Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

Ü PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN— A zsír hangulatjavító? A Kalifornia Egyetemen ezerhúsz 50—89 éves fér­fin végzett vizsgálat sze­rint azok a személyek, akiknek alacsony a kolesz­terinszintje, hajlamosab­bak a depresszióra és az öngyilkosságra. A kutatók hangsúlyoz­zák, hogy a szív ereinek gyakori megbetegedése miatt helyes a koleszterin- szegény étkezés. A diéta elrendelése előtt azonban az orvosnak meg kell álla­pítania, nincsenek-e a be­tegnek pszichológiai prob­lémai, és óvnak az ellenőr­zés nélküli zsírszegény táplálkozástól. Nem pulzál tovább... Shakespeare híres drámá­jában Julius Caesart mint állandó, biztos pontot a Sarkcsillaghoz hasonlítja. Nem volt igaza, mert a Sarkcsillag (Polaris), amely 330 fényévnyire van tőlünk, négynapon­ként változtatja a fényessé­gét. A nagy angol dráma­írónak azonban jövőre mégiscsak igaza lesz, mert az elmúlt évtizedek­ben végzett mérések alap­ján biztosra vehető, hogy a Polaris, amely egy óriási sárga csillag, beszünteti a pulzálását, ami kitágulás­sal és összehúzódással jár, s voltaképpen ez okozza fényváltozásait. / Ólom a vérben A katalizátorok és az ólommentes benzin beve­zetése óta a fejlett orszá­gokban átlagosan felére csökkent a lakosság véré­nek ólomtartalma. A festő és mázolok, valamint a ka­rosszérialakatosok, a dohá­nyosok és az alkoholisták szervezetének ólomterhe­lése sokkal nagyobb. Billenótükör Hawaii-szigetén, a 4200 méteres Mauna Kea csú­csán befejezés előtt áll a világ legnagyobb távcsö­ve — 10 méter átmérőjű tükörrel —, a Keck-telesz- kóp. Most készült el egyik fontos része, egy másodla­gos tükör, az infravörös sugarak megfigyelésére. Ez nemcsak egyszerűen a főtükörre vetíti az össze­gyűjtött sugarakat, hanem közben apró billenéseket is végez, így megfigyelési iránya a kiválasztott objek­tum és az „üres” égbolt kö­zött váltakozik. A sugár­zás erősségének különbsé­géből meg lehet kapni a megfigyelt objektum való­di sugárzásának erejét, az éjszakai égbolt meleg elő­vagy háttérsugárzásának zavaró hatása nélkül. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Egyedülálló méhészeti múzeum # A gödöllői méhésze­ti gazdaságot (most GATE Kisállat-te­nyésztési és Takar­mányozási Kutató Intézet mé­hészeti osztálya) 1902-ben alapították az akkor még ki­rálydinnyés, árvalányhajas, kopár területen. Abban az időben hozták létre a mosta­nára csodálatos szépségűvé vált parkot is. — Milyen jellegű kutatáso­kat végeznek? — kérdeztük dr. Halmágyi Leventét, az osztály vezetőjét. — Három fő témakörrel foglalkozunk. Az egyik tech­nológiai jellegű. Ennek egyik része a kártevők és betegsé­gek elleni védekezés módsze­reinek kidolgozása. Az egyik, a nagy ázsiai at­ka, amely 1987—88 telén az ország méhállományának egyharmadát (kétszázezer méhcsaládot) kipusztította. A mi általunk tenyésztett kraj­nai, vagy más néven szürke méhben azelőtt ez a parazita nem volt megtalálható. — Hogyan terjedt el ná­lunk? — Körülbelül száz éve, hogy az ázsiai országokban nemcsak indiai, hanem euró­pai méheket is tartanak, s ez alatt az idő alatt a parazita al­kalmazkodott az európai méh- hez, így aztán el tudott terjed­ni Európában is. Ma azonban már eredményesen tudunk el­lenük védekezni. — A technológiai kérdés­körön helül még mivel foglal­koznak? — A költésmeszesedéssel. Ezt a betegséget egy tömlős gombafaj okozza. A lárvát a gombafonal teljesen átszövi és megöli. A spórák kiszaba­dulva tovább fertőznek. — E betegség ellen sike­rült már kidolgozni valami­lyen módszert? — Sokkal nehezebb dol­gunk van a gombákkal, mint az atkákkal. A parazitákat a kaptárban különböző párolog­tatásokkal el lehet távolítani az állatokból. A gombákkal más a helyzet. Például most dolgozik az egyik kollégám egy módszeren, melynek ha­tására igaz nem pusztulnak el a gombák, de szaporodásuk leállítható. Egyébként ezen­kívül számos szerrel kísérlete­zünk. — És a másik két témakör? — A fajtafenntartás vala­mint a nemesítés és mestersé­ges termékenyítés. A mézelő méhnek huszonnégy fajtája van. Magyarországon