Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 7., SZERDA Közép-Európa a tét! Amerika nem akarja provokálni Oroszországot A Newsweek megállapítása szerint Szentségtelen a horvát—szerb szövetség Ami még akár csak néhány hónappal ezelőtt is, mint afféle szentségtelen szövetség, teljesen elképzelhetetlen lett volna, mára valóság: az évtizedeken át következetesen ellenkező táborba kerülő szerbek és horvátok egymást segítik a közös ellenséggel, a mohamedánokkal szemben — állapítja meg a Newsweek legfrissebb száma. Az amerikai hetilap július 12-i keltezésű, Európában azonban már a héten utcára kerülő száma közölt fényképes riportot a boszniai harcok, s különösen a szerb— horvát együttműködés állásáról. „Mindannyian együtt vagyunk” — idéz a lap szerbeket, megemlítve, hogy ez utóbbiak immár büszkén vállalják: „Még tankokat is adunk a horvátoknak”. De példaként utal a cikk olyan esetekre is, mint amikor Travnik kapitulált a mohamedánok előtt, és a szerbek segítették a horvátok evakuálását; vagy amikor szerbek horvát katonákat fogadtak be kórházaikba. Mindezt csak megtetézte Mate Bobannak, a boszniai horvát, és Radovan Karadzic- nak, a boszniai szerb „köztársaság” vezetőjének két héttel ezelőtti titkos „csúcstalálkozója” Montenegróban. A cikk szerzője szerint egyáltalán nem csoda, hogy erre a kooperációra pont akkor került sor, amikor Belgrád és Zágráb közös javaslatban szorgalmazza Bosznia feldarabolását. Aminek végső következménye egy „Nagyobb Szerbia” és „Nagyobb Horvátország” — s a kettő közé szorítva egy mohamedán enklávé lenne. Tüntetés Jelcin ellen Közép-Európa, vagy ahogy a tegnapi Süddeutsche Zeitung rövid kommentárjában írta: „köztes Európa”, nem akar lenni sem ütköző övezet, sem cordon sanitaire, ám ezen túlmenően „a Varsói Szerződés bilincseinek lehullása” óta folyik az érintett államokban a vita arról, hogy a térség biztonságát miként lehetne garantálni. A müncheni újság megállapította: ,Az atomhatalom Ukrajnától származott az a gondolat, hogy alapítsák meg a NATO B-t (a NATO keleti változatát Oroszország kizárásával — a tud.). Lengyelország elnöke, Lech Walesa a történelmi pillanat töredékrészéig vonzónak találta az elképzelést. Az ötlet halott, de az eredeti NATO is távoli még az új jelentkezők számára. Ez sokáig így is marad, mivel Clinton elnök nem akar új kötelezettségeket vállalni Európában, ezen kívül nem akarja provokálni Oroszországot azzal, hogy a NATO-területet kiterjeszti a Bug folyóig. Ugyanakkor nem teljesen alaptalanok a semmilyen szövetséghez nem tartozók érvei: veszélyeztetve érzik magukat a keleti szomszédoknál esetleg bekövetkező társadalmi és nemzeti robbanások, továbbá a menekültáradat miatt. Ez ellen azonban a NATO nem segít. Mindez európai feladat, amelyet leginkább az Európai Közösség és a Nyugat-európai Unió keretei között lehetne megoldani, az EK és a NYEU főnökeinek azonban nincs jó hírük keleten.” A müncheni lap kommentárjában Theo Waigelnek, a bajor Keresztényszociális Unió elnökének a közelmúltban elhangzott megállapításaira reagált. Waigel a Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával kötött társulási szerződéseket politikai jelzésnek nevezte ezen országoknak a jövendő európai unióba való bevonására nézve. Waigel szerint ugyanakkor német érdek, ha elsődlegesen a visegrádi országok biztonsági problémáival foglalkoznak. A CSU-el- nök, szövetségi pénzügyminiszter a társult NYÉU-tagságtól kiindulva négy lépcsőben képzeli el az érdekeltek „elvezetését a NATO-hoz, esetleges felvételüket a NATO-ba”. Nem bíznak Clintonban A japánok 70 százaléka nem bízik Bili Clinton amerikai elnökben, 85 százalékuknak pedig meggyőződése, hogy az Egyesült Államok alaptalanul okolja Japánt saját gazdasági bajaiért. Az erről szóló felmérést tegnap, a Hetek csúcstalálkozóján résztvevő Clinton Tokióba érkezésével egy időben tették közzé a japán fővárosban. Az orosz nacionalisták kedden bejelentették: a „Hetek” országainak moszkvai nagy- követségei előtti tüntetéssel kívánnak tiltakozni amiatt, hogy Jelcin orosz elnök is jelen lesz ezen országok tokiói csúcstalálkozóján. Az AFP jelentése szerint az Egység nevű konzervatív parlamenti tömörülés szóvivője kedden közölte, hogy a hét iparilag legfejlettebb állam szerdán kezdődő háromnapos