Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-06 / 155. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 6.. KEDD Egy teljes héten át háromszázötven, Európa számos országából érkező madarász és természetvédő táborozott a Felső-Tá- pió partján, valahol Felső- Feketeerdőn, Nagykáta— Szentmártonkáta határában. A hazai és külföldi résztvevők faunisztikai, természetvédelmi és környezetvédelmi, madárgyűrűző munkát végeztek, amelynek során megismerkedtek a táj szépségeivel, valamint kultúrtörténeti emlékeivel. A sátortábor előtt néhány órával jártunk a helyszínen. A gyerekek, felnőttek mintha tudomásul sem vették volna a hét nap leteltét: javában folyt az izgalmas természetvédelmi akadályverseny, azaz ki hogyan ismeri fel az útjába kerülő növényeket, bokorfajokat. Mások a csoportokban végzett megfigyeléseket összegezték, vetették papírra, hogy azzal is gyarapítsák a Tá- pió—Hajta vidékéről szóló szakirodalmat. Hátha olyan eredménnyel járnak, mint századunk egyik nagy magyar botanikusa, dr. Boros Ádám, akinek a munkássága által kapott védettséget a farmosi nádas... — Mi — a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jászkun Természetvédelmi Szervezete — évek óta kutatjuk ezt a területet — mondotta beszélgetésünk alkalmával Urbán Sándor, a szervezet titkára, a tábor házigazdája, a Tápió vidék kitűnő ismerője. — Mondhatom, hogy ez egy csodavidék, olyan reliktum az Alföldön, a hajdani táj egy olyan megmaradt darabkája, amely föltétlenül méltó a védelemre — túl a mintegy másfél ezer hektárnyi már védett területen. Gazdag az élővilága, változatos növény- és állatfajok találhatók itt. Dr. Legány Andrást, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola állattani tanszékének tanárát — s a felsőfokú intézmény számos biológiai-környezetvédelem szakos hallgatóját — éppen ez a „csodavidék” ígérete vonzotta erre a tájékra. — Én ezen a vidéken születtem, de Szabolcsban élek. Gyermekkoromhoz képest sok meglepetéssel találkoztam az egy hét alatt. Akkor sokkal több volt a víz: a patakokban, mocsarakban kacsák úsztak. Azóta kiszárították, lecsapolták őket. A lá- pi, vízkedvelő növényeket a szárazságtűrők váltják fel. Érthetetlen. Néha az az ember érzése, hogy valakinek azért érdeke mindez, mert így van munkája... Szóval elfogult vagyok, mert még így is gyönyörű ez a vidék. A tábor két vezetője lelkesen magyarázta, bizonygatta, mitől szép, értékes ez a terület, végig Sülysáptól szinte egész le Újszászig. Kevesen tudják például, hogy kilencféle orchideát találtak eddig errefelé, noha épp az idén kevesebb nyílt a szárazság miatt, mint korábban. A farmosi Rekettyésen és a tápiósági Nagyréten rengeteg szibériai nőszirom nyílik, tízezer példány is talán. A Nyikréten sok ezer mocsári kosbor pompázik tavasszal. — Göbölyjáráson nagyon sok fehér zászpát fedeztünk fel: ez olyan egyedi érték, mint mondjuk a tápiószentmártoni szkita aranyszarvas. Erről eddig senki sem tudott. Talán nem túlzás, hogy ezzel a növényfajjal ez a település beírja magát a magyar Dr. Legány András és Urbán Sándor a tájvédelmi területté nyilvánítást szorgalmazza tudomány történetébe. Sőt, talán ennek még az alfaját is megtaláltuk itt — mondta Urbán Sándor. — Az általunk védettnek javasolt természetvédelmi terület benne szerepel a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács prospektusában úgy, mint európai jelentőségű madárlelőhely. A tábor ideje alatt például kígyászölyvre bukkantunk. Fiókái vannak, vitte a táplálékot a csőrében. De van itt nagypóling, bölömbika, kócsag, szalakóta, gyurgyalag, lappantyú, búbosbanka, ugartyúk — ezek a szárazabb részek madarai. Láttunk barna és hamvas rétihéját... — Angliában a barna rétihéját távcsövön át nézheti a madarász, harminc fontért — jegyezte meg dr. Legány András. Éppen ez a tábor egyik legnagyobb tanulsága a környékbeliek, a Tápió mentén élő lakosok és a települések vezetői, önkormányzatai számára. Térségi összefogással védeni kell az értékeket úgy is, hogy tájvédelmi területté nyilvánítsák, s úgy is, hogy közösen építsék ki a turizmus feltételeit. (tóth) A tábor bejáratánál az akadályversenyre induló gyerekekkel találkoztunk Ennek a vércsének eltörött a lába. A madarászok gyógyítgatták, bekötözték... Nemzetközi természetvédő tábor A csodaszép Tápió mente Terepgyakorlat után a nyíregyházi tanárképző főiskolások Kihirdetik az akadályverseny eredményét Hancsnvszki János felvételei