jobbá­ra a már említett krajnai mé- het tenyésztik. Ez valame­lyest hazánkban is keveredett az olasz méhekkel. A cél az, hogy az általunk tartott kraj­nai méh fajtatisztasága meg­maradjon. — Ezt hogyan sikerül elér­ni? — Az országban megköze­lítőleg negyven államilag en­gedélyezett méhanyanevelő telep működik, amelyek méh­anyák szaporításával, tenyész­tésével és forgalmazásával foglalkoznak. Egy-egy új te­lep létrehozására csak az kap­hat engedélyt, akinek a méhe- it itt megvizsgáljuk. — Hogy történik a mester­séges termékenyítés? — Az egyik kolléganőm dolgozik ezen a területen. A módszer lényege: amikor a fiatal anyák kelnek, akkor la­boratóriumi körülmények kö­zött, finom műszerek segítsé­gével viszik be a kívánt here spermáját. Ez a módszer bár kicsit drága, de az biztos, hogy a fajok nem kevered­nek, hiszen mi választjuk meg az apát. — Mi a harmadik kutatási területük? — A méhlegelő és megpor- zás. Magyarországon két alapvető mézforrás van: az akác (kétszáznyolcvanezer hektár, több, mint Európa or­szágaiban együttvéve) és a napraforgó (háromszázötven­ezer hektár). Az akácméz két­szer értékesebb, mint a napra­forgóméz. — Annyival több lenne a tápértéke? — Dehogy. Csak ez job­ban fogy a piacon. A megpor- zással kapcsolatban elsősor­ban elméleti kérdésekkel fog­lalkozunk. A méhészet és a megporzás két dolog. A mé­hészet haszna a méz, a viasz, a pempő, a propolisz stb. A megporzás pedig a növényter­mesztők, na meg a fogyasz­tók érdeke. Ezért van az, hogy a fejlett országokban fi­zetnek a méhészeknek a meg- porzásért. Ez — sajnos — Magyarországon nem terjedt el eléggé. — A kutatáson kívül mi­lyen tevékenységet folytatnak? — Van egy ötven — az or­szág különböző helyein lakó — méhészből álló megfigye­lőhálózatunk, tagjai havonta jelzik, mikor melyik növény virágzik, területükön milyen a mézhozam és az időjárás. Mivel ez már több évtizede működik, jelentős méhészeti adatbázis áll rendelkezésünk­re. Nemrégiben számítógé­pen feldolgoztuk a repce, az akác és a napraforgó tízéves adatsorát és nagyon érdekes dolgokra jöttünk rá. így azt is megtudtuk, hogy húsz év alatt megduplázódott a repce szerepe. — Mire tudják használni ezt az adatbázist? —- Biztosítási peres ügyek esetén is szolgáltatunk adato­kat. Ha egy-egy tájegységen növényvédőszeres mérgezés fordul elő, akkor a saját meg­figyelőnk adatsorából hozzá­vetőlegesen meg tudjuk álla­pítani, hogy a felperesnek mekkora a kára. Ezenkívül akácvirágzás idején egy év­ben hatszor-hétszer értesítjük a méhészeket a Falurádión ke­resztül, mikor hová érdemes vándorolniuk. — Befele jövet elmentünk egy szép, nádfedeles ház előtt. Ott is kutatók dolgoz­nak? — Nem, az a tíz évvel ez­előtt létesült — Európában is egyedüli — méhészeti múze­um. 1983-ban Magyarorszá­gon tartották a méhészeti vi­lágkongresszust, s akkor ösz- szefogott az intézet, a minisz­térium és a méhészek közös­sége, s felépítették a múzeu­mot, ahol a meglévő gyűjte­ményt — és azokat a tárgya­kat, amiket akkor sikerült be­szerezni — elhelyezték. A múzeumban nincs alkalma­zott, az esetenkénti látogató­kat az osztály dolgozói veze­tik végig a kiállításon. Eddig sok külföldi (kínai, koreai, francia, angol, skót, szír, ka­nári-szigeteki) méhész és tu­dós volt kíváncsi az itt látha­tó tárgyakra. Árpási Mária Kis gombahatározó A kerti csiperke A kerti csiperke (Agaricus campester) egyik legismer­tebb gombánk. Közepes mére­tű, alacsony növésű, zömök, vastag húsú. Kalapja félgömb alakú, majd ellaposodó, fehér, sárgásbarna vagy halványbar­na színű. Felülete sima vagy apró pikkelyekkel borított. Bőre lehúzható. Lemezei sű­rűn állnak, keskenyek. A gom­ba legjellemzőbb tulajdonsága a lemezek színe. Kezdetben ró­zsaszínűek, majd húsvörösek s később bamásfeketék lesz­nek. Tönkje vastag, aránylag rövid, fehéres színű, rajta jól fejlett, feltűnő gallér van. Húsa jól szárítható, de szárít- mánya nem szép színű, feke- tés. Sajátos jó illata van. A kerti csiperke főleg trá- gyás, füves helyeken, réteken, mezőn, legelőn, akácosokban és kertekben kora tavasztól a tél beálltáig — helyenként