tanácskozásának mindegyik napjára terveznek tüntetést. Ä nacionalisták azzal vádolják Jelcint, hogy kiárusítja országát a Nyugatnak és tiltakoznak amiatt, hogy az elnök egy olyan államba utazik, amely területi vitában áll Oroszországgal. A nagyvilág hírei * Ukrajna kész megsemmisíteni atomfegyvereit, ehhez azonban igényt tart megfelelő politikai és gazdasági biztosítékokra — jelentette ki kedden Vlagyimir Krizsanovszkij, Ukrajna moszkvai nagykövete, ík Németh Miklós is lehetséges jelölt az EBRD elnöki posztjára — ezt első ízben kedden vélte egy brit lap, a The Daily Telegraph, beszámolva arról, hogy Anne Wibhle svéd pénzügyminiszter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának elnöke megkezdi megbeszéléseit a nemzetközi pénzintézet személyzetével Londonban. A volt kommunista blokkban raktárakban porosodnak a bukott ikonok, kivéve Budapestet, ahol egy szélfútta dombon, a térség első kommunista vidámparkjában rehabilitálták a magyar fővárosból kimentett 43 szobrot — írta tegnap a The Daily Telegraph című brit lapban tréfás hangnemben Philip Sherwell tudósító Budapestről. MAGYARORSZÁG Balás képviselő úr és az 6' felelőssége Ellenzékinek is becsületére válnék — Sajátos helyzet állt eló' a Magyar Demokrata Fórumon belül azáltal, hogy a képviselőcsoport — mint ismeretes — kizárt hat országgyűlési képviselőt a frakcióból, közöttük három elnökségi tagot. A három elnökségi tag közül Balás Istvánt az etikai bizottság nem zárta ki a Magyar Demokrata Fórumból, amiből az következik, hogy a frakcióból kizárt képviselő változatlanul tagja az MDF országos elnökségének. Nem okoz-e ez konfliktust, illetve nem jelez-e valamiféle ellentétet a képviselőcsoport és a párt között? Olvasóink közül sokakat foglalkoztat ez, s az ezzel összefüggő több más kérdés, melyekre Bakó Lajos ország- gyűlési képviselőtől, a frakcióelnökség tagjától kértünk választ. — Ilyen ellentétről egyáltalán nem beszélhetünk — kezdte válaszát Bakó Lajos. — Márcsak azért sem, mert az MDF Országos Választmánya a képviselőcsoportból kizárt összes képviselő ügyét az etikai bizottság elé utalta. Másfelől a frakcióból történő kizárást a képviselő- csoport elnöksége az országos elnökséggel teljes összhangban kezdeményezte, sőt a döntés először az országos elnökség pünkösd hétfőn lefolytatott ülésén született meg, méghozzá úgy, hogy az elnökség olyan tagja tett javaslatot a konkrét személyekre, aki nem is képviselő. Ennek nyomán az országos elnökség egyhangúlag foglalt állást arról, hogy kik azok, akiknek a távozása az MDF egységének helyreállítása szempontjából feltétlenül szükségesnek látszik. E döntést követő napon, és ennek ismeretében határozott úgy a frakcióelnökség, hogy kiket fog javasolni a frakciónak, majd képviselői indítványra bővült ezeknek a köre két további személlyel, így végül hat képviselőnek a kizárására került sor a frakció titkosan leadott szavazataival. Megjegyzem azt is, hogy ezen a frakcióülésen részt vettek az országos elnökségnek azok a tagjai is, akik nem képviselők. Lezsák Sándor ügyvezető elnök úr is felszólalt, és valamennyi előterjesztett személyre vonatkozóan támogatta a kizárási javaslatot. Ezt követte az Országos Választmány határozata, amely szintén nem tett különbséget a frakcióból kizárt egyes személyek között. — Az etikai bizottság viszont megtette ezt a különbséget, és nem látott okot Balás István kizárására... — Valóban így történt, ami azt bizonyítja, hogy az etikai bizottság szuverén módon hozza meg döntését, és ebben sem a képviselőcsoport, sem az országos elnökség, sem az ügyvezető elnök, sem a választmány álláspontja nem befolyásolja. Azon lehet vitatkozni, hogy helyes volt-e az etikai bizottság döntése vagy sem, de egyrészt tiszteletben kell tartani ezt a döntést, másrészt pedig a döntés nyomán kialakult ellentmondásos helyzet semmiképpen nem a frakció és az MDF ellentétét jelzi. — Mégis mi lehetett az ok a különböző megítélésben? — A képviselők, akik három éve nap mint nap folyamatosan együtt dolgoznak, és szinte egymás gondolatait is ismerik, nagy többségben úgy ítélik meg, hogy Balás Istvánt súlyos felelősség terheli a képviselőcsoport egységének megbontásáért. Az ő tevékenysége korántsem volt olyan látványos, mint Csutkáé vagy Zacseké, de a frakció