Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
Ü PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN— A zsír hangulatjavító? A Kalifornia Egyetemen ezerhúsz 50—89 éves férfin végzett vizsgálat szerint azok a személyek, akiknek alacsony a koleszterinszintje, hajlamosabbak a depresszióra és az öngyilkosságra. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szív ereinek gyakori megbetegedése miatt helyes a koleszterin- szegény étkezés. A diéta elrendelése előtt azonban az orvosnak meg kell állapítania, nincsenek-e a betegnek pszichológiai problémai, és óvnak az ellenőrzés nélküli zsírszegény táplálkozástól. Nem pulzál tovább... Shakespeare híres drámájában Julius Caesart mint állandó, biztos pontot a Sarkcsillaghoz hasonlítja. Nem volt igaza, mert a Sarkcsillag (Polaris), amely 330 fényévnyire van tőlünk, négynaponként változtatja a fényességét. A nagy angol drámaírónak azonban jövőre mégiscsak igaza lesz, mert az elmúlt évtizedekben végzett mérések alapján biztosra vehető, hogy a Polaris, amely egy óriási sárga csillag, beszünteti a pulzálását, ami kitágulással és összehúzódással jár, s voltaképpen ez okozza fényváltozásait. / Ólom a vérben A katalizátorok és az ólommentes benzin bevezetése óta a fejlett országokban átlagosan felére csökkent a lakosság vérének ólomtartalma. A festő és mázolok, valamint a karosszérialakatosok, a dohányosok és az alkoholisták szervezetének ólomterhelése sokkal nagyobb. Billenótükör Hawaii-szigetén, a 4200 méteres Mauna Kea csúcsán befejezés előtt áll a világ legnagyobb távcsöve — 10 méter átmérőjű tükörrel —, a Keck-telesz- kóp. Most készült el egyik fontos része, egy másodlagos tükör, az infravörös sugarak megfigyelésére. Ez nemcsak egyszerűen a főtükörre vetíti az összegyűjtött sugarakat, hanem közben apró billenéseket is végez, így megfigyelési iránya a kiválasztott objektum és az „üres” égbolt között váltakozik. A sugárzás erősségének különbségéből meg lehet kapni a megfigyelt objektum valódi sugárzásának erejét, az éjszakai égbolt meleg elővagy háttérsugárzásának zavaró hatása nélkül. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Egyedülálló méhészeti múzeum # A gödöllői méhészeti gazdaságot (most GATE Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet méhészeti osztálya) 1902-ben alapították az akkor még királydinnyés, árvalányhajas, kopár területen. Abban az időben hozták létre a mostanára csodálatos szépségűvé vált parkot is. — Milyen jellegű kutatásokat végeznek? — kérdeztük dr. Halmágyi Leventét, az osztály vezetőjét. — Három fő témakörrel foglalkozunk. Az egyik technológiai jellegű. Ennek egyik része a kártevők és betegségek elleni védekezés módszereinek kidolgozása. Az egyik, a nagy ázsiai atka, amely 1987—88 telén az ország méhállományának egyharmadát (kétszázezer méhcsaládot) kipusztította. A mi általunk tenyésztett krajnai, vagy más néven szürke méhben azelőtt ez a parazita nem volt megtalálható. — Hogyan terjedt el nálunk? — Körülbelül száz éve, hogy az ázsiai országokban nemcsak indiai, hanem európai méheket is tartanak, s ez alatt az idő alatt a parazita alkalmazkodott az európai méh- hez, így aztán el tudott terjedni Európában is. Ma azonban már eredményesen tudunk ellenük védekezni. — A technológiai kérdéskörön helül még mivel foglalkoznak? — A költésmeszesedéssel. Ezt a betegséget egy tömlős gombafaj okozza. A lárvát a gombafonal teljesen átszövi és megöli. A spórák kiszabadulva tovább fertőznek. — E betegség ellen sikerült már kidolgozni valamilyen módszert? — Sokkal nehezebb dolgunk van a gombákkal, mint az atkákkal. A parazitákat a kaptárban különböző párologtatásokkal el lehet távolítani az állatokból. A gombákkal más a helyzet. Például most dolgozik az egyik kollégám egy módszeren, melynek hatására igaz nem pusztulnak el a gombák, de szaporodásuk leállítható. Egyébként ezenkívül számos szerrel kísérletezünk. — És a másik két témakör? — A fajtafenntartás valamint a nemesítés és mesterséges termékenyítés. A mézelő méhnek