Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JÚLIUS 5.. HÉTFŐ Lelkészbúcsúztató és -köszöntő' Vácott Viselj gondot a nyájra! (Folytatás az 1. oldalról.) Köszöntötték volt tanárai és diáktársai és mintegy húsz gyü­lekezet lelkipásztora. Üdvözlő szavakat mondott Csuha Ta­más váci református lelkész, Moys Csaba, Vác alpolgármes­tere és a finn testvérgyülekezet lelkésze, és szeretetteljes szava­kat kapott a megválasztott lel­kész a váci, rádi gyülekezettől, amelyhez rendelte őt az isteni akarat. Ifjabb Detre János huszonki­lenc éves, négy éve végezte a Teológiai Akadémiát, felesége pedagógus és két kicsi fiút ne­velnek. Egy kedves család ün­nepe is volt ez, hiszen a nagy­apa, immár nyugdíjas lelkész, egykoron mint esperes, ugyan­úgy iktatta szolgálatba fiát, mint most Detre János, aszódi lelkipásztor, az egyházmegye esperese. Bachát István ötvenkét esz­tendeje lelkész, feleségével együtt huszonkilenc éve a váci és rádi gyülekezetét szolgálják. — Egyetlen gondolatot mon­danék — tusakodott könnyei­vel az idős lelkipásztor —: a magam és a feleségem nevé­ben köszönöm a sok szeretetet, melegséget, amit e hosszú évek alatt kaptunk. Megérettem arra, hogy nyugdíjba menjek, meg is fáradtam, mégsem tudom el­képzelni, hogy tétlenül marad­jak. Szeretnék továbbra is szol­gálni, ott, ahol szükség lesz rám, amíg az Úristen erőt ad. A beiktatott lelkész igehirde­tését a Máté 7:24—25 textusra építette: „És ömlött az eső, és eljött az árvíz és fújtak a sze­lek, és beleütköztek abba a ház­ba; de nem dőlt össze: mert kő­sziklára építtetett.” Az alapokat ifj. Detre János életében a nagy­apa és az apa szolgálata, gyüle­kezettel való bánásmódja adja. Az aszódi gyülekezet és a csa­lád, az anya és a feleség gon­doskodása, gyermekei moso­lya, számára olyan szilárd és te­herbíró alapot nyújtanak, mely biztosíték arra, hogy jó lelki- pásztora lesz gyülekezetének. — Köszönet mindazoknak, akik imádkozni tanítottak, akik mellettem álltak és segítettek. Az Úristen segítségével válla­lom, hogy jó pásztora leszek a gyülekezetnek. Harmati Béla püspök befeje­ző szavaiban elmondta: bízik abban, lelkész és gyülekezet együtt, egymás segítségével megtalálják a jövendőt, azon az úton, amit Isten jelölt ki szá­mukra. Olyan utak nyíltak meg az egyház előtt, amelyek eddig zárva voltak. Be kell lépni min­denhova, ahol az egyház szol­gálatára számítanak. Megnyílt a váci börtön ajtaja is, azé a bör­töné, ahol egyházi emberek is szenvedtek. — Azok a nyitott ajtók, ame­lyek feltárultak az egyház előtt, lehetőséget adnak, hogy azon szolgák nyomába, akik hűség­gel szolgáltak évtizedeken át, fiatalok lépjenek, akik alázattal és tisztelettel veszik át a szolgá­latot. A püspök útravalóként a kö­vetkezőket mondotta: — Ifj. Detre Jánost elhívta az Úristen, hogy ezt a gyüleke­zetét szolgálja. Viselj gondot a rád bízott nyájra, keresd, lá­togasd a családokat, tanuld meg a gondjaikat, tanuld meg a nyelvüket. Számon kell tarta­nod minden gondját és segíte­ned kell. Lelki táplálékot kell biztosítanod gyermeknek, ifjú­nak, fiatal házasnak és gyászo­lónak. Meg kell tanulnod Krisztus másfajta juhait is érté­kelni, hiszen aki nem tudja el­viselni az idegen nyájat, ma­gát rekeszti ki a nyájból. Ifj. Detre János: áldás kísérje szol­gálatodat! Bartos Csilla A szülök nem nyilatkoznak Csoportösszevonás az óvodában A ráckevei képviseló'-testület mai ülésén dönt arról a bead­ványról, amelyet az Ady Endre úti óvodába járó gyerekek szülei juttattak el az