bomlasztásában talán még náluk is nagyobb szerepe volt. Ezt ugyanígy látták az MDF vezető politikusai, akik természetesen jobban tájékozottak, mint a tagok többsége. Balás István viszont magyarázatot tudott adni a különböző visszás lépéseire, és valószínűleg ennek alapján ítélte meg úgy az etikai bizottság, hogy fe- ketén-fehéren nem tudja bizonyítani azt, amit a képviselőcsoport és az MDF vezetői mindennapos tapasztalataik alapján egyértelműnek tartottak. — Mégis, melyek voltak azok az ügyek, amelyekkel Balás István a frakció számára egyértelműen bizonyította azt, hogy a vele való együttműködés ma már nem lehetséges? — Több ilyen ügy volt, de voltaképpen nem az ügyek számbavétele, hanem Balás politizálásának irányából következett az ismert döntés. Az a hév és lendület, amivel ő támadta a kormányt, annak tagjait, az egész MDF-et, már nem fogadható el az egészséges belső kritika hangjaként. Az már tőről metszett ellenzékinek is becsületére válnék. Balás István a frakció által kifogásolt tevékenységével az MDF vagy a kormány alapvető célkitűzéseit hitelte- leníti, illetőleg fontos nemzeti értékeket járat le, eközben méltatlan eszközöket alkalmaz, és az MDF egy-egy vezető személyiségét veszi célba. Ilyen volt az az eset, amikor listákat állított össze a miniszterelnök környezetéről, és ezt az országos gyűlésen osztogatta. Később kiderült, hogy három személynél bizonyítottan hamis adatokat tartalmazott a lista. Nem hiszem, hogy egy országgyűlési képviselőtől elfogadható megoldás az, ha ilyenkor egyszerűen bocsánatot kér, mint ahogy a személyek utáni szaglászások, listák összeállítása sem tekinthető egy vezető MDF-es politikushoz méltó módszernek, stílusnak. De nemcsak a miniszterelnököt, hanem Für Lajost. az akkori ügyvezető elnököt, és a honvédelem ügyét is besározta akkor, amikor a tábornoki beosztású közigazgatási államtitkárt hazaárulónak nevezte, és itt sem megoldás a bocsánatkérés. Az is elítélendő, ha ellenzéki képviselők próbálják a honvédelem ügyét lejáratni, de ha kormánypárti teszi ezt, az végképp elfogadhatatlan. Miként a privatizáció ügyével és Szabó Tamás személyével kapcsolatos kitartó támadássorozat is az. A privatizáció a kormány és az MDF egyik legfontosabb feladata, az ország felemelkedésének az alapja, de önmagában egy rendkívül ellentmondásos jelenség. Ennek a hi- teltelenítése és az ezzel foglalkozó miniszter személyes támadása nem a normális kormánypárti kritika körébe tartozó kérdés. — Sokan az átlagosnál erősebben működő igazságérzettel magyarázzák azt a purifikátori buzgalmat, ami listák készítésére, kormánytagok támadására indíthatja a kormánypárti képviselőt. Ez nem lehet ellentétes az MDF politikájával, amelynek lényeges eleme az igazságtétel ügye. — Balás akciói nem segítik, hanem éppenhogy hátráltatják az igazságtétel ügyét. Amikor a miniszterelnök környezetéről összeállított listával robbantott az országos gyűlésen petárdát, maga nyilatkozta, hogy milyen alapon akarunk mi igazságtételt, ha a miniszterelnökség is tele van volt kommunistákkal. Mindezt akkor. amikor az MDF igazságtéte- li törekvéseivel szemben amúgy is óriási ellenállás mutatkozik, és ezért tényleg nem sok előrehaladás történt az igazságtétel kérdésében. Ilyenkor felállni és azt mondani, hogy hiteltelen az egész törekvés, ez az MDF egyik alapvető politikai céljának tisztességét kérdőjelezi meg, és megvalósítását már-már lehetetleníti. Jellemző, hogy a Zétényi-féle második igazságtétel i törvényt — amelyet a napokban semmisített meg az Alkotmánybíróság — Balás nem szavazta meg. Holott bizonyára tisztában van azzal, hogy az Alkotmánybíróság sok mindent figyelembe vesz egy kérdés elbírálása során, többek között a parlamenti támogatottság mértékét is, és egy igazságtételi ügyben hátrányosan befolyásolhatja a döntést, ha a kormánypárti képviselők sem szavazzák meg a törvényt. — Balás István mégis úgy nyilatkozott, hogy a frakcióból történt kizárása, ellenére kitart a Magyar Demokrata Fórum mellett... — A nyilatkozat őszinteségét némileg megkérdőjelezi az a tény, hogy két nappal az etikai bizottság vizsgálata előtt levélben kérte a felvételét az akkor megalakult Magyar Igazság frakcióba, ami pedig az MDF-tagsággal az alapszabály értelmében nem egyeztethető össze. (d- 8-)