huszonnégy fajtája van. Magyarországon jobbára a már említett krajnai mé- het tenyésztik. Ez valamelyest hazánkban is keveredett az olasz méhekkel. A cél az, hogy az általunk tartott krajnai méh fajtatisztasága megmaradjon. — Ezt hogyan sikerül elérni? — Az országban megközelítőleg negyven államilag engedélyezett méhanyanevelő telep működik, amelyek méhanyák szaporításával, tenyésztésével és forgalmazásával foglalkoznak. Egy-egy új telep létrehozására csak az kaphat engedélyt, akinek a méhe- it itt megvizsgáljuk. — Hogy történik a mesterséges termékenyítés? — Az egyik kolléganőm dolgozik ezen a területen. A módszer lényege: amikor a fiatal anyák kelnek, akkor laboratóriumi körülmények között, finom műszerek segítségével viszik be a kívánt here spermáját. Ez a módszer bár kicsit drága, de az biztos, hogy a fajok nem keverednek, hiszen mi választjuk meg az apát. — Mi a harmadik kutatási területük? — A méhlegelő és megpor- zás. Magyarországon két alapvető mézforrás van: az akác (kétszáznyolcvanezer hektár, több, mint Európa országaiban együttvéve) és a napraforgó (háromszázötvenezer hektár). Az akácméz kétszer értékesebb, mint a napraforgóméz. — Annyival több lenne a tápértéke? — Dehogy. Csak ez jobban fogy a piacon. A megpor- zással kapcsolatban elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozunk. A méhészet és a megporzás két dolog. A méhészet haszna a méz, a viasz, a pempő, a propolisz stb. A megporzás pedig a növénytermesztők, na meg a fogyasztók érdeke. Ezért van az, hogy a fejlett országokban fizetnek a méhészeknek a meg- porzásért. Ez — sajnos — Magyarországon nem terjedt el eléggé. — A kutatáson kívül milyen tevékenységet folytatnak? — Van egy ötven — az ország különböző helyein lakó — méhészből álló megfigyelőhálózatunk, tagjai havonta jelzik, mikor melyik növény virágzik, területükön milyen a mézhozam és az időjárás. Mivel ez már több évtizede működik, jelentős méhészeti adatbázis áll rendelkezésünkre. Nemrégiben számítógépen feldolgoztuk a repce, az akác és a napraforgó tízéves adatsorát és nagyon érdekes dolgokra jöttünk rá. így azt is megtudtuk, hogy húsz év alatt megduplázódott a repce szerepe. — Mire tudják használni ezt az adatbázist? —- Biztosítási peres ügyek esetén is szolgáltatunk adatokat. Ha egy-egy tájegységen növényvédőszeres mérgezés fordul elő, akkor a saját megfigyelőnk adatsorából hozzávetőlegesen meg tudjuk állapítani, hogy a felperesnek mekkora a kára. Ezenkívül akácvirágzás idején egy évben hatszor-hétszer értesítjük a méhészeket a Falurádión keresztül, mikor hová érdemes vándorolniuk. — Befele jövet elmentünk egy szép, nádfedeles ház előtt. Ott is kutatók dolgoznak? — Nem, az a tíz évvel ezelőtt létesült — Európában is egyedüli — méhészeti múzeum. 1983-ban Magyarországon tartották a méhészeti világkongresszust, s akkor ösz- szefogott az intézet, a minisztérium és a méhészek közössége, s felépítették a múzeumot, ahol a meglévő gyűjteményt — és azokat a tárgyakat, amiket akkor sikerült beszerezni — elhelyezték. A múzeumban nincs alkalmazott, az esetenkénti látogatókat az osztály dolgozói vezetik végig a kiállításon. Eddig sok külföldi (kínai, koreai, francia, angol, skót, szír, kanári-szigeteki) méhész és tudós volt kíváncsi az itt látható tárgyakra. Árpási Mária Kis gombahatározó A kerti csiperke A kerti csiperke (Agaricus campester) egyik legismertebb gombánk. Közepes méretű, alacsony növésű, zömök, vastag húsú. Kalapja félgömb alakú, majd ellaposodó, fehér, sárgásbarna vagy halványbarna színű. Felülete sima vagy apró pikkelyekkel borított. Bőre lehúzható. Lemezei sűrűn állnak, keskenyek. A gomba legjellemzőbb tulajdonsága a lemezek színe. Kezdetben rózsaszínűek, majd húsvörösek s később bamásfeketék lesznek. Tönkje vastag, aránylag rövid, fehéres színű, rajta jól fejlett, feltűnő gallér van. Húsa jól szárítható, de szárít- mánya nem szép színű, feke- tés. Sajátos jó illata van. A kerti csiperke főleg trá- gyás, füves helyeken, réteken, mezőn, legelőn, akácosokban és kertekben kora tavasztól a tél beálltáig — helyenként tömegesen — terem. Felismerése igen könnyű, ha a lemezek rózsaszínűből megfeketedő színére és a feltűnő gallérra figyelünk. A hozzá hasonló mérgező gombák vagy fehér — tehát soha nem színes — leme- zűek, vagy ha a lemezek színe hasonlít, akkor hiányzik a gallér. (feke) Múltidéző Jáky József (1893—1950) Száz éve született Szegeden a talajmechanika első európai úttörője, Jáky József. Mérnöki oklevelét 1915-ben szerezte meg. Pályáját a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegédként kezdi. Érdeklődésének megfelelően a közlekedési és vasútépítési tanszéken tevékenykedik, s e tárgykörben készíti el doktori dolgozatát is 1924-ben. A véletlen juttatta kezébe az amerikai tudós, Terzäghi könyvét, amelyben egy egészen új tudományág, a talajmechanika alapelemeivel ismerkedik meg. A kérdés, amelyet ez az új tudományág felvetett, olyannyira foglalkoztatta, hogy 1927-ben egy ösztöndíj elnyerése után az Egyesült Államokba, a Cambridge-i egyetemre megy, ahol szerencséjére első forrásból magától Ter- zághitól tanul, aki korán felfigyel az érdeklődő fiatalemberre, s bevonja őt nagyszabású kutatói munkájába. Az éves ösztöndíj lejárta után hazatérve megalakítja Budapesten Európa első talajmechanikai laboratóriumát, s már itt fogadja s oktatja az új tudományra Európa érdeklődő szakembereit. Minden erejét a tudomány népszerűsítésére fordítja. Hallatlanul sokat dolgozik, s ennek eredményeként a ’30-as években már igen sok mérnöki létesítményhez készül előzetes talajvizsgálat. Jáky nem csupán alkalmazza az Amerikában tanultakat, de tovább is fejleszti azokat. 1934-ben új földnyomáselmé- letet dolgoz ki, amelyet nagy sikerrel ismertet az 1936-os első talajmechanikai és alapozási konferencián. Tudományos érdeklődés egyre inkább az útépítés felé irányul, s módszereket dolgoz ki a fagy, illetve a hő okozta térfogatváltozás elleni védekezésre. 1938-ban az ő kezdeményezésére létesül a Budapesti Műszaki Egyetemen Európa első talajmechanikai tanszéke, amelynek vezetését is rá bízzák. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, 1948-ban rendes tagjává választják. Kimagasló tudományos tevékenységét 1950-ben, halála évében Kos- suth-díjjal jutalmazzák. (p.) Elszabadult kórokozók Lépfenejárvány — bacilus által terjesztett, magas lázzal, hidegrázással járó fertőző betegség — pusztított 1979-ben a Szovjetunióban, Szverdlovszk (ma Jekatyerin- burg) városában. A 68 halálos áldozattal járó kór oka egy üzemi baleset volt. A baktériumok egy titkos katonai kutatólaboratóriumból kerültek „civil” környezetbe. A szovjetek korábban váltig állították, hogy az elhunytak fertőző hús fogyasztása során kapták el a betegséget. Nemrég azonban egy amerikai kutatócsoport is megvizsgálta az áldozatokból kivett, és azóta is őrzött szövetmintákat, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy a baktériumokat nem a hússal ették meg, hanem belélegezték. Fejtörő Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Az anyagok elemi alkotórészeit, atomjait, molekuláit összetartó eró't. A latin cohaesio szóból származik. 2. A Faradav-törvény értelmében meghatározott ionmennyiség semlegesítéséhez azonos töltésmeny- nyiség szükséges. Vagyis adott erősségű áram adott idő alatt különféle ionos vezetékből — elektrolitokból — egyforma töltésmennyiséget képviselő iont választ ki. 3. Az elektromos töltésű részecskék egymásra hatását. Az ellentétes töltésű részecskék vonzzák, az azonos töltésűek taszítják egymást. A Coulomb-köl- csönhatás nagysága függ a részecskéknek egymástól való távolságától és töltéseik számától. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Honnan származik a lóerő elnevezés? 2. Hány „embererő” egy lóerő? 3. Mire szolgál a (íeiger—Müller számlálócső? Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Czi* nege Beáta Cegléd, Jeszenszky Ernő Budapest, Schmickl Andrásné, Balázs Anna Szigetszentmik- lós. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446.