önkormányzathoz. A szülők azt kifogá­solják, hogy az eddigi három csoport helyett az önkormány­zat szeptembertől két csoport indítása mellett döntött. Emi­att több gyermek immár harmadszor járna kiscsoportba. A szülők ilyen körülmények között nem látnák biztosítottnak a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését. A tiltakozó leveleket az érintett szülők valamennyien aláírták. Szerettük volna meg­szólaltatni őket, azonban a megkeresettek nem kívántak nyilatkozni. A tiltakozó akci­ót elindító Molnár Károlyné- úgy gondolta, megvárja a képviselő-testület döntését. A többiek pedig azt mond­ták, van vesztenivalójuk, töb­ben vannak gyesen, gyeden, munkanélküli-segélyen és at­tól tartanak, az önkormány­zat esetleg olyan döntést hoz, hogy nem járhatnak a gyere­keik óvodába. Ezt pedig egyik szülő sem szeretné. Az óvodában megfelelő szakmai felkészültségű óvónők foglal­koznak a kicsikkel, ezt pedig otthon senki nem tudná bizto­sítani a gyerekeknek. Az iskola gyermekorvosa, dr. Kiss Ilona, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Rácke­ve Városi Intézete is a szülők pártján áll. Az iskolaorvos azt írja az önkormányzathoz eljuttatott levelében, nem tart­ja helyesnek a csoport össze­vonását, mert az amúgy is kedvezőtlen adottságú óvodá­ban tovább romlana a gyer­mekek helyzete. Véleménye szerint így a gyermekenkénti minimális két négyzetméter alapterület sem lenne meg, a délutáni fektetés megoldhatat­lanná válna. Ilyen körülmé­nyek között a légúti fertőzé­sek gyakoribbá válásával és pszichés ártalommal is szá­molni kell. Pusztai Gyuláné, az Álla­mi Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat közegész­ségügyi felügyelője arról tájé­koztatta levélben az önkor­mányzatot, hogy kizárólag gazdasági meggondolásból nem kerülhetnek az óvodás­korú gyermekek kedvezőtlen helyzetbe. Emellett az érvény­ben lévő oktatási törvénnyel is ellenkezik, hogy harminc főnél nagyobb óvodai csopor­tot alakítsanak ki. Bobrovác Ildikó, az óvoda dajkája is a szülőkkel ért egyet. Mint mondja, minden­ki a saját gyereke érdekeit vé­di, és ez természetes. Gyakor­ló anyaként is az a vélemé­nye, hogy a gyerekek szelle­mi fejlődéséhez három cso­port működésére van szük­ség. Szakmailag úgy gondol­ja, hogy hátrányosan hat a gyermekek fejlődésére, ha a kicsiket és a nagyobbakat egy csoportba rakják, hiszen akkor a nagyokkal nem tud­nak megfelelő szinten foglal­kozni. Emellett olyan kicsi a terem alapterülete, hogy al­váskor egy esetleges rosszul- lét esetén ki sem tud jönni kö­zépről a gyerek. Többen har­madszor járnának kiscsoport­ba és természetesnek tartja, hogy a szülők ezt kifogásol­ják. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a testületi ülés előtt nem kíván állást foglalni a szülők beadványá­ról. A képviselő-testület mai ülésén megvizsgálja és össze­veti a szakmai és anyagi érve­ket, meghallgatja a művelődé­si és pénzügyi bizottság állás- foglalását, és ennek alapján fog dönteni. A polgármester elmondta, hogy az önkor­mányzat korábbi döntését a csoportösszevonásról kizáró­lag pénzügyi szükségszerű­ség indokolta. Már a költség- vetés elfogadásakor 17 pon­tos feladattervet készített a képviselő-testület, és ebből előirányozta az intézményi ki­adások felülvizsgálatát. Az előkészítésben részt vettek az óvodák vezetői, és megjelent a Ráckevei Újságban is. A négy óvoda fenntartása eb­ben az évben 22 millió forint­ba kerül, a 11 milliós állami támogatáshoz az önkormány­zat 11 milliót tett hozzá. Ez­zel