Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JULIUS 31.. SZOMBAT Nyelvi tévedések a zene világából Furcsát mondott a zenetudós a Petőfi Rádió egyik műso­rában. így hangzott: „találkozásom Bartókkal a csángó­dalok gyűjtése közben zajlott le...” A nagy tekintélyű szakember nyilván azt szerette vol­na közölni, hogy a csángó dalok gyűjtése közben — te­hát azokban az időkben, abban az idó'szakban találko­zott Bartókkal. S minthogy jó együttműködésük közis­mert a zenetörténetben, ez a „lezajlott”szó teljesen meg­zavarja a képet. Mert ha valami lezajlik, az küzdelem­mel, több-kevesebb mozgalmassággal megy végbe. Mi­ként például egy gyűlés is lehet ilyen, vagy egy csata, fel­kelés, forradalom. S még egy-egy világverseny is lezaj­lik: egyfajta egészséges ellentétet hordoz magában, mely a sportolók között fellelhető', s amely nem idegen a jó versenyszellemtől. Jeles tudósunk és Bartók tehát nem viharos körülmé­nyek között találkozott, hanem egyszerűen a közös mun­kában: a csángó dalok gyűjtése közben. Ugyancsak a rádióban hallom:,,... akkor csendüljön fel X. Y. Galambpörkölt című tréfás nótája két hajdúná­nási kisgyermek előadásában.” Való igaz: az énekhang felcsendül, felhangzik, de nem lehet egyenrangú a Ga­lambpörkölt című dalocska egy szép áriával, egy Schu­bert dallal, egy Beethoven-szimfóniával vagy akár a Himnusszal. Mert ezek magasztosságukkal sokkal in­kább hangzanak, szárnyalnak, ébresztenek bennünk kel­lemes — vagy a Himnusz esetében — hazafias érzést, mint egy egyszerű pörköltdal. Ezt inkább csak eléneke­lik, egy-egy rádióműsorban elhangzik, de nem, semmi­képpen sem csendül fel. Hallgatva a dalt, úgy érzem magam, mintha egy nyel­vi pofont kaptam volna, amelybe a fülem is belecsengett. Murányi László A Nyugdíjasok Pártja elégedetlen A nyertesek csöndesebbek Kormányszóvivői tájékoztató kell a frekvenciára Az MSZOSZ — amióta be­került a társadalombiztosítá­si önkormányzatokba — nem képviseli hatékonyan a nyugdíjasok érdekeit — mondta Michaletzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának el­nöke tegnap, a szervezet szakértői megbeszélésén. Michaletzky az MTI mun­katársának elmondta: A meg­beszélést az tette fontossá, hogy a parlament szabadság­ra ment anélkül, hogy határo­zott volna a szeptemberre ígért nyugdíjemelésről. A pártelnök kijelentette: nem értenek egyet azzal a tb-ön- kormányzati elképzeléssel, amely szerint a nyugdíjasok az emelés helyett november­ben 3100-3200 forintos egy­szeri juttatást kapnának. Hozzátette: eddig nem is A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt július 29-én le­velet intézet a Szocialista Internacionálé főtitkárához, amelyben a szövetség teljes jogú tagságának visszaállítá­sáért folyamodott. Az MSZDP reményei szerint a szervezet októberi tanács­ülése pozitívan dönt a kére­lemről. Erről a párt tegnapi sajtótájékoztatóján értesül­tek az újságírók. Borbély Endre elnök el­mondta: megítélése szerint eljött a szociáldemokrácia ideje, mert az általános biza­lomvesztés — amellyel a kaptak kellő információt az elképzelésről. Az MSZOSZ- szel kapcsolatos kritikájuk­ról szólva Michaletzky leszö­gezte: elvárják, hogy a szak- szervezeti konföderáció tel­jesítse választási ígéreteit, amire nem látnak megfelelő garanciát. A Nyugdíjasok Pártjának elnöke visszataszí­tónak nevezte azt, hogy a mi­niszteri fizetéshez közelítő jövedelmet szavaznak meg az önkormányzati képvise­lőknek, miközben feladataik­kal nem tudnak megbirkóz­ni. A kérdés rendezése azért rendkívül sürgető, mert a fel­mérések szerint a nyugdíja­sok mintegy 40-50 százalé­ka 10 ezer forintnál kisebb jövelemből kénytelen megél­ni — mondta Michaletzky Vilmos. politikai pártok egészének szembe kell néznie — új po­litizálást tesz szükségessé. Tarthatatlan az az állapot, amikor a parlamenti pártok olyan mentalitást vetítenek az állampolgárok elé, amely gyakran gyűlölködés­re és az ellentétek kiélezésé­re irányul. Ez a politikai tö­rekvés az MSZDP számára elfogadhatatlan. A szociál­demokraták úgy gondolják a pártoknak — szavazóik ér­dekében — tárgyalásokat kell egymással folytatniuk, és konszenzusra kell töre­kedniük. Pályázni Meghatározta a kormány azokat a szabályokat, ame­lyek alapján a nem kereske­delmi helyi rádió- és televí­zióműsorok készítésére szó­ló stúdióengedélyeket eloszt­ják az igénylők között. A kultusztárca még augusztus­ban közzéteszi az első pályá­zati kiírásokat, amelynek so­rán 102 frekvenciát hirdet­nek meg — jelentették be a tegnapi kormányszóvivői tá­jékoztatón. Fekete György, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára elöljáróban rámutatott, hogy a korlátozott műsorszórási lehetőségek nem teszik lehe­tővé valamennyi igény kielé­gítését, Ezért pályázat útján, különböző ismérvek alapján döntenek a frekvenciák el­osztásáról. A kormányrende­let rögzíti, hogy az országos napilapokban közzéteszik a sugárzási lehetőségeket, s az Az aszályos időjárás ellenére is meglesz hazánkban a hazai fogyasztáshoz szükséges ke­nyérgabona-mennyiség. Hi­ányra csak akkor lehetne szá­mítani, ha a gabonatermés csupán 2,2—2,3 millió tonna körül alakulna — jelentette ki az MTI érdeklődésére Ma- kay György, a Magyar Gabo­nafeldolgozók, Takarmány- gyártók és Kereskedők Szö­vetségének főtitkára. Elmondta: legutóbbi becs­léseik szerint 3,3—3,4 tonna termés várható hektáronként az országban búzából. Ez azt jelenti, hogy országosan mint- egy 3—3,4 millió tonna gabo­na takarítható be. A termelők viszont 3 millió tonnára, érdeklődők 30 napon belül nyújthatják be kérelmüket a művelődési tárcához. A meg nem hirdetett :— feltételezett — frekvenciákra beadott igé­nyeket automatikusan eluta­sítják. Az igénylőknek a ké­relemhez kidolgozott üzleti — és műsorstruktúratervet kell csatolniuk, megjelölve a műsorszórás folyamatossá­gát biztosító garanciákat. Szükséges, hogy megfelelő legyen a műszaki és az anyagi hátterük, s gondos­kodniuk kell a folyamatos programellátásról is. Az elbí­rálásnál előnyben részesül az a stúdió, amelyik a nem­zeti kultúra hagyományai­val, helyi eseményekkel, a térséget érintő kisebbségi, egyházi, szociális, környe­zetvédelmi kérdésekkel kí­ván foglalkozni, és saját ké­szítésű műsorszámok alkot­ják programjainak többsé­gét. A hazai vállalkozók vagy az alatti mennyiségre becsülik a termést. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a szóban for­gó előrejelzéseket megfelelő óvatossággal kell kezelni. A termelők ugyanis napjaink­ban már gyakran kereskedők is, és ezért spekulálnak, fő­ként a magasabb ár reményé­ben. Ezért megesik, hogy alá­becsülik a hozamot. Az vi­szont tény, hogy a kereske­dők eddig csupán az 50—60 százalékát vehették meg an­nak a mennyiségnek, ameny- nyit valójában meg szerettek volna vásárolni gabonából. Az aszály hatására viszont sok a minőségi gond. A beta­karított búzában 5—30 száza­előnyt élveznek a külföldi ér­deklődőkkel szemben. Fon­tos tudnivaló az is, hogy egy kérelmező három stúdió ala­pítására adhat be igényt, megakadályozandó a mono­póliumok kialakulását. A kérelmek véleményezé­sére tárcaközi bizottság ala­kul, melynek egy-egy tagját a miniszterelnök, valamint a művelődési, az igazságügyi, a hírközlési és a belügymi­niszter nevezi ki. Az engedé­lyeket a testület ajánlására a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki. A tár­cánál Molnár Balázs vezeté­sével már meg is alakult az engedélyezéssel kapcsolatos teendőket végző főosztály. — A rendelet alapján min­den érdeklődőnek új kérel­met kell benyújtania a tárcá­hoz; a már a minisztériumi asztalokon fekvő kérelmek nem érvényesek — adta tud- tul az államtitkár-helyettes. lék között mozog a csökkent értékű szemek aránya. Emel­lett nem kisebb problémának mondta a főtitkár, hogy irreá­lisan magas jelenleg a gabo­na tonnánkénti ára. Július vé­gén a tőzsdei ár már több mint 11 ezer forint volt, míg a termelőktől 9—10 000 fo­rintos árakról érkeztek jelzé­sek — pedig az aratás még be sem fejeződött. Ez azért veszélyes — utalt rá a szak­ember —, mivel ez már meg­haladja a világpiaci árat, és a hazai takarmányárakat is megemelheti. Ám az ilyen magas árakat nem biztos, hogy a piacon korlátlanul ér­vényesíteni lehet majd a ter­mékekben. Emelkedő keresetek Tovább emelkedett a húsz­nál több embert alkalmazó gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak átlagkere­sete júniusban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hiva­tal legutóbbi jelentéséből. A KSH adatai szerint a szóban forgó cégeknél az át­lagkereset a múlt hónapban elérte a 28 793 forintot. A júniusi átlagkereset 31,4 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, és 2,9 százalék­kal haladta meg az előző ha­vit. Politológus, avagy valami más? A minap tettem e hasá­bon említést arról, hogy Bodor Pál a Népszabad­ságban azt írta: A bőrfe- jú'ek, avagy akik a bőrfe- jűségüket bévül viselik, nem olvassák Lengyel László műveit. Mára ki­derült, hogy nemcsak ol­vasni, hanem hallgatni sem pusztán bőrfejűség Lengyel Lászlót, aki a vá­lasztások előtti hangula­tot igyekszik forrósítani. Mert bár a liberális saj­tó attól hangos, hogy mi­lyen mocskos lesz a kam­pány, úgy tűnik, ezt a mocskosságot — nehogy ne váljon be a jóslatuk — produkálni is igyekez­nek. Csak ez lehet a mo­tivációja annak, hogy az ismert politológus kije­lentette: a közigazgatás­ban tökéletes a korrup­ció, a miniszterek is meg­vásárolhatók. De képzel­jék el, hogy milyen han­gos lenne az ellenzéki saj­tó, ha a Pest Megyei Hír­lapban leírnánk, hogy Orbán Viktor a fogadá­sokon ezüstkanalat lop, hogy Pető Iván nem fizet a Fidesz-től bérelt autói­ért, hogy Budapest főpol­gármestere sikkasztotta el azt a pénzt, amelyet a Vámház körúti csarnok folújítására kellett volna fordítani... Ezek ugyan­olyan feltételezések, mint amilyen Lengyel Lászlóé arra vonatkozó­an, hogy megvásárolha­tók a miniszterek. Mert ha ez a visszafogott poli­tológus egyetlenegy ese­tet is tudna, azt már rég olyan mértékben, terje­delemben, hangerővel is­mertetné a tömegkom­munikáció minden egyes eszköze, hogy belesüke- tülnénk. Antall József miniszterelnök fel is je­lentette Lengyel Lászlót. Nagyon helyesen. Ugyan­is jó lenne egyszer már eljutni oda, hogy kijelen­téseink mögött némi igaz­ságtartalom legyen, mert aki a politikában, — pláne ha politológus —, ezt képtelen megvaló­sítani, az jobban teszi, ha más pályát választ. (Vödrös) Nyári alma — ízes alma Megjelent a szabolcsi alma az utcákon. Nem is drága, kilója csupán húsz forintba kerül, így a vékonypénzűek, kisnyugdíjasok is kedvükre vásárolhatják az ízletes gyümölcsöt. Képünk a Corvin Áruház előtt készült Erdó'si Ágnes felvétele MSZDP-sajtótájékoztató A pártoknak meg kell egyezniük egymással Lesz elég gabona! A termelők már gyakran kereskedőik is

Next

/
Oldalképek
Tartalom