tö­megesen — terem. Felismeré­se igen könnyű, ha a lemezek rózsaszínűből megfeketedő színére és a feltűnő gallérra fi­gyelünk. A hozzá hasonló mér­gező gombák vagy fehér — te­hát soha nem színes — leme- zűek, vagy ha a lemezek színe hasonlít, akkor hiányzik a gal­lér. (feke) Múltidéző Jáky József (1893—1950) Száz éve született Szegeden a talajmechanika első euró­pai úttörője, Jáky József. Mér­nöki oklevelét 1915-ben sze­rezte meg. Pályáját a Buda­pesti Műszaki Egyetemen ta­nársegédként kezdi. Érdeklő­désének megfelelően a közle­kedési és vasútépítési tanszé­ken tevékenykedik, s e tárgy­körben készíti el doktori dol­gozatát is 1924-ben. A vélet­len juttatta kezébe az ameri­kai tudós, Terzäghi könyvét, amelyben egy egészen új tu­dományág, a talajmechanika alapelemeivel ismerkedik meg. A kérdés, amelyet ez az új tudományág felvetett, oly­annyira foglalkoztatta, hogy 1927-ben egy ösztöndíj elnye­rése után az Egyesült Álla­mokba, a Cambridge-i egye­temre megy, ahol szerencséjé­re első forrásból magától Ter- zághitól tanul, aki korán felfi­gyel az érdeklődő fiatalem­berre, s bevonja őt nagyszabá­sú kutatói munkájába. Az éves ösztöndíj lejárta után ha­zatérve megalakítja Budapes­ten Európa első talajmechani­kai laboratóriumát, s már itt fogadja s oktatja az új tudo­mányra Európa érdeklődő szakembereit. Minden erejét a tudomány népszerűsítésére fordítja. Hallatlanul sokat dol­gozik, s ennek eredménye­ként a ’30-as években már igen sok mérnöki létesítmény­hez készül előzetes talajvizs­gálat. Jáky nem csupán alkalmaz­za az Amerikában tanultakat, de tovább is fejleszti azokat. 1934-ben új földnyomáselmé- letet dolgoz ki, amelyet nagy sikerrel ismertet az 1936-os első talajmechanikai és alapo­zási konferencián. Tudomá­nyos érdeklődés egyre in­kább az útépítés felé irányul, s módszereket dolgoz ki a fagy, illetve a hő okozta térfo­gatváltozás elleni védekezés­re. 1938-ban az ő kezdemé­nyezésére létesül a Budapesti Műszaki Egyetemen Európa első talajmechanikai tanszé­ke, amelynek vezetését is rá bízzák. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező-, 1948-ban rendes tagjá­vá választják. Kimagasló tu­dományos tevékenységét 1950-ben, halála évében Kos- suth-díjjal jutalmazzák. (p.) Elszabadult kórokozók Lépfenejárvány — bacilus ál­tal terjesztett, magas lázzal, hidegrázással járó fertőző be­tegség — pusztított 1979-ben a Szovjetunióban, Szverdlovszk (ma Jekatyerin- burg) városában. A 68 halá­los áldozattal járó kór oka egy üzemi baleset volt. A baktériumok egy titkos kato­nai kutatólaboratóriumból kerültek „civil” környezetbe. A szovjetek korábban váltig állították, hogy az elhunytak fertőző hús fogyasztása so­rán kapták el a betegséget. Nemrég azonban egy ameri­kai kutatócsoport is megvizs­gálta az áldozatokból kivett, és azóta is őrzött szövetmin­tákat, és egyértelműen bebi­zonyosodott, hogy a baktéri­umokat nem a hússal ették meg, hanem belélegezték. Fejtörő Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Az anyagok elemi alkotórészeit, atomjait, mo­lekuláit összetartó eró't. A latin cohaesio szóból származik. 2. A Faradav-törvény értelmében meghatározott ionmennyiség semlegesítéséhez azonos töltésmeny- nyiség szükséges. Vagyis adott erősségű áram adott idő alatt különféle ionos vezetékből — elektrolitok­ból — egyforma töltésmennyiséget képviselő iont választ ki. 3. Az elektromos töltésű részecskék egymásra ha­tását. Az ellentétes töltésű részecskék vonzzák, az azonos töltésűek taszítják egymást. A Coulomb-köl- csönhatás nagysága függ a részecskéknek egymás­tól való távolságától és töltéseik számától. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Honnan származik a lóerő elnevezés? 2. Hány „embererő” egy lóerő? 3. Mire szolgál a (íeiger—Müller számlálócső? Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Czi* nege Beáta Cegléd, Jeszenszky Ernő Budapest, Schmickl Andrásné, Balázs Anna Szigetszentmik- lós. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink kö­zött három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446.

Next

/
Oldalképek
Tartalom