együtt az óvodák működ­nek, nincs szó megszünteté­sükről vagy a férőhelyek csökkentéséről. Pedig a város költségvetéséből 12 millió fo­rint hiányzik. Ezt a pénzt in­gatlanok eladásából szeretné az önkormányzat előteremte­ni. Az értékesítés azonban ed­dig nem járt sikerrel, mert a város vezetése nem hajlandó áron alul eladni az ingatlano­kat. H. Cs. Hangversenyek Biatorbágyon Megkérdeztük Betartják-e a biztonsági szabályokat a Dunán? Kánikulai hétvégeken tízezrek keresnek felüdülést a Dunán. Budapest határát elhagyva, a folyó mindkét ol­dalán, a vízpart árnyat adó fái alatt egymást érik a ki- sebb-nagyobb sátrak. Gyerekes családok olcsó szóra­kozása a Duna-parti strandolás, hiszen legtöbben a vízbe is bemerészkednek. A fürdó'zőktól olykor szinte csak centiméternyi távolságra evezősök, kenusok sze­lik a vizet, sőt újabban egyre több a motoros vízi jár­mű. Betartják-e a biztonsági szabályokat a Dunán? Erről érdeklődtünk a Dunai Vízirendészeti Kapitány­ságon, ahol Tóth Zoltán főhadnagy válaszolt a kérdé­sünkre. Tavaly február elején kezdte meg munkáját Biatorbágyon a Pászti Miklós Zeneiskola egy teljes állású igazgatóval, hat félállású tanárral és száz­húsz gyerekkel. Az iskolában zongorázni, furulyázni, klarinétozni, kür­tölni tanulhattak meg a diá­kok, de található ott ütő, elő­képző, zeneóvoda és szol­fézs szak is. Az oktatás a ze­neiskola saját fúvós-, vala­mint a zenekartól kölcsönka­pott réz- és fafúvós hangsze­rein folyik. Tevékenységüket a Falu­házban végzik, ami igen sze­rencsés mind a két fél számá­ra. A zeneiskola kulturált kö­rülményeket, zavartalan taní­tási lehetőségeket kap, és el­végzik az iskola gazdasági, könyvelési feladatait is, mely- lyel sokat könnyűének az igazgató dolgán. Azonban ők is hozzájárulnak hangver­senyeikkel az intézmény programjának színesítéséhez. Az idei tanévben öt alka­lommal adtak műsort és nem egyszer — jellemző a falu komolyzenei érdeklődésére — telt ház mellett. A zenekarral — sajnos — nem egészen felhőtlen a kap­csolatuk. Egyelőre nem kí­vánnak élni az iskola által felkínált lehetőséggel: az egyéni hangszeres próbák­kal. Remélhetőleg előbb- utóbb azonban ők is belát­ják, hogy továbblépni csak szakmai fejlődéssel lehet, és hogy ezt leginkább az egyé­ni foglalkozásokkal sikerül elérni. (á. m.) — Nagy gondot fordí­tunk az ellenőrzésre, a tra­gikus balesetek megelőzé­sére. Átszerveztük a szol­gálatot, és életbe lépett néhány olyan változás, amitől sokat várunk. Júni­us 1 Tjétől háromtagú vízi körzeti megbízotti cso­port dolgozik a szentend­rei Duna-ágban. Eddig úgy néz ki, hogy idén ked­vezőbben alakult a hely­zet a tavalyinál, és job­ban betartják az emberek a szabályokat. Persze eh­hez az is hozzájárul, hogy sűrűn feltűnik a jár­őrök motorcsónakja. Mégis voltak már ed­dig is halálos áldozatok ebben az esztendőben. Jú­lius 1-jéig ötvennégy em­ber lelte halálát a folyó­ban. Szomorú dolog, de bebizonyosodott, hogy az idei vízi balesetek 80 szá­zalékában az ittasság ját­szott szerepet. Másik, amiről nem beszélhetünk eleget, hogy a tiltó táblák utasításait szigorúan be kell tartani. Örvendetes dolog, hogy a korábbi évekkel ellentétben idén eddig nem volt gyermek­baleset a Dunán, és remél­jük, hogy nem is lesz. — Tavaly lépett életbe az a rendelkezés, hogy a motoros vízi sporteszkö­zökre (például jet-ski) ér­vényes minden, a kisgép­hajókra vonatkozó közle­kedési szabályozás. Vo­natkozik ez a képesítési követelményekre is. So­kan azonban még mindig nem ismerik vagy meg­szegik ezeket a biztonsá­gi szabályokat. Ellenőr­zéskor figyelmeztetünk, bírságolunk vagy szabály­sértési feljelentést te­szünk. Mindez azért törté­nik, hogy ne legyen tragi­kus vége a kánikulai strandolásnak, csónaká­zásnak. Ga. J. A közlekedési morál jobbítására törekszünk Lepusztult kocsik a megye útjain A megye járműveinek har­minc százaléka nem alkalmas a közúti forgalomra — jelen­tette ki a legilletékesebb, Sik Gotthilf rendőr őrnagy, a Pest Megyei Rendőrkapitány­ság közlekedési osztályának vezetője. Ezt a következtetést az el­múlt napokban megtartott nagyszabású akció alapján vonta le, melynek során két­száz rendőr ellenőrizte hat megyei rendőrkapitányság te­rületén a közlekedő jármű­vek technikai alkalmasságát, valamint a közlekedési fe­gyelmet. A legtöbb szabálytalanság műszaki, és ebből következő­en adminisztratív jellegű. Rengeteg lejárt forgalmi en­gedéllyel közlekedő kocsi fut az utakon, csaknem roncsok, s így közlekedési veszélyfor­rások. Sik őrnagy szerint ezek a járművek olyan álla­potban vannak, hogy nem érik meg a vizsgáztatás költ­ségeit. Ezek rendszámtábláját le­szereljük és bevonjuk a forgal­mi engedélyt. Ugyanez vonat­kozik azokra a járművekre is, melyek az E megkülönbözte­tő jelzéssel a türelmi időn túl közlekednek. Ezt a jelzést a külföldről behozott kocsik ré­szére bocsátjuk ki ideiglenes jelleggel, a hozzá tartozó en­gedély maximum harminc na­pig érvényes. A türelmi idő alatt kell lebonyolítani a vám­eljárás és a műszaki vizsgázta­tás formaságait. Kiszűrtünk néhány olyan kocsit, ami ta­valy jött be az országba, a tu­lajdonos azon nyomban elad­ta, de elmulasztotta közölni a vevővel a vámilleték befize­tés és a vizsgáztatás kötelessé­gét. Megragadom az alkal­mat, hogy felhívjam a lakos­ság figyelmét, olyan kocsit ne vásároljanak meg, ami E jel­zéssel fut, kivált, ha az ideig­lenes forgalmi engedély hatá­lyát vesztette. Az ellenőrzés során tizen­öt kocsinak vonták be a for­galmi engedélyét és tizen­két személyről derült ki, hogy nincs jogosítványuk, ti­zenegy esetben pedig ittas vezetés miatt készült sza­bálysértési jegyzőkönyv. — Pontosabban a vérvizs­gálat eredménye dönti el, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény címén indul a vétkesek ellen eljárás. A jogosítványt mindkét eset­ben bevonjuk, s csak után- képzés- illetve újra vizsgá­zás alapján adjuk vissza. Feltűnő jelenség a kerék­páros balesetek számának ugrásszerű növekedése. — Főleg vidéken és több­nyire idősebb emberek es­nek áldozatul a kerékpáro­zásnak. Kutatjuk az okát, bár valószínű, hogy a gyako­ri frontátvonulásokkal és a szélsőséges időjárással függ össze. Ezért aki teheti, s ki­vált, ha nem érzi jól magát, ne üljön kerékpárra vagy ke­rülje a. forgalmas utakat. A fenti akcióhoz kapcso­lódik a roncskocsik felkuta­tása is, melyből mind több van a sóderbányák, erdei tisztások, dűlőutak és más elhagyott helyek környékén. — Ez még hagyján. De egyesek beállnak egy parko­lóba vagy csendes utcába és ott „felejtik” a kocsijukat, nemegyszer olyan helyen, ahol zavarja a jelzőtáblára való rálátást, akadályozza a forgalmat. A mostani akció során 165 ilyen elhagyott kocsit találtunk, többnyire Trabantot” Wartburgot és Zsigulit. Ar alváz és motor­szám alapján utánanéztünk a tulajdonosnak, felszólítjuk az elszállításra, s HäfflSnek záros határidőn belül nem tesz eleget, elszállítjuk mi vagy az illetékes önkor­mányzat, de a számlát be­nyújtjuk. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom