, ám Keleten ép­Nem mondott le a bevásárló- központokban való jelenlété­ről a Royal Bútorkereskedel­mi Rt. Mint ismeretes, a Bu- daPark bevásárlóközpontban tervezett üzletének idei meg­nyitása azért hiúsult meg, mert a Budaörs térségében megvalósítandó beruházás ez idáig még meg sem kezdő­dött. Szeptemberben nyitják meg legújabb üzletüket Buda­pen ott húzódnak, ameddig a római katolicizmus és a protes­tantizmus terjed. Megtalálható itt minden nyugati politikai és társadalmi intézmény, ám ami Nyugaton szerves ■ fejlődés eredményeként alakult ki, az ebben a térségben kínkeserve­sen, olykor forradalmi küzdel­mek, vagy kényszerű megalku­vások árán jött létre. Éppen ezért a térség minden népe, nemzete, kultúrája és eszméje a szakadatlan önmegtartózta­tás tartós gondjával küzd. Magyarország őstraumája már nyolcszáz éve a cserben- hagyottság élménye — mond­ta Göncz Árpád. Valemennyi Európa ellen támadó hadat Bécs határán sikerült feltartóz­tatnia a Nyugatnak. A kiöntő Kelet elleni gátat a magyarok maguknak védelmezték, bár a tőlük nyugatra élők feje fölül hárították el a történelmi árvíz- veszélyt. Nem csoda hát, hogy a nép, amely úgy érzi, hogy Európa — az egész, amelynek szerves részének tekinti önma­gát, s amelyet létével szolgál és védelmez — kirekeszti ön­magából, visszahatásként nem az egészben, az egyetemes­ben, hanem a szűk partikulari­tásban keresi jellemzőit — fej­tette ki Göncz Árpád. A továb­biakban részletesen szólt a XX. századi magyar zenemű­vészet Salzburgban szereplő őrsön az Amfora Kereskedel­mi Rt.-től bérelt helyiségben. A diszkontáruházban a lehető legolcsóbban kínálják az árut, ezért a drága olasz bútorok helyett német, lengyel, finn és hazai gyártók termékeit kí­vánják forgalmazni. A ma­gyar bútorok legnagyobb ré­sze a Tiszta Bútoripari Válla­lat gyáregységeiből szárma­zik majd. A Royal Rt. távlati tervei­nagyjairól, történelmi hátterük­ről, gyökereikről, művészetük­ről, s az ünnepi játékok kon­certjein szereplő műveikről. Göncz Árpád államfő szombaton Salzburgban — az ünnepi játékok margóján — négyoldalú találkozón vett részt Thomas Klestil osztrák, Richard von Wei­zsäcker német és Václav Ha­vel cseh elnökkel. A beszélgetésen a résztve­vők megállapodtak abban: a jövőben gyakrabban találkoz­nak majd ebben a körben, hogy közös véleményt és szellemiséget alakítsanak ki Európa előtérben álló kérdé­seiről, s azt kövzetítsék hazá­juk társadalma felé. Václav Havel a következő találkozó színhelyéül felajánlotta Prá­gát, a Prágai Tavasz fesztivál idején. A szombati salzburgi talál­kozón a volt Jugoszláviában dúló háború kérdése jelentős teret kapott, de konkrét, rö­vid távú megoldásokról, azok lehetőségeiről nem esett szó. A négy államfő egyetértett abban, hogy a kelet-európai térség gondjainak jelentős ré­szét megoldaná a térség or­szágainak gazdasági és politi­kai integrációja Európába, amely a bekerülő országok számára esélyt, de egyben kö­telezettséget is jelent. ben komoly szerepet kapnak a Budapest környéki főútvona­lak mentén felállítandó bevá­sárlóközpontok, amelyeket a Port vállalatcsoport tagjaival közösen kívánnak megvalósí­tani. Az első ilyen üzletköz­pontot Budaörsön, a Délker élelmiszeráruházával együtt építenék fel. A beruházásban a Port vállalatcsoporthoz tarto­zó Triálsport Kereskedelmi Rt. is részt kíván venni. Kit olvas a bor fejű? Minden bizonnyal bőr- fejű vagyok. Méghozzá olyan bőrfejű, aki hé­vül viselem kopaszságo­mat. Legalábbis Bodor Pál ex-újságírókirály véleménye szerint, hi­szen azt írja a Magyar Hírlapban, hogy „A bőrfejú'ek, mégha bévül viselik is kopaszságu­kat, nem Mészöly Mik­lóst, Esterházy Pétert olvassák. Nem Lengyel Lászlót.” Nos, ha min­denki bőrfejű, aki a fel­sorolt szerzőiket nem ol­vassa, akkor sokan lehe­tünk. Magam az emlí­tett szerzők helyett má­sokat olvasok, akiket valószínűleg Bodor Pál és a dúshajúak, kik néha bévül viselik fürt­jeiket, nem tartanak olyan igényes szerzők­nek, mint például Len­gyel Lászlót, és a többi liberális irodalmárt és gazdászt, kik zsenialitá­sa abban rejlik, amit én például egyáltalán nem szívesen tartok könyves­polcomon. Javaslom hát, hogy a bőrfejűség- től olyannyira ódzko- dók olvassanak inkább Benedek Istvánt, Feke­te Gyulát, Sándor And­rást, hogy én is csak hármat említsek. Ké­sőbb azt is írja a sajtó­hoz olyannyira értő publicista, hogy: „Elis­merem, nehéz oly rossz lapot csinálni, mint a Magyar Fórum”... Egy pillanatig sem állítom, hogy a legkitűnőbb heti­lap a Magyar Fórum. Nem, hiszen egy olyan hiánypótló lapról van szó, amelyik időnként a bőség zavarával küzd­ve szerkesztetik, lássuk be, néha nem is olyan rosszul. No, de Bodor Pál állításaival nem ne­héz vitába szállni, sőt megkockáztatom, már- már tulajdonképpen nem is kellene, hiszen Miért szűnhetett meg A Reggel? című írása is ugyanúgy poros, a régi világ fölött való nosztal­giázás, ami szánalmas. (Vödrös) * Szombati számunkban e hasábon megjelenő Nagy szégyen című írá­somba nyomdai hiba csúszott, ugyanis úgy je­lent meg, mintha a Ma­gyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsé­gének elnöke tette vol­na hozzá, hogy nagy szégyen, ha bizonyos politikai körök, neveze­tesen az SZDSZ a ci­gányságot is fölhasznál­ja zavarkeités céljából. De ezt nem az elnök, ha­nem én tettem hozzá. (V) Biztos beszállítónak számít a váci Forte gyár az Egyesült Államokban. Bár bizonytalan a ke­leti piacuk, mégsem kell félniük a tönkremenéstől. Képünk az export-csomagolóban készült, ahol „Elegance” néven valóban elegáns csomagolást kap a fotópapiros. Vimola Károly felvétele iH Orosz—magyar vegyes vállalatok A Kamaz Magyarországon Bevásárlóközpontok a főváros körül Olcsó hazai bútorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom